Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-31 / 177. szám

1974. Július 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 j Tudományos n és munkásönérzet A munka- és üzemszervezés tapasztalatai F' ’ Mint kiderült a fémle­mezt le lehet szabni olló­val, vágógéppel és — lineá- bris programozással. Ez utób- f foi olyan matematikai mód­szer, amely nagyon sok tel­tétel figyelembevételével te­szi lehetővé az optimum ki­számítását. azaz azt, hogy a hulladék a lehető legkeve­sebb legyen. A módszert az anyagleszabási tervek meg­újítására a Hűtőgépgyár ter- mriési főmérnökségének fia­tal szervezői javasolták, al­kalmazásával jelentős anyag- enegtakarítást lehet elérni. Minek ez a sok szó — mondhatná valaki. Egysze­rűen jól kell dolgozni, taka­rékoskodni az anyaggal, az idővel — és kész. Csakhogy ma már a szervezettség nö­velésének igénye nem azo­nosítható valamilyen visel­kedési vagy etikai norma igényével. A szervezés fej­lesztésének nem az a mot­tója, hogy az ismert tevé­kenységeket végezzük el job­ban, pontosabban, vagy pél­dául termelékenyebb gépek munkába állításával, hanem az Is, hogy a gazdasági egy­ség alapvető céljának meg­felelően végezzük az eddi­giektől esetleg jellegében is eltérő munkát az új tudomá­nyos Ismeretek alkalmazá­sával, más módszerekkel, más eszközökkel. A munkaidő kihasználása E felismerés késztette pél­dául a Szolnok megyei Ál­lami Építőipari Vállalatot arra, hogy ebben az évben a házgyári lakások kivitele­zéséhez hálótervezési mód­szereket alkalmazzon. A Kő- olajtermelő Vállalat már évek óta használ ilyen háló- diagramokat, például a gáz­üzemiek nyári tmk-leállásá- nak megszervezéséhez, így az üzemek állásidejét minimá­lisra lehet csökkenteni. A termelő munka intenzi­tásának növelésében az egyik legfontosabb a módszeres normamegállapítás és a rendszeres normakarbantar­tás. Ez sem csak azt jelenti egyszerűen, hogy a munkást egyre nagyobb teljesítmény­re sarkallják, hanem az új eszközök — például kisgé­pek — segítségével, a mun­kafolyamat ésszerűsítésével — például munkaorogramo- zással — szervezik a mun­kaidő jobb kihasználását. A Hűtőgépgyárban, mióta a termelési főmérnökség be­vezette a hűtőszekrény gyár­tósoron az úgynevezett fi- nomproeramozást, naponta száz szekrénnyel több jön le a szalagról. A munkafolya­matok optimalizálásával (egyebek között kiszámítot­ták például, hogy a festő­üzemben milyen ciklussal, mi legyen az alkatrészek fes­tésének sorrendje, hogy még két-három órás leállás ese­tén se kelljen alkatrészre vá­rakozni a szereidében). így elérték, hogy eev-egy alkat­részt 15—20 műszakon át gyártanak, szemben a ko­rábbi egy-két napos átállá­sokkal. Még fontosabb, hogy most — a programból — előre tudják, mikor lesz leg­közelebb szerszámcsere, s fel tudnak készülni rá. Pontos menetrend Az anyagmozgatás szerve­zése sem egyszerűen megfe­lelő szállítóeszközök beszer­zéséből áll. Egy kísérlet so­rán például bebizonyoso­dott, hogy ha a targoncave­zető kezébe előre kidolgo­zott menetrendet adnak — s a munkahelyeken is e me­netrendhez tartják magukat az ott dolgozók — egyetlen géppel 20—30 ember mun­káját el lehet végezni. Azt mondtuk, s példák­kal is igyekeztünk bizonyí­tani, hogy a munka meg­szervezése ma már nem azonosítható a jobb munká­ra törekvés szándékával. Nem jelenti ez azonban azt, hogy a munkások ötleteit, javaslatait figyelmen kívül lehet hagyni. A MEDOSZ a közelmúltban rendezett egy olyan szocialista brigádvetél­kedőt. melynek feladatai kö­zött munkaszervezési ötlete­ket is kértek a munkások­tól. A sok hasznos javaslat, amelyet a brigádok e pályá­zatra leírtak, bizonyítja, hogy a munkapad mellett lehet látni leginkább, hol szorít a szervezetlenség. (Csakhogy ezek a javaslatok nem min­dig jutnak el az illetékes vezetőhöz, ezért bizony ezt sem árt megszervezni,) Egy-egy szocialista brigád, az egyre inkább kibontakozó úgynevezett DH (dolgozz hi­bátlanul) mozgalom is sokat segíthet, hiszen az erkölcsi ösztönzők is szervezettebbé teszik a munkát. Névsor a lépcsőházban Az egyik építőipari vil­lanyszerelő brigád például „garancialevéllel” adja át a lakást a beköltözőknek, így kötelezi saját magát arra. hogv — ugyanannyi idő alatt — jobb munkát végezzen. Hasonló a célja annak a módszernek is. mellyel szin­tén az építőipar próbálkozik. Az elkészült épületekben ki­függesztik azok névsorát, akik ott dolgoztak. (Vagyis: a munkásönérzet sem elha­nyagolható tényező, a mun­kaszervezésben erre is lehet számítani!) Mint láttuk, a szervezés korszerűsítése ma már egy­re több ismeretet igényel. Ugyanakkor a szervezés nem korlátozódhat csak a hivatá­sos szervezők munkájára. Szinte minden vezetőnek, a saját szintjén, egyben szer­vezőnek is kell lennie. Be­fejezésül azt vizsgáljuk meg, milyen lehetőségek, módsze­rek vannak a szervezés ok­tatására, a korszerű ismere­tek elsajátítására. Trömböczky Péter (Folytatjuk.) 16 ezer vagon gabona a magtárakban Ülést tartott a megyei mezőgazdasági operatív bizottság (Folytatás az 1. oldalról) egyértelműen a kedvezőtlen időjárással magyarázni. A helyzet arra figyelmeztet, hogy ezeken a helyeken jobb munkaszervezéssel, nagyobb erőfeszítéssel előbbre tart­hatnának az aratásban. Az állami gazdaságokban is befejeződött az őszi és ta­vaszi árpa betakarítása, a 21 497 hektár búzaterületről pedig 12 898-ról takarították be eddig a termést. Az őszi árpa termésátlaga a megyében 38.6, a tavaszi árpáé 37 mázsa körül alakul hektáronként. Eddig 9 ter­melőszövetkezetben és egy állami gazdaságban fejezték be a búza aratásét. A ter­mésátlagok a szövetkezetek­ben 37, az állami gazdasá­gokban 39 mázsa körül ala­kulnak átlagosan hektáron­ként. Számos gazdaságból azt jelentették, hogy ha az időjárás közbe nem szól, e hét végére végeznek a mun­kával. Gyorsítja a betakarítást, hogy azok a termelőszövet­kezetek, amelyek már befe­jezték az aratást, átadják a gépeket a szomszédos üze­meknek. így például a tisza- földvári Szabad Nép és Le­vin Tsz a eibakházi Vörös Csillag és az öcsödi Kossuth Termelőszövetkezeteknek se­gít, a Szolnoki Állami Gaz­daság a mezőtúri gazdaság­ba, a jásztelki Tolbuchin Tsz a jászboldogházi Aranyka­lász —a jászfelsőszentgyör- gyi Egyetértés Tsz, a jász- szentandrási Haladás Ter­melőszövetkezeibe Irányítot­ta kombájnjait, A gabonafel vásárló válla­lat eddig -16 ezer vagon bú­zát vett át a szövetkezetek­től, éa számításuk szerint va^ sárnap estig összesen 28 ezer vagonnyit vásárolnak fel. A két tiszaföldvári tsz például az előzetes megálla­podásban rögzítettől 50—50 vagonnal több kenyérnek- valót adott át a vállalatnak. Az operatív bizottság töb­bek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a gépeket maximálisan ki kell használ­ni a talaj munkákban és most nem szabad pihenni még a munkaszüneti napo­kon sem. Az a cél, hogy a következő 6—7 nap alatt az egész megyében befejeződ­jön az aratás. A bCKÉSSZENTANDRASI Szőnyegszövő Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet Székesfehérváron rendezett kiállítást termékeiből. A helyszínen Maka! Eszter, az öcsödi részleg dolgozója mutatta be, hogyau készül a perzsa- szőnyeg. Képünkön a fiatal .szövőnő a kiállításon meg­kezdett szőnyeg szövését fejezi be Öcsödön A PANNÓNIA Szőrmekészítő és Szőrmekonfekció kun­szentmártoni gyárában három hónapja állították üzembe a képen látható automata zsírtalanítót, s így az irhabőr teljes kikészítése Kunszentmártonban történik A kongresszus tiszteletére Több mint ötszáz brigád, nyolcezer dolgozó tett munka felajánlást Űj vízlépcső a Sebes-Körösön A Tisza völgyében sok gondot okoz a vízellátás két véglete, az árvíz és a víz­hiány. E problémák megol­dásának fontos eszköze a vízlépcsők rendszerének ki­építése, az úgynevezett folyó­csatornázás, amely az árhul­lámokkal érkező bőséges víz­készlet egy részét nem en­gedi haszontalanul eltávqzni. hanem tárolja a szűkösebb időkre. A Tisza-völgyi víz­gazdálkodás esvik összefüg­gő körzete n Körösök völgye, ahol a bökényi, a békésszent- andrásj és a békési vízlépcső már megépült, s most készí­tik elő a következőket, a Sebes-Körösre tervezett kö- rösladányi vízlépcső énítését. Az Országos Vízügyi Hivatal vezetőinek értekezlete most áttekintette az előkészületi munkákat és intézkedésére a szükséges egyeztetések után rövidesen előteriesztlk jóváhagyásra a beruházási javaslatot, hogy lehetőleg még az idén hozzáfoghassa­nak az építési munkálatok­hoz is. A tervezési koncepció há­rom építési ütemet irányzott elő. A legfontosabb a bille­nőtáblás duzzasztómű meg­építése. s ezzel összhangban Szeghalom térségében a duz­zasztással érintett töltések megerősítése és a belvízi fő­művek fejlesztése, amelyre egyébként is sor került vol­na. A második éoítési ütem­re javasolták a Körös-völgyi vízkészlet és az árvízvédelmi biztonság növelése érdekében két nagy víztároló — a nap- zugi és a dondorogi — léte­sítését, végül az építés utol­só szakaszában a hajózási lehetőségek feltételeinek megteremtését. Az új vízlép­cső legfontosabb feladata, hagy a Sebes-Körösön, a Be­rettyón és a Keleti-Főcsator­nán érkező víz gazdaságo­sabb elosztását, felhasználá­sát segítse. Az első építési ütemben elvégzett mintegy hároméves munka már lehe­tővé teszi, hogy megkezdjék a Sebes-Körös duzzasztását, s a folyó medrében tartalé­kolt víz felhasználására ala­pozva a nagyüzemi gazdasá­gok újabb 2500 hektáron rendezkedjenek be a rend­szeres öntözésre. A jászberényi járás vala­mennyi ipari és mezőgazda­sági üzemében csatlakoztak az MSZMP XI, kongresszu­sa és hazánk felszabadulá­sának 30, évfordulója tiszte­letére kibontakozott verseny­mozgalomhoz. A Jászság gazdasági egy­ségeiben n szocialista bri­gádok vezetői, a községek vezetőivel közösen határozták el a kongresszus tiszteleté­re indított mozgalom helyi feladatait. Ezzel magyaráz­ható. hogy n felajánlásokban a konkrét gazdasági felada­tok mellett fontosságának megfelelő helyen szerepel a községfejlesztési, községpoli­tikai célkitűzések megvaló­sítása: óvodai, bölcsődei fel­szerelések készítése, iskolák tatarozása. karbantartása, parkok, közterek felújítása és gondozása, környezetvé­delmi feladatok ellátása, A járás mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteiben 180 szocialista brigád kétezerkét- száznegyvenhét tagja tett fel­ajánlásokat, A csapatok kö­zötti munkaversenyhez ezer- kilencvenhat tsz-dolgozó csatlakozott, negyvenen tet­tek egyéni vállalásokat. Rég nem tapasztalt széles­körű versenymozgalom bon­takozott ki az ipari és fo­gyasztási szövetkezetekben. Az ÁFÉSZ-eknél 82 brigád több mint félezer tagi« és a különböző üzemágak három- száztíz dolgozója tett fel­ajánlást. Az állami vállala­toknál — a Hűtőgépgyár jászárokszállási és jászbol­dogházi gyáregységében, a jászkiséri MÁV Építőgépja- vító Vállalatnál, a jászfény- szaruj Kalapgyárban, a váci Kötöttárugyér jászapáti üze­mében — 161 szocialista bri­gád kétezerkilencvennyolc taggal versenyez H kongresz- szus tiszteletére. Figyelemre méltó eredmé­nye a kibontakozott szocia­lista versenymozgalomnak, hogy a Jászság gazdasági egységeiben újabb 74 szocia­lista brigád alakult és tett vállalást, ÉLELMISZERIPAR Előtérben a műszaki fejlesztés Óriási összegeket költenek beruházásokra A lakosság igényeinek ki­elégítésére az élelmiszeripar évről-évre fokozza teljesít­ményét, az elmúlt évben 4,5 százalékkal több terméket állítottak elő, mint egy évvel korábban — mondotta a MÉM-ben tegnap megrende­zett sajtótájékoztatón dr. Ko­vács Imre főosztályvezető, aki ismertette az ágazat fej­lesztési célkitűzéseit. A ter­melés fokozására minden ed­diginél nagyobb beruházási összegeket fordítanak, amíg például az 1958—68-as évek­ben átlagosan évente 1,4 mil­liárd forintot költöttek új lé­tesítmények építésére, re­konstrukciókra és fejlesz­tésre, addig 1973-ben 3,6. 1973- ban pedig 4,3 milliárd fo­rint állt az üzemek ren­delkezésére erre a célra. A hazai élelmiszeriparban az utóbbi években lezárult a mennyiségi fejlesztési sza­kasz, inkább a minőség javí­tása került az előtérbe: a mű­szaki fejlesztők már ennek a programnak a megvalósítá­sán fáradoznak. A célok el­éréséhez az alapvető gépesí­tést számos üzemben már megvalósították. A következő években más természetű fel­adat vár megoldásra; a rako­dást, az anyagmozgatást va­lamint a korszerű iparágak termelési technológiáit mo­dernizálják, általában az egész műszaki színvonal kor­szerűsítésével előbbre akar­nak lépni. Az igényekhez jobban al­kalmazkodó beruházási poli­tika lehetővé teszi majd, hogy növeljék a gépek és beren­dezések beszerzésére fordított összegek arányát. Ezt kü­lönben az is sürgeti, hogy az ágazat álló eszközeinek bruttó értéke az országos ipa­ri állóeszköz-érték 9 százalé­kát feszi ki, az összes ipari termelésből azonban 20 szá­zalékos arányban részesedik (tehát aránytalanul kevés géppel és berendezéssel állít­ják elő a különben is egyre növekvő mennyiségű termé­ket), A vizsgálatokkal meg­állapították, hogy az iparban eléggé lassú a gépek cseréje, Egy-egy berendezés 13—2Q évig lg működik, holott a kül­földi adatok szerint a beren­dezések zöme 5—10 év alatt elavul ég újjal kell felcse­rélni. Az ipar rendelkezésére álló technológiai felszerelé­sek nagyobbik része már nem felel meg a korszerű követel­ményeknek, ezekkel a be­rendezésekkel nehéz növelni a termelékenységet Ennek megfelelően az élelmiszer- iparban a termelés növekedé­sének psak felét adja a ter­melékenység javulása. Az élelmiszeripar egy év alatt 72 új terméket hozott forgalomba. Huszonnyolc új termékükkel a háziasszonyok második műszakját könnyítik meg. A műszaki fejlesztés le­hetővé tette egész sor magas színvonalú termék árusítását: ilyen például a csomagolt da­rabolt és szeletelt húskészít­mény. A tejiparban új sajtokat állítanak elő úgy, hogy i korszerű üzemeket adtak ' át és új gépeket szerel­tek fel, A konzervipar részben átala­kította a termékszerkezetét, például Kalocsán új tészta- üzemet adtak át, s ezzel évente 4800 tonnányi száraz- tészta gyártását tették lehe­tővé. A hűtőigar korszerű csomagolású mirelite-árut adott a fogyasztóknak, új ita­lokkal jelentkezett a bor-, a szesz*, és a söripar, ‘ ”* ^ A

Next

/
Oldalképek
Tartalom