Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-02 / 230. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. október 2. A VARSÓI VISZTULA-SZTRADA. A Lengyel Népköztársaság megalakulásának 30. évfordulójára adták át rendeltetésének Lengyelország tő városának legkorszerűbb, gyorsforgalmú átmenő útvon alát, amelyre most áttevődő tt az észak—déli forgalom jelentős része. Sei-fi vagy valóság? Beköszönt-e az ökológia „aranykora’ ? A világ országai különböző módon működnek együtt a környezet védelmében. A szocialista országok közös erőfeszítéseiről ad képet Gennagyij Szidorenko, a Szovjet Orvostudományt Akadémia Közegészségügyi Intézetének igazgatója. ☆ Guinea finnepei Tizenhat esztendővel ezelőtt, 1958. október 2-án nyerte el függetlenségét a Guineái Köztársaság népe. Afrika története az elmúlt másfél évtizedben bővelkedett viharos eseményekben, de sem a neokolonialista támadások, sem a belső nehézségek, törzsi ellentétek nem tudták letéríteni a nyugat-afrikai országokat a választott útról. Pedig már a kezdet is ugyancsak viszontagságos volt. Amikor a guineai nép többsége állást foglalt a „francia közösségi” tagság ellen, Párizs úgy válaszolt, hogy „megkopasztotta” az országot: mindössze három hét alatt kivonta az országból az összes gazdasági szakembert, szakértőt, minden francia eszközt, felszerelést, vagyontárgyat elszállítottak. A szocialista országok siettek a fiatal állam segítségére, nehogy már a kezdet kezdetén megroppanjon a gyarmati örökség súlyos terhe alatt. Az elmúlt tizenhat évben meggyorsult Guineában az iparosítás: a szocialista országok és nyugati tőkeérdekeltségek bevonásával sok üzem megkezdte a termelést. Az ország ásványi kincsekben gazdag, bauxitja például a világ legnagyobb készletei közé tartozik. A mezőgazdaságot szövetkezetekbe szervezik, s a kormány gondoskodását bizonyítja, hogy a legtávolabbi dzsungel-falvakban is kötelező a védőoltás. Guinea példát mutatott egész Fekete-Afrikának az analfabétizmus elleni harcban. A függetlenség elnyerése előtt húsz guineai lakos közül tizenkilenc írástudatlan volt. Azóta államosították a magániskolákat, 7-től 15 éyes koráig minden gyermek iskolaköteles. Guinea gazdasági, kulturális fejlődéséből eredményesen veszik ki részüket a magyar szakértők is. A Guineai Köztársaság megalakulása óta aktív békepolitikát folytat. Legfőbb külpolitikai célja az újgyar- mátosítás minden formája elleni harc, a szabadság- mozgalmak támogatása. Felszabadulásának 16. évfordulóján igaz barátsággal köszöntjük a Guineai Köztársaságot — népének sok sikert kívánunk a nehézségek leküzdéséhez, a szabadság kiteljesedéséhez. Szovjetunió NDK Kulturális napok NDK kulturális napok kezdődtek a Szovjetunióban a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának 25. évfordulója alkalmából. A sokszínű rendezvénysorozatot hétfőn a Kreml kongresszusi palotájában megtartott ünnepi hangverseny vezette be. Jekatyerina Fur- ceva, a Szovjetunói művelődésügyi minisztere megnyitó beszédében méltatta az első német munkás—paraszt állam által negyedszázados fennállása alatt elért kulturális eredményeket. Berlinből népes küldöttség érkezett a szovjet fővárosba, hogy részt vegyen az NDK kulturális napok bemutató rendezvénysorozatának lebonyolításában. A delegációt Kurt Hager, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. — George Kennan, neves amerikai publicista és diplomata, egy számára fantasztikusnak tűnő tervről beszélt egyszer. Arról, hogy bizonyos országok közös természetvédelmi klubot hoznak létre, amely tanácsokat ad a kormányoknak és a közvéleménynek, hogy kell nemzetközi méretekben megoldani az ökológia problémáit. ön is fantasztikusnak tartja ezt? — Ma már nem. Í97t-ben a KGST-tagországok állami megbízottaiból tanács alakult, amely a környezetvédelem problémáinak közös tanulmányozásával foglalkozik. A tanácsnak a különböző területek vezető tudósai, szakemberei a tagjai. Ök szervezik és irányítják a Csehszlovákiában, Lengyel- országban, Magyarországon, az NDK-ban és a Szovjetunióban létrehozott koordinációs központok tevékenységét. — Mivel foglalkoznak ezek a központok? — Több témával: a környezetvédelem és a közegészségügy, az ökológiai rendszer és a természet védelme, a levegő szennyeződés elleni küzdelem, az ipari és háztartási hulladék megsemmisítése és hasznosítása, « természetvédelem szervezeti, jogi és pedagógiai szempontjai, a természetes vizek védelme. — A témák megoldásán több mint száz kutatóintézet dolgozik, olyanok, például, mint a varsói Vízgazdálkodási Intézet, a budapesti Városépítési Intézet, a pozsonyi Természetbiológiai, a szófiai Közegészségügyi és Munkaszervezési Intézet. — A környezet higiéniai problémáival a mi intézetünk bázisán létrehozott koÉhséget és pusztulást hozott Chilére a katonai junta uralmának egy éve. Még a rendszerhez hű El Mer- curio című lap is kénytelen elismerni, hogy több mint 2,2 millió chilei nyomorban él. A lakosság 21 százalékának — állapítja meg a junta tervhivatala — nincsenek meg az elemi létfenntartási eszközei. Az állandó áremelkedés, a rendkívül alacsony munkabér miatt a dolgozók kénytelenek lemondani a legfontosabb élelmiszerekről. A Le Monde-nak adott nyilatkozatában Luis Figue Roa, a chilei dolgozók egységes központjának elnöke kijeordinációs központ foglalkozik. Ennek a központnak az a feladata, hogy összegezze és elemezze a tagországok kutatási programját, új témákat javasoljon és kiküszöbölje a párhuzamos kutatásokat. Ezenkívül szakértői tapasztalatcseréket, konzultációkat szervez. Nemrégiben a KGST-tagországok szakértői Budapesten tárgyaltak a környezetvédelem és a higiénia problémáiról. — Mikor kezdődtek a közös ökológiai kutatások? A KGST komplex programjának elfogadása után? — Nem. A komplex program csupán hatékonyabb együttműködési formákra ösztönzött. A KGST 1963-ban hozott határozatot a levegő szeny- nyeződés megakadályozására. Akkor ebben a munkában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió vett részt, majd csatlakozott Magyar- ország és Románia, végül Jugoszlávia és Mongólia is. — Hogyan ítéli meg ön a jelenleg folyó környezetvédelmi kutatásokat? — A környezetvédelemmel a különböző országok különféleképpen foglalkoznak. A kapitalista államoknak le kell küzdeniük a magántulajdonosi érdekek gátjait. A szocialista országok a terv- gazdálkodásra támaszkodnak, arra, hogy az egész társadalom érdekelt az ember egészségvédelmében, és a természetes környezet megőrzésében. — A nyugati országokban csak a szennyezési szint stabilizálásáról van szó. a szocialista államokban pedig e szint csökkentéséről. — A KGST-országok szakértői tavaly Prágában talentette, hogy az év első felében hatvan százalékkal csökkent a reálbér. A chilei nép által elért eredményeket megsemmisítve, a junta szabad utat nyitott a külföldi tőkének. Az állami ellenőrzés alá helyezett kulcsfontosságú gazdasági ágakat a junta visz- szaadta az előző tulajdonosoknak. Ennek a gazdaságpolitikának következtében az országban teljes a zűrzavar. Az infláció feltartóztathatatlanul nő, a junta uralkodásának évében elérte a hétszáz százalékot. Ebben az évben 19-szer értékelték le az es- cudot • nácskoztak a környezetvédelem közegészségügyi problémáiról. Szó volt a légköri szennyeződés meghatározásáról. Az NDK kezdeményezésére ajánlást tettek arra, hogy mutassák ki a fluor- vegyületeket, Bulgária kidolgozta a porban levő alumínium. Csehszlovákia a mosószerek káros hatásának, a Szovjetunió pedig a foszfor- anhidrid szennyeződés kimutatásának módjait. Ezeket a módszereket a szocialista országók valamennyi közegészségügyi szakembere felhasználja. — Hogyan lehet megakadályozni a ' környezet további szennyeződését? Egyetlen kiút van: az országoknak politikai és gazdasági hovatartozásuktól függetlenül össze kell fogniok e probléma megoldására. A KGST-országok készek együtt munkálkodni minden érdekelt állammal és szervezettel. Az első lépéseket már megtettük: létrejött a szovjet—amerikai, illetve a szovjet—francia megállapodás. — Tegyük fel, hogy egy évtized múltán a környezet- védelem érdekében egyesült országok elérik a tervezett eredményeket. Elmondhatjuk-e akkor, hogy elérkeztünk az ökológiai „arany- \korba”? — A civilizáció és a tudományos-technikai haladás mind újabb és újabb problémákat vet fel. A tudomány mai állása szerint a problémák megoldhatók, de számolnunk kell a 'holnap problémáival is. A KGST-tagországok együttműködési programjában ezért szentelnek olyan nagy teret a tudományos prognosztikának. A szocialista népgazdaság tervszerű jellege lehetővé teszi, hogy időben elhárítsuk a technikai fejlődés minden olyan következményét, amely ká- ror az emberi egészségre. Gyorsabbal? ker'ng a Föld A tokiói asztronómiai obszervatórium tudósai megállapították, hogy múlt év decembere óta a föld két ezred másodperccel gyorsabban kering. A Föld keringésének fel- gyorsulását — amely elsőízben következett be az utóbbi 10 évben — Tokióban és a világ más obszervatóriumaiban zenitteleszkóp fotókamerájával észlelték. A tudósok feltételezése szerint a változás oka a földgolyón belüli tömeg áthelyeződése csakúgy lehet, mint a déli féltekén uralkodó szokatlanul magas hőmérséklet. A repülés az ember legősibb vágyai közé tartozik, s a megvalósult álmot ma is legizgalmasabb cselekedetei között tartjuk számon. A légen áthúzó, fényes testű „vasmadarak” gyors röptére önkéntelenül is a magasba nézünk, s ha nem is a e^oúúlat, mert ma már -a repülés mindennapos dolog, azért valamiféle kíváncsiság újra és újra felvillan bennünk. Bennünk földön járókban, akiknek ikaruszi örömök ritkán adatnak meg vagy egyáltalán nem adatnak. A repülés „drámái«” A televízió azzal, hogy egy harci, úgynevezett elfogási gyakorlat izgalmaiba ve- zette be nézőit, ellátogatva a Kilián Repülő Műszaki Főiskola repülőterére, hogy kameráival egészen a kifutóig mereszkedett, s hangban Pedig magával a pilótával teremtett összeköttetést gyakorlat közben, olyasféle katarzis élménnyel kívánta megajándékozni a tévénézőket, amelyet maga a repülő Js, atfl egy-egy harci cse- lekmény megoldása közepet- te. A felszállás előtti várakozás izgalmai — expozíció — a kigurulás bonyodalma, majd a cselekmény folyamata, az ellentétek kibontakozása egyre magasabb feszültségben, felbukkan a cél, rávezetik a repülőt, megsemmisíti a célpontot, közben birkózás a levegővel, végül visszaérkezés a betonra, a sikeres leszállás manőverei mintha csak egy jól felépített dráma részletei bomlanának ki szemeink előtt. De nem a technika, hanem az ember drámája. A Belépés csak tévénézők- nak című sorozat szombaton látott adása nem a technika parádéja kívánt lenni, sokkal inkább a technikán uralkodó ember, a technikával szövetkezett és összenőtt repülő dicsérete. Vértessy Sándorék szépen kigondolták az egészet. Csak a részek szegültek szembe olykor a szemléletes elképzeléseknek. A hang minőségébe például beleszóltak a légköri viszonyok, így azután mi nézők izgalmas párbeszéd helyett csupán kellemetlen recsegéssel kellett, hogy beérjük. Pedig a földi irányító központ és a légtérben tartózkodó repülő dialógusa fon- ' tos elem lett volna a repülés drámájának bemutatásában. Mindenesetre a fegyveres erők napjára készített riportfilm fogyatékosságai ellenére is jó hírverője volt a repülőtiszti hivatás szépségeinek. Érdektelen lírai vígjáték Azt hiszem, a vígjátékban járatos néző már a kezdet kezdetén tisztában volt vele, hogy Szekeres Laci azért pillantotta meg a fonodában, °tt a gép mellett Batizi Évát, hogy ebből a „felfedezésből” végül — ha fene fenét eszik is — igazi nagy szerelem kerekedjék a végére. Hiába áll útjukba apai ármánykodás, s hiába gördülnek a szerelem elé ki- sebb-nagyobb akadályok: eshet eső, jég vagy hó, Éva bizony Lacinak való. Nincs ebben semmi kivetni való, hogy az események a történetben így alakulnak. Egy vígjátékban az ellentétek kellemes feloldódása törvény- szerű, a happy end várható. A fonógyári Rómeó Júlia- történet sem az előre sejthető végkifejlett • vált érdektelenné, sokkal inkább a hozzávezető érdektelen ellentétek sematizmusán bukott meg. Másrészt a vígjáték szereplőinek kiagyalt jellemei következtében. Az öreg Szekeres például, ez az aquincumi csodabogár, mintha valami gúnyrajzból lépett volna elő, nem az életből mintázta volna alkotója. A fiú ereiben sem bőven csörgedezett a vér, egész magatartása megjelenése nem vallott egyáltalán a mai fiatalokra. De általában a játék szívverése is alacsonyabb volt a normálisnál. Hosszú, elnyújtott jelenetek, talán a líraiság kedvéért, kevéske drámai történés. Cza- barka György operatőr hiába igyekezett képeivel a történetet széppé varázsolni, — néhány kifejező képsor dicséri munkáját — a vígjáték képe nem derült fel tőle. Mért oly későn? Pénteken este — ismert okokból — megváltozott a televízió műsora, így a III. Richárd bemutatója alaposan kicsúszott az időből, egy órával később került képernyőre, s bizony elütötte már a tizenegyet is, amikor Shakespeare drámájának tévéváltozata véget ért. Aki mégis végignézte, tanúsíthatja: tehetséges munka volt. Fehér György — ő alkalmazta diplomamunkaként képernyőre a tragédiát és egyben rendezte is — az emberi lélek színpadára komponálta III. Richárd drámáját, jól érezve meg a televízió sajátos eszközeinek kifejező lehetőségeit. A címszerepben Haumann Péter játéka is különös élményt nyújtott. Kércjés azonban, hányán nézték végig a produkciót, vállalva^ a virrasztással járó másnapi fáradtságot is. Különösen azok, akik korán, Íréinek! Nem kelt,, lett, volna már pénteken este, a tartalmas program után képernyőre vinni, inkább helyet kellett volna szorítani neki, mondjuk vasárnap este. Talán épp a halovány és gyengécske lengyel életrajzfilm, a Nohanti nyár helyett, amely Chopin George Sand-hoz fűződő szerelmének egyik „titokzatos epizódját” örökítette meg, erősen színpadias módon. De ha már így történt, bizony érdemes volna a III. Richár- dot ismét bemutatni, de nem a második, hanem az első csatorna programjában! Röviden Komiss Péter filmportréját Sándor Pál rendezte képernyőre. Valami vibráló, belső feszültséggel a képek rendjében. Nyugtalan filmben mutatta be a nyugtalan művészt. Aki keres, kutat, s így talál rá a nép művészetére, így fedezi fel a nép szokásainak tartalmi gazdagságát, hogy azután fotóin visszaadja pillanatokba rögzítve a folyamatokat. Láttuk munka közben, láttuk munkáinak körében, hallottunk véleményeket róla — jó volt találkozni képernyőn a teremtő fotóssal. Sammy Davis, a könnyűműfaj klasszikusa. Amit csinál nehéz dolog. Ahogyan csinálja, játéknak látszik. Pedig alkot, az egyes dalokat saját egyéniségére komponálja. Énekel, táncol, parodizál. sokoldalú művész. A vasárnap este látott műsorban együtt volt minden. A jótékonycélú előadáson, a párizsi Olympiából. teljes arzenálját felvonultatta igazán kellemes órával ajándékozva meg a nézőt. V. M. Zűrzavar Chik gaidasúoi éleiében
