Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-15 / 241. szám

1974. október 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hordók, kerítések és — káderek A kisújszállási MEZŐGÉP műhelyeiből a hús- és ke­nyérszállító autók berendezé­sein túl, nemcsak 150 ezer hordó. 25 millió forint érté­kű kerítés kerül ki évente, hanem — ne lepődjön meg senki — káderek is. Ez a gyáregység már nagyon sok szakembert, vezetőt adott Kisújszállásnak, az üzem párt- és gazdasági vezetői rendkívül tervszerűen alkal­mazták a Központi Bizott­ság káder- és személyzeti munkáról szóló határozatát. Termelési feladataikat sem tudták volna teljesíteni a tudatos kádermunka nélkül. A gyáregység termelési ér­téket 1968-ban még 23 mil­lió forint volt, tavaly már 85 milliónál tartottak és az idén elérik a 92 millió fo­rintot. Ez a dinamikus fej­lődés és a vele járó gondolt, nemitogy feledtették volna, hanem egyenesen megköve­telték a következetes ká- dérneyelő munkál. Iskolába a lehetségeseket Amikor a vállalat vezetői az üzembe érkeztek és kö­rülnéztek. találtak egy felső­fokú technikumot végzett fiatalembert — aki telefon- központos volt — ilyen lu­xust már altkor — 1968-ban —* sem engedhettek maguk­nak. Később megismerték az értelmes fiatal szakmun­kásokat, akik a kalapács szakszerű használatánál több­re voltak képesek. Ez a sok parlagon hagyott, kiaknázat­lan tehetség pocsékolás — vonták le a következtetést, és tanulni küldték őket. A marxista—leninista esti egye­temre, esti középiskolába, sőt volt, aki pártiskolát végzett Felfigyel a várót A tehetséges fiatal szak­emberekben nem csalódtak. A vállalat következetes és eredményes kádermunkájá­ra felfigyelt a város. A ME­ZŐGÉP Vállalat vezetői a város érdekeit szem előtt tartva — természetesnek tar­tották. hogy szakembereket ..exportáljanak” Kisújszállás üzemeibe, intézményeibe. Így pl. a hordóüzem vezetője — aki az üzem KISZ-tilkára is volt egyben — a kisújszál­lási Építőipari Ktsz elnö­ke lett, A gyártás előkészí­tő csoport vezetője. Csutka Mihály né, ma már a szak­munkásképző intézet igazga- tóhelvettese. Kisújszállás új tanácselnöke, Ponyokai Bá­lint két hete még a MEZŐ­GÉP igazgatója volt. Hosz- szan lehetne még folytatni a felsorolást, de ennyi is ér­zékelteti, hogy egy kezdet­ben kimondottan mezőgaz­dasági üzem (gépállomás) nemcsak a város egyik leg­Oklóber 15—23-ig Szovjet szerszámgépek kiállítása Ugrásszerűen emelkednek á Stankoimport szovjet kül­kereskedelmi vállalat szál­lításai, ebben az évben már négymillió rubel értékű szer­számgépet ad el hazánknak —t mondták el a vállalat tegnapi sajtótájékoztatóján. Ebben az eredményben je­lentős szerep jut azoknak a szovjet szakembereknek, akik alaposan megismerte­tik a magyar vállalatokkal a vásárlási .tehetőségeket , Jelenleg is szovjet szak­emberek látogatják a ma­gyar vállalatokat és ismer­tetik a legújabb szovjet gé­peket, ugyanakkor tájéko­zódnak hazánk igényeiről is. 25Ö0 meghívót küldtek a magyar szakembereknek ar­ra a kiállításra, amelyet teg­nap nyitottak meg a Gép­ipari Termelőeszközkeres­kedelmi Vállalat bemutató­termében. Ezen bemutatták a szovjet szerszámgépipar legújabb fejlesztési eredmé­nyeit, többek között 20 féra- forgácsoló szerszámgépet és hat faipari berendezést, amelyek új típusok vagy je­lentősen fejlesztett gépvál­tozatok. Szerepelnek a kiál­lításon a legújabb szovjet számjegyvezérlésű berendezé­sek mintapéldányai is. Az érdeklődőkkel szakmai na­pokon Ismertetik a szovjet szerszámgépipar fejlődésé­nek főbb irányzatait és a faipari gépek továbbfejlesz­tését. A kiállítás a nagyközön­ség számára október 15-től 23-ig naponta 10-től 17 óráig tart nyitva. Alinak a vagonok! Az utóbbi hetekben az őszi szállítás egyre na­gyobb terhet ró a vasútra és á Volánra is. Tekintet­tel a helyzetre a Minisz­tertanács rendeletet adott ki: a közületek tehergép­kocsijait is igénybe kell venni hétvégi szállítások­ra. Ez az intézkedés is utal arra, hogy a rendkí­vüli helyzetben minden erővel a szállítások gyor­sítására kellene törekedni. Ennek ellenére a szolno­ki teherpályaudvaron árú­val megpakolt vagonok állnak. Némelyiknek napo­kig nem akad gazdája. A MÁV-nál különösen a hétvégekre panaszkodnak. Hétközben a beérkezett áru 80 százalékát elszállít­ják a vállalatok, de szom­baton, vasárnap nagyon nehezen megy a rakodás. Most vasárnap 525 teli va­gon érkezett és ebből mindössze Ml-ét pakoltak ki. Az ELEKROMETÁT. Vállalatnak például egy vagon áruja 36, a máso­dik 46, a harmadik 54 órát vesztegelt az állomá­son. Az ÉPSZER-hez egy vagon parkettát 48 óra vá­rakozás után szállítottak el.. tegnap reggel. A Köz­lekedési Építő Vállalat egyik cementtel megtöl­tött kocsija 78 órát vára­kozott. A megengedett ra­kodási idő 6—7 óra lenne — ha mindenki betartaná. Megkérdeztük az emlí­tett vállalatokat. A válasz: ők a Volánnal állnak szerződésben, és az nem szállított idejében. A Vo­lánnál arra hivatkoz­tak, hogy némelyik áru egy-két hónapot késik, ugyanakkor nincs elég ember a rakodáshoz. Jár­mű van, de ilyen időben csak ponyvával letakart autókon szállíthatnak (je­lenleg a legtöbb ponyva elhasznált, átázik). A vagonok jórésze teliét órákig, napokig várakozik. Véleményünk szerint a vállalatok is többet tehet­nének azért, hogy az őszi szállítások minél gyorsab­ban menjenek. hiszen most ez az egész ország érdeke. Indokolt — vagy indokolatlan — akadá­lyokra való hivatkozás he­lyett most inkább együtt­működésre kellene töre­kedni, még akkor is, ha erre pillanatnyilag nincs szerződés. — szc — jelentősebb ipari bázisává tu­dott válni, hanem szakembe­rek, káderek iskolájává is. Munkásokból vezetők Az üzem dolgozóinak átla­gos életkora 27 év, nem volt nehéz tehát a megürült he­lyekre tehetséges, fiatal munkásokat találni. így lett művezető a hordóüzemben egy huszonéves szakmunkás, Bíró András, aki már a har­madik évet végzi a gép­ipari technikumban. Nyit- l'ai István 1968-ban még fi­zikai munkás volt, ma már a gyártáselőkészítő csoport vezetője, üzemmérnök. Aki ebben az üzemben tanulni akar, tanulhat. Az elmúlt évek tanúsítják, hogy a mun­kások éltek és élnek a lehe­tőséggel. A vállalat vezetői garnitúráját (egy-két kivé­tellel) a, vállalatnál képezték ki. A kilenc művezető közül heten fizikai munkások vol­taié, de a csoportvezetők is munkásokból lettek. És hogy jó vezetőkké váltak, azt nem Kell bizonygatni, a tények önmagukért beszélnek. A MEZŐGÉP kisújszállási gyáregysége kétszer lett él­üzem, kétszer a szocialista munka gyáregysége, KISZ- szervezetük pedig ugyan­csak kétszer érdemelte ki a KISZ Központi Bizottség Vö- rös Vándorzászlaját. Akik esőben is dolgoznak JU Ifjú kereskedők parlamentje Több mint 300 küldött részvételével dr. Sághy Vil­mos államtitkár elnökletével tegnap a MEDOSZ-székház- ban összeült a belkereskede­lemben dolgozó fiatalok ága­zati parlamentje. A tanács­kozáson — amely alkalmat adott arra, hogy a fiatalok vállalatuk, szövetkezetük munkáján kívül az egész ke­reskedelem lielvzetével. gond­jaival, feladataival jobban megismerkedjenek — elemez­ték az SQúságí-'-tövvényt,' a végrehajtására kiadott mi­niszteri rendelet helyzetét, s a fiatalok szekcióüléseken el­mondták gondjaikat javasla­taikat. Dr. Juhár Zoltán belkeres­kedelmi miniszterhelyettes beszámolójában ifjúságpoliti­kánk eredményeit, s főleg a fiatalok tennivalóit ismer­tette. Az ifjúsági parlament a kereskedelem egészének feladatain túlmenően napi­rendre tűzte a fiatalok csa­ládalapításának támogatását, fakáshelyzetük javítását, ok­tatásuk és továbbképzésük ügyét, a pályakezdők bérezé­sét, s általában a fiatalok­kal való fokozottabb törődés kérdéseit, módjait. Pár nap jó idő után is­mét esik az eeő, és ez újra nagyon nehéz feladat elé ál­lítja a mezőgazdasági üze­mek dolgozóit. Derezsán Béla, a szolnoki Lenin Ter­melőszövetkezet elnöke így értékeli jelenlegi helyzetü­ket: — Nálunk most a paradir csömszüret a fő kérdési A kukorica betakarítását hide­gebb időben is folytathat­juk, a cukorrépa se fagy még' bele a földbe. A para­dicsomból azonban már most is nagyon sok rothad, nem várhatunk vele egy percig sem. Az eső ellenére most is dolgoznak a párád i- csomföldeken az idénymun­kások. Erre a hétre az isko­lások munkáját is megszer­veztük, de a vasárnapi eső miatt nem szóltunk nekik, mert nem szerelnénk, hu a gyerekek egy kiadós megfá­zással mennének el tőlünk. — Vetni nem tudunk, u gépek a felázott táblákra rá sem mehetnek. A hibrid ku­koricát viszont töhjük — túrkevei, mélykerekl idény­munkások és a honvédség segítségével — hiszen a hib- ridüzemünk nem állhat, le. A kukorica-silozógépek is dolgoznak, a John Deere kombájnok, ha nehezen is, de még tudnak mozogni a sáros talajon. A cukorrépa betakarítógépek azonban áll­nak, ilyen körülmények kö­zött meg sem tudnak moc­canj a táblán. Azon is gon­dolkodunk, hogyha betaka­rítottuk a kukoricát hozzá­kezdj ü nice a répa kézi sze­déséhez. Törjük a háztáji kukoricát is, ha dolgozóink elkészültek vele, többen áll­hatnak rendelkezésünkre a további teendőknél. A szál­lító járművek sincsenek munka nélkül, a háztáji ku­koricát fuvarozzák. Ilyen időjárásban nagy szükség van az emberekre. Amit eddig géppel végeztünk, most kézzel kell csinálnunk — így a honvédségtől is tou vábbi segítséget kértünk. A szemerkélő csőben, a Uczdermesztő hidegben is sze­dik a termést a szolnoki Lenin Tsz paradicsomtábláín Kint a földeken Zajzon Dé­nessel találkozunk ... A növénytermesztési főága- zat-vezetőnek a figyelmét a GAZ-kocsi kormánykere­kére kellett összpontosítani, hogy a felázott talajon „kor­csolyázó” autót valahogy az úton tartsa. A száraz idő­ben kényelmesen járható dülőutat most hatalmas sár­rögök tarkítják, a pocso­lyákból felcsapó víz szökő- kútra emlékeztet, néha még a kilátást is elveszi. Az eső pedig továbbra is kitartóan szemerkél. Sléder Pál a John Deere silókombájn vezetői fülkéjéből szállt ki. — Ragadunk, süppedünk, alig tudunk dolgozni. Telje­sítményünk fele sincs annak amit száraz időben megcsi­nálnánk. Pedig reggel 6-tól este 8-ig, 9-ig megállás nél­kül megyünk, még evésre is alig hagyunk időt. A silót szállító pótkocsit sem birja egy traktor, az MTZ elé még egy Jolin Deeret is oda kell kapcsolni, hogy a tengelyig érő sárban valahogy boldo­guljunk. A paradicsoms/.cdők mun­káját, Faragó Györgyéé cs Balogh Imrené irányítja. — Ha csak nem zuhog az eső úgy, mint vasárnap, ak­kor reggel . hatkor kezdünk dolgozni. Tegnap is vártuk, az autókat, hogy hozzák a jászladányi, jászapáti, újszá- szi, zagyvarékasi munkáso­kat, de nem’ érkezett meg senki. Nem is csodálkoztunk rajta, úgy esett, mintha dé­zsából öntötték volna. Ma is kevesen jöttek * ki ebben a kellemetlen időben, pedig a kereseti lehetőség nem rossz, sötétedésig 5—6 má­zsa paradicsomot bárki le­szedhet, és ez 150—180 fo­rintot jelent. Dehát nem is lehet itt szemrehányást ten­ni senkinek, annyira rossz az idő. A tábla szóién tűz ég, egy- egy asszon/ odamegy, meg- melegíti sáros kezét, aztán visszatér a munkájához^ és folytatja a hajlongást a pa­radicsombokrok között. — braun — Szemétbánya — aranybánya A termelés fejlődése, a nagyvárosok növekedése, az életszínvonal emelkedése számtalan nehéz kérdés elé állítja a társadalmakat. Ezek egyike, hogy hova te­gyük a szemetet? Az euró­pai KGST-tagországok fővá­rosaiban pl. jelenleg — ösz- szesen — évi 14—15 millió köbméter . hulladék keletke­zik. Az utóbbi évtizedben ugyan 30—35 százalékkal csökkent a szemét súlya, vi­szont a térfogata — a cso­magolástechnika fejlődése miatt — lényegesen megnö­vekedett. Az utóbbi 4—5 év­ben pl. Budapesten mintegy 50 százalékkal emelkedett a hulladék térfogata s ma mát megközelíti a 3 millió köb­métert. Másod'asjos nyersanja«ké»i:!ct Óránként 3500 villanyéba Nagykanizsa ipari fejlesz­tésének legjelentősebb állo­mása az Egyesült Izzó fény­forrásgyárának telepítése. Kí­sérleti üzem építésével 1964- ben kezdődtek meg a telepí­tési munkák, a nagy ipari beruházás pedig 1969-ben kezdődött. A kivitelező a Za­la megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint a vele kooperáló több nágv Ipar- vállalat összehangolt jó mun­káját dicséri, hogy 1974. vé­ge előtt, október 3l-fé át­adásra kész a több hatalmas gyáregységből álló ipartelep. A nagykanizsai fényforrás­gyár egyes gyáregységéit fo­lyamatosan állították a tér melésbe. s a kísérleti üze met is számításba véve már kilenc éve gyártanak villany- égőjcet Nagykanizsán. így az éoítéssel párhuzamosan fizeti vissza a gyár a ráfor­dított költségeket. Még eb­ben a hónapban 3 na<iv. normál villanvégő-gvártó génsort állítanak termelésbe, arr.élvek teliesítrpZm-o iven­ként és óránként 3500 vil­lanyégő. , Ugyanakkor szerte a vi­lágon nemcsak a hulladék halmok térfogata növekszik sebesen — hanem a szak­emberek szerint a szemét értéke is. A technika fejlő­désével ugyanis egyre érté­kesebb anyagok kerülnek szemétbe, fnásrészt pedig — mert a világ nyersanyag- készlete nem kimeríthetetlen — egyre fontosabbá válik a szemétben rejlő úgynevezett másodlagos nyersanyagkész­let, feltárása és hasznosítása. A „guberáló” szó egykori értelmét napjainkban már alig ismerik Magyarorszá­gon. Fő jelentésé kb. any- nyit tesz: a szemétdombon valamire még használható anyagok után kutatni. Ré­gebben volt. aki ebből élt: a szemétből