Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-02 / 230. szám

1974. október 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 a mum kässzälläson Színházi körművor Hangversenysorozat (Tudósítónktól.) A munkások közművelődé­sének előmozdítására széles körű programot dolgozott ki a Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa, együttmű­ködve a népművelési szer­vekkel. Az ősztől színházi körműsorokat, író-, művész­találkozókat rendeznek a munkásszállásokon. A szol­noki Damjanich János Mú­zeummal közösen „Munkás­ábrázolás a képzőművészet­ben” címmel gazdag képző- művészeti anyagot tartalma­zó vándorkiállítást indítanak útnak. A Bartók Béla kórus felszabadulási emlékhang­versennyel keresi fel a mun­kásotthonokat. Az idén indítják útjára a szocialista brigádok hangver­senysorozatát. Az Országos Filharmónia rendezésében az Ooeraház művészei népszerű olasz ooeraáriákkal lépnek fel. A sorozat további ré­szében vendégszerepel a 25. jubileumát ünneplő KISZ Művészegyüttes rajkózene­kara. a Magyar Rádió Gyer­mekkórusa. A hangverseny­sorozat befejezéseként fel- szabadulási emlékműsort mutatnak be a szocialista kollektíváknak. A múlt évi sikerek után ismét megrendezik a megyé­ben a szakmunkástanulók színházát, amelyet az ország­ban elsőként Szolnokon szer­veztek meg. Kiszélesítik az egyre népszerűbbé váló szín­házi bérletakciót. A Szak- szervezetek Megyei Tanácsa és a vállalatok anyagi támo­gatásával két-háromszoro- sára bővítik a bérlettulajdo­nos munkások számát. A Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat például meg­hirdette négyezer munkása körében a ..telt ház” akciót. Az új évadban több színházi előadást terveznek megte­kinteni „házi” közönség előtt. A jövő munkásgenerációja zenei műveltségének előmoz­dítására a szolnoki Bartók Béla Zeneiskola patronálásá- val októberben kezdi meg működését a megye zenei klubja, amely a szakmunkás- tanulók ízlésfeilesztését hi­vatott szolgálni. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Műszaki filmek, Rajzman-sorozat Októberben szakmai és szórakoztató filmek sorozata teszi különösen érdekessé a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házának programját. A dolgozók körében rendkí­vül népszerű szakmai össze­jövetelek, tudományos-mű­szaki filmműsorok minden nap más újdonságot ígérnek. Október 3-án, a Moldavai SZSZK megalakulásának 50. évfordulója alkalmából szí­nes filmösszéállítást vetíte­nek „EÍPMoldava, moldavai rapszódia” címmel. Energe­tikai szakemberek körében számíthat érdeklődésre az október 4-i összeállítás, amelyben a Szovjetunió ví­zi erőműveiről, s a hőerőmű­vekről szóló filmeket vetí­tenek A szovjet mezőgazda- sági dolgozók napját 11-én, pénteken ünnepük: a tudo­mányos-műszaki program ke­retében színes dokumentum­filmeket vetítenek a facse­meték ültetésének új mód­szereiről, a szovjet mezőgaz­daság nagyarányú fejlődé­séről. A filmbarátok október 22—30. között egy héten át láthatják J. Rajzman neves szovjet filmrendező legsike­resebb alkotásait. Október 22-én a látogatók személye­sen is találkozhatnak a film­rendezővel. Szombat és va­sárnap délelőttönként gyer- mekfilm-újdonságokat és rajzfilmeket vetítenek az ifjú látogatóknak. S ok ével ezelőtt, mikor még kisfiú voltam, az utcánkban egy em­ber lakott, aki sohasem ha­zudott. Kicsiny volt a háza, kék színű, és maga élt ben­ne. Az udvarán cseresznye- fa állt, fehér virágokat ho­zott, és a környék összes cseresznyefája közül az egyetlen volt, amelyet nem dézsmált meg senki sem. A kék ház gazdájának nagy piros kakasa volt. A kakas a cseresznyefán aludt, és tavasszal olyan volt a fe­hér virágokkal borított cse­resznyefa, mintha nagy pi­ros szíve lenne. Az egész utca ismerte a sohasem hazudó embert, minden gyereknek ő volt a keresztapja, és a lakodalma­kon mindig ő ült az asztal­főn. Szobájának falát képek borították, fehér sziklák és sárga virágok, ezüstös ha­lak, partra vont hallgatag csónakok képei meg a Bo­lond Atanász arcmása. Mindenki tisztelte a soha­sem hazudó embert, és mi gyerekek azt kérdeztük ma­gunkban, miért nem lép fel cirkuszban, hogy muto­gassák, mint azt az irtóza­tosan kövér embert, aki há­romszáz kilót nyomott, és a nadrágszárából akár vitor­lát is szabhattak volna. Hi­szen összecsődülne a nép, szétkapkodnák a jegyeket, és a cirkuszosok kiabálhat­nák: — Ide, ide, emberek! Itt látható az ember, aki sohasem ház” ”.k! Estére kelve, amikor a nap lenyugodott, és a vö­röslő félhomá’-ban elmo­sódtak a tárgyak körvonalai ott ült az udvaron, és a ka­kasával beszélgetett. Senki sem tudta, miről beszélget­nek. Csak egyszer hallottuk, hogy azt kérdezi a kakasá­tól: — Nos, mit szólsz hozzá? Erről mi a véleményed? Egy szép napon eltűnt a kakas. Amikor a kék ház gazdája este hazatért, és kereste, nem volt sehol. Ak­kor leült megint a régi he­lyére, és nézte a csillagokat. Amikor az utca lakói meg­tudtak, hogy a kakas el­) Iskola és vezetéstudomány Igazgatók továbbképző tanfolyama kezdődött — Első előadás: a közoktatás politikai alapelveiről Kilencvenéves főszereplő Filmszalagon a Nagykunság ősi táncművészete (Tudósítónktól) „Kútfő” címmel színes fil­met forgatott a Nagykunság nép táncművészeiének eddig ismeretlen epizódjáról a Szol­nok megyei amatőr- és do- kumentumfilm-stúdió stábja. Az amatőrművészek a Kun­hegyes határában, tanyán élő Vass József kilencvenéves mezőgazdasági munkás meg­őrizte táncmotívumokat vet­ték filmszalagra. A „házi” vetítésen tegnap bemutatott színesfilm első része az idős ember tánclépéseit örökíti meg. A második rész az ősi táncszámot életre keltő szol­noki Tisza táncegyüttes pró­báját, majd a kiforrott elő­adást mutatja be. A fiatal dokumentumfilm-stúdiónak a „Kútfő” című film már az idei negyedik alkotása. Még ebben az évben elké­szül és bemutatják a Papi Lajos kisújszállási szobrász- művészről szóló rövidfilmet, amely a kun hagyományok mintázása közben örökíti meg a művészt. A szolnoki általános isko­lai igazgatók és a szolnoki járás tizenegy oktatási intéz­ményvezetője részvételével figyelemreméltó továbbkép­ző tanfolyam kezdődött teg­nap. A tanfolyam célja a párt elvi irányítása és az álla­mi irányítás iskolákban való érvényesülésének be­mutatása; a vezetéstudomány olyan té­máinak feldolgozása, melyek általános iskolákban felhasz­nálható ismereteket nyújta­nak; olyan képességek fej­lesztése és erősítése a hall­gatókban, melyek révén fo­gékonyabbak lesznek a pe­dagógiai elmélet és gyakor­lat új elvei és eljárásai iránt; a neveléselmélet, a pszicho­lógia, a didaktika újabb eredményeinek ismertetése; gazdasági, jogi és munka­jogi ismeretek szervezése. A tanév során kilenc alkalom­mal, négyhetenként három­napos foglalkozások lesznek. A tanévet záródolgozattal fejezik be. Az igazgatói tanfolyam el­ső előadását dr. Majoros Ká­roly, a megyei pártbizottság titkára tartotta az MSZMP közoktatáspolitikájának alap­elveiről, az általános politi­ka és a közoktatáspolitika összefüggéséről. Többek kö­zött hangsúlyozta, hogy napjainkban előtérbe ke­rülnek a tudati tényezők. Az intenzitás, a magasabb szinten végzett munka és a tudatosság alapkövetel­mény az iskolák igazga­tóival szemben. Közoktatási feladatainkat elemezve — a tudománynak az oktatásba való fokozott bevonása, a szocialista de­mokrácia alkalmazása az is­kolák vezetésében stb. mel­lett — a megyei titkár nagy szerepet tulajdonít a szocia­lista iskola megteremtésében az igazgatói személyiség ki­alakításának. Elengedhetet­len követelményként emlí­tette a tudatos szervező te­vékenységet, a társadalommal való kap­csolatot, a magas marxis­ta—leninista műveltséget és a politikusságot. A mai kor iskolaigazgatója tehát tudatosan, szocialista módon, a tudomány és a politika alapján vezet. Közoktatásunk alapelveiről szólva dr. Majoros Károly hangsúlyozta: a gyermekeket meg kell tanítani tanulni, el kell sajátíttatni velük a tár­gyi ismereteket, s szocialis­ta embereket kell nevelni belőlük. Arra kell törekedni, hogy a szocialista társadalmat magukénak erezzek, a ter­melésben és a közéletben egyaránt aktív fiatalok ke­rüljenek ki az iskolákból. Lenint idézve hangsúlyozta a pártbizottság titkára, hogy az életen és a politikán kí­vül álló iskola hazugság és képmutatás. h- A tanulók korszerű gondolkodása kialakításá­hoz politikailag egyértel­műen elkötelezett pedagó­gusokra van szükség — mondotta továbbiakban dr. Majoros Károly, hiszen az új világnézet és magatartás­formálás társadalmi igény, amit közoktatáspolitikánk­nak ki kellett elégítenie. Ezért szükséges, hogy mű­velt, marxista szemléletű emberek dolgozzanak az ok­tatási intézményekben. A párt- és tömegszerveze­tek, a tantestületek szerepé­nek növelése és egyéb téma­körök részletes elemzése után hangsúlyozta a megyei párt- bizottság titkára, hogy mi­vel az iskolai munka évtize­dekre kihat, a tudós gondolkozás és a politikus aktivitás egysége kell, hogy jellemezze. Dr. Majoros Károly előadá­sa befejező részében ifjúság- politikai kérdésekről szólt. Rendhagyó irodalmi órák Ssolnok iskoláiban — Nívódíj a legjobb művésssbrigádnak FILMJEGYZET A Pendragonlegenda Rendhagyó irodalmi órákat vezetnek be az új tanévben Szolnok húsz általános és középiskolájában, illetve két szikmurikásképző intézeté­ben. A Szigligeti Színház négy művészbrigádiáhak tag­jai részt vesznek és közre­működnek az iskolák iroda­lomóráin. tananyaggal össze­A két papucskészítő test­vér sem játszott cigánydalo­kat a gramofonján, és Kolju borbély nem állt ki az utca közepére pizsamában meg a két testvér varrta papucsá­ban, hogy szidja őket, mint máskor, amiért egész éj­jel a gramofonjukat teker­getik. Kolju borbély csak egy kis ideig álldogált az utcán a kapu előtt, a pa­pucskészítők udvara felé né* zegetett, hallgatozott, majd sajnálkozott s bement a házába. Kolju bor­bély igen szerette a cigány­dalokat. Másnap a bal oldali szom­szédok egy piros kakast vit­tek a sohasem hazudó em­bernek, és elmondták, hogy az udvarukon találták, a tyúkok között. A kék ház gazdája azt ál­lította, hogy nem az ő kaka­sa, de a szomszédok erős- ködtek, hogy az övé, csak egy kissé megváltozott, mi­vel egy egész éjszakát a tyúkok között töltött. ■— Ha te is egy egész éj­szakát a tyúkok között töl- tenél — mondták neki —, téged sem ismernének meg! Ott hagyták a kakast, és alighogy elmentek, a jobb oldali szomszédok is hoztak egy piros kakast, és elme­sélték, hogy az eperfájukra szállt fel. — Ott ült az eperfán, és ette az epret — magyaráz­ták. — De mikor jóllakott, alig tudott mozogni, s akkor megfogtuk! függő verseket, novellákat, regényrészieteket adnak elő. A megyei tanács művelő­désügyi osztálya nívódíjat alapított, amellyel a tanév végén a legjobb művészbri- Eád produkcióját jutalmazza. Az élő irodalmi órákat a szolnoki kísérletek sikere alapján — jövőre az egész megyére kiterjesztik. — Csak futott, futott — kiabálták már a kapuban a papucskészítő testvérek —, de nem bírt elfutni! Előlünk még egy nyúl sem fut el, nemhogy a te kakasod! Estére kelve már tizenegy kakas gyűlt össze a soha­sem hazudó ember udvarán, amelyen csak egy cseresz­nyefa állt. •Nagy, piros és büszkeka­kaisok. Az emberek felrakták mindet a cseresznyefára, és a cseresznyefán tizenegy nagy piros szív virított! Este a férfiak beállítottak Milanbátyóhoz, hogy igya­nak a kakas megkerülése alkalmából, és mindegyikük, azt állította, hogy az igazi kakas, amit ő hazudó ember Baját kakasa. Ott állt az ember boldogan az udvaron, és egyenként mindenkinek visszaadta a kakasát. Az egész utca örült, hogy megkerült a kakas. Csak én nem tudtam, mit gondoljak a sohasem hazu­dó emberről, mert aznap korán reggel láttam, hogy a piacon egy nagy piros ka­kast vásárolt. De nem soká­ig törtem a fejemet rajta, mert cseresznyézni készül­tünk a vasutas kertjébe. Amikor visszafelé jöttünk, arcunkon a cseresznye lila foltjaival, a kék ház gaz­dája ott ült az udvaron, és a kakasával beszélgetett. Az utca visszhangzott a cigánydaloktól, és Kolju borbély kiállt az utca köze­pére pizsamában, papucsban, és szidta a két papucskészí­tő testvért, amiért egész éj­jel a gramofonjukat teker­getik. Karig Sára fordítása * Sztaniszlav Sztratiev bolgár író. Itt közölt írása a Máé egy­szer a delfinekről” című elbe­szélés gyűjteményből való. Egy fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British mú­zeum köawtárában. Earl of Gwynedd, a Féndragon család feje meghívja várá­ba. s Mrs. Eileen St. Elai- re. egv csodálatos fiatal nő titokzatos gyűrűt küld a tudóssal... Így kezdődik Szerb An­tal 1934-beó íródott nagy­szerű szatirikus regénye, mely a legendákkal teli. varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a kép­zeletszülte kísérletvilág a kor valóságos kísérleteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében. A „Pendragon legenda" nem kerülhette el sorsát — megfilmesítették. A rende­ző Révész György korábbi munkáival (Utazás a kopo­nyám körül. Volt egyszer egy család. Kakuk Marci) már bizonyította rendkívü­li stílusérzékét, s az átdol­gozás korrektségére tulaj­donképpen most sincs pa­nasz. Amit látunk, az va­lóban a Pendragon legen­da: minden szereplő a he­lyén, minden fordulat pon­tos. Hogy akkor mi hiány­zik? A regény stílusával és hatásával egyenértékű filmalkotás... — mert Ré­vész filmie szinte csak il­lusztráció, egyszerű kénes regénvkivonat. „Szerb Antalnak ez a regé. nye sajátos mű irodal­munkban. de sajátos mű íróiának életművében is” — írja a regény egyik ki­adásának utószavában He­gedűs Géza. „Ha akarom akár bűnügyi regénynek is Hanglemezek A miskolci II. Rákóczi Fe­renc könyvtár tegnap meg- nvitotta új részlegét, a hang­lemez- és zeneműtárt. A lemezjátszókkal magne­tofon készülékfk'-el. sztereo lehallgatókkal felszerelt rész­legben ezerhétszáz hangle­mondhatom, ha akarom humoros regénynek.... de ha akarom: a bűnügyi és a misztikus regények paró­diájának is tekinthetem ezt a nagymértékben szórakoz­tató. de ugyanakkor a ma­gas irodalmi igény mű­gondjával írt könyvet.” Nos a hűséges adaptáló vala­mennyi cselekményszálnak, valamennyi megközelítési, értelmezési lehetőségnek helyet biztosított, de a nagyvonalúság ezúttal eredmény nélkül maradt. Talán hasonló a helyzet akkor is. ha csupán egyet­len rétegre összpontosít Ré­vész, ám a vállalkozás új-: szerűsége, érdekessége né­mileg kárpótolta volna a nézőt. így ahány színész, any- nyiféle stílusban, annyiféle „filmben” játszik. Már aki­nek van mit... Mert a vé­ges filmhossz és a végte­len „nagyvonalúság” ered­ményeként iónéhány sze­rep elsúlytalanodott. Vázla.' tos például Kállai Ferenc, Halász Judit, sőt női fő­szereplőnek számító Tor- day Teri filmbeli figurá­ja is. Egyetlen nagy szerep akad csunán, egyetlen pa­rádés alakítás: Latinovits Zoltáné. Bátky Jánost va­lószínűleg ilyennek álmod? ta meg az író is... • Az író. akinek a Pendra­gon legenda mellett még jónéhánv nagyszerű mun­kája várja az olvasókat S ha Szerb Antal könyveit ezután gyakrabban keresik a könyvtárban... — akkor n film mégsem eredmény­telen. H. D. \ könyvtárban mez és ezerhétszáz kötetes kottatár szolgálja a komoly zenei műveltség feil eszi Ssét. A zenei a*nvagot több mint hétszáz kö+"‘es szakkönyvtár, több mint harr-' • hazai és külföldi folyóirat egészíti ki. sztamszlav öztrauev A piros szívű cseresznyefa tűnt, azon tűnődtek, vajon 5 ki lopta el. Tiszta sor, hogy : nem valaki a mi utcánkból. ; De megtörténhetett még is, 1 hogy a tettes a mi utcánk- ( ban lakik, és ez a gondolat nagyon nyomasztott min- s denkit. ( — Egyszerűen elkószált 1 valamerre — mondta a so- 1 hasem hazudó ember. — t Ne bánkódjék annyit egy kakas miatt! 1 Az utca azonban szokatla- í nul elcsöndesedett, csak itt 1 is, meg ott is bőgtek a gye- < rekek. A gyermekeiket nás- ' pángoló apák maguk sem 1 tudták, miért büntetik őket, de az volt az érzésük, hogy s valamit feltétlenül tenniök kell. 1 Amikor beesteledett, sötét lett, nem sütött a hold, a ( csillagok sem ragyogtak, < mintha azokat is ellopták > volna. : A gyerekek kiabálása sem hallatszott, nem játszottak ( rabló-pandúrt, és nem kö- ! töztek bögrét a macska far- 1 kára. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom