Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-04 / 181. szám

4

SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP

1974. augusztus 4.

HAT PORTRÉ, AVAGY Ami a naplóból kimaradt...

Idősebb Veres Lajos neve ele csak azért kell a korát meghazudtoló megkülönböztetés. mert már a fia is itt dolgozik, ebben, a gyárban. Eleven szeme körül a hamiskás ráncok nem is árulkodnak arról, hogy végigdolgozta az éjszakát. De nemcsak az éjszakát. Reggel nyolc óra körül, mikor hozzájuk érkeztem, őt is ott találtam a többiek között.

Kétszáztízezer

mozdulat

— Az most mindegy, hogy én éjszakás voltam. Ez a brigád dolga, itt a helyem nekem is.

Előző nap ugyanis 70 ezer darab öntvény érkezett, a brigád vállalta, hogy társadalmi munkában elpakolják. Minden darabot háromszor kell megfogni, az összesen 210 ezer mozdulat.

Veres Lajos

Veres Lajos a gépekről beszél. A présműhelyben dolgozik ö is, olyan alkatrészeket gyárt, amelyekből a mezőtúri Villamos és Géptechnikai Cikkek Gyára legfontosabb termékei, a különböző villamos kapcsolók készülnek.

— Van egy olyan új gépünk, amelyik most tizenkettőt csinál abból az alkatrészből. amit egy régeb- bin csak párosával tudtunk gyártani. És ez automata. Aktán, hogy egymás munkáiét könnyítsük, bütyköltünk hozzá egy kis készüléket, ne kelljen a kiöntött alkatrészeket kézzel „sorjázni”. Az új gépek miatt, meg hogy Sok már a gyakorlott ember, a közelmúltban volt egy normarendezés. Előtte bizony sokat vitatkoztunk, féltünk is tőle.

Gál Sándorné

Az élénkülő beszélgetésbe itt kapcsolódik be Gál Sándorné és Csányi Gábor.

— Felesleges volt a félelem, csak ott változtattak, ahol valóban többet lehet termelni. És nőtt a napi kereset is.

Mint kiderült, ők ketten, akik leginkább magyarázzák nekem, mit is jelent egv ilyen normarendezés — nem is normában dolgoznak. Gálné kisegítő raktáros. Csányi pedig kazánfűtő. DeCsányl Gábor

hát egy brigádban élnek, mondták. így őket is érdekli.

Ifem akar elmaradni az ember

— Most tettem le a nyolc általánost — mondja Csányi — biz’ abban sokat segítettek a többiek. Most szeretnék még tovább is menni, valamilyen szakmai tanfolyamra. Muszáj tanulni, nem akar elmaradni az ember. A fiam is már főiskolás Kazincbarcikán.

Özvegy Kun Sándorné mosolyogva meséli, hogy ő is befejezte a nyolcadik osztályt.

— Egyetlen négyesem volt mindössze. Pedig de nehezen álltam rá. Az az igazság, hogy addig „zaklattak” a többiek, míg csak elvégeztem. Volt úgy nem egyszer, hogy megakadtam a házi feladatban. A brigád segített. Amíg a présgépekben „érik” az anyag, van néhány perc, elmagyarázták a számtanpéldát.

Kun Sándorné

Lukácg Sándor a legfiatalabb közülük. A gyár KISZ- titkára, ő is présgép mellett dolgozik.

— Mostanában szoktunk rá egy olyanfajta játékra, mint a tévében a Kicsoda, micsoda. Történelmi, földrajzi dolgokat kérdezünk egymástól, meg néha irodalmat. Olyan munka ez, hogy közben van idő gondolkodni is. így kevésbé kísért az álmosság, jobban múlik a hosszú éjszaka.

— Sokszor még vitatkozunk is — nevet Kunné. —■ A múltkor a világatlaszt is becipeltük, hogy eldöntsük, kinek van Igaza.

— Ez az önmagában sem haszontalan játék nem megy a munkf, rovására — bizonygatja Csepcsényi Lajos, a brigád vezetője. — Nálunk nem fordul elő „selejt- bér”, ahhoz, hogy teljesítsük a 110 százalékot, amit a kongresszusra felajánlottunk, ilyenről szó sem lehet.

— Ez persze a vállalásoknak csak egy része. Mert azt is terveztük például, hogy esökkentiük a nvers- a n''a g felhasznál ást. A hőre lágyuló alkatrészek nvers- anvagát Svájcból szállítia a gvár. ára az utóbbi időben 100 százalékkal emelkedett.

Megbeszéltük, hogy amit eddig kihajítottunk, a hulladékot is újra beőröljük, így 10 százalékkal kevesebbet kell importálni.

Egyiitt

Egy brigád élete természetesen nemcsak a muríka hétköznapjaiból áll. Mikor arról kérdeztem őket, szabad idejükből jut-e a brigádra is, legelőször Kun Sándorné kezd mesélni.

— Májusban például rendeztünk egy munkás—paraszt találkozót a Vörös Október Tsz dolgozóival. Az csudajói sikerült, igazán jól éreztük magunkat. Az ünnepség is érdekes volt, meg a film, amit a gyárról mutattunk, de az igazi mégiscsak a beszélgetés volt. Hogy ki mit csinál, mit ad a gyár, mit a tsz, ki mennyit keres, s az is. hol. milyen a társaság.

—• Olyan jól sikerült ez —t teszi hozzá Lukács Sándor —, hogy most közös kirándulást. meg focimeccset is tervezünk. Mi ugyanis minden évben elmegyünk kirándulni, tavaly például Sárospatakon, meg Tokajban voltunk.

.«'■v

Lukács Sándor

— No és. ha már a közös dolgokról van szó — vág közbe Csepcsényj Lajos — ne feledkezzünk meg arról, hogy színházba is együtt szoktunk járni.

— Meg patronálunk egy óvodát is — mondja Gáiné — csináltunk a gyerekeknek az udvarra játszófelszerelést. Van egy ifjúmunkás brigádunk, ők segítettek heCsepcsényj Lajos

gesztem. És a vetélkedő, amit a felszabadulás tiszteletére rendeztek a Városban, azon is ott voltunk.

☆

így sorolják tovább mindazt, ami a November 7. brigád naplójában is mind megtalálható. Mind? Nem. Valami mégis kimaradt. Valami, amit nehéz szavakba foglalni.

Nézem a képeket, melyeket a beszélgetés hevében óvatlanul csináltam. Az arcokon jókedv, nyugodt derű. És egyensúly. Ez az. amiről nem szól a naoló.

Erről csak a képek beszélnek.

Trömböczky Péter

E

lkészült Jászberényben az új mentőállomás (felső képünk) és már július 31-én a műszaki átadása is megkezdődött. Az esztendő utolsó hónapjában pedig átadják a 25 millió forint költséggel épülő szakorvosi rendelőt is.

Főorvos másodállásban

Egyszer két és fél évig

már városi főorvos nélkül maradt Karcag, illetve az állást akkoris helyettesítéssel töltötték be. Utána akadt megfelelő jelentkező, két évig rendben mentek a dolgok. Két év után egy alkalommal a városi főorvos kiment a kórházba egyhónapos kötelező gyakorlatra. Amikor visszatért, bement a tanács vezetőihez, és bejelentette, hogy nem vállalja tovább ezt a munkát. A kérdésre, hogy miért nem vállalja, elmondta. úgy érzi, ha még néhány évig a .tanácsnál dolgozik, nemcsak az orvostudomány fejlődésétől marad el, de azt is elfelejti, amit az egyetemen megtanult.

így hát egy éve ismét nincs Karcagnak városi főorvosa. Illetve egy körzeti orvos végzi el másodállásban ezt a munkát.

— Győzködjük, hogy jöjjön be, vállalja el főállásban, de még nem döntött — mondta Tóth István tanácselnök-helyettes. — Ha nem vállalja, kénytelenek leszünk „kiszorítani” egy lakást és hirdetjük az állást, amíg nem akad megfelelő jelentkező.

— Miért ilyen nehéz betölteni ezt a munkakört?

— Ennek több oka is van. Egyrészt sokan eleve idegenkednek a városi főorvosi munkától. hivatalnokállásnak tartják. Ugyanakkor itt, olyan egészségügyi intézmények vannak, amelyek több munkát követelnek a városi főorvostól. Ez a város talán ilyen szempontból nagyobb követel mén veket támaszt. De beszélhetnénk az anyagiakról is. Mindent összevetve mi hatezerhatszáz forintot tudunk fizetni a városi főorvosnak. Azok a körzeti orvosok. akik ennek az állásnak a betöltésénél gyakorlatuk alapján számításba jöhetnek, ennél többet keresnek. S most nemrég kijött az a minisztertanácsi rendelet is. hogy az államigazgatás vezető állású dolgozói január 1. után nem vállalhatnak másodállást. Ez nyilván hátrányos anyagi következményekkel is jár.

— Az a tény. hogy a városi főorvosi állás betöltetlen, nyilván kedvezőtlenül hat az egészségügyi ellátás alakulására.

— Ez elsősorban a szervezés területén érezhető. A napi gyógyító munka fennakadás nélkül megy, de az öregek gondozásának megszervezéséről. az iskolaorvosi munkáról már nem mondható el ugyanez. A fejlesztés ügye is egész embert kívánna.

— Jövőre például megnyílik a kórház elmeosztálya, s a szükséges orvosok, ápolók biztosítása gondot okoz. különösen a jelenlegi lakáshiány mellett.

— Ez is igaz, de nemcsak a teljesen új elmeosztályra mondható el. A népesedés- politikai intézkedések kedvező hatására például csak Karcagon most harminchattal több terhes nő van. mint egy évvel ezelőtt. Bővíteni kell tehát a szülészeti osztályt, s a bővítésnél újra és újra a lakás problémája bukkan fel. Lakás ugyan nem lesz több akkor sem. ha főállású városi főorvost kapunk. de mégis többet tehet a gondok enyhítéséért, a megfelelő lehetőségek felkutatásáért. akinek csak ez a feladata.

Dr. Szentes János végzi jelenleg másodállásban a városi főorvos munkáját. Egyetért azzal, hogy a jelenlegi átmeneti állapot nem szerencsés a város egészségügyi fejlődése szempontjából.

— Miért nem vállalta akkor eddig a főorvosi állást?

— Huszonkét éve végzek gyógyító munkát. Ezt ilyen hirtelen nem lehet abbahagyni. Semmiképpen sem akaróm megszüntetni közvetlen kapcsolatomat a betegekkel.

— Ha tehát döntenie kell, hogy csak városi főorvos, vagy csak körzeti orvos lesz-e, melyiket választaná?.

■— A körzetet, a közvetlen gyógyító munkát választanám.

Vajon csak karcagi jelenség-e, hogy ilyen nehezen lehet betölteni a városi főorvosi állást, vagy ez valamiféle tendenciának a megnyilvánulása?

A minisztertanácsi rendelet célja világos: véget akar vetni annak az egészségtelen állapotnak, hogy az államigazgatásban vezető állást betöltő dolgozók saját irányításuk alatt levő területen másodállást vállaljanak. Ennek anyagi ellensúlyozására munkahelyi pótlékot vezettek be, ami 1000— 1500 forint.

A más területeken (például a KÖjAL-nál) korábban hasonló Intézkedések nyomán éppen nem az következett be, hogy a másodállás elvesztésétől félve otthagyták az emberek a munkahelyet, hanem az egyértelműen rendezett körülmények között stabilizálódott és fel töltődött a létszám. Kialakult az a gárda, amely a közegészségügyi — járványügyi munkát tekinti hivatásának. Várhatóan ugyanez a jelenség ismétlődik most az egészségügyi szakigazgatás területén. S hogy ez nem csupán jámbor óhaj. hanem megalapozott várakozás, azt bizonyítja, hogy a megye néhány. városában, például Szolnokon. Kisújszálláson sikerült stabilizálni a helyzetet és a jelek arra utalnak, hogy a többi helyen sem lesznek megoldatlan gondok.

A tanács vezetői azt mondták, mindent megtesznek, hogy minél előbb betölthessék a városi főorvosi állást. Más városok gyakorlata igazolja, hogy a jelenlegi anyagi juttatásokkal és a heti egy szakmai nap biztosításával, amely lehetővé teszi a nélkülözhetetlen kapcsolatot, a gyógyító munkával. lehetséges a várósi főorvosi állás megfelelő betöltése. Van ahol ez könnveb- ben sikerül, van ahol nehezebben, de Karcagon sem lehetetlen. ■

" Bis te y Andris \