Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-16 / 242. szám

1974. október 18. SZOLNOK MEGYEI -VEPÚAP 3 t A delegáció tagjai nagv ér deklődéssel nézték az auto­mata gépet, amely a Tomi mosóport csomagolja Tegnap az SZMBT Észt Tagozatának megyénkben tartózkodó delegációja Viktor Vaht vezetésével megláto­gatta a Tiszamenti Vegyimű­veket. Elkísérte őket dr. Ma­joros Károly, a megyei párt­bizottság titkára és Sándor László, a szolnoki városi pártbizottság első titkára. A vendégeket a gyár gazdasági, politikai és tömegszervezeti vezetői köszöntötték. Az évente 1.7 milliárd fo­rint értéket termelő nagy­üzem munkájáról Szimoni- desz Lajos igazgató tájékoz­tatta az észt küldöttséget Vékony Béla pedig az üze­mi MSZBT-tagcsoport tevé­kenységével ismertette meg a látogatókat. Így többek kö­zött megemlítette. bogy mTtíszeresen rendeznek ki­állításokat. az idén a válla­lat Ingyenes orosz nyelvi ok­tatást indított, sokan jártak már a dolgozók közül a Szovjetunióban. így Tallinn- ban is, és. hogy a különbö­ző vetélkedőkön is sikerrel szerepelnek a tagcsoport tag­jai. Az üzemlátogatás során találkoztak a vendégek a Káitai Éva szocialista brigád tagjaival akik személyes jó kapcsolatban vannak Tal- linnban levő MarJu Vegyi- kombinát egyik kommunista kollektívájával. A brigád ve­zetője — Tóth Jánosné — megmutatta azokat az emlék­tárgyakat is. amelyeket tai- linni barátaiktól kaptak, majd aranykoszonis szocia­lista brigád —. és vállalati törzsgárda jelvényt adott át a delegáció tagjainak. A porfesték üzem Magyar— Szovjet Barátság nevet vise­lő KÍSZ-alapszervézetének tagjai pc-dig arra kérték Vik­tor Vahtot. segítsen nekik abban, hogv kapcsolatot te­remtsenek egy észt Komszo- mol-szervezettel. A Legfelső Tanács Elnökségének titkára szívesen vállalkozott e köz­vetítői feladatra. Délután a vendégek a me­gyei pártbizottság titkárának és a városi pártbizottság első titkárának társaságában a megyei tanácshoz látogat­tak. ahol dr. Hegedűs Lajos tanácselnök, dr. Bereczki Igijijs tanácselnök-helyettes. Bárdi Imre pártbizottsági titkár és dr. Kuli György vb-ütkár. az MSZBT-tageso- port ügyvezető elnöke fogad­ta őket. A delegáció tagjai itt is elsősorban a tagcso­porti munkát tanulmányoz­ták. A mai napot a küldöttség Budapesten tölti és a közös feladatokról eszmecserét foly­tat Nagy Máriával, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság főtitkárával. Mit mutat a mérleg? Hétköznapok a mezőhéki Tánoics két új martfűi üzletében — Kérek tizenöl deka sza­lonnát. — Milyet, kérem? Sósat, füstöltet, abároltat, papriká­sat, angol szalonnát, császár" szalonnát...? Éppen hyőlc- íéle van. — Abban is segítené, hogy mi legyen a vacsoroa? — Vigyen sertésoldalast, süsse meg fokhagymásán, vagy vigyen darált húst, de van jó savanyú tüdőnek va­ló is, citromos vese, máj, velő, karaj, comb. tarja, kö­römpörköltnek való... vagy csináljon disznótorost; van jó hurka, kolbász, nyolc—tíz fajta füstölt áru... — Mennyi finomság! De mondja csak: minden, min­dig van? — a kérdést vevő­ként tettük fel Tóth And­rásnak, a mezőhéki Táncsics Tsz martfűi húsboltja veze­tőjének. Nem véletlenül. Vásárlói tapasztalataink szerint az újonnan megnyílt boltok — tisztelet a kivételnek — az első néhány hét kifogásta­lan áruellátása után „visszá- esnek.” — Nos? — Nézze, hazudnék, ha azt mondanám, hogy a nap bármelyik percében mind a 2(1 fajla hús- és töltelékárut megkaphatja nálunk, de ez csak olyan dolog: ha elfogy 'va­lami, szólunk a vágóhidunk- nak. a feldolgozó üzemnek, a raktárnak és már van is. Minden igényt ki tudunk elégíteni. Ebben a hónapban már eddig 175 ezer forint a bevételünk. Ezért csak ad­tunk ugye, valamit. Jó. jó, mindenki a maga portékáját dicséri. De mit mondanak a pult másik ol­dalán? . Varga Istvánné, a Tisza ‘ Cipőgyár szakszervezeti bi­zottságának kereskedelmi társadalmi ellenőre, és ilyen jó véleménnyel van az új boltról? — A mezőhéki Táncsics kifogástalanul megoldotta a hús- és töltelékáru-ellátá­sunkat. A szakszervezeti bizottság munkatársai, a második mű­szakban gyakorló háziasszo­nyok ugyanígy vélekednek: — Van úgy, hogy ez vagy az éppen elfogyott: máj, ve­lő, hurka, vagy ilyesmi, de e/.zej együtt is rsak a leg­nagyobb elismeréssel lehe­tünk a bolt iránt. Széleskö­rű ellenőrzésünk és szemé­lyes tapasztalataink alapján mondjuk ezt... — Es a Táncsics bíztrórál mi a véleményük? — Ha nem „romlik el”. Martfű egyik legkedveltebb ínyenchelye marad. A bisztró előtt a megnyi­tó óta autóparkírozó épült — hány üzletünk, vendég­lőnk épített már gépkocsi­parkírozót a vendégeknek? — mellette szép kis park. Az ízléses helyiségben t— csak a falon függő nem is kétes értékű festmény ne tetszene annyira a hékiek- nek — rend. tisztaság, hó­fehér abroszok. A mai egy tál ételek: pirí­tott máj, íóntött- máj, velő. tojással, vege vélőve!, kö­römpörkölt», .hurka, kolbász, párizsi szelet, rántott szelet, flekken, sertéslokány, bab­gulyás. töltött káposzta, szé­kely káooszta. — Meggyőződhetek az ét­lapok alapján arról, hogy mindennap ilyen gazdag volt-e a választék? — Igen tessék.., Tlöviditalt nem árulnak. bor — 8—10 fajta — sör és üdítő italok — négy-öt faj­ta — a választék. Az árak szolidak, a fel­szolgálók udvariasak. Elkér­tük az egyhónapos üzlet pa- naszkönyvét. Dicsérő, elis­merő bejegyzéseket olvas­hattunk.,. Azt tapasztattuk tehát, hogy a mezőhékiek állják a szavukat, minden jóval el­látják a martfűi üzleteket. Sok ilyen és ehhez ha­sonló bolt kellene. A közkedvelt tv-műsor, A hét legutóbbi adásában hal­lottuk: a csepeli Duna Tsz- nek 54 boltja, elárusítóhe­lye van Budapesten. Ha minden java. erősebb tsz-ünk csak egy boltot nyit­na a megye egy-egy városá­ban, akkor bizony mindnyá­jan olyan elégedettek len­nénk, mint a martfűiek. — ti — Tíz hét nyereség a kongresszusi versenyben A pécsi hőerőműben teg­nap részlegesen üzembe he­lyezték az úi hőközpontot. aminek eredetileg december 31-én kellett volna termel­nie. A tíz hét előnyt a kongresszusi versenyben sze­rezték. A mecsekaliai városban ti­zeimet éves múltia van a távfűtésnek. Pécs közben ki­nőtte hőközpontiát. Tetézte a gondokat az úi kertvárosi lakótelep terieszkedése. A határidő-rövidítéssel ezen kí­vántuk segíteni, amikor a munkák gyorsítására szocia­lista szerződést kötött az erőmű. a generálkivitelező Április 4. Gépgyár és a VERTESÉ. Az úi hőközpont tervezett kaoaeitása 112 millió kilóka­lória óra. másfélszerese az eddiginek. Ez elegendő ah­hoz. hoev még az V ötéves tervben készülő úi otthonok távfűtését is ellássa. A kö­zeli hetekben üzembe helye­zik az erőműtől vezető úi 500-as távvezetéket. A két létesítmény beruházási költ­sége meghaladj* a százmil­lió forintot. Ötezer tonna nyers vas A diósgyőri Lenin Kohá­szati Művek nagvolvasztó- művének dolgozói a IL párt- kongresszus és hazánk fel­szabadulásának harminca- ( dik évfordulója tiszteletére vállalták: ez évi tervükön felül ötezer tonna ióminősé­gű nversvasat termelnek. A teljesítés érdekében a műszaki vezetés a szocialis­ta brigádokkal együtt számos szervezeti intézkedést tett. Ezek eredményeként eredeti vállalásukat már teljesítet­ték. Nehéz helyzet a mezőgazdaságban Óléit tartott a Mezőgazdasági Országos Operatív Bizottság Megyei felhívás, intézkedések Tegnap a MÉM-bcn dr. Soós Gábor álló ' nökletével ülést tartolt a mezőgazdasági munkán szer­vezésére létrehozott Orszá­gos Operatív Bizottság. Meg­állapította: a szokatlanul csapadékos időjárás, vala­mint a növények érésének elhúzódása miatt a mezőgaz­daságban az idei őszön ne­héz helyzet alakult ki. Késik a vetés A legkritikusabb a hely­zet az őszi vetéseknél. A ta- lajelőkészítésnél ugyan nincs nagyobb lemaradás, a me­gyében például a/, őszi szán­tás 71 százalékát, a mély­szántás 38 százalékát végez­ték eddig el, a vetéssel azonban b gazdaságok túl­nyomó többsége az esőzések miatt megkésett. Országosan és a megyében a búzavetés­nek eddig csak 10 százaléká­val készültek el, ami azt je­lenti, hogy 600 ezer hektá­ron kell még földbe juttatni a vetőmagot, mégpedig rö­vid határidőn belül, ellenke­ző esetben a búza termesz­tése irreálissá válik. Az őszi árpa 70 százaléka a megyé­ben főidbe került. A betakarításnál azoknak a növényeknek a behordását kell meggyorsítani, ameljjek a veszteségek szempontjából a „rangsorban” az élre ke­rülnek. Ezek közül különö­sen a szőlő szüreteiében van a hangsúly, mert országszer­te erős szőlőrothadási folya­mat mutatkozik. Veszélyez­tetett növény a zöldség, fő­leg a fagyérzékeny fajok, mint például a paprika, és a paradicsom. A cukorrépa is a kritikus növények kö­zé tartozik. A napraforgó törése sem várathat. Nagy a lemaradás a kukorica beta­karításánál is, a termőterü­letnek eddig csak tíz szá­zalékán törték le a csöveket, holott tavaly ilyenkor már 50 százaléknál tartottak. Megyénkben eddig a ku­korica 15 százalékát, a nap­raforgó 70 százalékát, a cu­korrépa 60 százalékát, a rizs 2 százalékát, a szója és sző­lő 30 százalékát sikerüli be­takarítani. A munkák rendkívül ösz- szetorlódtak. A gazdagok maximálisan igénybe veszik saját erőforrásaikat, ez azonban a várható csúcs- munkához nem lesz elegen­dő, ezért diákokat, katoná­kat, üzemi munkásokat, szo­cialista brigádokat kértek fel a betakarítás segítésére. Segítsenek a menyei üzemek, a kulonuk Dr. Hegedűs Lajos, a me­gyei tanács elnöke a kor­mánytól kapott felhatalma­zás alapján felhívással for­dult a megye üzemeihez, vállalataihoz és a megyében állomásozó honvédségi ala­kulatokhoz, hogy adjanak a mezőgazdasági nagyüzemek számára segítséget az őszi betakarítási munkákhoz. Kéri a felhívás a szocialis­ta brigádokat, hogy a hét­végi kommunista szombato­kat is a mezőgazdaság segí­tése érdekében szervezzék, s minél több tehergépkocsit, illetve tehergépkocsi-vezetői jogosítvánnyal rendelkező személyt bocsássanak a me­zőgazdaság rendelkezésére. Kedvezmények, rendkívüli intézkedések A termelők maximálisan igénybe vehetik a szállító­eszközöket, járműveket. A me/.őgazdasagi szállításokat a KPM a következő hetek­ben kiemelten kezeli. A gép­gyárak is minden támoga­tást megadnak a betakarí­táshoz szükséges gépek, al­katrészek és felszerelések igény szerinti előállításával, A külkereskedelem érintke­zésbe lépett partnereivel, és bizonyos mezőgazdasági esz­közök negyedik negyedévre esedékes importjának meg­gyorsítását kérték, a rend­kívüli helyzetre való tekin­tettel. A termelők egyes traktorokra és szállító jár­művekre 20 százalékos ár- kedvezményt vehetnek igénybe december 31-ig. • t Szemétbánya — aranybánya 8 1971-ben a KGST­tagországok egyez­el ményt írtak alá kö­zös környezetvédelmi kuta­tásokra és a munkákra A teendőket 11 témacsoportra — • problémakörre — osztot­ták és témacsoportonként koordinációs központokat szerveztek. A központok fel­adata a több országra kiter­jedő műszaki-tudományos kutató munkát az adott Rengeteg mindent kell tisztázni ezen a területen. Ki kell dolgozni például azokat a módszereket, ame­lyekkel a hulladék össze­tétele városonként, kerüle­tenként, ágazatonként., idő­szakonként felmérhető, előre látható. A hulladék szerke­zetének pontos ismeretében lehet azután megtervezni, hogy annak mekkora hánya­dát kell valóban megsem­misíteni, milyen módon és mekkora részét lehet újra felhasználni. Közismert például, hogy a nagv szemétdombokról az acéihulladékot még könnyű kiszedni — elektromágne­sekkel kiszippantani. A szí­nes fémek, a papír, az üveg, a műanvag gazdaságos visz- szas/.er/.ése azonban egyelőre még nagy gond. A többi közt tehál, ennek nagyipari A begyűjtés, a válogatás módszere, gépparkja ahhoz nyit utat, hogy az értékes anyagok visszakerüljenek a gazdaságba. A szét nem vá­lasztható, vagy maradék hulladékot is lehet azonban hasznosítani. A 8-as kutatá­si program keretében az egyéb célra már nem hasz, nosítható szemét megsemmi- sit&ének legjobb megoldá­sait is keresik. A szemét el­égetése pl. — ha jó az ége­tő berendezés konstrukciója — megoldható úgy, hogy a levegőt nem - vagy alig szennyezi, és közben — hő­energiát 'ad. Elkészültek pl. az első magyar szemétégető mű tervei, amelyet Budapes­szakterületen irányítani, ösz- szehangalni és az elért ered­ményeket valamennyi, tagor­szág számára közkinccsé tenni. Magyarország a 8-as számot viselő témacsoport felelőse lett: a háztartási, ipari, mezőgazdasági és egyéb hulladékok ártalmat­lanításáért illetve hasznosí­tásáért folyó tudományos és műszaki fejlesztő munka összehangolásával bízták meg. módszere is kidolgozásra vár. Általában ki kell alakí­tani a szemét begyűjtésének, szétválogatásának célszerű technológiáját a ehhez meg kell szerkeszteni a géppar­kot, majd meg kell szervez­ni a gyártást. Ezek a kutatások külön­ben újabb távlatokat nyit­nak a gépipar előtt. Néhány gépgyárunk számára pl. nem lenne érdektelen felfigyelni, most még idejében erre a feladatra és lehetőségre. Itt a speciális gépkocsiktól kezdve, a különféle rakodó, tömörítő, szállító. válogató szerkezetig, égető-kemencé­ig, konténerekig pl. sokféle új eszközre, berendezésre lesz szükség — a berlini, varsói, moszkvai, prágai ku­tatóintézetek már kidolgozás alatt álló megoldásainak nagyipari alkalmazásához. ten építenek fel. Étiben na­ponta 1200 tonna szemetet égethetnek majd és az így nyert hővel 10—12 ezer la­kást lehet fűteni. A felesleges szemét má­sik, igen hasznos „eltünteté­si” módja a mezőgazdaság számára jelentős — a kom­posztálási megoldás. Nem véletlen, hogy pl. a Szovjet­unióban csaknem 30 város­ban szemétkomposztáló üzem felállítását tervezik. A szemét szerves-trágvává ala­kítva a városi és Ipari hul­ladékban rejlő szerveyjanya- gokat visszajuttatja az anyag természetes körforgásába, ezzel segít megőrizni a talaj termőképességét. A magyar gazdaságnak különösen hasznos, hogy a nemzetközi program kereté­ben gyorsíthatja ezt. a mun­kát: az értékes nyersanyag- hulladék megmentésének, visszaszerzésének tudomá­nyát, technikáját fejlesztve. A magyar iparban ugyanis az acél, a papír, a textilhul- ladék felhasználási aránya az európai állagnál alacso­nyabb. Az ócskavas felhasz­nálás aránya pl. 15—20 szá­zalékkal marad el az NDK vagy a lengyel ipari átlag­tól. A textilipari hulladékok nagyipari hasznosításában pedig egyenesen sereghajtók vagyunk a nemzetközi me­zőnyben. Keressük Ift/fisrn a »óbb megoldások at jSrdemes tehát gondolkod­ni a legtöbb vállalatnál — most az ötödik ötéves terv összeállításakor —. hogy a magyar gazdaságban a hul­ladék útjának, felhasználá­sának korszerűsítéséhez mi­vel járulhatnánk hozzá. Fe­lesleges bizonygatni, meny­nyire közös érdek ez, elég csak a hazai ipar nyers­anyag importjának nagysá­gára, a beszerzési árak ala­kulására gondolni. Tudniil­lik. ha már a gyárakban — ahol a bőr. a fa. a papír, a fém. a gumi, a textilbulla- dék tulajdonképpen még te! jesen tisztán, a gépeknél még semmivel sem kevered­ve megjelenik — jobban odafigyelnének a műhelyek­ben, a brigádok arra, hogy mi történik • a lehullott anyaggal: akkor máris so­kat tettek a szakszerűbb be­gyűjtésért — amely a szer­vezettebb hulladékgazdálko­dás alapja. Ha nem engedik keveredni az értékes és ér­téktelen hulladékot — és úgy gyűjtik össze, és úgv ad iák tovább a begyűjtők­nek ezzel máris rengeteg ér­ték megmentésében segíte­nék hozzá a népgazdaságot. Mi tagadás — mert a nagyvárosi hulladék kéthar­mada a háztartásokból kerül ki — különböző társadalmi programok is sokat használ­hatnának a hazai hulladék­gazdálkodás fejlesztésének. Gerencsér Kerene 2 Ajánlat « gépiparnál« \ / l'ulsc a lakául r Észt vendégek a Tiszamenti Vegyiművekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom