Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-24 / 197. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. augusztus 24. HÁROM ÉVTIZED Eredmények és gondok a mezőgazdaságban A Cazanesti sertéskombinát. Teljesítménye évi 150 ezer sertés Lengyel—magyar vegyipari kooperáció Szovjet—olasz tudományos-műszaki együttműködés A L.Unita írja Olaszország érdekéből Az olasz kormány még mindig nem cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint Itá­lia kész befogadni azokat a NATO támaszpontokat, ame­lyeket Görögországban fel­számolnak azt követően, hogy Athén elhatározta, kilép az Észak-Atlanti Szövetség in­tegrált katonai szervezetéből. Az olasz külügyminiszté­riumhoz közelálló források szerint az olasz kormány két okból nem cáfolhatja meg a hírt: egyrészt a támaszpon­tok befogadásának visszauta­sítása fokozná a NATO vál­ságát, amelyet a ciprusi kon­fliktus és a görög döntés már amúgy is igen élessé tett; másrészt egy kifejezett el­utasító nyilatkozat erősítené az athéni kormány pozíció­ját és csökkentené azokat az amerikai reményeket, ame­lyek abban fogalmazódnak még, hogy Görögország eset­leg felülvizsgálja döntését. Az Olasz Kommunista Párt központi lapja, a L’Unitá csü­törtöki számában visszauta­sít já mindkét okfejtést. „Olaszországnak nem érdeke, hogy kikaparja a gesztenyét az Egyesült' Államoknak, sokkal inkább érdeke, hogy ezt az alkalmat is felhasz­nálva, az Észak-Atlanti Szö­vetség mélyreható átalakítá­sára irányuló politikát szor­galmazzon. A probléma nem az, hogy Görögdtszágot visz- szatereljék az akolba, hanem az, hogy segítsék új európai kapcsolatainak kialakítására irányuló nehéz erőfeszítései­ben” — állapítja meg az OKP lapja. 29 MILLIÓ TÁMASZPONTRA Az amerikai szenátus had­ügyi bizottsága csütörtökön 29 millió dolláros összeget ha­gyott jóvá az indiai óceánon levő Diego Garcia szigeten található amerikai támasz­pont kiépítésére. Ez a döntés annak ellenére született, hogy az amerikai és a nemzetközi közvélemény határozottan til­takozott a terv ellen. Románia sem függet­len a nemzetközi piac ingadozásaitól. A nemzetközi energiaválság az ország energiagazdálkodásá­ban is fontos változásokat hozott. Első lépésként a fo­lyékony fűtő- és üzemanya­gokkal történő takarékosko­dást. Romániának vannak ugyan gazdag kőclajforrásai, de azok nem fedezik a bel­ső szükségletéket. A hiány­zó mennyiséget mindenek­előtt arab országokból im­portálják. Tavaly nyáron megdrágult a benzin ára és bevezették adagolását. Idén az adagolást feloldották, de a benzinárat újból emelték. Korlátozták az elektromos energiafogyasztást. A közvi­lágítást 40 százalékkal csök­kentették (az útvonalakon és a közutakon minden máso­dik izzólár# iát kicsavarták). A központi fűtést és a me­legvízszolgáltatást adagolják. Mivel a nemzetközi piacon a papír iránt növekedett a kereslet, Romániában tavasz óta takarékoskodnak a pa­pírfelhasználással is. A könyvkiadásnál a mércéket megszigorították, egyes lapo­kat megszüntettek, másokat összevontak, a megmaradt lapoknál pedig csökkentették az oldalterjedelmet és az új­ságok példányszámát. A gyermekeket felszólították, gyűjtsenek minél több t>a- pírt. a gyűjtésben élenjáró pionírokat dicséretben ré­szesítik. Az elsődleges figyelmet Romániában az ipar, azon belül is a nehézipar fejlesz­tésére fordították, a mező- gazdaság csak ezután követ­kezett. Az első állami gaz­daságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1949- ben alakultak. Az átszerve­zés 1962-ben fejeződött be. A termelőszövetkezetek a mezőgazdasági területek 60,5, az állami gazdaságok 30,1, az egyéni gazdaságok pedig 9.3 százalékát birtokolják. A há­ború előtt négyezer traktor volt az országban, ma 120 ezer. A kétségtelen eredmények mellett a mezőgazdaságban hiányosságok is vannak. A lakosság élelmiszerekkel va­ló ellátottsága nem kiegyen­súlyozott, a belső piacon a húsféleségek iránti kereslet mkssze meghaladja a kínála­r főt. Ez nemcsak az élelmi­szerek exportálásának követ­kezménye. .. Gond az egyéni és társadalmi érdekek közöt­ti egészséges egyensúly ki­alakítása. Az engedélyezett háztáji gazdaságok területe kicsiny, alig néhányszáz négyszögöl, de gondozottak és tulajdonosaik számára fontos megélhetési forrást jelentenek. Bár a munkaké­pes lakosság több mint 40 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, az állami gazdasá­gok és a termelőszövetkeze­tek a nagy idénymunkák idején munkaerőhiánnyal küzdenek. Ügy próbálnak ezen segíteni, hogy a burgo­nyaszedés. a kukoricatörés és más fontos mezőgazdasági munkák elvégzésére a fal­vakba irányítják az iskolák tanulóit, az egyetemek hall­gatóit, a gyárak és az in­tézmények dolgozóit, a had­sereg alakulatait. A Scinteia és a többi lap az ilyen eljárást az idén ta­vasszal is a „lelkes hazafias­ság megnyilvánulásaként” dicsérte i és naponta közölt jelentéseket a munka előre­haladásáról, a részt vevő fia­talok számának alakulásáról. Nyáron a mezőgazdasági dolgozók országos értekezle­tén Ceausescu pártfőtitkár kijelentette: tűrhetetlen, hogy egészségtől kicsattanó falu­siak karbatett kézzel szem­léljék. miként takarítják be helyettük a városi fiatalok és dolgozók a termést. Ez nem lehet a mezőgazdaság fejlesztésének útja... A román vezetőség figye­lemreméltó erőfeszítéseket tesz, hogy az ifjú nemzedé­ket és általában az ország lakosságát a munka szerete- tére nevelje. Az iskolák ta­nulói a tantermeket saját maguk meszelik és festik. Tanműhelyeket rendeznek be. hogy a fiúk és lányok ideje-korán megtanulják a barkácsolás és a szerszámké­szítés művészetét. A tanmű­helyeket a szülők anyagi hozzájárulásaiból szerelik fel. Néhány évvel ezelőtt beve­zették az önkéntes hazafias munka gyakorlatát. Az ál­lampolgárok szabad idejük­ben parkokat, bekötőutakat úszómedencét építenek. Ha ezt elmulasztják, havonta fi­zetendő hozzájárulásokkal segítik elő a hazafias mun­kálatokat. A párt vezetősége már évek óta sürgeti, hogy az intézményekben dolgozó szakemberek időszakonként vonuljanak fizikai munkára. Az írókat is felszólították, hogy költözzenek vidékre, nyújtsanak konkrét segítsé­get a helyi tanácsoknak, ter­melőszövetkezeteidnek, s ez ihlesse őket a szocialista jelen valóságát tükröző igé­nyes művek alkotására. Marton László Az 1971-ben megszervezett lengyel—magyar vegyipari együttműködés, amelynek lé­nyege a műszálipari gyártás­szakosítás, az elmúlt évek során rendkívül előnyösnek bizonyult. Ezért a két fél úgy döntött, hogy együttműködé­süket az elkövetkező években nemcsak folytatják, hanem bővítik is. A tervek szerint az 1976—1980-as években Lengyelország 4000 toánáról (1976) 10 000 tonnáig terjedő A Szovjetunióban befejező­dött az olasz—szovjet vegyes­bizottság első ülésszaka, ame­lyen a két ország közötti tu­dományos és műszaki együtt­működés jövőbeni alakulását tárgyalták , meg. Olaszország és a Szovjetunió között a tu­dományos-műszaki együtt­működés eddig csupán szek- toriális egyezmények alapján történt. Az együttműködés­re most új formában kerülne sor olyan eddig elhanyagolt szektorokban is, mint pl. a hajózás automatizálása, a titán nem űrhajózási célokat szolgáló felhasználása, a jég­esővel és a termorádioaktív egyensúllyal kapcsolatos ku­tatások, „hibrid” számítógé­pek fejlesztése. (1980) poliészter-szál szállít­mányokat fog küldeni Ma­gyarországnak. Ennek ellené* ban Magyarország el fogja látni Lengyelországot poliak- rilnitril-szállal (1976-ban 3 ezer tonna, 1980-ban 10 ezer tonna), valamint évente 600 ezer tonna poliamid-selyem- szállal. Az előirányzatnak megfelelően 1980-ban a szál­lítmányok értéke mindegyik fél részére 8 millió rubel lesz. A két ország között az em­lített egyezmények megköté­se nyomán fokozódik majd az együttműködés a számítás- technika, a távközlés, a nyersanyagok kiaknázása és szállítása, valamint az űrku­tatási létesítmények építése terén. A vegyes bizottság munkálatai során rendkívül figyelmet szenteltek a kör­nyezetvédelmi kérdéseknek. Olasz részről felsorolták azo­kat a szektorokat, amelyek­ben különösen gyümölcsöző­nek bizonyulna a bilaterális együttműködés: az ivóvíz és ipari víz tisztítása, a légkö­ri szennyeződés felszámolása, a munkahelyi környezetvé­delem, az ipari eredetű szennyeződés gazdasági és territoriális aspektusaira vo­natkozó kölcsönös informá­ciócsere. Új francia városi autó Kir.giziában az Isszik-Kul tó partján található a kis Ottuk falu. A vadászmadár - idomítás „utolsó mohikánjai” élnek itt. A köztársaságban itt van az egyetlen madár­idomító Iskola. Szirtisasokat, sólymokat és héjákat idomítanak va­dászatra. A héja nyulat, fá­cánt. vadkacsát zsákmányol. A sólyom elejti a vadlibát. A szirtisas pedig pusztítja a rókát, de ha jól idomítják, megtámadja a farkast is. — A legnagyobb szirtisas komoly ellenfele a farkasnak — mondja Asirbaj Bejerma- nov, a legidősebb. 74 éves madáridomító. — Ilyen az én ötéves Dzsanbozom is. Több mint 80 rókát és több farkast ejtett el. Asirbaj legkisebb fia, a 15 éves Kamcsibek a sólymok­kal foglalkozik. Ez a madár nagy magasságból, zuhanó kőként csap le áldozatára. Kamcsibek neveltje, a Dra- kon nevű sólyom bajnoksá­got nyert. A tavaly ősszel rendezett vetélkedőn nem­csak a legjobb eredményt érte el, de az ő röpte bizo- nyúlt a legszebbnek. A • 14 éves Riszkulbek Sambetovnak két nagyszerű szirtsasa van. Az iskolai órák után felnyergeli lovát és a két madárral a távoli szakadékokhoz indul vadász­ni. — Felnövekszik az új va­dásznemzedék — simogatja meg elégedetten szakállát Szívesen hallgatják a gyerekek tapasztalt, idős va­dász, Asirbaj elbeszélését, aki híres szirtisasát, Dzsambozt is magával hozta. Asirbaj apó —. Ök lesznek a mi hagyományaink őrzői. A ragadozómadarakkal történő vadászat az embe­rek régi szenvedélye itt. A Kirgiz SZSZK kormánya az ősi nemzeti hagyomány megőrzésére az Isszik-Kul tó partján „Szemiz-Bel” elne­vezéssel állami vadgazdasá­got létesített. A 97 ezer hek­táron gazdag ragadozóma­dár- és apróvadállomány tenyészik. A védett terület alapszabálya: „Tedd le a fegyvert szállj a nyeregbe és vigyél magaddal a vadá­szatra egy szirtisast” i Tedd le a íegyvert! A Watergate ügy ELHALASZTOTTAK A PERT A fellebbviteli bíróság javas­latára szeptember 9-ről szep­tember 30-ra halasztotta John J. Sirica körzeti bíró a Watergate-ügy hat vádlottja, közöttük Ehriichaman volt fehér házi tanácsadó perének kezdetét. A vádlottak ugyan­akkor azt kérték, hogy az el­járás megkezdését a jövő esztendőre halasszák. Sirica bíró egyidejűleg közölte: re­méli, hogy a per még ez év vége előtt befejeződik. A világ népessége Az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén nyilvánosságra hozott becsült adatok szerint 1973 közepén 3 milliárd 860 millió fő volt a világ országainak lélekszá- ma, kétszer annyi, mint 36 esztendővel ezelőtt. Az ENSZ felmérése szerint az említett időpontban Kína lakosságá­nak száma 793 millió, Indiáé 596 millió, a Szovjetunióé 249 millió, az Egyesült Álla­moké 209 millió s a százmil­lió feletti lélekszámú orszá­gok közé tartozik Indonézia, Japán és Brazília, A nagyvárosok parkolási gondjainak csökkentésére az egyik megoldás a minél ki­sebb helyigényű gépkocsik elterjedésének a szorgalma­zása lehet. Az ilyen típusú autók ma még meglehetősen szerény választékának a bő­vítésére a francia Citroen cég „Minima” néven újfajta vá­rosi gépkocsit hozott forga­lomba. A „Minima” mind­össze 3,60 négyzetméternyi területet foglal el parkoláskor, hossza csupán 2,40 méter. Parkolási helyszükségletét a csúszóajtók is csökkentik. Kis méretei ellenére négy A washingtoni Kereskede­lemügyi minisztérium adatai szerint az Egyesült Államok­ban júliusban 16 százalékkal kevesebb új lakás épült, mint júniusban. Az Egyesült Álla­mokban 1970 óta nem volt ilyen csökkenés a lakásépí­tésben. Számos amerikai épí­tőipari cég és építőanyagokat A Westminstert kereske­delmi kamara, amely sok or­szágban szervezte meg a brit kereskedelmi missziókat, augusztus 31-én küldi el első küldöttségét Kelet-Európába. Az első vendéglátó országnak Magyarországot választották. A missziót F. T. Bolt, az A. Long Products of Wembley, Middlesex vezérigazgatója vezeti, aki az építőiparban alkalmazható csőkorrózió-vé­személy befogadására alkal­mas az új városi autó, amely­nek csúcssebessége megha­ladja az óránkénti 100 kilo­métert. A „miniautó” 602 köbcentiméteres motorját és néhány konstrukciós elemét a Citroen gyár egy korábbi tí­pusából — a Dyane—6-ból — „vették kölcsön” a tervezők (a Dyane—6 egyébként 3,87 méter hosszú karosszériájú). Az orrmotoros, fronthajtású „Minima” kéthengeres boxer- motorja 32 lóerős. Fogyasztá­sa 6 liter száz kilométenként a 98 oktános benzinből. gyártó üzem csökkenteni vagy beszüntetni kénytelen a ter­melést. Idén 29 százalékkal több építőipari cég szüntette be működését, mint 1973-ban. Több százezer építőipari munkás elvesztette munka­helyét. Az építőiparban 10,6 százalék a munkanélküliség aránya. delmi anyagokat kínál majd eladásra. A misszió többi tag­ja olyan termékeket kínál fel, mint textil-darabáruk, lektronsugár-hegesztőkészü- lékek, csőgyártó és -kezeld műanyag csapok és szelepek, jegyárusító berendezések és pénzérme-számláló készü-' lékek, csőgyártó és- kezeld készülékek, valamint sze-j gecsgyártó gépek. ] Tizenhat százalékkal kevesebb lakás Brit kereskedelmi misszió látogatása <

Next

/
Oldalképek
Tartalom