Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-07 / 183. szám

I 1974. augusztus 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Tisztítják, a gabonát A megyében már learattak, azonban a betakarított ter­ménnyel még bőven van ten­nivaló. A gabona a sok eső következtében begyomoso- doU. ezért tisztítani kell. A gabonafelvásárló vállalat feszített ütemben veszi át a •terményt, amelynek mennyi­sége eléri a napi kétezer va­gont is. Például a jászberé­nyi tárházban volt tolván nap, amikor 400 vagon búzát is átvettek. A tisztítógépek éj­jel-nappal működnek. A gyomos gabonát gyorsan ki kell tisztítani, mert a sok zöld# gyommag és szármaradvány miatt könnyen befülled. A tárolókba úgynevezett szel- r Józőpadozatokát is beépítet­tek, amelyekkel az alacso­nyabb nedvességtartalmú bú­zát (18—20 százalék) szárítot­ták meg. Azok a gazdaságok, ame­lyek előbb befejezték az ara­tást, a kombájnokat átadták más gazdaságnak. Jó lenne, ba a tisztítógépeket is köl- , csőn adnák egymásnak a gaz­daságok. Ezzel elkerülhetővé válna, hogy tisztítatlan gabo­nát szállítsanak a gabonafel­vásárló vállalatnak. Az idén 800 vagon befogadó képessé­gű ideiglenes tárolót is épí­tenek a megyében, aminek egy része már csak a kukori­cabetakarítás időszakára ké­szül el. Ezzel is enyhítenek a tárolási gondokon. Az elkö­vetkező évben a terméshoza­mok a korszerű gazdálkodás következtében még emelked­nek majd. Ezért szükségessé válik, hogy a megyében még több tárolót építsenek. A malmok már megkezdték az újgabona őrlését, óbúza már alig található a magtá­rakban. A termelőszövetkeze­Az ország egyik legnagyobb gabonatárolója épül Karca­gon. A munkákat a Szolnok megyei Építőipari Vállalat végzi, a csúszózsaluzást szeptember közepén kezdik meg. Az építmény elkészültekor 24 silótoronyból fog állni tek a gabonafelvásárlóval kö­tött megállapodás alapjan «—7 ezer vagon gabona bér­tárolását vállalták. A búza­export folyamatos, bár a mostani ütem lassúbb a ta­valyinál. A raktárakban lé­vő szárított búzát is még többször át kell forgatni, mert az nem tudott kihűlni, s így fennáll a bernelegedés veszélye. A pártélet eseményei Ülést tartott az MSZMP jászberényi járási végrehajtó bizottsága. Áttekintette az MSZMP Kcteponti Bizottsága 1972. június 14-i — a közok­tatás fejlesztésére hozott — határozat feladatainak idő­arányos végrehajtását a já­rásban. Megállapította, hogy a határozat végrehajtása jó Ütemben halad. Társadalmi összefogással a járás három községében új óvodát építet­tek, ezzel száznegyven kilenc­cel növekedett az óvodai he­lyek száma. Jászfényszarun új, 12 tantermes iskola épült. A váltva használt tantermek száma az 1972-es 33,9 száza­lékról 23 százalékra csökkent. A járás szinte valamennyi községében a lakosság, az Üzemek és a tsz-ek segítik a közoktátási intézmények fej­lesztését. Csak Jászapátiban, Jászalsószentgyörgyön és Jászkiséren mintegy 8 millió forintos felajánlás született iskolák építésére, bővítésére. A végrehajtó bizottság a to­vábbi feladatokat illetően a korszerűbb oktatást segítő szakelőadói termek, laborató­riumok kialakítását és a szakköri felszerelések na­gyobb ütemű beszerzését je­lölte meg. Az MSZMP kisújszállási végrehajtó bizottsága a Gyó­gyászati Segédeszközök Gyá­ra helyi üzemében tartotta so­ron következő ülését, ame­lyen az üzem gazdasági és politikai vezetői beszámol­tak a párt nőpolitikái hatá­rozatának időarányos végre­hajtásáról. A végrehajtó bi- zottság megállapította, hogy az üzem párt- és gazdaságve­zetése nagyon következetes munkával dolgozik a nőpoli­tikái határozat végrehajtá­sán. Korszerű üzemi étkezdét ^építtettek, Y ^ Tanszerekkel, munkaidő kedvezménnyel se­gítik a dolgozó nőket a 8 ál­talános iskolai végzettségük megszerzésében. Nagyobb összeggel járulnak hozzá a város gyermekintézményei­nek bővítéséhez. A gyáregy­ség fiatal nődolgozóit külön­böző gyógyászati eszközgyár­tó szakmák elsajátítására is­kolázzák be. ☆ A MSZMP törökszentmik­lósi városi végrehajtó bizott­sága a XI. kongresszusra ké­szülve értékelte a pártsajtó terjesztésének tapasztalatait. A korábbi évekhez képest a Népszabadság és a Szolnok megyei Néplap olvasótábora a legnépesebb. Bár sok csa­lád még példányonként vásá­rolja csak a lapokat, éppen ezért a kongresszusra készül­ve emelni kell az előfizetők számát a városban, — foglalt állást a végrehajtó bizottság. ür A MSZMP kunszentmárto­ni járási végrehajtó bizottsá­ga a partdemokrácia helyze­téről, fejlesztéséről szóló 1969-es központi bizottsági határozata végrehajtásának járási tapasztalatait vizsgál­ta. A járás pártszervezetei­ben a pártdemokrácia, a párt belső élete tovább javult, erő­södött. Növekedett a terv- szerűség, szilárdult a pártfe­gyelem. A pártvezetőségek jobban bevonják a párttagsá­got a taggyűlések napirend­jeinek előkészítésébe, ezáltal növekedett a taggyűléseken a tagság aktivitása. Egy-egy pártcsoport munkája tartal­masabb, sokrétűbb lett. Rendszeressé vált a pártszer­vezetekben, hogy a pártve­zetőségek beszámolnak a tag­ságnak a két taggyűlés között végzett munkájukról, Bútorkereskedelem Á választék növelés3 Az V. ötéves terv idősza­kára a bútorkereskedelem­mel kapcsolatos fejlesztési tanulmány készült, amelyet nemrégiben vitattak meg a Könnyűipari Minisztérium­ban. Abból indultak ki, hogy a mostani tervidőszak­ban sikerült megszüntetni a bútorhiányt, de a választéki igényeket előreláthatólag a hátralevő másfél évben sem tudják teljes egészében ki­elégíteni. Az ipar termelésé­nek értéke az 1970. évi mintegy ötmilliárd forintról 1975-re várhatóan 8,5 mil­liárd forintra nő, s az V. ötéves tervtanulmány tár­gyalásánál a könnyűipari miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő másfél év alatt a minőség mellett elsősorban a keres­let és a kínálat szerinti vá­laszték közelítésére kell tö­rekedni. Az utóbbi időben egyébként kedvező irányú változás tapasztalható az ap­róbb, kiegészítő, variálható bútordarabok kínálatában. A rekonstrukciót végre­hajtott nagy bútorgyárak ka­pacitásának kihasználási fo­ka most eléri a 80—85 szá­zalékot — amit jónak ítél­tek. Azonban most kitűnik, hogy a nagy iparvállalatok­tól nem igen lehet az eddi­ginél nagyobb választékot várni, mert az túl sok át­állást kívánna. A választék erőteljesebb szélesítése érdekében s kö­vetkező ötéves tervidőszak­ban indokoltnak látszik a kis- és középüzemek fej­lesztése, amelyek jellegüknél fogva gyorsabb, rugalma­sabb átállásra képesek. A negyedik ötéves terv bútor­ipari beruházásainak körül­belül 70 százalékát kapták a nagyüzemek. 1975-től vár­hatóan a kis- és középüze­mek kerülnek az előtérbe, annál is inkább, mert ezek jórészét hatósági rendelke­zésre. át keil telepíteni. A mi szaTank..e — Hogy marnyit ér a mi szavunk a gyárban? Nyu­godtan mondhatom, hogy most már sokat. Például ? No. a múltkor szóltunk, hogy jó lenne a tárolóteret kibe­tonozni, mert ha esik, bi­zony sár van, nehezíti a munkát. Már csinálják is. Vagy a targonca. Mondtuk: kevés, ha több lenne, gyor­sabban menne a munka is. Akkor megmagyarázták, nincs rá pénz. Várjunk. Most — Mindig ilyen gyors az intézkedés, ha javasolnak valamit? — Általában igen, de azért nem megy mindig simán — mondja Öllé László ács. — Mi csomagoljuk a gyártmányo­kat, készítjük a ládákat, higgye el, elég nehéz munka. Mégis könnyűnek van mi­nősítve. ígértek, felülvizsgál­ják. Most itt tartunk. — Amikor a daraboláshoz ingafürészt kértünk, először hallani sem akartak róla. Aztán csak addig mondtuk, míg meglett — teszi hozzá Tatár József. — Mondok én erre egy példát — felel Kun György asztalos. — Nem is olyan ré­gen egy olyan munkatársun­kat akartak kinevezni veze­tő állásba, akit mi erre nem tartottunk alkalmasnak. El­mondtuk. Végül is más, meg­felelőbb ember került arra a helyre. — Minek tulajdonítják, hogy itt sokat ér a munká­sok szava? — Valahogy az a vezető, aki maga is közöttünk dol­— Miért tartják fontosnak, hogy legyen beleszólása a munkásnak a gyár ügyeibe? — Ha mondunk valamit —- válaszol ismét Kun György —, nemcsak magun­kon akarunk segíteni. Hogy várhatja el az ember, hogy komolyan vegyék, ha nem nézi a vállalat érdekét is? ■ — Meg aztán — veszi át a szót Tatár József — magya­rázzam, hogy milyen jóleső érzés az embernek, ha meg­hallgatják és meg is csinál­ná' amit javasol... — Kéréseiket, javaslatai­kat. ha lehet, ezek szerint teljesítik. De ez mégis csak a könnyebb dolog. Márpedig az üzemi demokrácia nem­csak a vélemények demok­— Mi az. amibe nagyobb beleszólást igényelnének? — Órabéremelés, prémi­umelosztás. Nekem, mint brigádvezetőnek legalább ott kellene lennem. Nem hívtak meg — válaszol Tatár Jó­zsef. — A szakszervezeti és a pártbizalmi aláírja a javas­megrendelték, lesz belőle elég — mondja idősebb Ta­lár József asztalos, a brigád vezetője. Az Asztalos János szocia­lista brigád néhány tagjá­val, asztalosokkal, ácsokkal, segédmunkásokkal arról be­szélgetünk, hogy itt, az Áp­rilis 4. Gépgyár örményesi gyáregységében hogyan jut érvényre az, amiről mosta­nában olyan sok szó esik, az üzemi demokrácia. — Mi is lenne most már velünk nélküle — szól köz­be Kozma Ilona —. ami ad­dig szalagfűrésszel 2—3 órát tartott, most 10 perc. A múlt­kor elromlott, akkor láttuk igazán, mit jelent, ha nincs. Aztán kértük, építsenek te­tőt höTT,'£ az is megvan. Bent a műhelyekben nem le­het cigarettázni. Most készül egy dohányzóhely is. — Van-e lehetőségük a termeléssel összefüggő vagy a szociális kérdéseken túl is beleszólni a gyár életébe? gozott, jobban tudja, jobban érzi, mi a dolgozó problé­mája. Nálunk sokan vannak, akik traktorról, műhelyből mentek technikumba, egye­temre. Aki közülünk került ki. azzal bizalmasabb az em­ber, jobban szót ért — mondja Tatár József. — Az igazgatónk is, alá most van, ő is kétkezi mun­kás volt, de szereti is. ha elmondjuk, miben, hol lehet segíteni — magyarázza Kun György. ráciája, hanem a cselekvésé is. Azaz, nemcsak a jogo­ké, hanem a kötelességeké is. — Nézze, nálunk még nem fordult elő olyan, hogy vala­mi rendkívüli, sürgős mun­kára utasított volna bennün­ket az igazgató — mondja Tatár József. — A múltkor is. amikor soron kívül kel­lett egy váratlan munkát megcsinálni, behívott: Józsi bácsi, nagvon kellene, mert nem csúszhat a szállítás — s elmagyarázta nekem, miért fontos ez. Nem neki, a gyár­nak. Mondom, rendben igaz­gató elvtárs, de ezt meg kell beszélni a brigáddal. Meg­beszéltük, vállaltuk, meg is csináltuk. latot — egészíti ki Kun György, de legutóbb is csak a már kész ívet tette elénk a művezető, Mi azt szeret­nénk, ha az elosztást meg is beszélnék velünk. Azzal, hogy a prémiumban a mun­kához mérten legyen diffe­rencia, azzal mi is egyetér­tünk. — Sőt, úgy érzem, a mi brigádunk már megérett ar­ra — veszi át a szót ismét Tatár József —, hogy az el­osztást az egész kollektívá­val megbeszélje a művezető. Megmondanánk mi nyíltan, őszintén azt is, ki érdemel kevesebbet, ki többet. A vezetők véleménye „Prémium-ügyben” később a gyáregység vezetőivel is beszélgettem. A művezető, hozzá tarto­zik a brigád is; — Szerintem mindegy, hogy a kézzel írt javaslatot beszélem meg a bizalmiak­kal, vagy a legépelt papírt iratom alá. Még akkor is lehet változtatni rajta és volt is ilyenre példa. Az üzemi szakszervezeti bizottság titkára: — Sajnos a bizalmiak egy része még nem is tudja iga­zan komolyan .venni ezt a feladatot. Van, aki csak a saját prémiumát nézi meg a listán, ha azt elegendőnek találja, aláírja. Mi igyek­szünk megértetni velük, hogy igyekezzenek a vezetők fe­jével gondolkodni és így se­gíteni nekik. A „népszava­zást”, amit a brigádvezető javasolt, nem tartom jónak. Az, hogy a bizalmiak és a csoportvezető vagy a helyet­tese részt vegyen az elosz­tásban, ma már bevált gya­korlat nálunk. A főkönyvelő: — A művezetőnek előze­tesen mindenképpen kell egy elképzelést felvázolnia, amelyet meg lehet és meg is kell beszélni. Megbeszélni, véleményezni és nem dön­teni. A végső döntés joga mindig a művezetőé, ez ter­mészetes. „Népszavazás” helyeit Igen ez természetes. Mi is ezzel értünk egyet. Kísérlet­képpen egy-két brigádnál ta­lán mégis meg lehetne pró­bálni, hogy az egész kollek­tívával megbeszélje a műve­zető — először talán nem is összegszerűen — ki, mennyit érdemel. Mert a különböző munkásvélemények termé­szetszerű ellentmondásaiból még nem szabad arra kö­vetkeztetni, hogy nem is ér- derpes meghallgatni ezeket. Beszélgetésem az Asztalos János szocialista brigád tag­jaival arról győzött meg. hogv „népszavazás” helyett inkább egymás munkájának kriti­kus vizsgálata lenne egy ilyen kollektív megbeszélés, S ha esetleg mégis lennének túlkapások — a művezető leszerelheti azokat, hiszen az utolsó szó végül is az övé. Trömböczky Péter Hallani sem akartak róla Nem tartottuk alkalmasnak... Ilogy komolyan vegyék Amikor a pénzről van szó... A Békés megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalat termékeit a világ minden táján ismerik. A korszerű gépekkel felszerelt üzemben az idén több mint három- szazliúsz vagon gyulai kolbászt gyártanak. Képünkön: Címkézik a gyulai kolbászt l k

Next

/
Oldalképek
Tartalom