Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-08 / 184. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. augusztus 8. Watergate-ügy Az új fordulat Indokína A beavatkozás folytatódik, Az Egyesült Államok a gazdasági és a katonai se­gélyprogram révén folytatja ■délkelet-ázsiai beavatkozását, így nyilatkozott a kongresz- szusban Hatfield szenátor. Javaslatára az amerikai tör­vényhozás hivatalos híradója, az Ascongressional Record, közzétette az indokínai ku­tatóközpont jelentését. A jelentés megállapítja, hogy az Egyesült Államok jelenlegi indokínai politikája leírhatatlan szenvedést okoz a vietnami népnek, nem ve­zethet békéhez. Ez a politika megsérti a vietnami háború megszüntetéséről és a béke helyreállításáról kötött pári­zsi megállapodást. Az Egyesült Államok — mint ismeretes — az 1974— 75-ös pénzügyi évben több mint 2,5 milliárd dollárt kí­ván katonai célokra költeni Indokínában. — Az összeg oroszlánrésze, 1,6 milliárd dollár jutna különböző cí­meken a saigoni rendszer­nek. Az indokínai kutatóköz­pont jelentése rámutat, hogy az amerikai segély túlnyomó részét a gazdaságok és a katonai vezetők elitje hasz­nálja fel saját további gaz­dagodására, miközben a la­kosság nagyobbik része éhe­zik. A jelentés követeli az Egyesült Államok délkelet­ázsiai „titkos háborújának” megszüntetését. A jelentés hangsúlyoza: — hogy a dél-vietnami lakos­ság nyomorúságos gazdasági helyzete párosul azzal, hogy a saigoni rendszer kíméletle­nül üldözi minden ellenfelét. ☆ Az amerikai képviselőhíz egy módosító indítvány elfo­gadásával kedden 300 millió dollárral csökkentette a sai­goni rezsimnek szánt kato­nai segély összegét. A módo­sító indítványt a ház 233 sza­vazattal fogadta el 157 elle­nében. -Az elnök eredetileg 1.4 milliárd dollárt kért a dél-vietnami katonai segély- program számára, de ezt az összeget a képviselőház meg- a.iánlási bizottsága már 1 milliárd dollárra csökkentet­te. Az újabb csökkentés az eredetileg kért összeg felét, még így is tekintélyes össze­get, 700 millió dollárt bizto­sít katonai segély formájá­ban a saigoni rendszernek. A képviselőház egyidejűleg megszavazta azt az indít­ványt is, hogy 10 százalékkal csökkentsék a Dél-Vietnam- ban tartózkodó amerikaiak létszámát. Az Lgyesfilt Államok­ban a belpolitikai életet oly hosszú ideje elborító Water- gate-ügyben augusztus 5-e olyan fordulatot hozott, amelynek következményei egyelőre beláthatatlanok. Sőt: az sem állapítható meg elő­re, hogy a következmények napokon belül, vagy csak he- tek-hónapok múlva bonta­koznak ki. Egészen hétfőig az volt a helyzet, hogy miután az ame­rikai képviselőház jogügyi bizottsága három pontban ajánlotta a vádemelést a kép­viselőháznak, valószínűnek lehetett tartani a képviselőház negatív állásfoglalását Nixon elnökkel szemben, miután a képviselőházban, — amely- ,nek 248 demokrata és 187 re­publikánus tagja egyszerű többséggel dönt az elnök el­leni alkotmányos vádemelés ügyében, — már korábban feltételezték, hogy a Fehér Ház elleni támadásnak ez a szakasza a támadók győzel­mével fog végződni. Ama bizonyos augusztus 5-i hétfő előtt azonban még erő­sen tartotta magát az a né­zet, hogy a döntő fórumon, a szenátusban nem hagyják jó­vá a Nixon elleni vádemelést Az alkotmányos eljá­rás lényege ugyanis az, hogy a képviselőház negatív dön­tése „mindössze” a szenátus bírósággá történő átalakulá­sát és a szenátus előtti alkot­mányjogi per lefolytatását je­lenti. Semmiképpen sem nyil­vánítja tehát Nixon elnököt bűnössé az immár áthatolha­tatlan szövevénnyé dagadt Watergate-ügyben. (Nem árt emélkeztetni arra, hogy az egész ügy gyökere az elnök- választási harc során a De­mokrata Párt Watergate-épü- letcsoportban lévő kampány­irodájában végrehajtott be­törés volt. Ez utóbbi felvetet­te az elnöki hatalommal való visszaélés problematikáját. A döntő kérdés azonban mind­végig az maradt, hogy Nixon tudott-e előre a Watergate- betörésről, ha nem, mikor szerzett róla tudomást és részt vett-e az ügy eltusolásának kísérletében.) Augusztus ötödiké előtt Nixon a támadások vihará­ban viszonylag szilárdan ki­tartott amellett, hogy csak hónapokkal utóbb szerzett tudomást az ügyről. A Fehér Házban folytatott beszélgeté­sekről készült magnószalagok körüli hónapok óta tartó hu­zavona azért volt olyan éles, mert Nixon ellenfeleinek meggyőződése szerint azok a magnószalagok adtak vagy adhattak választ arra a kér­désre: mennyire tarthatók Nixon elnök állítása. Éppen ezért visszatekintve nem annyira a képvi^előház jogügyi bizottságának vád­emelési javaslata rontott drámai módon Nixon elnök helyzetén. Sokkal inkább az Egyesült Államok Legfelső Bíróságának az az egyhangú­an hozott döntése, amely kö­telezte az elnököt az összes fontos magnetofon szalag ki­szolgáltatására. A magnetofonszalagok új- rahallgatása és átadása során jutott el azután az Egyesült Államok elnöke egy olyan szituációba, hogy hétfőn, augusztus 5-én a késő esti órákban írásban nyilatkozatot tegyen. Ebben elismerte, hogy személyes védelmére koráb­ban tett kijelentései és nyi­latkozatai „téves visszaemlé­kezéseken” alapultak. Esze­rint az elnök nem hónapom, hanem már napok múlva tu­domást szerzett a Watergate- betörésrcl, sőt elpalástolásá- ban kezdettől fogva tevékeny, irányító szerepet játszott. Természetesen nem lehet tudni, hogy mi van még a szalagokon, ami az Egyesült Államok elnökét ilyen drá­mai beismerésre késztette. Az viszont a hét első nap­jaiban nyilvánvalóvá vált, hogy az új fordulattal az el­nök helyzete saját pártján belül drámai módon megvál­tozott. A republikánus párt vezetői és törvényhozói a leg­utóbbi 24 óra folyamán a Watergate-ügy miatt szinte testületileg elpártoltak Nixon elnöktől. Gyakorlatilag az elé a választás elé állították, hogy döntsön: mi jobb szá­mára, ha úgy jegyzi fel ne­vét a történelem, mint az el­ső elnök, aki lemondott, vagy az első elnök, akit elítéltek és elmozdítottak hivatalából. A Fehér Ház előtt e for­dulat után voltaképpen két út áll az egyik: hagyni, hogy alkotmányos mederben foly­tatódjék az ügy és a képvise­lőház várhatóan Nixon elleni döntése után a bírósággá ala­kult szenátus döntsön az el­nök sorsáról. A szenátusban az elnök bűnössé nyilvánítá­sához kétharmados többség­re van szükség, tehát ha a száz tagú szenátusból har­mincnégyen kitartanak Nixon mellett, vádlói már vereséget szenvedtek. Mindehhez hozzá kell tenni: a szenátus negatív döntése esetén Nixont elmoz­dítják hivatalából és az 1976­os elnökválasztásokig Gerald Ford jelenlegi alelnök költö­zik a Fehér Házba. A Nixon- ellenes döntés azonban e poli­tikai-alkotmányjogi követ­kezményeken túl büntetőjogi következményekkel nem jár. Amennyiben Nixon kitart eddigi magatartása mellett és nem mond le önként, akkor a szenátusi vitára kerül sor. Republikánus nyomásnak en­gedve a demokrata párti többségű képviselőház veze­tősége kedden előzetes meg­állapodásra jutott: a képvi­selőház augusztus 19-i kez­dettel kitűzött és eredetileg 10 napra tervezett vádemelé­si vitája időtartamát leg­alábbis a felére csökkentik. A második lehetőség, amely Nixon előtt áll: a visz- szavonulás, a lemondás. Eb­ben az esetben az ügy lezá­rul. Az új fordulat után nyil­vánvaló, hogy a republikánus párt vezetésének növekvő szerep jut, miután novem­berben részleges választáso­kat tartanak, s a republiká­nus törvényhozók esetleg kedvezőbbnek ítélik pártjuk esélyeit, ha maguk kénysze­rítik lemondásra az elnököt és nem engedik, hogy a sze­nátusi procedura árnyékot vessen a részleges választá­sokra, sőt az 1976-os elnök- választás előcsatározásaira is. Az a 10 republikánus kép­viselő, aki a jogügyi bizott­ság vádemelési vitájában még kitartott az elnök mel­lett, a keddi nap folyamán kivétel nélkül szembefordult Nixonnal. Csaknem hasonló helyzet van kialakulóban a szenátus­ban is, ahol Nixon elnöknek legalább 34 szavazatra van szüksége ahhoz, hogy fel­mentsék és hivatalában ma­radhasson. Kedden Gerald Warren, a Fehér Ház szóvivője hiva­talosan is elismerte, hogy va­sárnap a Camp Davic}-i ta­nácskozáson Nixon elnök va­lóban „megfontolta a lemon­dás alternatíváját.” De végül úgy döntött, hogy „végigjárja az alkotmányos utat”. Természetesen megjósolha- tetlan az új fordulat után, hogy az események miképpen alakulnak. Annyi tényf hogy az Egyesült Államok történe­tében eddig nem tapasztalt belpolitika megrázkódtatáson megy keresztül. K—G Czóbel Czóbel Bélát, századunk kiemelkedő festőjét Mimi c. képének bemutatásával kö­szönti 91. születésnapja al­kalmából a Magyar Posta. Czóbel művészetében Nagy­bánya és Párizs festészeti irányzata olvad össze. Korai képeit a körvonalak uralták. Később, így az új 1 forintos bélyegen bemutatott alkotá­son a vonalak elpuhulnak és a formákat, tárgyakat pa­rázsló színfoltok tárják elénk. Olajfestményeken kí­vül kréta- és ceruzarajzokat, vízfestményeket és rézkarco­kat is készített Czóbel. Szá­mos egyéb kitüntetés mellett 1948-ban Kossuth-díjban ré­szesült. A művész tiszteleté­re készülő bélyeget az Álla­mi Nyomda raszteres mély­nyomással, eredeti színekben készíti. Nagydíj Példátlan elismerést ara­tott magyar filatéliai anyag a most lezajlott INTERN- ABA elnevezésű világkiállí-. táson. Ilyen magas színvona­lú bemutatón első ízben for­dult elő, hogy a versenyosz­tály legnagyobb kitüntetését, a nemzetközi nagydíjat ma­gyar bélyegekből álló gyűjte­ménynek ítélték. A dicsősé­get fokozza, hogy ez alkalom­mal Európa legrangosabb, világritkaságokkal díszített gyűjteményei versengtek a díjért. Filatelistáink örömét csak az csökkenti, hogy a páratlan szépségű gyűjte­mény tulajdonosa nem ha­zánkfia, hanem bécsi gyűjtő, dr. Anton Jerger. A magyar bélyeg kedvező megítélésére utal, hogy ugyanezen alka­lommal Palmans belga fila- telista magyar gyűjteményét is aranyéremmel jutalmaz­ták. — A most díjazott két gyűjtemény egyes részleteit a magyar filatelisták korábbi hazai kiállításokon már meg­ismerhették. 80 ezer bélyegtől Japánban a titokzatos mo­solyé Mona Lisa nemcsak a festmény előtt tolongó ezre­ket ejtette ámulatba, de fel­kavarta a filatelistákat is. — Igyekeztek megszerezni a képről kiadott valamennyi filatelista emléket, ezért ala­posan felszökött az NSZK 1952-ben megjelent bélyegé­nek és a Magyar Posta új kibocsátásának az ára. A festmény hatására az egyik néző elhatározta, hogy bé­lyegekből ún. mozaikkép for­májában másolatot készít Mona Lisa-ról. A keleti -ü- relem legendás híre igazoló­dott, mert az új művész 89 ezer bélyeg felhasználásával készítette el a remekmű után­zatát. Családi báz Egy német bélyegkereske­dő hirdetésében családi há­zat kínál bélyeggyűjteménye­kért. Az ötlet bizonyára be­válik, mert a fialtelisták ál­talában nehezen, csak ilyen vonzó célok érdekében vál­nak meg gyűjteményüktől. Egyébként, ha nem is ilyen közvetlenül, de mégis a Ma­gyar Filatéliai Vállalat által bélyeggyűjteményért kifize­tett vételár segített több fi- latelistát öröklakáshoz, illet­ve családi házhoz, Vj eíiópiai alkotmány terveset Michael Imru etióp mi­niszterelnök kedden este rá­dió- és televízióbeszédben is­mertette az új etiópiai alkot­mánytervezetet, amelyet az alkotmányjogi bizottság dol­gozott ki. Az új alkotmány-tervezet legfon tosabb vonásai közé tartozik, hogy proklamálja az állam világi jellegét, éle­sen szétválasztja a törvény­hozói és a végrehajtói hatal­mat, s kimondja, hogy a miniszterelnök nem a csá­szárnak. hanem a parlament­nek felelős. — A tervezet ugyanakkor felhatalmazást nyújt politikai pártok alapí­tására. és teljes vélemény­nyilvánítási szabadságot biz­tosít. Ha elfogadják, az új alkotmány gyökeresen meg­változtatja az etióp intézmé­nyeket. Az alkotmányterve­zetet először a császár elé terjesztik, majd a parlament hagyja véglegesen jóvá. Az etióp fegyveres erők — kedden összesen 12 magas­rangú személyiséget, köztük 11 bírót tartóztattak le. To­vábbi két magasrangú sze­mélyiséget — Asszefa Dmisz- szé altábornagyot, a császár hadsegédjét, valamint annak magánkincstámokát — fel­szólították, hogy 24 órán be­lül önként adják meg magu­kat a fegyveres erőknek. Klíma és táplálkozás Alma-Atában. Szovjet-Ka- zahsztán fővárosában hozták létre a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája új tudo­mányos központját Az a fel­adata, hogy a különböző ter­mészeti és klímaviszonyok között levő övezetekben vizs­gálja a racionális és teljes értékű táplálkozás problé­máit. Az új intézmény fog­lalkozik majd a különféle foglalkozású emberek helyes táplálkozását elősegítő aján­lások kidolgozásával is. Kenyérsütő vegyészek Űj kenyérsütési technoló­giát dolgoztak ki moszkvai szakemberek. Eddig a ke­nyérsütő tepsiket sütés előtt, — hogy a tészta ne ragad­jon beléjük — növényi olaj­jal kenték ki. A szakembe­rek azt ajánlották, hogy a tepsikben az olajat, szilikon­nal, szerves sziliciumvegyü- lettel helyettesítsék. A próbasütések során be­bizonyosodott. hogy a szili­konnal kezelt tepsikben sü­tött kenyerek ízletesebbek, mint a hagyományos eljárás­sal készültek. Az új eljárás másik előnye, hogy a szili- konos védőréteget csak 4—5 havonként szükséges megújí­tani. A Budapesti Járműszövctkezelben az idén 270 millió fo­rint értékben készítenek különleges járműveket. Képün­kön : megkezdődött a sorozatg yártása az USA licence alap­ján gyártott húsz onnás hűtő kocsinak, amely mínusz 30 fokra is képes lehűteni a szál lítandó terméket. Ennek leg­nagyobb haszna a mezőgazdasági termékek szállításában lesz. Újdonság az állatenyésztésben: peteátültetés A modern biotechnikai el­járásoknak — így az átörö­kítés irányításának — ki­emelkedő jelentősége van az iparszerű állattenyésztésben. Egy cambridgei tudós, ju­hok Cambridgeben megter­mékenyített petesejtieit há­rom nyúl petevezetékébe te­lepítette és repülőgéppel Af­rika déli részébe vitte. Ott 4—5 nap múlva a petesejte­ket egyidőben tíz juhba ül­tette át. Az eredmény: öt juhnál vemhesség mutatko­zott. Ezen a módon tehát egész nyájak számára szállít­hatók megtermékenyített pe­tesejtek. még szélsőséges ég­hajlatú helyekre is. A pete­átültetés a mesterséges meg­termékenyítéssel összekap­csolva új távlatokat nyit az átörökítés előtt. A megfelelő anyaállat pe- tesejtieinek különböző meg- termékenvülő állatokba tör­ténő átültetéséve] értékes ismeretek szerezhetők. Jelen­leg a peteátültetésnek hasz­nosítása még csak a kísérle­tekre szorítkozik. Ahol a gyümölcsösök születnek Moldáviában új csemege­kertészeteket hoznak létre, amelyekből 1976-ban 12 mil­lió fiatal fa kerül kiültetés­re. Az új kertészetek négy­szer annyi csemetével látják el a gazdaságokat, mint ahány fiatal gyümölcsfát ma kapnak. A Kordu nevű új tudományos-termelési egye­sülés hangolj^ majd össze valamennyi moldáviai cse­metekert tevékenységét. Az egyesülés három gazdasága biztosítja maid a kiváló mi­nőségű fiatal gyümölcsfákat Már ki is jelölték a szapo­rító- és csemete-nevelő ker­tek helyét. Hajóféreg pusztítása A parányi méretű, mind­össze 1 cm hosszú puhates­tű állat, egy hajóféreg Flo­rida híres nemzeti parkját. a mangrovaerdőkben az Everglades parkot ve­szélyezteti. A fé-eg a man.g- rovafákat pusztítja olymó­don. hogy azok gyökereit el­rágja. Csehszlovákia és az USA agrárkereskedelmi kapcsolatai Csehszlovákia agrárbeho­zatalának értéke az Egyesült Államokból közei negyven­szer nagyobb, mint az USA- ba irányuló m'■-*'* idasági kivitele. Az USA 1973-ban mintegy 61 millió dollár ér­tékű mezőgazdasági termé­ket exportált Csehszlovákiá­ba. Az előző éveknél na­gyobb értékű kivitel oka az volt. hogy az olajos magvak és szárms'*<5,’-aik. valamint a marbahőrök ára jelentő­sen emelkedett. Üdülők a mocsár helyén Űj fekete-tengeri üdülő­zóna terveit hagyták jóvá Grúziában. Helyén 30 éve még nagy területű mocsár volt. A nagyszabású talajja­vítási munkálatok eredmé­nyeképpen a mocsarakat ki­szárították és a kedvező ég­hajlatú környék lakhatóvá vált. Hamarosan mintegy 100 kilométer hosszúságban üdü­lőket, panziókat, szanatóriu­mokat és moteleket létesíte­nek, s az egykor mocsaras partmenti sáv fürdőhellyé változik át _J

Next

/
Oldalképek
Tartalom