kibányászott üvegeket, textil- és bőrhol­mikat, vaseszközöket, bútor­darabokat kicsit megtisztít­va, megjavítva az ócsás- piacon értékesítette. A régi értelemben vett guberálók — gyakorlatilag — már nin­csenek. l^z óriási hulladék­halmok „guberálása” nagy­ipari feladattá vált: akkora mennyiséget kellene szétvá­logatni. osztályozni és ak­kora értéket lehetne újra hasznosítani. Se tűz, se rí* nem segít Korszerűtlen az a szem­lélet. amely szerint a sze­méttől csak megszabadulni kell. Elégetni, a tengerbe dobni vagy a föld alá tenni. Ezek Ugyanis olyan mód­szerek, amelyek visszájára fordulhatnak: a tengerbe do­bott szemét., szennyezi a ten­gert, pusztít la, a halállo­mányt. Ha ^léeetik '— fer­tőzheti a levegőt. Ráadásul az égetés egyben Igen költ­séges is. viszont a kevésbé I köit<!éöo«! megoldás , nem ki- 1 elégítő. Az Egyesült Álla­mokban ni. kimutatták, hogy a légszennyeződés 3 százalékát a rossz hatásfokú szemétégetés okozza. A har- madik megsemmisítési mód­szer a szemét elföldélése, amihez viszont rengeteg földmunka kell. és óriási szállító szervezet. De miért is égetnék, föl­delnék el? Hiszen a szemét­nek több mint a fele újra felhasználható, értékes anyag: papír, vas. üveg, szí­nesfém, textília, fa és kü­lönféle műanyag, gumihul- ladék. Az óriási méretekben keletkező szemétdombok el­tüntetése tehát környezel - védelmi probléma, s valóban egyre nagyobb, de miután a hulladéknak több mint a fele eltüntethető úgy is, hogy az ioar úfra földolgoz­za — a megsemmisítés gond­ja a felére csökkenthető. Éhhez azonbart az iparnak vissza kell kapnia, az egy­szer már elhasznált anyago­kat. azok hulladékát —• fel­frissítve, megtisztítva — és itt kezdődik az új feladat: valakinek nagyüzemi módon újra szervezni, hatékonyab­bá tenni, korszerűsíteni kell ezt á munkát. A szakembernek persze nem újdonság, hogy a sze­mét — kincsesbánya. Az. utóbbi évtizedekben egyre nagyobb intenzitással fog­lalkoznak mindenütt azzal, hogy ne pazarolja az em­beriség még a hulladékot sem. Ilyen célú szervezet hazánkban is kiépült: a MÉH-re és a Köztisztasági Vállalatra alapozva. A be­gyűjtés. szállítás, válogatás — a hulladék újra hasznosí­tásához vezető út egvengeté- se elsősorban erre a két vál­lalatra tartozik. Gtiberáló-’par A legutóbbi néhány évben jelentős változások mentek végbe a világ nyersanyag és hulladékmérlegében, ame­lyek egyértelműen világossá tették, hogy a hulladékkal folyó gazdálkodásra is — a felhasználásra és a megsem­misítésre — nagyipart kell teremteni. Guberáló ipart — a jelző minden rosszat és szegénységet idéző tartalma nélkül. Ennek az új iparnak tudományát, technikáját, szervezetét a gazdasági lag fellelt országokban most gyors ütemben fejlesztik, hiszen szerény becslések sze­rint Is az ezredforduló tá­ján a világ nyersanyagfel- h.asználásának 30—35 száza­lékát a hulladékból kell maid fedezni. A gyors fejlesztés végett a KGST-országók közös programot dolgoztak ki. , amelvben megosztották eg.' \ más közt a feladatokat. Eb- ' ben a programban jelentős feladat hárul hazánk szak­embereire is: mésnodig ép­pen az ioari, mezőgazdasá­gi és városi hulladék fel- dolgozási tudománvának. a hasznosítás technikájának és eljárásainak kidolgozá­sában. Következne: A S-ns proprnrn Gerencsér Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom