Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-04 / 181. szám

1974. augusztus 4.' SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A CÉL VÁLTOZATLAN * Gyorsabb termelésnövekedés — hatékonyabb munkával Nyilatkozatok időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről Barta László, a megyei pártbizottság titkára, dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese és Árvái István az SZMT vezető titkára időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről nyilatkozott lapunk munkatársának. — A megyei párt-végrehaj­tóbizottság idei gazdaságpoli­tikai irányelveiben a munka hatékonyságának növelését, az élő- és holt munkával való ésszerűbb gazdálkodást je­lölte meg alapvető feladat­nak. Ebből kiindulva: mi a véleményük, a megye ipara, hogyan, milyen eredménnyel valósítja meg a párt-végre­hajtóbizottság gazdaságpoli­tikai célkitűzéseit? Termelékenység BARTA LÁSZLÓ: — Az ipari vállalatok, üze­mek zöme az említett irány­elveknek megfelelően és jól gazdálkodott. A vállalatok je­lentős hányada erőteljesen növelte termelését, amit — esetenként a létszám emelé­se mellett — az élő munka termelékenységének számot­tevő fokozásával és a haté­konyság egyes elemeinek ja­vításával ért el. Emellett azonban kedvezőtlen jelensé­gek is tapasztalhatók, me­lyeknek hatására a megye iparának egészét tekintve a kívánatosnál szerényebb eredmények születtek. A KSH megyei igazgatóságának adatai szerint az ipari terme­lés 4,9 százalékkal — és a foglalkoztatottak száma 4,6 százalékkal emelkedett 1974 első felében, az elő­ző esztendő hasonló időszaká­hoz képest.. Ebből következő­en a termelékenység csak ki­sebb mértékben javult. Ez elmarad a céljainktól s a ko­rábbi években tapasztalható növekedési ütemtől is. — Meglehetősen sok válla­lat küzdött az idén olyan ter­melési, gazdálkodási nehézsé­gekkel, melyeket nem saját hibájuk okozott. Így például több vállalat egyenletes ter­melését akadályozta a félév során az import, főként a tő­kés import alapanyag- és al­katrészhiány, illetve áremel­kedés. Ez különösen a nagy- vállalatokat érintette érzéke­nyen, minthogy jelentős mennyiségű tőkés import­anyaggal termelnek. Bár nem jelentős mértékben, de érté­kesítési problémák is voltak. Lényegében kevés azoknak az üzemeknek a száma, ahol zömmel az említett objektív okok miatt csökkent, vagy csak mérsékelt ütemben nőtt a termelés, és a tervezettnél kisebb volt a termelékenység javulása. Minthogy az ipar­ban megtermelt bruttó ter­melési értékből ezek a válla- la+ok jelentékeny arányban, 35—40 százalékban részesed­nek: ez idézte elő a már em­lített mérsékeltebb ütemű fejlődést az iparban. Megem­lítem, hogy a megyei székhe­lyű építőipar a félév során 11,5 százalékkal növelte a termelését, ami a vállalati be­ruházások élénkülését jelzi. A tanácsi ipar — A tanácsi ipar elmúlt félévi munkája összehangban volt-e az idei gazdaságpoliti­kai célkitűzésekkel? DR. BERECZKI LAJOS: — A megyei tanács iparvál­lalatai a megyei középtávú tervben meghatározott célki­tűzéseket évről évre sikere­sen teljesítették. Az 1974 évi terv közel időarányos részét, kereken 48,3 százalékát tel­jesítették az első félévben. A tavalyi azonos időszakhoz vi­szonyítva ez a termelési szint 5,9 százalékkal magasabb. Je­lentős eredmény, hogy a ter­melés növekedésének teljes egészében a termelékenység a forrása. Vállalatonként bár eltérő mértékben, de egészé­ben jó hatással volt a piaci kereslet növekedése és össze­tételének változása, mely fő­képpen a jobb minőségnek és a versenyképes árszínvonal­nak köszönhető. A termelési szerkezet változása összhang­ban van a vállalati intézke­dési tervekkel. — Mennyire jövedelmező a tanácsi vállalatoknak és a szövetkezeteknek a gazdál­kodása? DR. BERECZKI LAJOS: A tanácsi vállalatoknak az első félévben 3,7 százalékkal több nyereségük volt, mint egy évvel korábban. Ennek ellenére változatlanul kifogá­soljuk. hogy vállalatainknál a műszaki fejlesztés színvonala csak lassan javul. A szövet­kezeti ipar árbevétele 14,8 százalékkal nőtt, de ezt a munkáslétszám 7,6 százalékos bővítésével biztosították. A szövetkezetekben a termelési szerkezet korszerűsítése je­lenleg még nem eléggé terv­szerű, a kisebb szövetkeze­teknél elsősorban a piaci ha­tások közvetlen befolyása nyomán alakul. A szövetke­zetek a kevésbé gazdaságos, de hagyományos termékek gyártását — az igények mé­lyebb feltárását feltételező piaci informálódás hiányában — nehezen tudják megszün­tetni. A szövetkezeti iparban romlott az élő- és a holt munka hatékonysága. A ter­melési eszközök átlagos ál­lománya 23,1 százalékkal bő­vült, de ezt nem követte azo­nos arányban sem az árbe­vétel, sem a nyereség növe­kedése. Bér és jövedelem — Hogyan alakult a dolgo­zók jövedelme, mennyire ja­vultak a m unkakörülmé­nyek? ÁRVÁI ISTVÁN: — A jelenlegi tervidőszak­ban több olyan központi bér- intézkedés történt, amely részben növelte a munkából származó jövedelmeket, illet­ve javította az egyes ipari ágazatok és a nemek szerinti bérarányokat. Az idén a vál­lalatok saját forrásból 2—5 százalékkal emelték a bére­ket. Ezt is figyelembe véve az első félévben a munkások havi átlagbére a megye ipa­rában 2 ezer 184, átlagkerese­te pedig 2 ezer 424 forint volt. Az építőiparban 2 ezer 460 forint az átlagbér, az átlag- kereset pedig 2 ezer 622. El­múlt évi jobb gazdálkodásuk alapján a vállalatok nagyobb nyereségrészesedést fizettek és a különböző jutalmazások­ra 10 millió forinttal fordí­tottak többet, mint a meg­előző esztendőben. — A bérből és fizetésből élő dolgozók szociális, egészség- ügyi ellátottsága, munkakö­rülményei megfelelően javul­tak. Több vállalatnál korsze­rűsítették a munkakörülmé­nyeket, így például gépesítet­ték a nehéz fizikai munkát, tökéletesítették a munkavé­delmi felszereléseket. Az eredmények ellenére válto­zatlanul alacsony színvonalú az anyagmozgatás gépesített­sége, illetve ebben nagyon lassú a változás. — Milyen új jelenségek ta­pasztalhatók megyénk ipar- gazdaságában? Melyek a leg­fontosabb feladatok az év hátralévő részében? BARTA LÁSZLÓ: — Egy félév ugyan kevés ahhoz, hogy új tendenciákat lehessen észlelni, hiszen a szüntelenül és gyorsan válto­zó gazdasági életünk mellett is egy, folyamatos tervszerű fejlődésről van szó. Van azonban néhány olyan új vonása ipari termelésünknek — jóllehet ezek nemcsak me­gyei sajátosságok — melyek­nek körvonalai a közelmúlt­ban, vagy éppen az esztendő első felében rajzolódtak ki. Ezek a következők: Az im­portanyagok árának emelke­dése és a szállítási zavarok miatt néhány vállalatnál a termelés nem volt zökkenő- mentes, főként a vegyipar­ban, a könnyűiparban és a gépiparban. Jelentősen nőtt a nyereség a megyei székhelyű iparban: első félévi mérleg szerint a nyereség összege 13 százalékkal nagyobb, mint 1973 első felében volt. Egy másik ilyen kedvező vonás, hogy a vállalataink egyre in­kább élnek az önálló gazdál­kodás lehetőségével, mozgé­konyabban, a piachoz jobban igazodva termelnek. Az is fi­gyelemre méltó, hogy a me­gye mezőgazdasági termelé­sének gyorsütemű növekedé­sét nem követi a feldolgozó­kapacitás bővülése, ami a Ti­sza II. vízlépcső öntözőrend­szerének teljes üembe lépésé­vel, illetve hatásának bővülé­sével feszültségeket idézhet elő a mezőgazdasági termé­kek feldolgozásában. — Feladataink úgy hiszem az eddig elmondottakból vi­lágosan kitűnnek. Céljaink valóra váltása érdekében első és legfontosabb feladat, hogy az üzemek gyorsítsák a ter­melés növelését, amit nem létszámbővítéssel, hanem alapvetően a hatékonyság ja­vításával kell elérniük. Eb­ben nagy a felelősségük az üzemi pártszerveknek és a gazdasági vezetőknek. A ha­tékonyabb termelés érdeké­ben a gazdálkodás több terü­letén gyorsabban kell előre lépnünk. így az élő munka termelékenységének fokozá­sában, az üzem- és munka- szervezésben, a munkaerő­gazdálkodásban, az anyagbe­szerzésben és késztermék ér­tékesítésben, s főként a ka­pacitások hatékonyabb ki­használásában. — Elégedettek a lakossági szolgáltatásokkal? DR. BERECZKI LAJOS: — A lakosságnak nyújtott ipari szolgáltatások értéke az egész évre tervezett árbevé­telnek 59,5 százaléka. Az első félévben tehát a tervezettnél valamelyest nagyobb mér­tékben bővült a szolgáltatá­sok mennyisége. A legfonto­sabb szolgáltatások — textil- tisztítás, gépkocsijavítás, la­káskarbantartás és elektro­mos cikkek — jelentősen nö­vekedtek. Véleményem sze­rint nem fejlődött megfelelő­en a lakáskarbantartással kapcsolatos ipari szolgáltatás. A fokozódó kereslet kielégí­tésének lehetőségét további tiszta profilú, tehát fogyasz­tási szolgáltató szervezetek körének bővítésében látom. A kongresszusi verseny — A kongresszusi és a fel- szabadulási munkaverseny eddigi tapasztalatai hogyan összegezhetők? BARTA LÁSZLÓ: — A XI. kongresszus és felszabadulásunk 30. évfordu­lója tiszteletére kibontakozó munkaverseny megyénkben is tömeges méreteket öltött. Megközelítően kétezer bri­gádban nyolcvanezer dolgozó vesz részt a versenyben. A vállalások eddigi teljesítésé­ről kedvezőek a tapasztala­tok. A verseny legjobbjainak elismerésére — a központi kitüntetésekben nem része­sült brigádok számára — a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tizenöt „Kongresszusi oklevelet” alapított. Az okle­vél adományozására — a ver­seny első szakaszának értéke­lését követően — az 1975. május 1-i ünnepségek kereté­ben kerül sor. Az oklevéllel kitüntetett brigádok „A vál­lalat kiváló brigádja” címet és az ezzel járó pénzjutalmat is megkapják. Számítunk ar-' ra, hogy a legjobb brigádok munkájának elismerése újabb lendületet ad a ver­senymozgalom további kiszé­lesedéséhez, ami nagy mér­tékben elősegíti majd idei gazdaságpolitikai célkitűzé­seink megvalósítását. V. P. A területi gazdaságfejlesztés néhány kérdése 2. A népgazdaság fejlesztésének komplex, regionális útja A jelenlegi helyzet elem­zésénél — mint máig is sok tekintetben érvényes megál­lapításra — utalhatunk Var­ga Jenőnek, a világhírű mar­xista közgazdásznak 1919- ben, a Tanácsköztársaság idején elhangzott szavaira: „Egyes vármegyék direktó­riumai úgy tekintik saját te­rületüket, mintha az ott lévő minden vagyon nem az or­szág dolgozó népéé, hanem csak a rajta lakóké lenne... arra kérjük a direktóriumo­kat... ne csináljanak „külön gazdaságpolitikát" saját te­rületükön, hanem illeszked­jenek bele az országos politi­kába és leleményességüket főleg arra fordítsák, hogy saját területükön minél tö­kéletesebben vigyék keresz­tül mindazt, ami a proleta­riátus országos érdekében szükséges." Napjainkban az országos érdek felismerésének a me­gyék, városok, vállalatok ter­veiben kell testet ölteni — ami nem is olyan könnyű feladat. Az országban hat tervezé­si-gazdasági körzet (régió) alakult ki, amelyek a me­gyék, mint önálló területi egységek szuverenitásának érintetlenül hagyásával ér­vényesülnek, kizárólag a ter­vezés és a gazdasági fejlesz­tés szférájában. Egyszerűbben: a tudomány, a technika mai színvonalán, az ország gazdasági fejlett-, ségi fokát, nyersanyagbázi­sait, földrajzi és egyéb adott­ságait tekintve, szükséges volt a megyék zárt határait túllépni. A népgazdaság te­rületileg arányos és az adott­ságoknak, szükségleteknek megfelelő fejlesztése, ennek a tudományos tervezése na­gyobb egységeket kíván. Ezt szolgálják a tervezési-gazda­sági körzetek. (Szolnok me­gye Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár megyékkel alkotja az észak-alföldi tervezési­gazdasági körzetet.) Ma még — s ez a kialaku­lásuk óta eltelt idő rövid­ségével is magyarázható — a főváros és a megyék tá­volról sem gondolkodnak és főleg nem terveznek a gaz­dasági körzetek méreteiben. A sok hasznos energiát fel­szabadító lokálpatriotizmus mellett időnként még felüti a fejét a lokálsovinizmus is. A területfejlesztés kettős célt követ: egyrészt az or­szág gazdasági erőforrásai­nak hatékony és tervszerű kiaknázását, másrészt az or­szág különböző területein élő népesség életszínvonalában fellelhető indokolatlan kü­lönbségek mérséklését, majd megszüntetését. Ennek érde­kében elsőrendű fontossága van — egész gazdaságpoliti­kánknak megfelelően — a gazdasági hatékonyságnak. Milyen összefüggésekben kell ezt szemlélnünk? Az ipar telepítése, új ipari bázisok kialakítása szűkebb térre szorul. Szolnok megye az egyik legjobb példája an­nak, hogy amíg korábban munkaerőfelesleggel rendel­kező körzetekről beszélhet­tünk, ma már csak egyes te­lepülések vannak, ahol vala­melyes új munkaerő jelent­kezik. Az ilyen helyeken sem célszerű a korábbi gyakorla­tot folytatni, nevezetesen azt, hogy többféle ágazathoz tartozó, sok kis egységet hoz­tak létre. Ma már csak olyan ipari bázis letelepítése tá­mogatható, amely nemcsak egyszerűen karaktert ad az adott mikro-körzet, nagyköz­ség, kisváros termelésének, hanem méreténél fogva le­hetővé teszi a korszerű üzem- és munkaszervezési módsze­rek alkalmazását és a kép­zett szakemberek foglalkoz­tatását. (Lásd a Hűtőgépgyár Jászárokszálláson ésJászbol- dogházán létesített üzemeit, mint ennek jó példáit.) A meglévő ipari bázisok fejlesztésénél is a fent kifejtett elveket kell érvényesíteni. Ugyanis a gazdasági haté­konyság kívánatos növeke­dését fékezné, ha konzervá­lódna az elmúlt évtized ipar- telepítési „láza” következté­ben némely városban csupán a foglalkoztatás megoldása érdekében létrejött termelé­si szerkezet. Meg kell találni azt az utat, amelyen bővíthe­tő a helyi kooperáció: feltét­lenül szükséges az üzemen belüli szakosítás, de ha az a megoldás, a gyáregységi fú­zió is. Felül kell vizsgálni a termékstruktúrát, s ha még­oly „fájdalmas” is, a gazda­ságilag nem hatékony, kor­szerűtlen tevékenységet meg kell szüntetni. A vidéken és ez egyaránt érvényes az új, vagy a régi ipari bázisokra — nem új és új ipartelepítésre, a leány- vállalatok leányvállalataira van szükség, hanem új kez­deményezésekre, amelyek a meglévő bázisok szélesítését, koncentrálását szolgálják. Az ország gazdasági po­tenciáljának tetemes része o mezőgazdaság, — amelynek hatalmas fejlesztési lehető­ségei tulajdonképpen csak most tárulnak fel. Megszűnt a mezőgazdaság zártkörűsé­ge, „őstermelő” jellege, ezer szállal fűződik a népgazda­ság más ágaihoz, főként ez iparhoz, ezért a területi gaz­daságfejlesztésnek szerves ré­sze lett. Nagyobb mértékben kell ezután számolni más ágazatok fejlesztési koncep­cióinak kialakításánál is a mezőgazdasággal való köl­csönhatásokra. Az új helyzet a mezőgaz­daságban is megköveteli a komplex területi gazdaság- fejlesztési koncepció kiala­kítását. Jó példa erre: a Ti­sza II fokozatos üzembehe­lyezése már nemcsak egyik, vagy másik szomszédos me­gyét érintő tényező, hiszen hatása jelentősen befolyásol­ja az Alföld nagy részének termelési, gazdálkodási struk­túráját. Hasonlóképpen nem­csak a mezőgazdaság egyik, vagy másik ágának fejlődési lehetőségét kell ezzel kap­csolatban felmérni, hanem megtervezendő az érintett vi­dék egész mezőgazdasági ter­melési struktúrája; a szük­séges feldolgozó, hűtő, szál­lító kapacitás, a műtrágya-, vegyszerellátás biztosítása, a közlekedési hálózat kiépíté­se, az új helyzethez szüksé­ges szakemberek képzésének, továbbképzésének megszer­vezése, az ehhez szükséget intézményrendszer kialakí­tása — egészen a kereske­delmi, szolgáltató, üdülőhá­lózat kiépítéséig. V. J. (Folytatása következik) Szolnoki MEZŐGÉP Sikeres félév a tószegi gyá Eredményesen zárult az első félév a szolnoki MEZŐ­GÉP Vállalat tószegi gyár­egységében. Maradéktalanul eleget tettek a XI. pártkong­resszus tiszteletére tett fel­ajánlásuknak, túlteljesítették a tervet, határidőre szállí­tották késztermékeiket. Olcsó konténerek Pálinkás István igazgató elmondotta, hogy a gyáregy­ség kétféle terméket gyárt: az úgynevezett TDO—60 tí­pusú dohányszárító berende­zést és a könnyűfémszerke­zetes épülettartozékokat. Az utóbbiból 1200 tonna a ter­vezett évi teljesítmény, az első félévben 825 tonnát gyártottak. Szakosították a gyártást, az épülettartozéko­kat nagy sorozatban, gazda­ságosabban készítik. A ser­tések etetéséhez technológiai berendezéseket, a környezet- védelemhez konténereket gyártanak. A szemét elhor- dásához szükséges konténe­rekből eddig négyszáz ké­szült. legolcsóbban az or­szágban: 19 ezer forint he­lyett 16 ezer forintba kerül­nek darabonként. Erre az évre annyi a megrendelés, hogy gondot okoz a szállí­tási határidők betartása. Sertéshizlaló hazai termékből Szerelőipari tervük 25 mil­lió forint, ebből tízmilliónál többet teljesítettek.v Főbb munka a nagyrév! Béke Ba­rátság. a mezőhéki Táncsics és a törökszentmiklósi Dó­zsa Tsz gabonaszárítója, a mezőtúri és a karcagi kór­ház fűtésének rekonstrukció­ja, több tsz7ben központi olajtartály építése, valamint Kunhegyesen, az általános iskola fűtésének szerelése. A napokban vonultak fel Atkárra. ahol az Űj Élet Tsz-nek, a kőműves munkát kivéve. kulcsátadásig egy teljesen új konstrukcióban készült sertéshízlalót építe­nek. Tisztán hazai termékek­ből készülő olcsó hizlaló te­lepet mutatnak be. bizonyít­va a könnyűfémszerkezetes építési mód előnyeit. Túlteljesítették a tervet Kongresszusi felajánlásaik között szerepel a termelési és az eredménytervek 10—10 százalékos túlteljesítése. Ez egyben biztosíték arra. hogy a negyedik ötéves terv fel­ajánlásait december 31-ig teljesítik. Július végéig a gy'áregység termelési tervét 143.4. eredménytervét 110.2 százalékra teljesítette. A száz dohányszárítót export minőségben, határidőre bo­csátották a gazdaságok ren­delkezésére. A knróbbi hor­ganyzott lemez helyett alu­mínium lemez borításssal készült, ami 2.6 millió fo­rinttal növelte a költséget, de ennek fele állami dotáció, a másik részt pedig a gyár­egység elengedte. A szárítók már működnek a helyszínen. Kongresszusi felajánlás a jobb munka- és üzemszerve­zés is. A korszerűbb anvag- mozgatás érdekében az épü­lettartozékok zárt rendszer­ben történő gyártásához már elkészült egy gyártósor. A másik beszerzése most van folyamatban. Az udvaron levő raktárakat túlnyomó- részt társadalmi munkában rendbehozzák, a szocialista brigádok összefogásával, szintén társadalmi munká­ban megoldják az eddigi melegvízgondokat. Festik, csinosítják a munkahelyeket. Szolnok jubileumára Történtek felajánlások Szolnok 900. évfordulójára is. Szűkített önköltséggel ké­szül a fedett piac pavilon­jainak elektromos fűtése, a 700 ezer forintos költségből 560 ezret számláznak a ta­nácsnak. A szolnoki gyár­egység beruházásánál 120 ezer forint a megtakarítás. Újabban a Kolozsvári úti óvoda kerítésének építésére kaptak megrendelést. A 150 méter hosszú vaskerítés ára 46.500 forint, ebből 12 ezer forintot számláznak. A szo­cialista brigádok segítettek a tószegi iskola, óvoda, ifjúsági park építésében, a jászapáti állami gyermekintézetnek pedig szabadtéri játszóesz­közöket készítettek. P. V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom