Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-27 / 199. szám
1974. augusztus 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Jászberényi tanyavilág Hatezer ember jelene jövője Jászberény alig több mint harmincezer lakosából hatezer ember a várostól délre és délnyugatra fekvő sűrű tanyai településen, s az északi részen elszórt tanyákon él. A tanyák és az ott élő lakosság száma csökken ugyan, de csak lassú ütemben. Napirenden marad tehát a tanyavilág, az ott élő emberek sorsa, jelene, jövője. ☆ Jászberény gyors iparosodása következeiében a tanyákon élők közül egyre többen dolgoznak ipari üzemekben. Jelentősen gyorsítja a tanyák megszüntetésének folyamatát — szerkezetátalakító és tudatformáló hatásával — a nagyüzemi mezőgazdaság is. Tagadhatatlan, _ hogy ugyanakkor sok tényező lassítja ezt a folyamatot. Ezek közül a legismertebbek: a háztáji állattartásból és növénytermesztésből származó többletjövedelem, az alacsonyabb igénvek mellett olcsóbbak a megélhetési lehetőségek. A ritkán lakott településeket és tanyákat mind korszerűtlen települési formát általában felszámolásra ítélik. Az Üjerdőn, öregerdőn, a portelki részen ugyanakkor fejlesztési-fejlődési igények vetődnek fel. Ezek elsősorban a jó talajviszonyokból, a kedvező gazdálkodási lehetőségekből adódnak. Meghatározza a fejlesztési igényeket az is. hogy a viszonylag jó közlekedés eredményeként az ott lakók könnyen beutazhatnak munkahelyükre, a Hűtőgépgyárba. Két ellentétes tendencia. Felszámolják és fejlesztik a tanyákat. Valamennyi tele- lepülésre érvényes viszont a megállapítás, hogy a tanyai lakosság háztáji gazdálkodásának jelentősége még mindig számottevő. A háztáji ál- latenyésztésben, a zöldséggyümölcs termesztésben, az előállított élelmiszerek meny- nyisége több termékből helyenként meghaladja a nagyüzemekét. i Hosszú ideig foglalkozni kell tehát a tanyákon élők életkörülményeivel, gondoskodni kereskedelmi, egészségügyi, szociális ellátásukról, kulturális igényeik kielégítéséről. A külterületi lakosság áruellátására a jászberényi ÁFÉSZ 10 vegyes v élelmiszerboltot és 3 vendéglátó egységet — büfét, falatozót és italboltot — üzemeltet. A boltokban meg lehet ugyan vásárolni a napi, fogyasztási cikkeket, de nem mindegyik felel meg a követelményeknek. Villany csupán két tanyai boltban van. ezért a hűtést igénylő árukból nem vagy csak minimális mennyiséget tartanak. A bolthálózat korszerűsítését akadályozza az a körülmény. hogy a boltok épületei nincsenek az ÁFÉSZ tulajdonában. Néhány üzletben ennek ellenére igyekeztek enyhíteni a gondokon. A meggyespelei és az öregerdei boltban felújítással és belső átalakítással teremtette meg az ÁFÉSZ a kulturáltabb kiszolgálás és tárolás feltételeit. Portelken a vegyes bolttal egybeépített italboit megszüntetésével bővítették az eladóteret és építettek megfelelő raktárhelyiséget. Hasonló módszerekkel a többi tanyai boltot is korszerűsíthetné az ÁFÉSZ. Különösen a tartós fennmaradásra kijelölt tanyaterületeken van szükség a kereskedelem fejlesztésére. Szervezettebbé kell tenni a háztáji termékek felvásárlását, a háztartási tüzelőolaj forgalmazását, a gázpalackcserét. Az egészségügyi ellátás csupán a legszükségesebb igényeket elégíti ki Jászberény tanyavilágában. A körzeti orvos hiányára szinte mindenütt panaszkodnak. A csecsemő, a terhes és a családgondozást a járműhiány, ősztől—tavaszig pedig a kedvezőtlen útviszonyok nehezítik. Másik fontos feladat, s ezt a tanyán élő lakosság száma is indokolja: az eddigieknél behatóbban foglalkozni a tanya világ kulturális igényeivel. Jó kezdeményezés, hogy az iskolás korú gyerekek oktatása mellett a pedagógusok a felnőtteket is segítik általános és szakmai műveltségük gyarapításában. Ennek eredményeként az elmúlt három évben a peresi és a négyszállási körzetben ötven felnőtt végezte el az általános iskolát. Hasznos módszerekkel teremtik meg egyes településeken a lakosság részére a művelődés, a szórakozás lehetőségeit. Jelentősek az eredmények például a portelki körzetben, ahol a Március 15 Tsz a városi tanács segítségével olyan klub- könyvtárat épített, amelynek érdekes programja mind több tanyai lakost vonz. Eredményes a kulturális munka az újerdei és a peresi tanyaközpontokban. Mindkét településen klubterem van, ahol szórakozási és önképzési lehetőségeket biztosítanak az ott lakók részére. Sokat tesz a kulturális igények kielégítéséért a városi-járási könyvtár, a Déryné művelődési központ. A könyvtárnak 17 ezer 300 kötettel 22 kölcsönzője és fiók- könyvtára van a tanyai területeken. A művelődési köz» pont segít a kulturális munkatervek elkészítésében, változatos kulturális prográmot biztosít a tanyaközpontokban. ír Érvek a tanyák megszüntetése mellett. Ellenérvek. Még tartják magukat a tanyavilágról szőtt legendák, közben tért hódít napjaink realitása, amely sürgeti a tanyák kérdésének rendezését. Illés Antal Hazautazott a „Sárisan” Szlovákiába készül a Jászsági népi együttes Vasárnap elutazott Jászberényből a szlovák ipari szövetkezetek Sárisan ének- és táncegyüttese. Az 1967-ben Eperjesen alakult együttes az ipari szövetkezetek Jászsági népi együttesének vendégeként tartózkodott egy hétig megyénkben. Felléptek Jászberényben az augusztus 20-gn rendezett szövetkezeti néptáncegyüttesek és pávakörök jászsági bemutatóján. Vendégszerepei-; tek Jászladányban és Karcagon. A Jászsági népi együttes szeptember 20—26 között viszonozza a szlovák énekesek és táncosok látogatását. Csehszlovákiai vendégszereplésük során Érsekújváron, Kassán és Zójomban lépnek majd fel. Kétórás műsorukban a Jászság zenéjéből és dalaiból adnak ízelítőt, hazánk legszebb táncaiból mutatnak be néhányat. ÁUl&chri Menekülők Sajnos, vajmi ritka a Rádiószínház láthatatlan színpadán a munkástéma. Ezért örültünk joggal, hogy Mocsár Gábor az olajbányászok életéből merített témát. E történet azonban csak a dráma lehetőségeit hordozza magában. igazi feszültséget nem tud teremteni, s ezért bizony kissé terjengősnek is éreztük. Gáspár, az olajmunkás távol él családjától, s így óvatlanul, véletlenül belebotlik a fúrótorony melletti tanyán szintén magányosan élő Etába. Az asszony férje messze jár dolgozni, csak hétvégeken vetődik haza, akkor is goromba, így hát joggal menekül tőle felesége. A két egymást kereső embert elválasztja azonban a környezet, az hogy a férj nem akar továbbra is Pestre járni dolgozni. s éppen a fúrómunkásoknál szeretne helyet találni. A helyzet megoldhatatlan, s a fúrótorony munkásaival együtt néhány hét alatt tövábbköltözik. Ha ebben a kiélezett helyzetben, valóban emberi sorsok valósághű rajzát kapjuk, talán izgalmasabb, érdekesebb lett volna a játék. De a beszélgetésekben sok a frázis, a cselekmény is már-már közhely szerű fordulatokba torkollik, s mindez csak a hiányérzetet növeli bennünk. Miért van az, hogy egy játéknak feltétlenül ki kell töltenie a megszokott egy órás időtartamot, még akkor is, ha erre szemmel láthatólag nem futja erejéből? Talán a rendező. Varga Géza segíthetett volna, de a játékot ő sem tudta érdekfe- szítőbbé, pergőbbé tenni. Csak a színészi alakítások nyújtottak némi vigaszt, hiszen a darab főszereplőit olyan, a hangjátéki alakítás terén is nagy tapasztalattal rendelkező színészek formálják meg, mint Sinkovits Imre, Szemes Mari és nem utolsó sorban Bihari József. De a sivár cselekményt ők is csak nehezen tudják életszerűvé tenni. EB-magazin A bécsi Európa Bajnokság úszógyőzteseiről hallhattunk vasárnap' délelőtt frappáns összeállítást, sportszerűen vidám, már-már szertelen beszélgetést. Hogy ez a sportműsor eltért a már megszokottól, annak nem csak azért örültünk, mert kötetles nebb, s így figyelemfelkel- tőbbvolt, hanem azért, mert megmutatta: a műsor átgondolt szerkesztésével bármely műfajban lehet kiemelkedőt alkotni. Az összeállítás talán legjobb része éppen az indítás, melyben Szepesi György és Peterdi Pál szinte egymás szavába vágva. csevegve mondtak el egy sor érdekességet Európa úszóinak, „vizes” embereinek találkozójáról. Ha eddig gyakran panaszkodtunk. hogy a sportközvetítésekben sok a felesleges szófűzés, a gondolat nélküli érdektelen mondat, most joggal örülhetünk annak, hogy lám így is lehet. Itt minden, riport addig tartott, míg újat mondott, míg érdekes volt, s minden kommentár köny- nyedsége ellenére tömör volt, a lényegre, az érdekességre koncentráló. trömböczky — Sok kicsi nem megy sokra Nemrégiben egy megyei egészségügyi értekezleten-felmerült, hogy a városokban, községekben a segélyezésre szánt összegek túl sokfelé osztódnak. Ebből következik, hogy egy-egy segélyezett öreg, munkaképtelen ember az esetek többségéhen olyan keveset kap, hogy az nem fedezi, nem fedezheti az elemi lét- fenntartás költségeit sem. Természetesen ezeknek az öregeknek többnyire nem a tanács által juttatott segély az egyetlen jövedelmi forrásuk'. A kiegészítés azonban nem javítja számottevően életszínvonalukat. Százforintonként elfolyik a pénz, így látszata alig van, pedig megfelelő elosztásban a legrászo- rultabbaknak komoly segítséget jelenthetne. A segítség fajtái A tanácsok többféle segélyt folyósítanak a rászorulóknak. A segélyezettek három népes kategóriája kapja azonban a rendelkezésre álló pénz túlnyomó többségét. Ezek a tsz- járadék kiegészítésben részesülők, a rendszeresen segélyezettek, illetve azok, akik esetenként kapnak rendkívüli segélyt. De pénzzel segítik a tanácsok például a börtönből szabadultakat, jutalmazzák a sokgyerekes anyákat is. Az öregek napkörije is pénzzel kifejezhető segítséget jelent a magukra maradt öregeknek. A számok egyértelműenriúzo- nyítják, hogy a rendelkezésre álló összeghez képest túl széles a segélyezettek köre. Az adatok Törökszentmiklós- ról és Túrkevéről valók, de kevés eltéréssel jellemzik a megyei helyzetet Nehéz elosztani A tanácsok illetékes vezetői és előadói érthetően arra törekszenek, hogy minél több jogos igényt kielégítsenek, minél több idős embernek könnyítsék meg az életét. Ez a jó szándék vezet arra, hogy egyes helyeken egyáltalán nincs visszautasított segélykérelem, vagy csak a legkevésbé jogosokat utasítják vissza, inkább többfelé osztják a segélyezésre fordítható összeget. A tsz-járadékosoknak nyújtott havi kiegészítés személyenként száz forint körüli összeg. Törökszentmiklóson nyolcvanheten kapnak ilyen segélyt, az alapösszeg száz forint. Túrkevén harmincegy tsz-jSradékos kap kiegészítést. Közülük kilencen százforintnál is kisebb összeget, de a legmagasabb is csak 122 forint. A rendszeres havi segélyben részesülők száma a legnagyobb, ,ők kapják a segélyezésre szánt összeg nagyobb részét. Egyúttal az ő helyzetük talán a legnehezebb, mert igen sokuknak a rendszeres havi. segély az egyetlen jövedelmi forrása. Törökszentmiklóson például a kilencvenhárom rendszeresen segélyezett ember közül csak tizennégy rendelkezik egyéb jövedelemmel. A megmaradó hetvenkilenc közül csak kilencen kapnak 500 forintnál többet. Az idei átlag hivatalosan 411 forint, a valóságban valamivel magasabb, mert eddig többet használtak fel az évi költségvetésből, mint amennyit időarányosan fel lehetett volna használni. A túllépés hét hónap alatt 50 ezer forint. Ennek egyelőre még nincs meg a fedezete. Túrkevén a gondok hasonlóak, bár többen kapnak magasabb összeget. Az ötvenkilenc rendszeresen segélyezett lakos közül tizenegy 500 forintnál többet kap. A segélyek skálája egyébként 144 és 643 forint között szóródik. Rendkívüli segélyt ez év első negyedében Törökszentmiklóson huszonhármán kaptak. Tavaly az égész évben negyvenhét volt a segélyezettek száma. Az átlagos összeg 365 forint. Túrkevén tavaly tizenketten kaptak rendkívüli segélyt, a legmagasabb ösz- szeg 500 forint volt. Az egyéb segélyek összege is alacsony. A börtönből szabadultak például Törökszentmiklóson 200 forintot kaptak. A sokgyermekes anyák jutalma viszonylag magas volt tavaly, 1000—1200 forint. Az idén azonban nem bizto?, hogy ezt az összeget sikerül tartani, mivel ugrásszerűen megnőtt az igényjogosultak száma. Törökszentmiklóson például tavaly egész évben heten kaptak ilyen jutalmat, most egy negyedév alatt öten. Mit [lehet tenni, a segélyek összegének emeléséért, illetve csökkenése ellen? Az első és legkézenfekvőbb válasz az lehetne: emelni kell a segélyezésre fordított ösz- szeget. Törökszentmiklóson ez jelenleg 484 ezer, Túrkevén 394 ezer forint. Ez az út azonban ilyen egyszerűen nem járható. A tanácsok aligha tudnak egyik évről a másikra 40—50 százalékos emelést biztosítani, márpedig körülbelül ennyire lenne szükség, hogy a legalacsonyabb segélyek összege elfogadható szintre emelkedjék. Azt á gyakorlatot azonban meg lehet szüntetni, hogy a tanácsok szándékosan alacsonyabb összeget terveznek a kelleténél, s a hiányt év közben póthitelből fedezik. Ez bizonytalanná teszi a tervezést, s a hitel sem mindig akkor és olyan összegben áll rendelkezésre, mint kellene. Másik lehetőség a társadat lom segítőkészségének fel- használása. E területen még csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Úttörők, szocialista brigádok már most is patronálnak magányos, idős embereket, néhol a gondozói hálózat is gazdagodott; lelkes és önzetlen társadalmi munkásokkal, de megfelelő szervezés és irányítás mellett ezen a téren a mostaninál még sokkal nagyobb eredményeket is el lehetne érni. A társadalmi segítségről általában azt mondják a tanácsok illetékesei, hogy jelenleg a segélykérelmek számának növekedését lassítja, de még nem elég hatékony ahhoz, hogy hatására csökkenteni lehetne a segélyezettek körét. Megfelelő szervezettséggel azonban ez is elérhető. mérlegeléssel A harmadik, és első hallásra talán antihumánusnak tűnő lehetőség a segélyezettek helyzetének felülvizsgálása és egyesek kizárása a rendszeres vagy esetenkénti segélyezésből. Az érdekeltek többsége ugyanis nem teljesen magára maradt idős, vagy egyéb okból munkaképtelen ember. Ha csak ezekről kellene gondoskodniuk, a tanácsok igen szép segélyeket tudnának fizetni. A valóságban azonban a segélyezettek jelentős része azért kér és kap pénzt, vagy élelmezést az öregek napközi otthonában, mert hozzátartozói nem törődnek vele, holott anyagi helyzetük ezt lehetővé tenné. Ismeretes, hogy a hozzátartozókat bírósági úton is lehet tartásra kötelezni. A lehetőséggel azonban viszonylag ritkán élnek a tanácsok. Maguk az idős emberek ellenzik gyakran ezt a megoldást, mivel nem akarják „meghurcolni” gyermeküket, unokájukat, inkább vállalják a nélkülözést. Az eljárást a tanácsok sem szívesen kezdeményezik, mivel sok vesződség- gel jár. Inkább tovább oszt- ják-aprózzák a segélyeket. Közben pedig azokat rövidítik meg, akik valóban teljesen egyedül maradtak és a tanácson kívül sehonnan sem várhatnak segítséget. B. A. Horgászok \
