Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-22 / 195. szám
1974, augusztus 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 25 év, százezer óra a hallgatókért 18 óra: kezdődik a szolnoki stúdió műsora AZ EMBER ÉS A KÖRNYEZET (16) Génbank Tápiőszelén Vetítések a munkahelyen Az őszi művelődési évad küszöbén összegezték a filmszakma eddigi eredményeit, a következő időszak tennivalóit. — Hazánkban — az összlakosságot számítva — mindenki évente hétszer megy moziba. A látogatás gyakoriságában csak a Szovjetunió és néhány más ország előz meg bennünket. — Az utóbbi években átlag 170—180 játékfilm kerül műsorra. A korábban nagy sikert aratott, értékes alkotások felújításával együtt ez a szám idén csaknem eléri a 200-at. Az új filmek közül 20—21 hazai, mintegy 100 a baráti szocialista országokból érkezett, a többi kapitalista és a harmadik világbeli gyártóktól. A korábbi években bemutatottakkal együtt jelenleg több mint 1300 filmet forgalmaznak. Az elmúlt félévben tovább emelkedett a magyar filmek nézőszáma is, különösen sikeres volt például a „Pókháló”, a „Szikrázó lányok” és a vígjátékok műfajából a „Hét tonna dollár”, amelyet 800 ezren tekintettek meg. A szovjet sikerfilmek közül a „Solaris”-!, a „Ruszlán és Ludmillá”-t, „A vörös tulipánok völgyé”-t és a „Csendesék a hajnalok"-at lehet említeni. Egyébként a szocialista országok alkotásai közül a szovjet filmek iránt nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés. Arányában s abszolút számban is a szovjet filmek látogatottsága növekedett legjobban, több mint 750 ezer nézővel haladja meg a tavalyit. A haladó nyugati alkotások közül „A rendőrség megköszöni” a „Merénylők", a „Kabaré” és „Az ezredeseket akarjuk” című fimek vitték el a pálmát. A MOKÉP terveiről, új kezdeményezéseiről és az év második felének fontosabb filmeseményeiről szólva dr. Gombár József nyilatkozatában aláhúzta: — Jelentősen növelni szeretnénk a mozin kívüli vetítések számát. Az utóbbi másfél évben szélesedett ez a „mozgalom”, néhány megyében — Hajdúban, Baranyában és Budapesten szép eredményeket értek el. Ezeket a vetítéseket üzemekben, munkásszállásokon, termelőszövetkezetekben tartják, általában eszmeileg — művészileg értékes filmekből. A munkahelyi vetítések különösen azért fontosak, mert sokak számára megkönnyíti a filmek megnézését, és lehetőséget teremt az alkotás vitájára, a véleménycserére is. Megkülönböztetett figyelmet szentelünk az ifjúságra. Gondot jelent, hogy kevés a filmünk az óvodáskorúak és a 10 éven aluli tanulók számára. — A jövőben erőteljesebben kívánunk bekapcsolódni az országos és a helyi jellegű politikai ünnepségekbe, eseménysorozatokba. Készülünk hazánk felszabadulása 30. évfordulójának megünneplésére. A politikai, kulturális rendezvények, megemlékezések sorát igyekszünk szélesíteni, gazdagabbá tenni különböző filmeseményekkel is. Ezek történelmi visszapillantást adhatnak az 1945-ös évre, ami különösen fontos és érdekes a 30 éven aluliak számára. Az egyes városok, községek helyi évfordulói alkalmából , ’’Felszabadulási ünnepi filmbemutató” keretében műsorra tűzik az alkalomhoz illő játék és dokumentumfilmeket. Az 1975 április 4-ét megelőző napokban országos jellegű „Felszabadulási filmnapok”-at rendezünk. (Tudósítónktól) Jövőre lesz 50 éves a magyar rádióműsor-szórás, s ebből az ötven esztendőből huszonöt éve sugározza naponta a Petőfi-műsort a felszabadult Magyarország első új középhullámú műsorszóró adóállomása: a szolnoki rádióállomás. A Tisza hídjáról legördülő vonat ablakából feltűnik a karcsú acéltorony, a halastó környéki épületcsoport. Ez a Petőfi-műsor Tiszántúlt ellátó főadója, a tájegységi műsorsugárzás központja. Az állomás vezetője Kovács Árpád mérnök-közgazdász és Vincze György, az állomás Petőfi szocialista brigádjának vezetője ismertetett meg az eíltelt évek eredményeivel. — Adóállomásunk az Alföldön épült fel, ahol a sok évszázados nehéz sorsban élt parasztság oly nagy igénnyel várta a művelődés lehetőségét. 