Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-10 / 186. szám

4 SZOLNOK MEGYE! NEPLAE Í97Í. atigttssítfs W. „Beregan napja” A braflai hőerőművet, a szocialista Románia egyik legnagyobb új ipari építke­zését a helyi újságírók „Be- regan napjának” nevezik (Beregan sztyeppés terület az ország délkeleti részén). Az erőmű létfontosságú a fejlődő népgzadaság számá­ra. Az itt termelt áramra szüksége van a Galati Kohá­szati Kombinátnak, a Brai- Iában es környékén működő iparvállalatoknak, a tulceai alumíniumgyárnak. __ Slobo- ziában ásványi műtrágya­kombinát épül, amely szin­tén a brailai erőmű áramá­val fog működni. A hőerőmű első egysége három, egyenként 210 000 ki- lowattos teljesítményű ener­giablokkból áll majd — ket­tő közülük már működik. A harmadik blokk szerelése gyors ütemben folyik, ősz­szel szeretnék üzembe he­lyezni. Az építők vállalták, hogy az erőmű első üzem­egységét az ország felszaba­dításának 30. évfordulójára, augusztus 23-ra átadják. Legnehezebb a kezdet volt. A munkásoknak még nem volt elegendő tapasztalatuk ilyen hatalmas objektum felépítéséhez. Nagy segítsé­get nyújtott a Szovjetunió: tapasztalatok átadásával, be­rendezésekkel. Romániában eddig már 9 energiablokk épült fel szovjet közreműkö­déssel — mindegyik reme­kül működik. Mi a szerelem? „Házassági iskola” az NDK-ban Kétszáz házassági és csa­ládi tanácsadó központ mű­ködik jelenleg a Német De­mokratikus Köztársaságban. A központok munkatársai — szakképzett pszichológusok, gynekológusok és jogászok — elsősorban tanácsokkal és útmutatással segítenek a hozzájuk fordulókon. „A legtöbbször ott érünk el si­kereket, ahol a házasság még nem menthetetlen” — mondja dr. Med Irro, a ber- lini-lichtenbergi házassági és szexuális tanácsadási köz­pont vezetője. Az intézmény iránti érdeklődésre jellemző a tanácskérők száma: a ber- lin-lichtenbergi központot 1966 óta közel 5000-en ke­resték fel. S hogy a házas­sági problémák nincsenek korhoz kötve, azt tanúsítják a tanácskérők születési ada­tai: 1973 második felében például 39-en 20 éven alu­liak, hárman pedig 60-on fe­lüliek voltak. Minden érdeklődővel elő­ször négyszemközt beszélnek. A tanácsadók hacsak lehet — a másik házastársat is meghallgatják. Mint ezt dr. Irro megjegyzi, intézménye nem a darabokra szakadt házasságok összefércelésére szolgál — főfeladatuknak a megelőzést tekintik. S mivel az ifjú generáció házasságra nevelését nem lehet eléggé korán elkezdeni, dr. Irro és munkatársai „házassági is­kolát” alapítottak, mégpedig olyan iskolát, ahol a lányo­kat nem sütni-főzni, a fiú­kat pedig nem „pénzt keres­ni” tanítják... A tantárgyak: tájékoztatás a másik nem­ről. Mi a szerelem és miért keresünk partnert? Szere­lem és paragrafus. Terhesség és szülés — örvendetes ese­mény. Hogyan rendezzük be lakásunkat. Milyen az ízlé­ses öltözködés. Milyen aján­dékokat vegyünk. A tanrend kiválasztásával igyekeznek megmagyarázni a lányoknak és a ■ fiúknak, hogy az irigység, a félté­kenység, az önzés és a ki­csinyesség mennyire árthat két ember kapcsolatainak. Azt „tanítják”: a. legtöbb el­lentétet és problémát köl­csönös megértéssel és aka­rattal tisztázni lehet, s hogy a szerelmi kapcsolatok nem csupán magánügyek, — ki­hatnak a másik fél család­jára, munkájára és így az egész társadalomra is. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A magyar tudósok kutatási programja A hazánkban tartózkodó Jel ena Petrovna Lebegyinszka- ja, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság leningrádi szerve­zetének titkára elátogatott a Központi Fizikai kutató In­tézetbe. A vendéget Khrom Norbert főosztályvezető tájé­koztatta az intézet munkájár ól. Képünkön: Lebegyinszkaja megtekinti az intézet atomre­aktorát A szocialista országok kö­zötti műszaki-tudományos kapcsolatok negyedszázados, gazdag múltra tekintenek vissza. Már a KGST megala­kulásának évében kimondták, hogy a tagállamok bocsássák egymás rendelkezésére meg­lévő és a későbbiekben meg­szerzett tudományos és mű­szaki ismereteiket. A szocialista országok túr dományos ismereteinek, mű­szaki tapasztalatainak és módszereinek hatékony el­terjesztése jelentős eredmé­nyeket hozott a KGST orszá­gok számára, hasonlóképpen dinamikus előrehaladás tör­tént az államok közötti szé­les körű egyetemi diák- és tudóscsere területén is. A magyar mérnökök egy része a Szovjetunióban szerezte meg diplomáját, s napjaink­ban is változatlan intenzitás­sal folyik a tudományos ku­tatók, külföldi, mindenek­előtt a Szovjetunióban törté­nő továbbképzése. A tempó felgyorsult Az 1960-as években azon­ban már olyannyira felgyor­sult a fejlődés, hogy a ko­rábbi tudományos együttmű­ködési formák kevésnek bi­zonyultak. A tudományos­technikai forradalom tempó­jával a KGST-országok kü- lön-külön aligha tarthattak lépést. A kutatások, a fej­lesztések mind jelentősebb összegű beruházási eszközö­ket igényelnek, s ezek fede­zése, a megfelelő tudósgárda kiképzése, összefogása kizá­rólag a legszorosabb nemzet­közi kooperáció útján való­sítható meg. A Bukarestben elfogadott Komplex Program a tudo­mányos-műszaki együttmű­ködés újabb lehetőségeit nyi­totta meg. A tagországok 18 alapvető témakörben hatá­rozták el a szoros koordiná­ciót. Célul tűzték, hogy közö­sen munkálkodnak egyebek között az új műanyagok és műtrágyák, a félvezetők ki­alakításán, az irányítás-szer­vezés gépesítésén, a hegesz­téstechnológia és az élelmi­szergazdaság számos ágának fejlesztésében. Már 1971 áprilisában meg­alakultak az első közös tudo­mányos koordinációs köz­pontok, amelyek különféle témakörökben szervezték meg a nemzetközi együttműkö­dést. Hazánk tudósaira is jelen­tős feladatok jutottak e nemzetközi méretű összefo­gásban. Amellett, hogy kuta­tóink tucatnyi koordinációs központ munkájában vesz­nek részt tevékenyen, Magyarország is több téma gazdája,' Melőse.' A Központi Fizikai Kutató Intézetben hozták létre azt a nemzetközi kísérletező kol­lektívát, amely a nagytelje­sítményű, úgynevezett WER (víz—víz—energiarendszer) - típusú atomreaktorok kriti­kus pontjainak fizikai vizs­gálatával foglalkozik. A Köz­úti Közlekedési Tudományos Intézetet ugyancsak a KGST jelölte ki arra, hogy kifej­lessze a legkorszerűbb és a leggazdaságosabb közúti szállítási eszközöket. A rákkutatás Tavaly világszerte feltű­nést keltett az az egyezmény, amelyet a KGST-országok képviselői éppen a magyar fővárosban írtak alá a rák­kutatás gyógyszeripari kuta­tó munkáinak koordinálásá­ra. A magyar gyógyszeripar híre, sok kiváló eredménye régen átívelt már az ország­határon, az Onkológiai Inté­zet daganatkutatóinak sike­reit pedig valamennyi kon­tinensen számon tartják. Ez a magyarázata annak a meg­tiszteltetésnek, amely a KGST keretében a magyar tudomány osztályrészéül ju­tott. Nemrég nyolc magyar gaz­dasági kutatóintézmény írt alá együttműködési szerző­dést a KGST égisze alatt mű­ködő Szocialista Világrend­szer Gazdasági Kérdésekkel Foglalkozó Nemzetközi Inté­zettel. A szerződés alapján a Közgazdaságtudományi Inté­zetben az integráció mecha­nizmusának kérdéseivel, va- lutáris és hitelezési problé­mákkal foglalkoznak. Az Országos Tervhivatal Terv- gazdasági . Intézete az egyes népgazdaságok szerkezeti fej­lődésével kapcsolatos kérdé­sek vizsgálatára vállalkozott. A Konjunktúra és Piackuta­tó Intézet foglalkozik a KGST-országok külkereske­delmi áruszerkezete és a két­oldalú kapcsolatok közötti összefüggésekkel, a tőkés vi­lágpiaci árakat alakító té­nyezőkkel. Negyven megállapodás Mindent összevéve: a KGST-országok eddig több mint 40 sokoldalú tudomá­nyos és műszaki együttműkö­dési megállapodást kötöttek, s a közös kutatási és fejlesz­tési programok lehetővé te­szik, hogy lépést tarthassa­nak a technikai forradalom legújabb vívmányaival. B. L A legmagasabb antennatorony Gabinban, az egykori Konstantynów falu terü­letén emelkedik a varsói központi rádióadó óriási antennatornya, amely a legmagasabb az egész világon. A 646,38 m ma­gas építmény 86 szeg­mensből áll, amelynek összsúlya mindössze 420 tonna. A tornyot a Mos- tostal vállalat építette. A gabini 200 kilowatt teljesítményű adótorony­óriás jóvoltából a Len­gyel Rádió adásait kivá­lóan hallani lehet majd az egész ország terüle­tén. Érdemes megjegyez­ni, hogy az új adó tel­jesítménye kétszerese lesz a luxemburgi rádió­énak. Balti-tengeri olaj A Szovjetunió balti-tenge­ri partvidékén, Kalinyingrád közelében hatalmas olajlelő­helyeket tártak fel. A nagy készletekkel rendelkező olaj- mezők biztosítják a belo- russziai olajfinomítók nyers­anyagát. Tervezik, hogy a lelőhelyeket bekapcsolják a Barátság olajvezetékbe is. A balti olaj is jelentősen hoz­zájárul, hogy a szovjet olaj­bányászat idei tervét — több mint 450 millió tonnát — megtermelje. Az ország olajtermelésé« ben mindemellett továbbra is kulcsszerepet játszik Nyu- gat-Szibéria. A kátermeléa 116,2 millió tonnára való emelésével a tavalyi évhez hasonlóan 28,7 millió tonná­val fokozza a szovjet kőolaj­kitermelést. E termelésnöve­kedés a világon a legna­gyobb mérvű. Áremelkedések Angliában A Nagy-Britanniában mű­ködő Országos Közgazdasági és Szociális Kutatóintézet jelentése szerint a szigetor­szágban az életszínvonal csökken, s a közeljövőben 17 százalékos áremelkedés vár­ható, ugyanakkor a munka- nélküliek száma negyedmil­lióval emelkedik és eléri majd a 800 ezer főt. Hetven százalékkal drágul — a már bejelentett áremelkedések következtében — az éjszakai és 30 százalékkal a nappali áramfogyasztás, tizenkét szá­zalékkal a vasúti viteldíj. Szén és földgáz az Befejezéséhez közeledik az NSZK és az NDK közös ha­tárbizottságának tárgyalásai a határ két oldalán levő földgáz- és bamaszénlelőhe- lyek esetleges kiaknázásáról. E lelőhelyek kihasználásának gazdasági-műszaki kérdéseit későbbi tárgyalásokon fogják tisztázni — mondották a bonná belügyminisztérium­ban. A Helmstedt közelében le­vő barnaszénkészletek meny- nyiségét kereken 15 millió tonnára becsülik. A Wust- row-Salzwedel közelében le­vő földgázlelőhelv készlete a szakértők becslése szerint hatmilliárd köbméter. Míg az NDK területén a földgázt már megcsapolták, az NSZK Szakmunkásképzés A Mongol Népköztársaság egyik fontos időszerű felada­ta, hogy biztosítsa a fejlődő ipar számára a szakkéozett munkaerőt. Minthogy Mon­góliában jelenleg működő 26 szakiskolában folyó képzés nem elégíti ki a növekvő szakemberszükségletet. a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága ha­tározatot hozott arról, hogy ez év elejétől bevezetik a már dolgozó munkások szak­mai továbbképzésének álta­lános rendszerét. Az ipari üzemekben eddig már több mint.-200 továbbképző tanfo­lyamot szerveztek. i Kína bányaipara Á Kínai Népköztársaság szerény bányaiparral rendel­kezik, amelynek a világter­melésben való részesedése mintegy 3.r százalék körül van (a Szovjetunió 20 szá­zalék, az Egvesült Államok 19.6 százalék) és n kínai acélfogvasztás egy főé szá­mítva évente 35 kilogrammot tesz ki (Szovjetunió 480 ki­logramm, az Egyesült Államok 630 kilogramm. Japán 600 ki­logramm, a KGST-országok 480 kilogramm). A kínai acélipar jövőjét egyelőre csak óvatossággal lehet meg­ítélni. Az eddig felderített érckészletek r20—25 milliárd tonna) jelentősek ugyan, de az érclelőhelyek többnyire rendkívül szétszórtan helyéz­Bírálják Schmidt Schmidt kancellár kijelen­tését a kabinet ülésén, hoav a gazdasági helyzet egészé­ben jó. s a kormány ezzel kapcsolatos döntését, hoav az eddigi intézkedéseken túlme­nően egyelőre nem tartja in­dokoltnak a konjunktúra- fecskendő igénybevételét, tizenöt százalékkal a teher- áruszállítás és tizenkét szá­zalékkal a csomagszállítási illeték. Az élelmiszerek dön­tő többségének szintén nő az ára. A nehéz gazdasági hely­zet azonban nem sújt min­denkit egyformán Nagy- Britanniában. Az ipari és élelmiszeripari monopóliu­mok nyeresége változatlanul emelkedik, a British Petrol idei első negyedévi nyeresé­ge például hatszor magasabb volt. mint az elmúlt eszten-j dő azonos időszakában. NDK—NSZK határon oldalán csak próbafúrásokat végeztek. A szénlelőhelyet eddig csak az NDK aknázza ki. Ä nyugatnémet fél feltá­rási költségei a szakértőit becslése szerint igen maga­sak. Az energiaválság kez­dete óta azonban nagyobb figyelmet fordítanak a gáz­ég barnaszénlelőhelyek kiak­názására. A határ alatt elterülő bar« naszénlelőhelyek esetében a módozatok megtárgyalása valószínűleg nem lesz olyan nehéz, mint a gázlelőhely esetében. Az utóbbinál pon­tos mérésekre van szükség a földgáztelep nagyságát ille­tően, hogy tisztázhassák, ki-i nek mennyi van a birtoka-« ban. 1 Mongóliában A hároméves képzési prog­ram elsősorban az adott üzem és termelés sajátossá­gaival összefüggő műszaki­gazdasági kérdésekre tér-' jed ki. A tanfolyamok előadói az üzemekben dolgozó legjobb mérnökök és műszaki szak­emberek, valamint más szo­cialista országok Mongóliá­ban tartózkodó olyan szak­emberei, qkik a már megle­vő mongol üzemek fejlesz­téséhez vagy új ipari léte­sítmények építéséhez nyúj­tanak segítséget. kednek el. üg^ hogy nagy teljesítményű acélközpontok létrehozása nehézségekbe üt­közik. Kína éppen ezért jelentős acélbehozatalra szorul, amelyben jelenleg 2.5 millió tonna hengerelt acéllal Ja- Dán áll qz első helven. A kínai acélkombi nátok mint­egy 4 millió tonnás kapaci­tásúak. Nem jelentéktelen nehézséget okoznak számuk­ra a szállítási problémák. Az, hogy Kína a jövőben külföldi részvétellel és mű­szaki támogatás segítségével, a ielentékenv természeti kin­csek nagyarányú feltárásával jelentős acél termelő országgá fejlődik-e. továbbra is nyi­tott kérdés marad. kijelentését mert ez az infláció növeke­déséhez vezethet — több- helvütt bírálták. A bírálók, elsősorban a szakszervezetek oldaláról, a növekvő mun­kanélküliségre hivatkoznak, amikor q konjunktúra foko- z.ás eszk-öToinot^ idénybe véte­lét kérik a kormánytól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom