Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-07 / 183. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. augusztus 7. á[~i •• hí •• rr Gyümölcsöző magyar—lengyel kapcsolatok Mint már jelentettük: Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására — baráti látogatásra hazánkba érkezik Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Magyarország és Lengyel- ország kapcsolatai az elmúlt több mint negyedszázados időszak alatt annak a fontos dokumentumnak a szellemében fejlődtek és gyümölcsözőek ma is, amelyet a két ország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésként 1948. június 18-án írtunk alá és 1968. május 16- án megújítottunk. Párt- és államközi kapcsolataink Teljes a nézetazonosság pártjaink — a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt — között az alapvető ideológiai és politikai kérdésekben. A két párt illetékes képviselői rendszeresen találkoznak, tájékoztatják egymást és véleménycserét folvtatnak. Magasszintű párt- és államközi kapcsolataink fejlődésének jelentős eseménye volt Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz baráti látogatása 1971. májusában Budapesten. Henryk Jablonski magyarországi útja 1972 novemberében; Kádár János és Fock Jenő 1973 márciusában Varsóban tett baráti látogatása. E magasszintű események sorát folytatja most Piotr Jaroszewicz látogatása Budapesten. Esedékes — ugvancsak még ebben az esztendőben — Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének látogatása Lengyelországban. A pártközi együttműködési tervek alapján évente számos pártmunkás delegációt küldtünk, illetve fogadtunk tapasztalatcsere céljából. Széleskörűek a kapcsolatok a két országban működő parlamentek, a tanácsok és a különböző társadalmi szervezetek között. Ga7da«ági együttműködés Évről évre gyarapodnak a magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok. Kétoldalú árucsereforgalmunk az elmúlt három évben esztendőnként áltagosan 15 százalékkal növekedett. 1973-ban például a magyar—lengyel külkereske- . delem összforgalma meghaladta a 300 millió rubelt. 1974-ben — a tervek szerint — tovább emelkedik a kölcsönös árucsereforgalom. A különböző termelési területeken mind ólénkebbé válnak a két ország kapcsolatai. kölcsönösen előnyös megállapodások jöttek létre. Ezek közül kiemelkedik a timföld-alumínium egyezmény, a lengyel kénszállítási megállapodás, a mű- szálipari szakosítási megállapodás, az autóipari kooperáció és egyéb szakosítási szerződések a szerszámgépipar, a gyógyszeripar és a gumiipar területén. Eredményesen működik a meddőhányókból kitermelhető szén felhasználására létrehozott magyar—lengyel közös vállalat, a Haldex. Előrelépést jelentett a gazdasági együttműködésben a két ország miniszterelnökének 1973 augusztusi találkozója. Megállapodás jött létre komplett ipari berendezések szállítására; a lengyel partner vállalta egy , nagyteljesítményű cukorgyár szállítását, valamint öt hajó építését magyar megrendelésre 1976—1980 között. Kormányközi magállapodást írtunk alá — a két ország gazdasági együttműködési állandó bizottságának XIII. ülésszakán 1974 májusában — a harmadik világ, elsősorban a fejlődő országok piacain történő együttműködésről. Központi tervező szerveink most dolgoznak a két országnak az 1975 utáni időszakra vonatkozó tervkoordinációs munkálatain. 1974 januárjában a két ország műszaki fejlesztési bizottságainak elnökei megállapodást írtak alá: „a tudományos kutatás gnyagi- téchnikai bázisának kialakításáról”. Kultúra, tudomány, oktatás Munkatervek alapján a két ország kulturális és tudományos kapcsolatai megfelelően fejlődnek. Együttműködési és közös kutatási megállapodása van 1972— 1975-re a két tudományos akadémiának. Felsőoktatási intézményeink közvetlen kapcsolatai is kielégítőek. Az idén tárgyalások voltak Budapesten a felsőoktatási intézmények között 1980-ig terjedő együttműködési megállapodás aláírásáról. Rendszeres az újságírók és televíziós forgatócsoportok cseréje. A Magyar Televízió az idén — első ízben — megrendezi a „lengyel fó- rum”-ot. Eredményes munkát fejt ki kulturális kapcsolataink bővítése érdekében a kulturális, tudományos együttműködési vegyesbizottság. Budapesten és Varsóban eredményesen működik a lengyel, illetve a magyar kulturális intézet. Időszerű események kapcsán meg kell említeni, hogy — megállapodás alapján — a két ország felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából 1974 szeptemberében Budapesten lengyel, 1975 áprilisában Varsóban magyar kulturális napokat tartanak. Magyarországon számos rendezvénnyel és széles körben megemlékezünk Lengyelország felszabadulásának 30. évfordulójáról. VendP'gforwa*om Magyarország és Lengyel- ország testvérmegyéi és testvérvárosai. valamint több ipari üzem között széleskörű és bensőséges kapcsolatok alakultak ki. A turista- forgalom is jelentősen megnövekedett. 1973-ban például csaknem egymillió lengyel turista érkezett hazánkba és csaknem százezer magyar állampolgár járt Lengyelországban. A Tiszamenti Vegyiművek negyedik, lengyel kénsav- gyára ebben az esztendőben már több mint százezer tonna kénsavat termelt „Üre^ Iakoépüfeteli Angliában A Shelter nevű angol szervezet adatai szerint Anglia és Wales' területén jelenleg 675 000 üres lakóépület van. Ennek ellenére egy és negyedmillió brit család otthonát minősítik emberi lakásra alkalmatlan helyiségnek. Tavaly — közli jelentésében a szervezet — 32 000 család kért segítséget a helyi tanácsoktól, arra hivatkozva, hogy ä szó szoros értelmében hajléktalanok. A lakásokat azért hagyják üresen, mert így gyorsabban nő az értékük, s ha idő után adják ki vagy értékesítik őket, az időközben adó- kedvezményt is élvező háziúr nagyobb nyereséghez jut. 26 kötei — százezer szerző Kijevben megjelent az Ukrán SZSZK városainak és falvainak története című 26 kötetes nagy munka. Ebben feldolgozták a több mint 380 ukrán város és mintegy 1500 község és falu történetét. További 8 ezer kis településről adnak még rövid ismertetést. A kiadvány minden város és falu történetét keletkezésétől napjainkig mutatja be. Az olvasó számtalan érdekességet megtudhat. Sokak előtt ismeretes például, hogy Balzac Hanska grófnővel Ber- gyicsev városában kötött házasságot, azt azonban már sokkal kevesebben tudják, hogy e város közelében született Joseph Conrad, a ne- vés angol író. Az Ukrán SZSZK városainak és falvainak története — kollektív munka. A hatalmas anyagot falusi pedagógusok, főiskolai tanárok, írók és amatőr helytörténészek gyűjtötték össze muzeológusok, levéltárosok és könyvtárosok támogatásával. Ha mindenkit összeszámolunk, aki valamilyen formában részt vett az anyag összegyűjtésében, feldolgozásában, és megvitatásában, akkor kiderül, hogy az alkotó kollektíva száma eléri a 100 ezret. Ukrajnában az utóbbi 4 év alatt a helytörténeti irodalom kiadása megnégyszereződött. Idén 375 helytörténeti mű lát napvilágot, több mint 50 millió példányban. (APN — KS) KÉPERNYŐJE ELŐTT A világ közgazdászai Budapesten A Nemzetközi Közgazda- sági Társaság 1971-ben azzal a kéréssel fordult a Magyar Közgazdasági Társasághoz, hogy 1974-ben vállalja el a IV. Közgazdász Világkongresszus megrendezését. — A Magyar Közgazdasági Társaság eleget téve a kérésnek, vállalkozott a kongresszus megszervezésére, melyre 1974. augusztus 19—24-e között kerül sor Budapesten. A Nemzetközi Közgazdasági Társaságot az UNESCO Társadalomtudományi Osztályának kezdeményezésére, 1950-ben alakították. Célja, hogv elősegítse a személyi kapcsolatok és a kölcsönös megértés fejlesztését a világ különböző részein élő közgazdászok között. — Ennek megvalósítására, fennállásának 24 esztendeje alatt mintegy 40 nemzetközi szakértői konferenciát szervezett. A Nemzetközi Közgazda- sági Társaság kongresszusai alkalmat nyújtanak a világ közgazdászainak, hogy a világgazdaság legfontosabb kérdéseiben kicseréljék nézeteiket és vitákat folvtassanak. A társaság eddig három világkongresszust rendezett: Rómában 1956-ban, Bécsben 1962-ben — és Montrealban 1968-ban. A IV.. most megrendezésre kerülő kongresz- szus lesz az első olyan világtalálkozó, — amelyet egy szocialista ország fővárosában, Budapesten rendeznek. A világkongresszus a világ- politika és a világgazdaság fontos kérdését: a gazdasági integráció területi és ágazati problémáinak magvitatását tűzte napirendjére. A téma aktualitását nemcsak az a tény indokolja, hogy a világnak úgyszólván ma már nincs olvan régiója, ahol ne lenne kialakulóban az országok valamilyen gazdasági közössége, hanem az ;s. hogy a világpolitikában végbemenő változások úi lehetőségeket teremtenek és távlatokat nvitnak meg úi együttműködési formák és az integrációs törekvések számára. A világkongresszuson a közgazdaságtudomány művelői mellett — előreláthatóan nagy számban vesznek majd részt a kormányok mellett működő és az integrációs kérdésekkel foglalkozó tervezési, pénzügyi, vámügyi szakemberek is. A Magyar Közgazdasági Tanács — vendégként — mintegy 100—120 neves közgazdászt — köztük Nobel- díjasokat — is meghívott a kongresszusra, melyre mintegy 1300—1500 szakember várható a világ minden részéből. A kongresszus előkészítésére 12 tagú programbizottság alakult, amelyben Anglia. Argentína, az Egyesült Államok, Franciaország, Ghana, Japán, Lengyelország. Magyarország, a Német Szövetségi Köztársaság, Svédország, Szovjetunió közgazda- sági társaságainak képviselői vesznek részt. Magyar részről Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a programbizottság tagja. A kongresszus 10 munka- csoportban folytatja majd munkáját. A világkongresszussal egyidejűleg a Magyar Közgazdasági Társaság megrendezi a közgazdasági irodalom 200 éves fejlődését bemutató kiállítást. A kiállítás bemutatja a közgazdaságtudomány fő eszmeáramlatait reprezentáló publikációkat, kéziratokat stb. Kiállításra kerülnek a nemzetközi szempontból jelentős szerepet játszó művek és végül a nemzetközi szervezetek fontosabb kiadványai, a legjelentősebb köz- gazdasági folyóiratok és a közgazdasági információ fejlődését bemutató dokumentumok. y. Gy, Az elmúlt hét műsorából nem nehéz kiemelni a legjobbakat; azokat, melyek színvonal dolgában, azaz tartalom és forma egységét tekintve kimagaslottak az átlagból. Kezdhetjük a Nagy csaták normandiai partraszállást bemutató legújabb darabjával, amely dokumen- tális teljességében, szemléletességében felülmúlta valamennyi eddigi elődjét. Kedvező hatással mutatkozott meg az alkotók hovatartozása; az tudniillik, hogy a soro-, zat francia készítői valóban igen jól ismerik a sztaling- rádihoz hasonló méretű dráma minden fontos jelenetét. Folytathatjuk a sort Déry Tibor tévésített kisregényével. Bóveer: Páger Antal A Nyitott könyv kellemes ajándékkal szolgált, Déry Tibor egyik, ha nem a legérettebb kisregényét nyújtotta át a képernyőn. Abody Bélában pedig nem akármilyen „prókátorra” talált a Kedves bó- peer. Külön dicséretére legyen mondva, semmiféle irodalmárkodás nem tolakodott szavaiba, annál inkább színesítették mondandóját személyes érzelmeinek felhangjai. (De jó lenne, ha mások is valami ilyesmire törekednének hasonló szerepkörben!) Persze a remekműnek alig volt szüksége még az avatott szavú pártolóra is. Beszélt az önmagáért. Tudom, könnyű nem volt átfogalmazni a képek nyelvére az öregedés folyamatát annyi és főleg olyan finom lírával és dérys iróniával ábrázoló kisregényt, mint a Kedves bópeer. De a nehézségek sem mentik az átdol- gozókat annak felelőssége alól, hogy a regény némely részei, a folyamat bemutatása szempontjából fontos részletek kívül maradtak az átdolgozok figyelmének körén. Olyan mozzanatok, amelyek a kedves após és szeretetre méltó meny között kialakuló kapcsolatot lélektanilag még hitelesebbé tették volna. Ennek ellenére Páger Antal játéka egészen páratlan élménnyé avatta a kisregény televíziós változatát. Nálánál tökéletesebb bópeert, azaz apóst, aki annyira pontosan tudta volna felvillantani az öregedő ember sajátos lelkivilágát, mint ő, lámpással sem találhatott volna a televízió. Hannibál, a bölcs A hét másik tévé játéka, a Hannibál utolsó útja is figyelmet érdemelt már csak azért is, mert az irodalmi alapanyagot Sarkadi-töredé- kek képezték. Siklós Olga nagy igyekezettel, akárcsak egy vérbeli restaurátor illesztette egybe a különböző darabkákat, hogy végül ösz- szeáljon a mű, amelyben megelevenedik előttünk a környezete fölé növő első pun és a szűk látókörű és elfogult környezet közötti konfliktus. Nem tudom, ilyen volt-e Hannibál, ilyen rezignált, bölcs, már-már cinikus, mint amilyennek a tévéjátékban megismertük. Hogy ennyire rühellette volna-e a hadvezérséget, a háborúságot, miként a tévéjáték ábrázolta. Történelmi tanulmányainkból nem ez a kép él bennünk az Alpokon átkelő, Rómát fenyegető zseniális hadvezérről. Most a képernyőn közönséges emberként mutatkozott be a dicsőített vezér. Hannibál hőstelenítéséről lett volna szó tehát a tévéjátékban? A történelmi alak képének valamiféle helyre tévő restaurálásáról? Aligha. Hisz itt a történelem csupán téma. Sarkadi Imre és a szolgálatába szegődött alkotók ebbe öltöztették nagyon is mai gondolataikat. Az alkotó munka dicséretének, az élet fenntartás nélküli tiszteletének gondolatát. Sőt arra is figyelmeztetni kívánnak, hogy az üres formaságok, a bürokratikus kellékek csak arra valók, hogy eltakarják a lényeget. (Lásd Hannibál ceremónia nélküli tárgyalása a 1 római követekkel.) De a történelmi játék fontos tanulságai közé tartozik — úgy gondolom — az is, hogy az embernek nem szabad megengednie, hogy életét a körülmények igazgassák, hogy körülményeinek kiszolgáltatottjává váljék, mert a körülményeket is maga teremti, a maga számára. Remek párbeszédekben, kidolgozott jelenetekben testesülnek meg az említett gondolatok, de a tévéjáték inkább példázat és okulásul szolgált a nézőnek, mintsem «valódi, katartikus élményt nyújtott volna. A környezetéből kiemelkedő nagyság és a silány környezet összeütközése általában tragikus ellentét szülője. És megtisztító hatású dráma lehetőségét hordozza. Erről ez esetben nem volt szó. Ha igazi tragédia nem is kerekedett a töredékekből, az azonban tény, hogy következtetésekre alkalmas gondolatokban gazdag volt a Hajduffy Miklós rendezte Hannibál utolsó útja. Tekintettel pedig a dráma kamara jellegére, formai szempontból igazán képernyőre illő játék kerekedett belőle. A színészek közül elsősorban a címszerepet alakító Gábor Miklós emelkedett ki. Neki elhittük valóban, hogy Hannibál is ember volt, közönséges, mint a többiek, s csak környezete csinált istent belőle; hogy ember volt, aki a vesztett csata fáradalmai után pl. inkább egy kellemes patákbeli fürdőzésre vágyott, mintsem a dicső égbemenetelre. Az elv, az élet és a szabadság elve a fegyver csikorgató erőszakos politika ellenében játékában meggyőzően kapott hangot. Az építészet történész vallomása A Vallomások a XX. századról sorozatban Major Máté vezetett végig bennünket életpályáján, amely valóban egybeesik századunk történetével. Élvezet volt hallgatni — okos embereket hallgatni mindig az — hogy milyen szeretettel beszélt azokról, akik élete útját egyengették, vagy a könyvekről, a barátokról, a harcos társakról. Viszont feltűnően keveset szólott építészeti kérdésekről. Arról, hogyan ítéli meg, helyesebben hogyan értékeli azt, amit századunk építészetben az ember számára produkált. Igaz, fontos alapelvet fogalmazott meg újra. az építészet és a társadalmi berendezkedés kölcsönös hatásának elvét, mint meghatározó tényezőt. S megszívlelhetjük a 70 éves kommunista tudós azon gondolatát is, amelyben a művészet fontosságát húzta alá, mondván: a művészet igazi formájában érzékennyé teszi az embert a szocializmus tanításának befogadására is. Mégis elgondolkodtató, hogy a vallomásnak ez a formája a televízió nem egy másik sorozatába illet volna-e jobban, megold,'5 sait tekintve. Ügy tűnik, egykét televíziós sorozat határa túlságosan is összemosódna1 Például a tudomány naP' öregjei, vagy a kérdéses sorozat határai. Erre érdemes v.olna jobban odafigyelni. Röviden Beszéljenek a szobrok! Ezzel az alapállással készített ihletett művészi filmet Zsigmondi Boris Schaár Erzsébet életművéről. Az alkotó egyetlen, lényegre utaló mondatán kívül szavakban más* nem is hangzott el. Csak a szobrok beszéltek. És a hozzájuk kíséretnek szegődő modem zene. Némi hiányérzetet csupán az keltett a vasárnap este látott produkcióban, hogy a kivételesen térbeli látású művész alkotásai két síkban szólalhattak meg, térbeliségük nem érvényesülhetett eléggé. X. M,