1947-ben döntöttek arról, hogy Cegléd helyett Szolnokon épüljön fel az ország Elnyelte az idő a hangoskodó, rikoltozó reklámokat. Némelyikük azonban még ma is él emlékezetünkben, mint egy-egy közkedvelt sláger vagy kupié fülbemászó dalfoszlánya. Ki ne emlékeznék az olyan „klasszikus” sorokra, mint „haladjon ön is a korral, süssön Váncza sütőporral !” Beszterczei János, a Magyar Hirdető helyettes főosztály- vezetője már a hirdetések hőskorában ott bábáskodott több klasszikussá vált „slogan” megszületésénél. Az idők során vastagra dagadt jegyzőfüzete színes sztorigyűjtemény, de egyben tanulságos pszichológiai dokumentum is. — A reklám az egyik legérzékenyebb s egyben a legszeszélyesebb műszer. Pályafutása előre pontosan soha nem jósolható meg. Sokszor a legsemmitmondóbb szövegek tüneményes karriert érnek el, máskor a legnagyobb szakértelemmel megkomponált poénok is zátonyra futnak. Nem ritkán a véletlen is közrejátszik a sikerben vagy a fiaskóban. Annak idején például rendelet született arra, hogy történelmi nagyjaink nevét tilos árucikkek népszerűsítésére felhasználni. Így a Hunyadi, a Ferenc József, az Erzsébet-keserűvíz elnevezés egyszeriben „tilalmi listára” került. A kínálmásodik, azidőtájt legkorszerűbb, 135 kilowattos nagyadója. 1949 augusztusában adták át rendeltetésének. Azóta közel százezer óra műsort sugárzott állomásunk, amely az évek során növekvő törzsgárdájával biztosította az 1952-től megindult szolnoki stúdió műsorának sugárzását is. 1956 eseményeiben is nagy szerep jutott állomásunknak: mi sugároztuk először és innen a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívását. Kollektívánk úttörő munkát végzett a szocialista brigádverseny kibontakoztatásában, és elsőként nyerte el a Posta kiváló brigádja címet. Állomásunk minden dolgozója naponta legfontosabb feladatának tekinti a hibák elhárítását, az üzembiztos műsorsugárzást. A berendezések korszerűsítése mindennapos munkánk. Reméljük a következő évek is további jó eredményeket, és a régvárt új berendezések üzembeállítását hozzák. kozó alkalmat azonnal meglovagolta egy „céhbeli”, s másnap azt a hirdetést tette közzé: „Nagyjaink nevét reklámként felhasználni nem szabad, de az Igmándi víz Igmándi víz marad!” Átütő sikere lett. — Egy vidéki temetkezési vállalkozó arra kért bennünket, hogy busás honorárium fejében — szerkesszünk részére valamilyen ötletes hirdetést. Tíz változatot küldtünk neki. A sok töprengéssel összehozott szövegekkel nagyon meg voltunk elégedve, s a végére tréfából odabiggyesztettük: „Hát érdemes élni, amikor Kropacsek oly szénen temet?” Visszaírt, hogy köszöni, egyiket sem kéri, csak ezt az utolsót. — Egy vidéki éttererp-tula időn os viszont közreműködésünk nélkül is nrofiknak is becsületére váló hirdetést fabrikált: „Uram, jöjjön hozzám ebédelni. mert ha nem. mind a ketten éhen haitink”. — Persze, arra is sok példa volt, hogv egészen sablonos kínrímek kirobbanó sikert hoztak. Ilyen volt például ez: „Rádiója rossz, vagy serceg? Megjavítja gyorsan Herceg!” Egy jónak vélt rím kedvéért sokszor a helyesírást is áruba bocsátották: „Winter- től szén, fa, kox, télen fázni sohse fox”. A természettudományi és utazási közlönyök ma már 1204 nemzeti parkot tartanak nyilván, amelyek 92 millió hektáron, a szárazföld 0.6 százalékán biztosítják a természet érintetlenségét. Európában 379, Ázsiában 166. Afrikában 170, Amerikában 404, Óceániában pedig 15 természetvédelmi terület van. A természetvédelem ma már mindenütt állami feladat, de nemcsak az. Kizárólag hatalmi szóval, büntetésekkel, tihtó rendszabályokkal nem lehet a szétszórt természeti ritkaságokat megőrizni. Ehhez társadalmi szervező és felvilágosító munka is kell. Az erdőtörvénnyel kezdődött Az első magyar törvény, amely többé-kevésbé természetvédelmi jogszabály, az 1879. évi, úgynevezett „erdőtörvény” volt. Hivatalos rangra 1935-ben emelték a természetvédelmet, elsőnek a debreceni Nagyerdőt nyilvánították védetté. A jelenleg védett 80 ezer hektárnyi területből 63 ezer a Hortobágyi Nemzeti Park. Emellett három tájvédelmi körzetünk van: a Tihanyi-félszigeit, a Badacsonyi-hegy, a mártélyi Tisza-ártér. Ezenkívül a törvény oltalma alatt áll az ország ezer barlangja 22 kivételével minden fészkelő és átvonuló madárfaj. 57 facsoport. 7 fasor, 27 park. 15 arborétum. 84 növényfajta és néhány tucat geológiai különlegesség. Tájvédelmi körzetek Az előzetes elképzelések szerint körülbelül 10 nemzeti park nagyságú terület mintegy 3—400 ezer hektár kiterjedésben igényli a szervezett természetvédelmet. A program keretében a védelem többé-kevésbé biztonságos „kerítése” mögé kerül a Bükk-fennsík. az aggteleki Karszt, a Zempléni-hegység, Bugac, a Gemenci erdő. az Őrség, a Fertő-tó. a Hanság és a Szigetköz. Az előbbieken kívül — amelyek mind meghaladják a 10 ezer hektárt — a Bakonyban, a Vértesben. a Gerecsében, a Pilisben, a Keleti-Mátrában, a Ke'<3ti-Mecsekben, a Zalai- és a Somogyi-dombvidéken tették meg az előkészületeket több ezer hektáros természetvédelmi területek vagy tájvédelmi körzetek kialakítására, illetve a meglevők fejlesztésére. Napjaink mezőgazdasági szakembereinek egy új veszéllyel kell megismerkednie: a .génerózióval. Világméretekben, gyors ütemben csökken a növény- és állatfajok száma. Az a veszedelem fenyeget, hogy belátható időn belül annyira összeszűkül, elszegényedik az új fajták előállításához szükséges genetikai alap. hogy az már gátja lesz a növénytermesztés és állattenyésztés további fejlődésének. A magyar állattenyésztés például a ma már szinte csak állatkerti lakónak számító szürkemarha, a racka juh és a mangalica sertés tenyésztésére alapozódott. Ezek az igénytelen és kis hozamú fajták a mai intenzív állat- tenyésztési követelmények között teljességgel alkalmatlanok nagyüzemi termelésre. De olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, mint például a betegségekkel szembeni kitűnő ellenálló képesség, amit a mai. újabb fajták sem nélkülözhetnek. Hasonló a helyzet a növénytermesztésben is. A kipusztulás felé sodródó, nemesítési alapanyagként nélkülözhetetlen ősi fajták megőrzésének eszköze a speciális természetvédelmi módszer, a génbank. A MÉM a Tápiószelei Agrobotanikai Intézetet bízta meg a hazai génbank megszervezésével, amelyben össze kell gyűjteni a Kárpát-medence növényi tájfajtáit, régi. már nem termesztett. nemesített fajtáit, a természetes növénytakaró vadon élő rokonfajtáit. A kipusztulóban levő domeszti- kált állatfajok és -fajták védelmére az Országos Állat- tenyésztési Felügyelőség szervezi meg az állati génbankot. 40 ezer növényminta A növényi génbank anyaigának öszegyűjtése, fenntartása és megőrzése az eddig ráfordított anyagi eszközökön felül 1977-ig 3 millió forintot igényel. Ez az összeg körülbelül 15 ezer újabb növényminta begyűjtését és megőrzését teszi lehetővé. Ezzel a fejlesztéssel 1977 végéig Tápiőszelén kialakul aa a 40 ezer növénymintát tartalmazó élő géntartalék, amely a magyar szántóföldi és zöldségnövények nemesítési alapanyagát szolgáltatja. ☆ ’ Sorozatunkban korántsem térhettünk ki minden témakörre. Ügy hisszük azonban, így is sikerült bebizonyítanunk, hogy civilizációnkat nem az öngyilkosság veszélye fenyegeti. A másfajta veszélyek elkerülésére pedig — mint azt példáink is mutatják — van kiút. A nemzetközi enyhülés és a szocialista tát>or sikerei adják ennek legnagyobb biztosítékát. (VÉGE) Hódi T. József ooooooooooooooooooooocooooooooooooooooooooooooococ E gyszer már meg kell írni Bez- zegéket. Egyszer már föl kell világosítsam valamennyi boldogtalan férjet a világon erről a Bez- zeg-misztifiká- c iáról, amivel századok óta keserítik az életét — amivel betömik a száját, gúzsba kötik és elkábítják és fejbe vágják, ha moccanni mer, amivel megelőzik és profilakti- kusan lehetetlenné teszik a világ minden férjének egyesülését a nagy forradalomban. aminek régen ki kellett volna már törni, ha ez a Bezzeg-dolog sok minden egyéb visszaéléssel egyetemben nem forgácsolná szét a mélységekben forrongó elkeseredés robbantó erejét. Ne tegyen úgy, szerencsétlen férjtársam, mintha ön nem tudná, miről van szó, mintha ön nem ismerné Bezzegéket. ön összehúzza a szemét, gondolkodik, hm — a szó határozottan ismerős, ugye csak nem jut eszébe? Dehogyis nem jut az eszébe, csak nem meri bevallani — talán még önmaga előtt is tagadja. Persze, mert azt hiszi, hogy ez valami speciális dolog, hogy ezt csak az ön gyöngesége és tehetetlensége tette lehetővé, egyéni nyavalya ez, amit legjobb elhallgatni. eltussolni — hogy más, erős, egészséges, öntudatos férj nem ismeri Bezzegéket —, nem ismeri, nem tudhat róla ebben a vonatkozásban, hiszen... Hiszen ez az erős, dolgos, öntudatos, valódi férj éppen az a bizonyos, aki önöknél Bezzeg úr szerepét játszgem, mert én vagyok önöknél Bezzeg, és az én szerény családom az önök Bezze- gék-je, akiknél minden rendben van, minden jól megy, bezzeg, mivel én, Kovácsik, mintaférfi és mintaférj vagyok, önöknél pedig Bezzegék szál Vagy mit kerülgetem sokat a dolgot — kimondom kereken, mint aki már rájött a nagy titokra — én nagyon jól tudom, hogy önöknél én, én, éppen én vagyok a Bezzeg úr, az ön házasságát én teszem tönkre, mint példakép és összehasonlítási tárgy — tönkreteszem és elnyomom önt, minden mozdulatommal. minden lélegzetvételemmel, azzal, hogy a világon vagyok, hogy dolgozom, hogy kénytelen vagyok robotolni és élni „Bezzeg Kovácsik (nevezzük így szerénységemet) nem lopja a napot” — mondja az ön felesége. — „Kovácsik dolgozik. erőlködik, csinál valamit, mindenütt ott van, ahol érvényesülni lehet, feltűnni, ■előremenni. — azért van a feleségének rendes ruhája, azért mehetnek minden nyáron kül/földre.” És ön hallgat és nyeli az epét, boldogtalan, és titokban gyűlöl enazért megy minden rosszul, mert bezzeg Ön nem olyan ember, mint bezzeg én. ön gyűlöl engem — rosszul teszi! Súgok valamit önnek, de vigyázzon, hogy meg ne hallja a felesége. Ha megtudja az igazságot, az ön haja égnek mered és hangosan felkiált, és talán végre mégis rászánja magát, hogy gyűlölködés és írígykedés helyett inkább ösz- szefogjunk és csináljunk valamit ez ellen az átkozott bezzegizmus ellen. Emberi tudja hát meg, értse meg — minálunk is van egy Bezzeg úr, az én feleségem is minden második mondatát így kezdi, hogy „Bezzeg...”. Amikor kicsit nyújtózkodni szeretnék, amikor eszembe jut, hogy a világra én is élni születtem, mint a lepke, vagy szitakötő — nem gürcölni és erőlködni és harcolni és küzdeni és kellemetlen dolgokat dolgozni. És tudja, hogy kicsoda képviseli nálunk Bezzeg urat? ön, uram, ön, éppen ön, csakis ön, ön és kedves neje, Bezzegné őnagysága. Bezzeg mondja a feleségem, a Kacséra (már mint ön) annál ilyesmi nem fordulhat elő, hogy elseje körül gondjai vannak. Mert a Kucsera komoly ember, aki nem ábrándozik és nyafog, mint te, hanem hivatalt szerzett magának, mert annak a családja is fontos, mert az tisztában van vele. hogy neki felesége és gyermekei vannak és kötelességei a családjával szemben — amiről te mindig újra megfeledkezel és önzésedben, amikor valami felelőtlen kamasznak képzeled magad, aki futkározhat az ábrándozásai után. Érti most már. Bezzeg úr? Nem gondolja, hogy ezen segíteni kellene? Attól tartok, hogy hiába. Az ön felesége, ha ez az írásom a kezébe kerül, azt fogja mondani: „Bezzeg Kovácsik (már mint szerénységem.) dolgozik, erőlködik. csinál valamit — látod, megint cikke jelent meg az újságban, akármilyen marhaság, fő, hogy megfizetik — azért van a feleségének”... stb. Reménytelen ez a dolog. Bezzeg barátom. Karinthy Frigyes Régi hirdetések mai szemmel
