Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-22 / 195. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. augusztus _ JL , /jyutfehn­Tanács a tanácsnak A találó cím egyben a mű­sor tartalmára is utal. Rap- csányi László és a vidéki stú­diókban helyet foglaló kolle­gái a várossá válás gondjait, problémáit keresték néhány szemléletes példán keresztül. Baranyából olyan példát választottak a műsor szer­kesztői, amely négy telepü­lést összefogó, s egyben ki­szolgáló tanácsi apparátus gondjaival ismertet meg. Siklós és a hozzá tartozó há­rom másik település tanácsá­nak gond jai érzékeltetik, mi­lyen feszültségek támadhat-' nak a közös tanácsokon belül, még akkor is, ha egyébként ezek az összevonások általá­ban beváltak. Győr-Sopron megyéből Ka­puvárról hallhattunk ripor­tot. példát arra, hogy egy né­hány éve városi rangot ka­pott település hogyan tud új státuszával élni. Az újfehér­tói riport a tanácsi munka felelősségére, a következet­lenség veszélyeire hívta fel a figyelmet. A sárospataki in­terjú pedig azt bizonyította, hogy a történelmi múlt a vá­rosiasodásnak csupán egyet­len tényezője, s ma már csak ebből nem lehet egy telepü­lés rangját, még kevésbé fejlődését leszármaztatni. A városiasodó nagyközsé­gek, kisvárosok sorában ben­nünket természetesen Mező­túr példája érdekelt legjob­ban. A rövid, de sokatmondó riportban Forró Tamás ri­porter, a város tanácsának két vezető dolgozóját mutatta be. Ök ketten fogalmazták meg a műsor talán legfonto­sabb mondanivalóját, egy­ben a tanácsi munka alapté­nyezőjét: szeretni kell a hoz­zájuk forduló, ügyes-bajos ügyeiket intéző embereket, türelemmel, segítő jószán­dékkal kell közeledni hozzá­juk. A közvetítés említésre leg­méltóbb erénye, hogy egy bonyolult, szövevényes kér­déskomplexumról sikerült könnyedén, fesztelenül, szin­te hangulatosan beszélgetni, anélkül, hogy ez a mondandó komolyságát veszélyeztette volna. Sajnos Rapcsányi László vidéki kollegái közül ezt a hangvételt nem min­denkinek sikerült átvenni, épp ezért örülünk, hogy a mezőtúri riport, a körkapcso­lásban pedig a szolnoki rész­vétel talán a közvetítés leg­színesebb foltja volt. Tiszazugi hétköznapok Alig negyedóra a rádió mű­sorában a szolnoki stúdió adása, egy magáról nem so­kat hallató vidékről, a Ti­szazugról. De ebben a 15 percben Tiszazug szinte va­lamennyi településének leg­fontosabb gondjáról hallunk. Láthatjuk, hogy ez a nem régen még Szolnok megye legelmaradottabb vidékének számító táj mennyit fejlődött az utóbbi évtizedekben. Szó esik munkáról, a Tiszazug Termelőszövetkezet minden­napos gondjairól; az iparral ismerkedő, de még a háztá­jiban is dolgozgató nőkről, a ti­szazugi konzervgyárban; be­szélgetést hallunk a cserke- szöllői fürdőről, az ellátás­ról. ...S most látom, szinte címszavakban is nehéz felso­rolni, mi minden szerepel a rövid riportban. Elgondolkodtató, hogy a „nagy rádió” műsorainak ef­fajta időkorlátozás, mint amilyen a vidéki stúdiók je­lentkezését behatárolja, nem jönne-e időnként jól, hiszen szemmel láthatóan tömör fogalmazásra készteti a ri­portereket. — trömböczky — HÁROM ÉVTIZED Románia a felszabadulás után Í ' A Román Szocialista Köztársaságban ezek­ben a napojcban em­lékeznek meg az ország fel­szabadításának, román hiva­talos megjelölés szerint a .,nemzeti antifasiszta fegyve­res felkelés” kitörésének 30. évfordulójáról. A szovjet csapatok 1944 augusztusában már elérték Iasi térségét és feltartóztat­hatatlanul nyomultak Nyu­gat felé. A román burzsoázia és hadvezetés számára egy­értelművé vált. hogy a hitle­ri Németország a háborút elveszítette. Mihály király augusztus 23-án bejelentette, hogy Románia beszünteti a hadiállapotot a Szovjetunió­val és felszólította Németor­szágot, hogy csapatait vonja ki Románia területéről. A román hadsereg szembefor­dult a német hadigénezettel és a győzedelmesen előrenyo­muló szovjet haderőknek ér­tékes segítséget nyújtott Ro­mánia. sőt Magyarország és Csehszlovákia felszabadítá­sához. 1944 októberének vé­gén az ország területéről a fasiszta szoldateszka utolsó alakulatait is kiűzték. Románia felszabadult és megnyílt az út a demokrati­kus kibontakozáshoz, a nép követeléseinek kielégítéséhez. Végrehajtották a demokrati­kus fordulatot, a termelőesz­közök államosításával létre­jöttek a szocializmus építé­sének feltételei és megkez­dődhetett az új társadalmi rend építése. A Román Kom­munista Párt vezetésével három évtized alatt történel­mi feladatokat oldattak meg: a parasztok földet kaptak, a munkások a gyárak tulajdo­nosaivá váltak, jogokat ad­tak az együttélő nemzetisé­geknek. Harminc év eltelté­vel Románia dinamikusan fejlődő iparra és szocialista alapokon termelő mezőgaz­daságra támaszkodva kezd­heti meg a munkát a kitű­zött cél eléréséért — a sok­oldalúan fejlett szocialista társadalom felépítéséért. A megtett út nem volt sem sima, sem könnyű. A gyorsabb előrehaladást olyan tényezők gátolták, mint a régi rendszertől öröklött sze­génység, elmaradottság és tudatlanság. A felszabadulás előtt a lakosság csaknem fe­le írástudatlan Volt, a fal­vak többségében nem ismer­ték a villanyvilágítást. Ipar alig volt, s ha volt, csak egyes nagyobb városokban. A kisszámú munkásosztály nem rendelkezhetett kiter­jedtebb tapasztalatokkal és a felszabadulás után a fal­vakból kiáramló tömegek hí­gították fel sorait. Az új társadalmi rendre, minde­nekelőtt a Román Kommu­nista Pártra várt az a hallat­lanul nehéz feladat is, hogy a nemzetiségek között tuda­tosítsa az egymásra utaltság érzését. Románia haladó erői te­hát igen bonyolult és ellent­mondásos körülmények kö­zött kezdték meg az új élet megteremtését. Á kommunis­ta párt és a köréje tömörü­lő demokratikus erők azon­ban fokozatosan úrrá lettek a nehézségeken. 1945-ben Petru Groza vezetésével megalakult az ország első, valóban demokratikus kor­mánya. Egyik első intézke­désként általános földrefor­mot hajtottak végre. 1947- ben Mihály király lemondott, demokratikus alkotmányt fo­gadtak el és kikiáltották a Román Népköztársaságot. 1948-ban végrehajtották a termelőeszközök államosítá­sát. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezése 1949-ben kezdődött és 1962-ben feje­ződött be. 1965-ben hívták össze a Román Kommunista Párt emlékezetes IX. kong­resszusát, amely bizonyos te­kintetben új időszak kezde­tét jelzi Romániában. Ekkor hirdették meg a nagyszabá­sú és ambiciózus iparosítási politikát, kiáltották ki a Ro­mán Szocialista Köztársasá­got és választották Nicolae Ceausescut a Román Kom­munista Párt főtitkárává. E sorok írója az MTI bu­karesti tudósítójaként az utóbbi két évben a helyszí­nen követhette figyelemmel a Román Szocialista Köztár­saság fejlődését, tanulmá­nyozhatta az újabb és úiabb termelési sikereket hírül adó hivatalos és optimista jelen­téseket. NaDonta elolvasta a Szocialista társadalom építé­sén munkálkodó dolgozók újabb felajánlásairól szóló riportokat. Meghallgatta a Ceausescuról szóló verseket és kantátákat, a róla költött „újkeletű” népdalokat. Nagy­gyűléseken vett részt, ahol a tömeg perceken át vas­taps kíséretében skandálta az ország első férfiújának nevét, transzparenseket emelt a magasba a követke­ző feliratokkal: „Ceausescu — a nép!”, „Ceausescu a párt!”. A valóság megismerésére, a bonyolult jelenségek köz­ti eligazodás nem bizonyult könnyű feladatnak, mert a szocialista építés általánosan érvényes -törvényszerűségei Romániában a kialakult sa­játos körülményeknek meg­felelően, sajátos formában érvényesülnek. (Folytatjuk) Marton László Halál az országúinkon Az Egyesült Államokban az olajválság idején beveze­tett közúti sebességkorláto­zás következtében 1972-hez viszonyítva tavaly nyolcszáz­zal kevesebben vesztették életüket gépkocsibaleset kö­vetkeztében. A kisebb se­besség ellenére azonban még így is 55 800-an haltak meg az amerikai országutakon. A panamai döntés Az amerikaiak Kuba-elle- nes blokádjának újabb vere­ségeként értékelik Havanná­ban. hogy Kuba és Panama kedden felújította a diplo­máciai kapcsolatot. Panama a nyolcadik latin-amerikai ország., amely felújította dip­lomáciai kapcsolatát a szo­cialista szigetországgal. Pa­nama több mint egy évtize­de az Amerikai Államok Szervezetének nyomására számolta fel a hivatalos kö­teléket. A venezuelai rádió hír- magyarázója szerint eljött az ideje aryiak. hogy a caracasi kormány is megtegye a szük­séges lépést a venezuelai— kubai diplomáciai kapcsola­tok felújítására. A Costa Rica-i, az ecuado­ri és az argentin lapok me­legen üdvözlik a panamai kormány döntését. Bélyeggyűjtőknek Stockholmia 1974 a filatelisták éve: a Magyar Posta számos kiad­vánnyal emlékezik meg gyűj­tői eseményekről. Ezek sorá­ban szeptemberben 3 forint névértékű bélyeggel adózunk zánkban ritkán alkalmazott fólia-nyomással. A kiállításon rendkívüli ritkaságokat tárnak a látoga­tók elé, ott lesz a magyar bélyegen szereplő svéd kiad­r-rnn NATO Nfli FR! erem MNP a STOCKHOLMIA elnevezé­sű nemzetközi kiállításnak. Az új kiadvány Svédország első bélyegét, az 1855-ben ki­adott zöld színű 3 skillingis címletet ábrázolja. A bélyeg­hez alul szelvény kapcsoló­dik, amely a kiállítás jelvé­nyét ismerteti. Az emlékbé­lyeg három darabot tartalma­zó nyomdai ívekben készül, az arany színű részek a ha­vány sárga színű változatá­nak egyetlen ismert példá­nya is. Ezt a kincset Georg Backman szűkmarkú szülei­nek köszönhetjük. A 14 éves Georg a karácsonyi szünetre kevés zsebpénzzel érkezett nagymamájához, ezért az egész padlást átkutatta bé­lyegekért. Gazdag zsákmány­ra lelt, a tévnyomatért 7 (!) ko­ronát kapott. Legutóbb már 200 ezer dollárért cserélt gazdát ez a különlegesség, amelynek párjára azóta se bukkantak. A svéd posta a nemzetkö­zi bemutatóra 4 blokkból ál­ló újdonságot hoz forgalom­ba, amelyek szintén régebbi bélyegeket, az 1924. évi pos­takongresszusi sorozat négy címletét ábrázolják. A STOCKHOLMIA kiállításról megemlékezik a román posta is, blokkját Stockholm látké­pe díszíti. Hírek A német filatelisták szö­vetsége ezentúl értékeli az előző negyedévben megjelent bélyegeket. Az első bírálat alkalmával a négy legszebb kiadvány közé sorolták a 20 forintos, Veszprémet ábrázo­ló bélyegünket — 1944. szep­temberében kezdődött meg hazánk felszabadítása. Az el­sőnek felszabadult község­ben: „30 éve szabad Batto- nya” feliratú bélyegzőt hasz­nálnak a szeptember 21-én feladásra kerülő összes kül­deményen. A bélyegzést gvűjtőknek résen kell állni­uk, mert folyamatosan szá­mos város felszabadulási ju­bileumát örökíti meg a posta. — A Budapesti Honvéd Soort Egyesület 25 éves fenn­állására 60 filléres benyo­mott bélyegű emléklevelező­lapot bocsájtottak forgalom­ba. — A Magyar Rádió futó­kocogó napját szeptember 22- én Nyíregyházán emlékbé­lyegző köszönti. Mezőgazdasági építőkombinátok A Szovjetunióban a mező- gazdasági építőkombinátok nagy mennyiségben állítanak elő könnyűszerkezetes vas­betonelemeket. Egy-egv kom­binát évente 100—200 állat­tenyésztésre alkalmas « mény elemeit készíti el. azt jelenti, hogy kb. 200 sertés és 20 ezer szarvasr ha elhelyezéséhez, tenyés séhez biztosít férőhelyet. Új traktorgyár épül a Szovjetunióban Csebokszáriban. a Vo'.ga mentén új gépgyár építését kezdték meg. A gyárban 500 lóerős ipari vontatókat állí­tanak majd elő. A vontatókat az öntözőberendezések, autó­pályák. kőolaj- és gázveze­tékek stb. építésénél alkal­mazzák. A csebokszari üz< lesz a Szovjetunió legr gyobb traktorgyára. A terv szerint a teljes felfutás ut a gyár profiljába beilleszt az ezer lóerős traktor gyártását is. A nyugat-európai qjlatállomány A takarmánygabona és a fehérjetakarmányok terén je­lentkező hiány, valamint e termények árának emelkedé­se e'-lenére az elmúlt évben Nyugat-Európában növeke­dett a szarvasmarha- és ser­tésállomány. A takarmány­hiány nem éreztette hatását az állatállományra, mivel szarvasmarha termelési ci lusa elég hosszú. 1973 köz péig a farmerek a még k rábban megkötött szerződ sek alapján jutottak taka mányhoz, azaz lényegese alacsonyabb áron. Több millió kisgazdaság szűnik meg Az APN hírügynökség — hivatalos nyugati prognózi­sokra hivatkozva — hangsú­lyozza. hogy a fejlett tőkés országok mezőgazdaságában végbemenő koncentrációs folyamatok következtében 1980-ra több millió ki­sebb gazdaság megszűnik. minthogy jelenlegi tulajdc nosaik nem képesek verse n.yezni az élelmiszeriparra integrálódott mezőgazdasál nagyüzemekkel és nem tud nak megbirkózni az „agrár olló” okozta nehézségekké sem. Friss saláta p sivatagból Nemcsak a San Remó-i melegházak és az izraeli ki- bucok termesztenek virágot és primőr zöldségféléket, ha­nem a Perzsa-öböl menti Abu Dhabihoz tartozó Sadiyat szigeten is üzemelnek már az első melegházak. Az úgyne­vezett Sadiyat-terv a Rocke­feller Alapítvány kezdemé­nyezésére létrehozott arizonai kutatócsoport tíz éven át tar­tó megfeszített kutatómun­kájának eredményeként Iá tott napvilágot. Abu Dhabi ban napjainkban a műanyag fóliák alatt talaj nélkül, nö vénytermesztéssel kísérletez­nek. Ez világviszonylatban i legnagyobb ilyen irányú kí­sérlet. A sótartalmától meg­fosztott tengervíz és a ho­mok segítségével bőséges ter­mést érnek el zöldség- és gyümölcsfélékből. A KISŰJSZÁLLÁSI TÉGLAGYÁR FELVESZ gepésztechn ikust, vezetőgépész munkakörbe, valamint erősára mű villanyszerelő szakmunkást. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a fenti címen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom