Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-08 / 184. szám
Í9T4. augusztus 8. SZOLNOK MEGYÉI NÉPLAP S Traktor I az üvcgházban Gépesítik az flvegházakat, A Kertészeti Kutató Intézetben a talajművelő gép segítségével tízezer négyzetméternyi üvegházat tíz nap alatt felásnak, és erre a területre ötvenöt vagon szerves anyagot szórnak el Acélgyártásunk ma és holnap A faxa t vaskohászat elmúlt évtizedeiben fejlődésében is tükrözi, hogy ennek az iparágnak a szerepét és a fejlesztés mértékét gyakran szélsőséges nézőpontok befolyásolták. Az ötvenes évek elején az ipari beruházások jelentős része koncentrálódott a vaskohászatra s ennek eredményeként termelése egy évtized alatt több mint kétszeresére nőtt. 1960 után, amikor az ipar ágazati szerkezetének korszerűsítése, a gazdaságosabb iparstruktúra kialakítása került előtérbe, olyan vélemények is elhangzottak, hogy a sok beruházást igénylő vaskohászat további fejlesztése nem indokolt Tény, hogy az előző évtizedhez képest a nyersvas-, a nyersacél- és a hengerelt áru gyártás növekedési üteme lassult; az alapvető vaskohászati termékek mennyisége ezúttal 15 esztendő alatt — 1960—1975 — növekszik kétszeresére. A vaskohászati iparban nemcsak az V. ötéves terv idevágó feladatainak meghatározása, hanem egyéb Sürgető okok, tényezők is igénylik a hogyan tovább — kérdési-e adandó választ. A vaskohászati ipar ugyanis néhány esztendeje acélhiánnyal küzd. Ebben az iparágban a fejlesztés örökös dilemmája a három technológiai ág, a nyersvas-, az acél- és a hengerelt- aru-gyártás kapacitás-összhangjának biztosítása. A termelés ilyen jellegű harmóniájának megteremtése, fenntartása azért okoz gondot, mert az egymáshoz kapcsolódó vertikumok egyidejű fejlesztése rendkívül sok pénzt igényel. Másrészt a korszerűség és a gazdaságosság eleve meghatározza a létesítendő objektumok — pl. kohók, acélgyártó üzemek, hengerművek — célszerű kapacitását s ilymódon a technológiák és a gyártó berendezések eltérő fejlődése is megbontja a kapacitás-összhangot. A vaskohászat jelenlegi helyzetét is ez — a belső harmónia hiánya — jellemzi. A III. ötéves terv időszakában a kiinduló technológiai ágazatban, a nyersvasgyártásban fejlődött a kapacitás, és pedig a termelés intenzifikálá- sa, a darabosított érc nagyobb arányú felhasználása révén. A vaskohászat IV. ötéves terve — kihagyva a középső vertikumot, az acélgyártást — a hengersorok fejlesztésére, korszerűsítésére összpontosított. A Lenin Kohászati Művekben új nemesacélhengermű, az Ózdi Kohászati Üzemekben ruddrót-finoni- hengermű gyarapítja a késztermékgyártó kapacitásokat, ezenkívül két hengersor — a Csepel Acélműben a huzal- hengersor, a Dunai Vasműben pedig a lemezhengermű — rekonstrukciójára is sor került. Már a nyersvasgyár- tás — előző tervidőszakban! — fejlesztése is módot adott az acélgyártás gyorsabb növelésére, míg a késztermékeket gyártó hengersorok bővítése — épp az új kapacitások kihasználása érdekében — parancsolóan előírja. Ax acélgyártás két oldalról is — van elegendő nyersvas és hengerelt árugyártó kapacitás — sürgetett fejlesztése és már a IV. ötéves tervidőszak kezdetén jelentkező s azóta egyre növekvő acélhiány felszámolása a soron következő középtávú terv feladatai közé sorolódott. Azért használjuk ezt a fogalmazást, mert a vaskohászat az előrelátható acélhiányt részben beruházással, részben pedig a KGST-orszá- gok ebben az iparágban kialakuló integrációjával tervezte kiküszöbölni, megoldani. Az acélgyártás Ózdi Kohászati Műveiméi történő fejlesztésére, oxigéngyár létesítésére azonban mindeddig nem került sor, mert a kohászati vállalatok fejlesztési alapjait a korábban kezdett beruházások hosszú időre lekötötték s a több KGST-or- szág által közösen létesítendő kohászati kombinát sem jutott a megvalósítás stádiumába. Márpedig a .népgazdaságnak egyre több acélra van szüksége. Nálunk is érvényesül az a világszerte tapasztalható tendencia, hogy a mesterséges’szerkezeti anyagok — a műanyagok — elterjedése sem csökkenti az acélfelhasználást és igényt. A két legnagyobb fogyasztó a gépipar és az építőipar. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a vaskohászat, amely túlnyomórészben import — a Szovjetunióból származó — nyers- és alapanyagokat dolgoz fel, egyidejűleg devizaszerző iparág is. A vaskohászat az elmúlt évben mintegy 180 millió dollár értékben exportált hengerelt árut. Mindeteket a körülményeket mérlegeve az Állami Tervbizottság a közelmúltban olyan döntéseket hozott, amelyek körvonalazzák az jpar- ág várható fejlődését az új tervidőszakban. Még ebben az évben megkezdődik az acélgyártás intenzifi kásásához szükséges ózdi oxigéngyár beruházása, míg a Dunai Vasműben felépül az ország első konvertere« acélműve. Ezek a létesítmények az V. ötéves tervidőszak derekára készülnek el s így a kohászat három vertikumának belső harmóniája csak az évtized végén áll majd helyre, amikor a hazai acél- termelés, amely 1973-ban 3,3 millió tonna volt, várhatóan már meghaladja az évi 4 millió tonnát. Az Állami Tervbizottság döntése alapján kezdődő beruházások sem csökkentik a vaskohászat, illetve a népgazdaság érdekeltségét abban, hogy résztvegyen az ország távlati acél-ellátását biztosító szocialista integrációban. Az iparág magas eszközigénye ugyanis amellett érvel, hogy a folyamatosan növekvő acél-szükséglét egy részét, az integrációban való részvétellel biztosítsuk s itthon elsősorban a készárugyártást fejlesszük. G. I. Megkezdték a* olajlen betakarítását Az év első hét hónapjában az elmúlt éviri“l 15 százalékkal több étolajat vásárolt a lakosság és csaknem eevne- gyedével több margarin fo- ■ otjt. A növónvolaiinar szakemberei arra számítanak, hogy az év hátralevő részében tovább növekszik az érdeklődés a korszerű táplálkozásnál nél'r,'ilözhetetlen termékek iránt és a nővén vi olajokból 20—30 százalékkal több fogy maid. mint 1973- ban. Erre annál is inkább lehetőség van. mert biztatóak a terméskilátások. Az üzemek várhatóan az elmúlt évinél több alananvaahoz jutnak a következő hetekben hónapokban. Az országban elsőként Szolnok megyében augusztus elejen megkezdték, a/, olajlen betakarítását- Az országos termés egyharmadát várjak a feldolgozó üzemek erről a vidékről. Az összes termes 1450 vagonra tehető, s ez jobb eredmény az elmúlt évinél, s így a festékgyáraknak elegendő olai-alapanya- got biztosítanak majd. A gazdaságok ebben az évben 113 000 hektáron termesztenek nanraforgót. ez a termőterület 10 százalékkal nagyobb az 1973. évinél. Ez azonban nem tekinthető végleges adatnak, mert sajnos az ár- és belvízkárok miatt a számítások szerint legalább ötezer hektár termése kiesett A mezőgazdasági nagyüzemekben azonban nagy területen korszerű technológiákat vezettek be az: idén. s igv remény van arra. hogv az olajipar a tavalyinál több napraforgóhoz jut. Magyar bemutató A moszkvai nemzetközi kiállításon Magyar vállalatok Í6 részt- veaznek a világ vegyipari termékeinek rangos találkozóján. a moszkvai Szokolnvi- ki parkban szentember elején megnyíló Polimeri ’74 nemzetközi szakkiállításon. A HUNQEXPO szervezésében 16 külkereskedelmi és exnortiogú vállalat csaknpm 800 négyzetméternyi területen állítja ki legkorszerűbb termékeit. Most kezdték mee a magyar kiállítási terület előkészítését, berendezését, A KGST komplex program iának. a szocialista integráció nak megvalósítását tükrözi a magyar bemutató, amely különösen nagy teret szentel a magyar—szovjet olefin-prog ramnak. Jól szervezett munkával, elsőként az országban Sikeres aratásunk volt In'erjú dr. Bereczki Lajossal a betakarítás tapasztalatairól Miután — az országban elsőként — Szolnok megyében befejezték az aratást, munkatársunk felkereste dr. Bereczki Lajost, a megyei tanács elnökhelyettesét, felkérte, hogy értékelje a nyári betakarítási munkákat, az eredményeket és a tapasztalatokat. * — A szakemberek az aratási előkészületeket annakidején jónak tartották. Menet közben azonban előre nem várt akadályok is jelentkeztek. Most befejeződvén, hogyan lehet e munkát értékelni? — A megye mezőgazdasági üzemeinek, a szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak a felkészülése — ezt most már az eredmények is bizonyítják — utólag is jónak ítélhető. A gabonafelvásárló vállalat, valamint az AGROKER és a MEZŐGÉP vállalatok, valamint a DATE mezőtúri főiskolai karának szervizszolgálata is jól felkészült. Ez biztosította, hógy a viszonylag kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére is időben be tudták fejezni a munkát. A gabonák 10—12 nappal később értek a tervezettnél, így eleve később lehetett csak megkezdeni az aratást. A betakarítás időszakában 12—13 csapadékos nap volt, ami jelentősen hátráltatta a munkát. A gabonatáblákon nagymérvű gyo- mosodás következett be, ez is nehezítette az aratást, ugyanakkor a gabona nagy részét szárítani kellett. A szárítókapacitás így az aratás előre haladását is befolyásolta. A jó felkészülést az is bizonyítja, hogy összesen csak tizenhat munkanap kellett az aratáshoz. — Milyen ma a gazdaságok technikai felkészültsége? — A nyári betakarítási munkákat 100 százalékig gépekkel végezték. Több mint 1300 kombájn dolgozott a negyében. De még fontosabb, hogy tavaly a gépek másodpercenként! összteljesítménye alig volt több 4 ezer 900 kilogrammnál, most ez a kapacitás majdnem 5 ezer 500 kilogramm. Ugyanakkor növekedett azoknak a kombájnoknak az aránya, amelyeknek a szem-áteresztőképessége nagyobb, s ezért a nagy termésátlagot adó táblákon jobban használhatók. Külön kiemelem az SZK— 5-ös. az SZK—6-os. valamint a NIVA szovjet kombájnokat. Véleményem szerint a magyar mezőgazdaságnak a jövőben ezek lesznek a legmegfelelőbb gabonabetakarító gépei. Az aratás kezdetén előfordult, hogy egy-egy gazdaságban konstrukciós hibákat véltek felfedezni a kombájnokban, később azonban kiderült, hogy nincs erről szó. Csak — mint a gépeknél általában t— bizonyos időre volt szükség, hogy mégismerjék. — Említette, hogy különösen az esős napok után, elsősorban a szárító kapacitás határozta meg az aratás előrehaladását. — Ebben az évben már nyolcvan darab nagyteljesítményű szárítóberendezés könnyítette a gabonabetakarítást Ez biztosította, hogy megfelelő nedvességtartalommal lehessen raktározni a gabonát. A gabonafelvásárló vállalat műszaki felkészültsége is lényegesen iavult, nemcsak az átvevőhelvek számát növelték, hanem korszerűbb technológiai berendezésekkel oldották meg a gahon aátvételt. — Ez egyben azt is jelenti hogv most már a gabona nagy részét zárt helyen tudják tárolni? \ — Gabonatároló kapacitásunk még közel sem elegendő ahhoz, hogv a végleges táiolást meg tudjuk oldani. de a vállalat nagyon jó konstrukciójú átmeneti tárolóhelyeket létesített. Így végső fokon a nagy gabona- tárolókban. valamint a tsz- ek tárolóhelyein nagyobb zökkenő nélkül biztosítani lehetett a megfelelő raktározást. Ebben az időszakban már több mint 31 ezer vagon gabona van a felvásárló vállalat raktáraiban. — Abban, hogy a nem várt, gondok ellenére is időben sikerült befejezni az aratást, nyilvánvalóan nagy szerepe volt annak, hogy a munkát jól megszervezték. — Ott fejezték be leghamarabb a betakarítást, ahol a vezetés szervezettsége, az összhang a különböző munkafolyamatok irányítói között a legjobb volt. De nemcsak egy-egy mezőgazdasági üzemen belül, hanem a mező- gazdasági üzemek között, valamint a gazdaságok és a közreműködő vállalatok között Is sokat javult, szervezettebb lett a kapcsolat. Példaként említhetem, hogy a szolnoki járás fejezte be legelőbb az aratást, pedig itt a legmagasabbak a termés- eredmények. itt kellett a legtöbb gabonát betakarítani. Rajtuk kivül a jászberényi járás és Karcag van még az elsők között. Bizonyos lemaradás következett be az aratás középidejére Túrkevén, Mezőtúron, valamint a tiszafüredi járásban, de a második félidőben tett szervezési intézkedésekkel sikerült gyorsítani a munkát. így itt is a vártnál 3—4 nappal hamarabb végeztek. — Szerepe volt ebben annak is. hogy az aratást befejező gazdaságok kölcsönadták gépeiket? — Nagy jelentőségűnek tartom azt. hogy a lemaradó gazdaságok időben fordultak segítségért társaikhoz. S azok nemcsak kombájnokat, de szállítóeszközöket, embereket is kölcsönöztek. Megyén kívülről is fordultak hozzánk segítségért. Most indítunk útnak több kombájnt Szabolcs megye gazdaságaiba. — A termésátlagok sokhelyütt lényegesen magasabbak a tavalyinál. Minek köszönhető ez? — A gazdaságok most már megtanultak kenyérgabonát termelni. Az idei termelési eredményeket jól előkészíteti talajon, jó minőségű vetőmaggal alapozták meg. s májusban, júniusban a gabona érésének kedvező idő is segített. Alapvetően mégsem az. időjárás volt a meghatározó. hiszen volt jó idő is. volt kedvezőtlen is. hanem a jó eredmény a növekvő szakértelemnek, s a jobb munkafeltételeknek köszönhető. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy egyre jobban elterjed megyénkben a gabona Iparszerű termesztésének módszere. — Végül is milyen a megye gazdaságainak termésátlaga? — Szolnok megyében az előzetes adatok szerint a búza termésátlaga megközelíti a hektáronkénti 88 mázsát. Az őszi árpa S°0 mázsa, a tavaszi árpa 37.8 mázsa lett hektáronként. Mezőgazdasági üzemeink között vannak olyanok, amelyek kiemelkedő eredményeket értek el. Ezek közül szeretnék néhányat megemlíteni. A mező- hoki Táncsics Termelőszövetkezet 53.5. a Szolnoki Állami Gazdaság 53. a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz 50,1, a tiszaföldvári Lenin Tsz 51,1 mázsa búzát termelt egy-egy hektáron. De a rákóczi falvi Rákóczi Tsz is 50.1 mázsát takarított be hektáronként, pedig ebben már a szajoli terület is benne van, ahol a két gazdaság egyesülése előtt a gabona- termesztés még nem állt ilyen magas fokon. — Több gazdaság ebben az évben szorosan felzárkózott a legjobbak mögé. Olyanokra gondolok, mint az öcsödi Szabadság Tsz, ahol 46,6, vagy a jászapáti Alkotmány Tsz, ahol 44 és az újszászi Szabadság Tsz. ahol 46,5 mázsa búzát takarítottak be átlagosan egy-egy hektárról. — Milyen minőségű a lisztnek való gabona? — Az aratás első időszakában a hektolitersúly nyolcvanon felül volt. elérte a nyolcvanötöt is. A második szakaszban az esőzések hatására valamelyest csökkent, de összességében a megyében 75—85 közötti hektolitersúlyú gabonát takarítottak be. Ez nemcsak annak biztosítéka, hogy a sütőipart jó minőségű gabonával láthatjuk el, hanem az exportminőségnek is megfelel. Az esős időjárás a gabonák csíraképességét nem befolyásolta károsan, így jó lesz a vetőmag is, amely biztositéka a jövő évi jó termésnek. — A növekvő mennyiségű termelés mennyiben gazdaságos? Van-e ma már olyan becslés, számítás, amely termelésnövelés mellett a növekedés gazdaságosságát is vizsgálja? •— Az önköltség azokban a gazdaságokban a legalacsonyabb, ahol a legmagasabb termelési eredményeket érik el, fordítva van ez a gyengébb gazdaságokban. Egyértelműen kimondható, hogy a legjobb eredményt elérő mezőgazdasági üzemeknél is vannak még tartalékok, az optimum eléréshez még tovább lehet és kell növelni a termésátlagokat. Ezt a legjobb fajták megválasztásával. a műtrágya adagok növelésével lehet biztosítani, természetesei úgy, hogy csak annyival növekedjenek a termesztés költséc°i, ameny- nyi még gazdaságos. — összefoglalóan mit mondhatunk el legfőbb tapasztalatként az aratási munkákról? — A megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetése értékelte a nvéri betakarítási munkákat. Úgy ítéljük meg, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői, a munkáskollektívák nagyon derekas munkát végeztek. Ugyancsak így vélekedünk a gabonafelvásárló vállalat, valamint az aratás technikai feltételeit biztosító többi vállalat dolgozóinak munkájáról is. Ezért köszönetünket felezzük ki mindazoknak, akik ebben részt vettek. — Most, hogy befejeződött az aratás, milyen feladatok állnak a gazdaságok előtt? — A betakarítással megkéstünk. ezért nagvon sok munka torlódott fel a mezőgazdasági üzemekben. Az aratást követő néhány napos kikapcsolódás után azonnal hozzá kell fogni a nyári talajmunkákhoz. a szerves-és mütrágvázáshoz. és a következő héten már meg kell kezdeni a silókukorica betakarítását, majd aueusztus 20. után a cukorrénáét is. Arra kérjük a mezőgazda ági üzemek vezetőit, dolgozóit, hogy mindezeket ugyanolyan szervezettséggel, lelkiismeretesen igyekezzenek elvégezni, mini ahogyan helyt álltak az aratásban. T, P.
