Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-24 / 197. szám

1974, augusztus 24 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A szántó földi növénytermesztésben alkalmazott Iparszer« termelési rendszerek helyzete, a továbbfejlesztés feladatai lllFl ' — A kukoricatermesztés eredményeit a rendszergaz­dák értékelték. Ennek alap­ján megállapítható. hogy 1973-ban a terméseredmé­nyek a rendszerekben na­gyobb mértékben növeked­tek. mint a rendszeren kí­vüli gazdaságokban. Szol­nok megyében a kukorica átlagtermése 43,3 q/ha volt. A különböző termelési rend­szerekhez csatlakozott gaz­daságok kukorica átlagter­mése pedig 51. 1 q/ha. amely a bázishoz viszonyítva (40.8 q ha) 25 százalékos termés- eredmény növekedésnek fe­lel meg. A bázishoz viszonyítva országosan is jelentős a nö­vekedés, a rendszerek át­lagában 25,0 százalék. a rendszeren kívüli területek termésnövekedése azonban csak 4.2 százalékos. Az egyes termelési rend­szerekben országosan a négy kiugró eredményt elérő tsz között találjuk a tószegi Dózsa Tsz-t. 75, .8 q/ha ter­méseredménnyel. A felhasznált műtrágya mennyisége a rendszerekben az országos átlaghoz viszo­nyítva jelentősen növekedett. A rendszerben az átlag 8 kg/q, ez kb. megegyezik az elméleti értékkel, ugyanis 1 q kukorica előállításához a növény a talajból 8,3 kg'q NPK hatóanyagot von ki. A rendszerekben a hagyo­mányoshoz viszonyítva az élőmunka-felhasználás je­lentősen i csökkent, ugyanis hagyományos technológiával 1 ha kukorica előállításá­hoz 45—50 munkanap szük­séges és emellett még 4—5 traktor munkanap és 3—4 fogatnapot is felhasználnak a mezőgazdasági üzemek. A rendszerekben 15 óra/ha gépi és 25—30 óra/ha kézi munka szükséges. A rendszerekben a kukorica közvetlen költségei az aláb­biak szerint alakulnak: 7— 9 000 Ft az egy ha-ra eső költség 50—60 q ha átlag­termés esetén. Így az egy q-ra eső költség 120—170 Ft között alakul. A megyei rendszerek kö­zül 1973-ban csak a Hóki Cukorrépatermelési Rend­szer működött. összességében megállapít­ható, hogy a rendszergazdák 1973. évi tevékenységével a partnergazdasógok elégedet­tek, a technológiai tervek, a gépellátás, a szaktanácsadás magasszintű tudományos ala­pokon nyugszik. Célkitűzést a terméshozamok növelése 1974-ben Szolnok megyé­ben a következő termelési rendszereket hagyták jóvár: 1. Besenyszögi Lucernater­melési Rendszer: Az 4974 évi induló terület 5 000 ha, mely a rendszer kiterjedé­sével mintegy 10 000 hek­tárra bővül. A ^komplex technológia területi egysébe 300 ha. Géprendszere 90 százalékban szocialista, 10 százalékban tőkés. 2. Zagyvarékasi Gyepgaz­dálkodási rendszer: A rend­szerhez 2 606 hektár terület tartozik 1974-ben, a rend­szergazda célkitűzése mint­egy 8—10 ezer hektárra fej­leszteni. A komplex techno­lógia »területi egysége 150 hektár. Géprendszere 90 szá­zalékban szocialista, 10 szá­zalékban tőkés. 3. Rákócziiéivá—Szajol Bzó­jaterme'ési Rendszer: 1974- ben 2 420 hektár területen termel, távlatban 5 Ooo ha szója, 8 000 ha kukorica a feileisztési terve. A komplex technológia egysébe 600 ha. melyből 200 ha szó­ja, 400 ha kukorica. Gép­rendszere 50 százalékban szocialista, 50 százalékban tőkés. 4. Tiszaföldvári Búzater­melési Rendszer: 1974-ben 17 915 hektár a területe, távlati célkitűzése 50 000 hektárra történő fejlesztés. A komplex tehcnológia terü­leti egysége 600 hektár. Gép­rendszere szocialista. 5. Karcagi Rizstermelési Rendszer: 1974-ben 8 131 hektáron termel, célkitűzé­se 10 000 hektárra történő fejlesztés. A komplex tech­nológia területi egysége 350 hektár. Géprendszere 90 szá­zalékban szzocialista, 10 százalékban tőkés. A megyei rendszergazda­ságok célkitűzése a termés­hozamok 20—30 százalékos elsősorban a megyei tapasz­talatok alapján néhány kö­vetkeztetést már levonha­tunk. Az iparszerű termelési rendszerek hozzásegítették szocialista mezőgazdasági nagyüzemeinket ahhoz, hogy a nagyüzemi kereteket kor­szerű nagyüzemi gazdálko­dással töltsék meg. Korábban nem remélt po­zitív irányú változás kö­vetkezett be a termelési fe­gyelem területén. A kornplex gépsorok alkalmazása szigo­rú agrotechnikai fegyelmet követel meg. A rendszerek­ben dolgozó gazdaságok te­rülethasználata, talajmunká­A MÉ\I által efismert rendszerek területi összesítése Me. ka Megnevezés 1973. __ _______1974,_______ Országos Megyei ha % Országos Megyei ha % Kukorica 250.624­28.778 11.5 447.189 32.251 7,2 Cukorrépa 16-351 9-612 58,8 29-854 11.081 37,2 Búza­­­17.915 17.915 100,0 Napraforgó 400 400 100,0 5.500 2.553 46,5 Eizs­­­12.600 8.151 64,5 Burgonya.­­­3.800­0,0 Lucerna­—­5.000 5.000 100,0 Gyep­­­8.000 2.606 32,6 Szója — — — “ 2.474 100,0 összesen! 267.375 38.790 14,5 529.838 82.011 15,5 növelése az elmúlt öt év át­lagához képest. Termelési rendszereink többsége még nem tekint vissza hosszú múltra, de a több éve működők tevékeny­ségét figyelemmel kísérve. ja, tápanya,ggazdálkodása. növényvédelem, fajtapoliti- kája és egyéb, a technoló­giában megszabott tevékeny­sége jóval meghaladja az átlagos üzemi szintet. Az iparszerű termelés előnye A termelési rendszerek­ben élesen ütköztetik a bioló­giai és a technikai feltétele­ket. Ennek eredményekép­pen máris megállapíthatjuk, hogy a rendelkezésre álló fajták néhány növényi kul­túra vonatkozásában koránt­sem felelnek meg az ipar­szerű termelés követelmé­nyeinek. Az új, nagyteljesítményű gépsorok lehetővé teszik a nagytömegű munkák opti­mális időben való elvégzé­sét is. Javul a munka minő­sége a talajelőkészítésben, vetésben, a tőszám biztosítá­sában, a műtrágya adagolá­sában, növényvédelemben, betakarításban, tartósításban, tárolásban. A gépi teljesítmények többszörösére emelkedtek és a kukoricatermesztés • élő­munka-szükséglete igen je­lentősen csökkent. A csökke­nés 35—60 százalékos az egyes rendszerekben, értve a traktorosok munkaidejét is. Szolnok megyében 1973- ban — kalkulatív számítá­sok szerint — a rendszerek bevezetése 930—950 ezer munkanap mgtakarítást tett lehetővé: mintegy 3 500 dol­gozó munkája vált átcso- portosíthatóvá más területek­ig. Ez a , rendszerben gaz­dálkodó tsz-ek tagjainak 11—12 százalékát teszi ki, a rendszerbe vont nagyüze­mi területek 20.8 százalékos részesedése melletti. Az emberek szakmai kép­zése és továbbképzése a rendszerekhez tartozó üze­mekben fokozódott, s a munkaerkölcs erőteljesen ja­vult. Az újgépsorok alkal­mazása jelentős hatást gya­korolt a vezetés szervezetére, az üzem- és munkaszerve­zésre is. A rendszerekhez csatlakozó gazdaságokban a területi irányítás helyett az ágazati irányítási elvek ér­vényesülnek. A termelési rendszerek létrejötte, működése hatás­sal van az élelmiszergazda­ságon túl más népgazdasági ágakra is (gépipar, vegyipar), különösen a műtrágya és a növényvédpszer, valamint a hazai gépgyártás területén. A termelési rendszerekben dolgozó gazdaságok az elért többlettennés révén hozzájá­rulnak az életszínvonal gyorsabb növeléséhez, és így egész szocialista társadal­munk ügyét szolgálják. Ezért a rendszerek fejlesz­tése gazdaságpolitikánk ré­szévé vált. A tudományos technikai forradalom, az ipari eszkö­zök beáramlása igen jelentős változást hozott a falu tár­sadalmi és kulturális életé­ben. kihat az ott élő em­berek életmódjára, szemlé­letére. A szakmai színvonal nagy mértékben fejlődött, nagyobb az általános mű­veltség és kultúráltság. Dr. Hegedűs Lajos a megyei tanács elnöke (Folytatjuk) Messze az igények mögött Szolnok peremkerületeinek áruellátásál ól Szolnok munkáslakta ke­rületeinek áruellátását tár­gyalta meg a járási-városi népi ellenőrzési bizottság. A tanácskozást alapos felmérés, tájékozódás előzte meg. A vizsgálatra csaknem 130 munkanapot fordítottak, 12 érdekelt vállalatra, 39 boltra terjesztették ki a város 12, munkáslakta körzetében. A vizsgálat tárgya 53, kü­lönféle élelmiszer és háztar­tási cikk volt: a kereslet és a kínálat tükrében. A terjedelmes vizsgálati jegyzőkönyvből és a tanács­kozás vitájából megállapít­ható, hogy az áruellátás te­kintetében még mindig lé­nyeges különbség tapasztal­ható a belvárosi és a perem- kerületi boltok között. De szá­mottevő az eltérés akkor is, ha a különböző körzeteket vi­szonyítjuk egymáshoz. Ezt a tényt elsősorban az üzletek nagysága és korszerűsége okozza, de az egyes boltok vezetőinek, beosztott dolgozói­nak szakképzettségében, gya­korlatában meglévő különb­ségek is sok mindent megha­tároznak. Munkaerőhiány, kény elmesség A népi ellenőrök nagyon sok olyan boltot találtak, ahol kannából nem árusítot­tak tejet', mondván, erre már nincs igény. Á valóság ennek egyelőre ellentmond: a mun­káskerületekben még, nagyon sok az olyan szerény jövedel­mű család — nyugdíjasok! — akiknek a kannás és zacskós tej ára közötti 50 fillér több­letkiadás is számít. Általában sok a panasz, hogy délutánra elfogy a tej és a péksütemény. Ennek okát is a boltvezetők munkaerőgondjaiban, vagy kényelmességében kell ke­resni. A sütőipari vállalat például délután is tud és akar szállítani az üzleteknek, — friss sütést — ha megren-| delést kapnak. A tejipari vállalat is úgy nyilatkozott, ha a bolt igényli, akár 5 li­teres tételben Is hajlandó kannás tejet szállítani. Számos boltban tapasztal­ták a népi ellerlőrök, hogy sajtféleségből nincs válasz­ték, — vagy éppen nem volt sajt az üzletben. — Áruhiány? Dehogy! A tejipar 40—60 fajta sajtot szállít ‘ megrendelésre, sőt több esetben úgy járatja körben szállítókocsijaival a boltokat, hogy vegyenek tő­lük sajtot, — megrendelésen felül, mert van bőségesen. A tejföl is sűrűn elfogy a boltokban. Ennek sem a szál­lító vállalat az oka, hanem a boltok túlzott óvatossága. Félnek, hogy a „nyakukon marad” az áru. Olyan peremkerületi bol­tot is találtak a népi ellenő­rök, ahol egész hónapban nem árultak füstölt szalonnát (az Élelmiszerkiskereskedel­mi Vállalat 18-as és 65-ös boltja) holott a Húsipari Vál­lalat folyamatosan szállítóké­pes volt ebből az olcsó ter­mekből is. ^ónéhány boltban a tepertő voit „hiánycikk”. Kiderült ennek