Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-27 / 199. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. augusztus 27. A svéd kormányfő Nigériába utazik Olof Palme svéd minisz­terelnök november 11-én többnapos hivatalos látoga­tásra Algériába érkezik. A svéd kormányfő Huari Bu- medien, az algériai forradal­mi tanács elnöke, valamint az algériai kormány meghí­vásának tesz eleget. Atommeghajtású japán hajó Japán első atommeghajtású hajója tegnap a kora reggeli órákban Mucu kikötőjéből „kiosont” első próbaútjára. A hajó eredetileg vasárnap reg­gelre tervezett elindulását 259 halászhajó akadályozta meg, amely körülzárta a ki­kötőt. Á japán halászok ugyanis joggal tartanak attól, hogy az atommeghajtású hajó rádioaktívvá teszi halászterü­leteiket. Mikulcicében Nemzeti emlékművet helyeztek el A dél-morvaországi Mikul- ciceben vasárnap ünnepélye­sen elhelyezték a nagymorva birodalom csehszlovák nem­zeti emlékművének alapkö­vét. Éppen húsz esztendeje ezen a helyen kezdték meg azokat az ásatásokat, amelyek a legdöntőbb régészeti bizo­nyítékokat szolgáltatták a nyugati szlávok több mint ezer évvel ezelőtt virágzott el­ső államáról, egyben pedig a csehek és szlovákok első kö­zös országáról. Az alapkőle­tétel! ünnepségen részt vett Jan Fojtik, a CSKP KB tit­kára, valamint Evzen Erban, a cseh nemzeti tanács elnöke és Jozef Gajdosik, a szlovák nemzeti tanács alelnöke is. FŐVÁROS A FÉLSZIGETEN (1.) Az utcák a tengerhez Amikor megérkeztünk Hel­sinkibe — mindjárt a városi idegenforgalmi hivatal ma­gyarnyelvű prospektusát ad­ta kezünkbe idegenvezetőnk. (De ha olaszok, németek, an­golok, arabok, csehek, len­gyelek, spanyolok lettünk volna, akkor is anyanyelvűn­kön olvastuk volna a Hel­sinki idegenforgalmi hivatal szívélyes köszöntését. Hu­szonöt nyelven nyomtatták a térképpel, színes képekkel il­lusztrált Helsinki Útikala­uzt.) Helsinki — a Balti-tenger lánya. Ezzel a találó költői hasonlattal illeti a rövid is­mertető Finnország főváro­sát. S valóban a szárazföld és a mindenütt előbukkanó ten­ger szép harmóniája uralja a várost. A főváros félszigetek­re, szigetekre, öblökbe épült. Alig akad olyan utca, amely ne a tengerhez vezetne. A vizet nagy óceánjárók és für­ge kiránduló hajók tarkítják. A nyitott tetejű kishajó húsz éve indul naponta öt­ször hatszor a város körül. Turistáknak mutogatja a ha­jó tengeri medve kinézetű tu­lajdonosa és kapitánya Hel­sinki nevezetességeit, Helsin­ki szigeteit. Most éppen a strandnál járunk. Üresek a gránitsziklák, összecsukottak a napernyők. Szeles, borús az idei nyár. Néhányszáz méter­rel odébb színes ruhás asz- szonyok hajolnak, a móló fölé — szőrfyeget mosnak, sikál­nak. Azt mondják semmitől sem lesz olyan tiszta a sző­nyeg, mint a tenger vizétől. A szigetek. Az egyiken Hel­sinki állatkertje, a másikon a népi Finnország kicsiben — a skanzen; amott az erődít­ményváros hét szigete. Ko­mor bástyák, 'hajdani katonai erődítmények, a szigetek közt fehéren világító hidak. Helsinki utcarészlet Elhagyjuk a szigeteket. Mintha a nyílt tengeren jár­nánk. Fúj a szél, fodrozza a vizet. Csak a sirályok követik kitartóan hajónkat. Aztán már ki is széliünk, nem messze a piactól. Más­nap, kora reggel ide vezet utunk. A piros-sárga pony­vák, napernyők alatt friss gyümölcsök, jószagú eper, kí­vánatos őszibarack, érett ba­nán. Zöldségesek — paradi­csomot, uborkát, kelt, lila hagymát, articsókát, vöröses rebarbarát kínálnak. És min­den milyen tiszta. Az áru, az árusok, a pultok, a járdák. Csónakban ülnek a halászok. Ezüst pikkelyű szardellák, fehér húsú angolnák, lazacok, tőkehalak rózsaszín rákok — ládaszámra. Szívesen adnak kóstolót a sózott füstölt hal­ból. Akkor is, amikor egyér­telműen közlöm, nem akarok vásárolni. Árulnak itt szőtte­seket, kosarakat, durva cso- mózású szőnyegeket és virá­got. Csak úgy harsognak lila, piros, sárga nagykelyhű, kü­lönös virágok, meg a szá­munkra is jól ismert dáliák, margaréták, orgonák. Csupa szín, csupa élet ez a piac kora reggel, Gondos há­ziasszonyok, komoly, szem­üveges öregurak vizsgálják a ládákba rakott árukat. Turis­ták válogatnak a népies vesz- szőkosarak, szatyrok között. Igyekezni kell — a piac csak délelőtt piac. Déli 12 órára tisztára mosva, üresen áll a tér. A közeli szökőkút mez­telen leány szobra a diákün­nepek főszereplője. Május el­sején, az egyetemisták felke­resik a Havis Adómé nevű szoborhölgyet, diáksapkát tesznek a fejére, körbetáncol­ják, körüléneklik. Van Helsinkinek egy másik, kisebb de nem kevésbé han­gulatos piaca is az Alexan- derkatu — a helsinki Váci utca elején, s ugyancsak ked­ves szobor körül. A régi vá­roskút helyére a kalevalai ih­letésű három kovácsot ábrá­zoló szobor került. A délben itt is eltűnő piactér kedvelt randevú hely, s délután a helybéli hippik órákhosszat ülnek, fekszenek a szobor lép­csőjén, talapzatán. Kádár Márta Gyerekek a 69. szélességi fokon túl Rockefeller magánvagyona Az Északi-Jeges-tengerbe nyúló Tajmir-félszigeten ta­lálható a 150 ezer lakosú Norilszk városa. Itt az év 250 napján 0 fok alatt marad a hőmérséklet, ebből 126 na­pon át — 25 foknál nagyobb a hideg. A messzi Észak zord klí­mája különleges feltételeket igényel a 12 ezer gyermeket befogadó bölcsődéktől, óvo­dáktól. A legfontosabb teen­dő az. hogy edzett gyermeke­ket neveljenek. Télen is sé­tára indul minden óvodás A jól felöltözött gyermekek nyugodtan játszanak a 0 fok­nál hidegebb szobában . csoport, ha csak nincs hóvi­har. amikor a szél sebessége másodpercenként eléri a 15 métert, vagy —32 fok Celsi­us alá száll a hőmérő higa­nya. A gyermekek meleg gyapjú öltözetben naponta másfél órán át olyan helyi­ségekben játszanak, ahol 0 és —12 fok a hőmérséklet. A reggeli és a napközben rend­szeresített tornát és a soort- foglalkozásokat egy szál kis- nadrágban végzik. Séta közben az ifjú no- rilszkiak megismerkednek az erdőstundra növényvilágával, a mohákkal, bokrokkal, fák­kal. Télen megtanulják fel­ismerni a csillagképeket, a Sarkcsillagot és a Göncöl- szekeret. a rövid sarki nyár­ban pedig, amikor nem nyugszik le a nap, tundrái virágokat, északi bogyós gyü­mölcsöket szednek. , (APN — KS) Sportfoglalkozás az óvodában A Time című hetilap mint-, egy 250 millió dollárra be­csüli Nelson Rockefeller amerikai alelnök magánva- gyonát. Az alelnök egyebek között öt lakással — New Yorkban például 25-szobás palotával —, továbbá érté­kes festményekből — és egvik műkincsekből álló gyűjteménnyel rendelkezik. f . v / Rendőrtisztek menesztése A szöuli belügyminisztéri­um hétfőn'további 26 rendőr­tisztet menesztett a Pák Csöng Hi elnök ellen augusztus 15-én megkísérelt merénylet kap­csán. Közülük hét ellen vizs­gálat indult. Ezzel harmincra emelkedett a merénylet nyo­mán elbocsátott kormány- tisztviselők száma. Kényszerleszállás autópályán A nyugat-németországi Észak-Rajna-Vesztfália tar­tomány egyik autópályáján — valószínűleg motorhiba miatt -4- kényszerleszállást hajtott végre egy magánre­pülőgép pilótája. A gép az úttestre csapódva pozdorjává tört. Két utasát kórházba szállították. DIFK-küldöttség Tegnap reggel Pekingből a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba utazott a Dél­vietnami Köztársaság ideig­lenes forradalmi kormányá­nak küldöttsége. A delegációt Nguyen Huu Tho. a DNFF elnöke, a DIFK konzultatív tanácsának elnöke vezeti. Az óceánkutatás új eredményei 1973. augusztus 3-a és szeptember 25-e között az Archimédesz nevű kutató­jármű C. Riffaud oceanoló- gjus vezetésével az Azóri-szi- getek mellett hét merülést végzett. Az Archimédeszen három geofizikus volt. A me­rülések alkalmával mintegy 5 négyzetkilométernyi terü­letet tanulmányoztak, s ez volt az első eset, hogy a geofizikusok in situ figyel­hették mgg azt az óceánfené- ki kérget, amely évről évre újra keletkezik. A szakembe­rek szerint évente 2,6 négy­zetkilométernyi új földkéreg keletkezik a tenger alatti vulkáni működés következ­tében. Egy ciklon szigetet hozott létre 1972, október 21-én a Fid- zsi-szigetektől északra 750 kilométerre levő Funafuttin és környékén a Bébé nevű ciklon dühöngött. A kataszt­rófának 6 halottja volt. 800 ember vált hajléktalanná, 4 hajó pusztult el. A Bábé dü­höngése közben létrehozott egy 18 kilométer hosszú és 37 méter magas gátszerű szí-' getet. A szakemberek meg­vizsgálták az új sziget anya­gát. s kiderült, hogy nem a Funafutti anyagából áll az új sziget, hanem a ciklon a tengerfenékről ragadta Jel azt az anyagot, amelyből az új szigetet felépítette. Tudós egyetemisták A Szovjetunióban a permi Műszaki Főiskola automa­tikai és telemechanikai tanszékén a tudományos diákköri tagok új műszert, úgynevezett nagyfrekvenci­ás fázismérőt alkottak. Az integrált áramkörökkel mű­ködő berendezés lehetővé teszi, hogy nagy pontosság­gal mérjék az egyes fémal­katrészekben levő belső fe­szültséget az alkatrész meg­munkálása után. A mérést a mérendő alkatrész érinté- ,se nélkül lehet elvégezni. Az egyetemi tudományos diákkörök Novoszibirszkben megrendezett összoroszorszá- gi kiállításán a nagyfrek­venciás fázismérő felkeltette a szakemberek és a vállala­tok képviselőinek figyelmét. A főiskolai hallgatók szé­leskörű tudományos kuta­tásokat folytatnak. Az Auto­matikai- és Telemechanikai tanszéken több mint száz hallgató foglalkozik tudomá­nyos tevékenységgel. Hat la­boratóriumban kísérleti ku­tatásokkal keresnek választ a termelési folyamatok autó-’ matizálási problémáira. A permi Műszaki Főiskola tudományos diákkörének tagjai, a nagyfrekvenciás fázismérő alkotói Amerika őslakói megfigyelték a Gum-ködöt 1956-ban Michanowsky archeológus Bolíviában egy kőlapot talált, amelyen eddig ismeretlen, megfejthetetlen- nek látszó vésett jelek vol­tak. Ez a kőlap feledésbe me­rült. de időközben a csilla­gászok megállapították, hogy legalább 30 ezer évvel ez­előtt a Vega csillagképben szupernovarobbanás történt azon a helyen, ahol a Gum- köd volt. A csillagászok fel­tételezték. hogy a szupernó­va robbanását az emberek is észlelték. Ennek a feltétele­zésnek jegyében vizsgálta meg a rejtélyes kőlapot Michanowsky. és arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a kőlap az éenek azt a részét ábrázolja, ahol a robbanás történt. Neolit falu egy tóban A Grenoble-tól mintegy 40 kilométerre levő Paladru- tó vize 1972-ben szárazság következtében apadni kez­dett, s láthatóvá vált 620 cö­löpmaradvány. A régészek légi felvételeket készítettek az egykori település helyé­ről, és így határozták meg a feltárandó részeket. A tele­pülés kb. 1600 mégyzetméter volt, és eredetileg több mint 1200 cölöp állhatott itt. A tó mélysége itt 3 méter körü­li. a cölöpök pedig több mint 3 méter mélyen ülnek «a tó fenéktalajában. A régészeti kutatás igen érdekes lelet­anyagot is felszínre hozott. — Csodálatosan épen ma­radtak meg fatárgyak, fé­sűk. merítőedénvek. számos szerszám, sőt két bődön-hajó is. A leletek kora kereken 4000 év. Megegyük-e a gyümölcsök héját? A köztudatban általánosan elterjedt az a véleménv, hogy a gyümölcsök héia több vitamint tartalmaz, mint a húsuk. A kérdés .orvosi ta- numánvozása alapján nyil­vánvalóvá vált. hogy a gyü­mölcsök húsa is tartalmazza az A, Bt, B2 és C vitamino­kat. viszont a különböző permetező, rovarirtó anya­gok koncentráltan. nagy mennyiségben lehetnek a gyümölcs héján, s ezek le} mosása sem könnyű. _____J

Next

/
Oldalképek
Tartalom