Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-10 / 186. szám
1974. augusztus 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jakub, Jerzy, Henryk Lengyel szakemberek a Szolnoki Cukorgyárban Hét éve, hogy a Szolnoki Cukorgyár először fogadott lengyel szerelőket, szakembereket* A kapcsolat azóta is tart. Az eredmény: két, 240 vagonos DC diffúziós berendezés, egy cukorszárító és hütő, valamint egy szeletszárító. Az idén készül a második szeletszárító. Az alkatrészek többsége Lengyelországban, a ZUP-nysai Gépgyárban készül, össze is a gyár munkásai szerelik. Ebben az évben hárman jöttek Nysából. ☆ Hatalmas tartályok között vezet az út a szerelés színhelyére. Szikraeső, hangos ko- pácsolás jelzi, hogy megérkeznünk. Nyolc-tíz ember csöveket cipel, többen szerelnek, hegesztenek. Ketten műszaki rajz fölé hajolva beszélgetnek. Bednarek Jakub, a gépészeti szerelésvezető ás Fijolek Henryk, a villamossági szerelés-vezető. — Éppen a mai nap felada- • fairól beszélgetünk — mutat a rajzra Bednarek Jakub. — JRépaszeietszárítót szerelünk már május óta. Én vagyok a gépészeti berendezések minősítéséért a felelős. Ez a „szerkezet” két szárítódobból és a hozzátartozó gépi rendszerekből áll. A szeletszárító állomás alkatrészei nagyobbrészt Lengyelországban készültek, de beépítünk NDK szeletpréseket és magyar tüzelő- berendezéseket is. , — Járt már inaskor is Szolnokon? — A ZUP-nysai Gépgyártól először 1972-ben kaptam olyan feladatot — mivel, gépészmérnök vagyok — hogy a Szolnoki Cukorgyárban szerelési munkákat vezessek. Az volt életem első külföldi útja. Nehezen barátkoztam meg azzal a gondolattal, hogy félévre otthon kell hagyni a családomat, hiszen a kislányom akkor volt pár hónapos. — Hogyan tudott a Cukorgyár életébe beilleszkedni ? — Az első szerelésnél nem volt arra idő, hogy saját dolgaimmal foglalkozzam. A szárító szerelési munkáival kellett törődni. A munka lázában másodlagos volt' az, hogy nem otthon vagyok Most már harmadik alkalommal vagyok Szolnokon. Májusban érkeztünk, és októberig maradunk. Megszoktam az itteni életet, sok embert ismerek, barátokat is szereztem már. A nyelvvel kezdetben problémáim voltak. A zsebemben még mindig hordom a kis kézi szótárt. Eleinte sűrűbben elő kellett venni. Fijolek Henryk egy hónapja érkezett Szolnokra. Most van itt először. Ä ZUP- nysai Gépgyár villamos- és automatikai részlegénél dolgozik. — Hármunk között nekem van a legnehezebb dolgom. Kevés embert ismerek, a nyelvvel is nehezen birkózom. Most ismerkedem még az itteni beosztásommal is. Felelősségteljes feladat, hiszen munkavezető vagyok. E pár hpnap tapasztalatai biztosan sokat segítenek majd otthoni munkámban. — A szabad időt mivel töltik? — Mi hárman mindig együtt vagyunk. Munka után várost nézünk, moziba, strandra járunk. Néha elmegyünk egy-egy étterembe is. Ha szabad szombatunk van, beülünk Jakub kocsijába, országot járunk. Voltunk már Szegeden, Egerben, Visegrá- don. Azt tervezzük, hogy vasárnap elmegyünk az ejtőernyős világbajnokság záró ünnepségére. Vidám, vicces ember, — Mindig nevet”. Ez az általános vélemény Suliea Jer- zyről. Tizenhét éve hegesztői, otthon a gépgyárban részlegvezető. — Ez a harmadik szárítódob, amit Magyarorsz'^on hegesztek. Egyet a hatvani, kettőt a Szolnoki Cukorgyárban. Utoliára két éve voltam a városukban. — Mi tetszik legjobban Szolnokon ? — Á szédületes tempójú építkezés. Ezt legjobban az veszi észre, aki régén volt itt.' Nagyon tetszik, hogy annyi az új, modem épület. Most is bontanak, de így is kedves a város,. ☆ A rövid beszélgetés után Jakub és Henryk ismét a rajzok fölé hajol, Jerzy pedig visszabújik a szárítódob belsejébe hegeszteni. — szekeres — ' ' ,S * ■ Balról Fijolek Henryk, jobbról Bcdnarck Jakub A reggeli „haditanács’ Egy munkáslevél tanulságai címmel jelent- meg cikkünk a. lap július 14-i számába«. A cikkben R. B. bejelentése alapján arról írtunk, hogy munkahelyén — a jászárokszállási Táncsics Termelőszövetkezetben — milyen fondorlatos módon torolták meg a bírálatot. R. B. szót emelt, kommunistához méltóan, a közös vagyon védelme érdekében. Műhelyvezetője, akit a bírálat érintett, ezért retorziót alkalmazott vele szemben. Többek között megvonta tőle a korábban élvezett tanulmányi idő kedvezményt, ezért abba is kellett hagynia gimnáziumi tanulását. Kérésünkre az MSZMP jászberényi bizottsága megvizsgálta a cikkben foglaltakat, s mint arról Major Ti- ’bor elvtárs, a járási bizottság első Utkára tájékoztatott bennünket, R. B. észrevételei jogosak voltak. Tényleg fennálltak azok a jelenségek a • tsz-ben, amelyről bejelentőnk levelében ír. A cikk megjelenése és a járási bizottság vizsgálata alapján az alapszervezet vezetősége megtárgyalta az,ügyet, sa bírálóval szemben retorziót alkalmazó műhelyfőnököt fegyelmileg felelősségre vonják. A szövetkezet elnöke R. B. elvtársnak megadta a gimnáziumi tanulmányai folytatásához szükséges munkaidőkedvezményt. A pártalapszervezet — ahogyan arról Major Tibor elvtárs levele ugyancsak tájékoztatja szerkesztőségünket ismételten napirendre tűzi az ügyet, hogy az egész párttagsággal együtt levonják az eset politikai tanulságait. ,, Ellenőrizték a borokat Az Országos Borminősítő Intézet az elmúlt hónapokban 14 ezer bor-, borpárlat-, sűrített must- és pezsgőmintát vizsgált meg. A szakemberek mintegy kétezerrel több italmintáról mondtak szakvéleményt, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az intézet összesítő jelentése szerint a forgalomba hozott borok minősége az egy évvel korábbihoz képest javult, s a kifogásolt borok aránya csökkent. Különösen azt tartják jelentősnek, hogy a forgalomba egyre nagyobb arányt képviselő palackozott borok ellen vplt kevesebb kifogás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs szükség további minőségjavításra, a javulás aránya ugyanis eléggé kicsi, és még mindig eléggé sok borminta nem felel meg a szabványoknak. Több száz liter hamisított italt is találtak .az ellenőrök a vizsgálat során. . __ A Középtiszai Állami Gazdaság bánhalmai kerületében ebben az évben kezdtek foglalkozni a vadkacsa,-ten vesztéssel. Év végéig 40 ezer vadkacsát szállítanak a MAVAD részére. Képünkén: kéthónapos „szelíd” vadkacsák Betanított vagy szakmunkás ? Munkaerőgondok egy új üzemben A Május 1. Ruhagyár túr- kevei üzemében négy éve kezdődött a termelőmunka a volt művelődési otthon épületében. Azóta új, korszerű, világos üzemcsarnokot avattak, ami nem csupán tágasabb helyet, de a termelés Fordítva ült \ Horváth László telepvezető a kezdeti időszakra emlékezik. — Az induláskor művezető voltam, én fogadtam az új munkásokat, akik szinte kivétel nélkül a házimunkából érkező asszonyok voltak. — Meg kellett tanítani őket az elektromos gépeken dolgozni, hiszen olyan is volt köztük, aki itt látott először' ilyet. Soha nem felejtem el, az egyikük a varrógép túlsó oldalára ült — azt hitte mindegy... Ez most mulatságos, akkor mindennapos volt. Ahhoz, hogy egy női kabát elkészüljön, több tucat munkaműveletet kell elvégezni. Egy dolgozó egész munkaidejében egy-két fontosabb munkaműveleten, szaknyelven mondva reszorton dolgozik. Ennek a feladatnak az ellátására tanították be óikét belépésük után. Ezek szerint, 'az a betanított munkás, aki jól tudja a kabát- ujjat, vagy a zsebet felvarr- ni (jó „ujjázó”, „zsebző” munkás) kitünően megfelel a követelményeknek, ezért teljesen mindegy, hogy szakmunkás-e vagy csak betanított varrónő. A munka menetét és a vállalati ( érdekeket ismerve azonban mégsem mindegy. Nem mindegy például akkor, amikor a szalagrendszerű termelésben egy „reszort” felelőse hiányzik. Kit osztanak be helyette? Azt, aki a saját munkáját jól elvégzi, de a másikéhoz alig ért? Pedig valakit be keil állítani bővítését is jelenti. A napokban új termelési egység: szalag állt munkába, s ezen a többihez hasonlóan női kabátokat készítenek. Jelenleg száznyolevanöten dolgoznak az üzemben. De kik is dolgoznak itt? a géphez... A betanítás egyben szakképzést is jelentett. Az üzem dolgozóinak túlnypmó része ma is betanított munkás. — 1972-ben száztizennyolc nő- dolgozó közül kettő, jelenleg száznyolcvanöt közül negyvenhárom a szakmunkás. A szám kétségtelenül növekedett, vitdthatatlan az előrelépés, de ehhez azért hadd tegyük hozzá: a száznyolcvan- ötből negyvenhárom azt is jelenti, hogy száznegyvenkettőnek nincs szakképesítése. helyére a folyamatos termelés érdekében. Ilyenkor kell a sokoldalú, többféle munkára is beállítható képzett szakmunkás. Az üzemben több éve dolgozó asszonyok időközben megtanultak többféle munkaműveletet, s közülük többet univerzális betanított munkásként helyettesítőként is alkalmaznak. A szalagmunka folyamatossága tehát biztosított, a dolgozó képesítése megfelel a követelményeknek? Nem. — Szükség van az üzemben a" termelés egészét ismerő, szélesebb szakmai tájékozottsággal rendelkező szakmunkásokra, különösen ha a napokban bevezetett fejlesztésre is gondolunk. S hogy ez mennyire így van, bizonyítja az, hogy tavaly szakmunkásképző tanfolyam indult ötven felnőtt résztvevővel, s az idén ősszel újabb huszonöt fős csoportot szerveznek. Az üzem céljai világosak: a jól dolgozó betanított munkásokból — saját költségen szakmunkásokat neveljenek. A végée.tt fiatal szakmunkások közüí többen máris vezető pozíciót töltenek be. — Meghirdették tavaly a rzak- munkásképzést felnőtteknek, s az ötven indulóból az első év végére húsz maradt. Idén már csak fele létszámot akarjál^ beiskolázni, jelentkező egyelőre még kevés van. Vajon miért? Csak két választ az ellenvéleményt képviselő megkérdezettektől. Nem apapírért — Négy éve dolgozom betanított munkásként, így is megkeresem azt az összeget, amit egy szakmunkás. — Szerintem az a különbség a betanított és a szakmunkás között, hogy az utóbbinak van papírja. —- Talán azért mégis jelentkezem jövőre, de csak akkor, ha végeznek a most beiskolázottak, és látom, hogy van belőle hasznuk. A válaszadó anyagi haszonra gondolt. A hasonló gondolkodásúak megnvugta- tására a telepvezető tájékoztatása szerint a felnőttképzésen végzett szakmunkások mindegyike a bizonyítványosztás után fizetésemelést kap. Ez azonban nem anyagi kérdés (még ha pillanatnyilag jórészt armak is látszik). Az új üzem fokozatosan fejlődik. s'ezt követnie kell a rr.unkásgá,rda szakmai fejlődésének is. mert aki ma még jó. betanított munkásként pár év múlva alkalmatlannak minősülhet egy magasabb szakmai követelményt támasztó átállásnál. Ezt pedig az üzem vezetőinek is a jelenleginél jobban tudatosítani kell a dolgozókban. s akkor talán a beiskolázáskor induló tanu- lócsonor.t minden tagja „kibírja” a szakmunkásvizsgáig. I. Zs. A reszortok és a szaktudás Javul a vízellátás — Kevés a pénz a íelűjításia Jászberényben tegnap együttes ülést tartott a városi tanács várospolitikai, ügyrendi, valamint igazgatási és rendészeti bizottsága. Az ülés napirendjén a város közműellátásának helyzetéről és a tanács várospolitikai bizottságának tevékenységéről szóló jelentés szerepelt. A legtöbb gondot a vízellátás. valamint a szennyvíz elvezetése és tisztítása okozza. A folyamatos karbantartás mellett sem kielégítő a városban az utak — különösen a burkolatlan utak — állapota, nagyobb részük felújításra, korszerűsítésre szerű^ Az erre a célra rendelkezésre álló pénz azonban kevés. Méginkább az lesz a jövőben, mivel a épülő háztömbökhöz úiabb utcákat kell építeni. Feltétlenül indokolt tehát, hogy emellek az út-, hídépítési keret ösz- szegét. A város vízellátását 1958 óta a Május 1. szigeten épült vízmű biztosítja. Jászberény fejlődése. az igények gyors növekedése szükségessé tette a rekonstrukcióját. Épül az új vízmű, átadása után hiánytalan lesz » város vízellátása. Jelenleg 51 kilométeres a vízhálózat, a napi fogyasztás 2 ezer 450 köbméter. A kutak hozama napi 3 ezer 200 köbméter, mégis .vízhiány van. mivel a vizet nem tudják tárolni. Ezeket a gondokat szünteti majd még az úi \ vízmű 4 ezer köbméteres mély- és a 480 köbméteres magastárózóia. Üzembe helyezésük után évenként 200— 300 úi' vízbekötést terveznek. Jelenleg 2 ezer 71 lakóépületben van vezetékes víz. Sok .gondot okoz a szennyvíz elvezetése és tisztítása is. A talai szennyezése felborítja annak biológiai egyensúlyát. a talaiba jutott szennyvíz felszivárgása károsítja az épületeket. A városnak 58 kilométeres szennyvízhálózatra lenne szüksége, A jelenlegi mindössze 5 kilométert tesz ki. ___ 4