is az oka. A munkás­lakta kerületekben a tepertő keresett élelmiszer, a Hús­ipari Vállalat viszont — mechanikusan — a túrajára­tok indulási sorrendjében te­rítette az árut. Elsősorban a nagyobb forgalmú üzletek- : nek szállított — nagyobb té­telt — a kisebb, peremkerüle­ti boltokba jutott, ha maradt. Egyébként — a tepertő szál­lításától eltekintve — a vál­lalat dicsérendő értékesítési tevékenységet fejt ki az ol­csóbb árük — dtsznósajt, má­jas és bácskai hurka, somogyi felvágott, stb. — forgalmának növelése érdekében, s ponto­san, megbízhatóan szállít, — állapítja meg a vizsgálat. Sajnálatos, hogy a török­szentmiklósi baromfifeldol­gozó a kisebb boltok igényét baromfiaprólékból nem tud­ta maradéktalanul kielégíte­ni. A gyümölcs és a zöldség A zöldség- és gyümölcsel­látással szinte minden kerü­letben baj volt az idén is. Az ellátás színvonala nagyon változó, van ahol csak 30 százalékos, máshol 85 száza­Molnárok mondják Rend és tisztaság minden­felé. A gépek egyenletesen őrlik a búzát, a molnárok szótlanul jönnek-mennek, mindegyik ismeri jól a fel­adatát. Rákóczifalváról újabb gabonaszállítmány érkezik, és már öntik is a garatba. Évszázados mesterség a mol- nárság, mégis úgy tűnik, hogy napjainkban egy kissé a feledés homályába merült. Nemcsak hogy alig gondol­nak rá az emberek, a molnár szakmát kevesen is választ­ják. Szilágyi Imre főmolnár mindössze 32 éves és 1953- ban mint tanuló került a szolnoki Tisza malomba, az- óti is ott dolgozik. — A nagybátyám ts itt volt molnár. Gyerekkorom­ban sokat bejöttem hozzá. Már akkor megtetszett ne­kem ez a szakma. A legszebb az volt, amikor odáig jutot­tam, hogy az őrlést már ön­állóan le tudtam vezetni. — Mióta főmolnár? — Csak két éve. Addig az őrlésvezetésnél dolgoztam. A malomipari technikumot 1972-ben végeztem el Buda­pesten, amihez minden segít­séget megkaptam a vállala­tomtól. Aki tanulni akar. se­gítőik. Most is van egv be­tanított molnárunk. Ecseki Tibor, aki szeptemberben megy szakmunkásvizsgára. Ecseki Tibor vékony szem­üveges ember. Mikpr látja csodálkozó tekintetemet mo­solyogva mondja: — Tudom, mire gondol! Már nem először fordult elő. Még mindig az a közhiede­lem, hogy a molnároknak nagyon sokat kell zsákolniok. Hát kérem ez nem így van. Én 1963-tól dolgozom a ma­lomban. de emelni szinte alig kell. Mindent a gépek csi­nálnak. Szeretem a szakmát és szeretnék levizsgázni. — Melyik gépen szokott dolgozni? — A harmadik emeleten vagyok az úgynevezett kop­tatógépeknél. Ha azonban szükséges, máshol, is be tu­dok segíteni. Most például az örlőgépek ellenőrzésével bíztak meg. A jártasságomat a sokéves tapasztalatnak és gyakorlatnak köszönhetem. Ismerem a malomnak min­den zegét^zugát. Sőt a kisebb hibákat meg is javítom. Szombat Gábor molnár 22 évi távoliét után tér vissza szakmájába. Csak három he­te dolgozik a malomban. — Régebben nagyon gyen­gén fizették ezt a munkát. Én 1943-ban szabadultam és nemsokára megnősültem. Akkor a feleségem többet keresett. Nem bírtam elvisel­ni. elmentem segédmunkás­nak. Mielőtt ideiöttem. a pa­pírgyárba voltam állásban, de naponta 220—240 mázsa papírt is meg kellett moz­dítanom. Itt. — hogy úgy mondjam úri helyem van. Tizenöt—húsz mázsát. ha arrébb teszek naponta, meg aztán jóval többet is kere­sek. — Milyen érzés újra a ma­lomban dolgozni? — Kicsit furcsa volt 22 év után visszatérni. Azt hiszem, beletelik egy kis idő. mikor­ra „átveszem” a szakma újabb fogásait. Bizony, ezt a malmot már össze sem lehet hasonlítani a régiekkel. A molnár mestersé"°t Kisúj­szálláson tanultam. A múlt­ban még gőzgépek hajtották a malmot, most pedig min­den villannyal megy. Utólag nagyon bánom, hogy nem jöttem előbb. Szeretném mi­előbb elsajátítani' az újabb technológiát, ezért sokat for­gatom a szakkönyveket. Je­lenleg csak annyit mondha­tok. örülök, hogy újra szak­munkát végzek. A molnárság manapság nem tartozik a divatos szak­mák közé. Talán az embe­rek nem is ismerik eléggé. A köztudatban úgv él. hogy nehéz szakma, A valóság, mint arról a fentiek tanús­kodnak: egyáltalán nem az. Megvan saiátos szépsége és szakmai rangja. Bóna Zoltán lékos. A vitában felszólalók­nak adunk igazat, akik azt mondták, hogy a város zöld­ség- és gyümölcsellatása az idén már nem elsősorban ter­melési kérdés — tehát nem a termelők miatt mutatkoztak zavarok — hanem sukkal jn- kább kereskedelmi problé­ma. Mezőgazdasági nagyüze­meink még jobban is el tud­nák látni a várost különböző gyümölcs és zöldségfélékkel, ha a felvásárló és szállító szervek munkája megfelelőbb lenne. Nagy gondot okoz pél­dául, hogy a Volán nem ren­delkezik elég, kisméretű te­hergépkocsival, a nagykapa­citású kocsik használata pe­dig gazdaságtalan. így ki­sebb boltokba kisebb té­teleket csak nagyon „meg­gondoltan” szállítanak. Jónéhány olyan bolt van a városban, ahol a raktár és eladótér tekintélyes részét a sörös és a boros ládák töltik ki, s a bolt nem vesz át több zöldséget és gyümölcsöt, mert nem tudja raktározni. A vizsgálat kiterjedt külön­ben arra is, hogy az olcsóbb sörökből és torokból milyen az áruellátás. Sajnálatos, hogy az üdítő­italok, gyümölcslevek forgal­mazását nem vizsgálták meg! FÜSZÉRT: a raktáraink gazdagok Huszonhat fajta, a FÜ­SZÉRT szállítási hatáskörébe' eső élelmiszer közül 15 cikk­nél talált az ellenőrzés az üz­letekben árukiesést. Megálla­pították, hogy a FÜSZÉRT szolnoki fióktelepe a kérdé­ses cikkekből bőséges készle­tekkel rendelkezik, sőt bizo­nyos cikkekből túlzott kész­letekkel. Az áruhiányt a bol­ti megrendelések elégtelen­sége okozta. Ezek a hibák el­sősorban az Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat 17., 18., 28., 35., 66. és 89. számú bolt­jainál jelentkeztek. Néhány áruból — marga­rin, citrom, stb. — a FŰ­SZERT nem tud folyamato­san szállítani. Javítani kell, és lehet, de... A peremkerületek áruellá­tásán haladéktalanul javíta­ni kell. A tanácskozás a vizs­gálat tükrében leszögezi, hogy lehet is javítani, de gyö­keres változást csak új, kor­szerű üzletek építésével és szakmailag is művelt keres­kedelmi dolgozók nevelésével lehet elérni. A szolnoki ÁFÉSZ újabb korszerű áruházakat épít. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat szintén. Mindezzel párhuzamosan javítani kell a kereskedelem káderutánpót­lásán. Különösen az élelmi­szerkereskedelemben dolgo­zók egy részének szakmai műveltsége, rátermettsége — tisztelet a kivételnek — az alapvető követelményeknek sem felel meg. összegezve: az elmúlt évek­hez képest javult ugyan a szolnoki peremkerületek áru­ellátása, de változatlanul az igények mögött marad. i „ - H -! . V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom