Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-31 / 177. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Szolnoki úttörők Valklában i Tudósítás Észtországból Katrin Mjannyik (balról) és Kulcsár Katalin lakcímet cserél Vidám táncos játék Barátok A repülés századai (20.) Hogyan repülünk 2000-ben? A repülés fejlődésének iránya nyilvánvaló: messzebbre, gyorsabban, kényelmesebben. Ez a konstruktőrök szerint azt jelenti, hogy a ma használatos nagyteljesítményű, szupersebességű gépeknél nagyobb befogadóképességű (személy- és teherszállító) gépeket kell készíteni. A hangnál hétszer gyorsabban Mi is a jelenlegi sebességhatár? Az utasforgalomban résztvevő átlagos gépek selőgépek sebessége 6—9-szere- se lesz a hangsebességnek. A szállítható utasok száma megközelíti az ezret, tehát egy kisebb község valameny- nyj lakóját fel lehet rakni egyetlen repülőgépre. A nagy sebességből adódóan a Föld teljes körülrepülése alig néhány órát vesz majd igénybe. Az új gépek jellegzetes konstrukciós megoldása a több szintre tagolt törzs. Ebben — akár valamiféle emeletes házban — az utasok egy-egy szint között lifttel közlekednének. Külön fedélzeten lennének az utasok Beszállás hírnöke az IL—76-os óriásgépbe, amely már a jövő bessége valamivel 1000 km fő alatt, vagy akörül van (a gázturbinás sugárhajtású gépeket értjük ez alatt). Repülnek viszont már a holnap előhírnökei — a TU—144 és a Concorde-típusok. Igaz, a rendszeres lágiközlekedésbe még csak most vonják be őket. Ez a két típus már lényegében tudja mindazt, amit a tervezők az 1980-as évek nagy távolságú személyszállító repülőgépeiről megálmodtak. Sebességük valamennyivel a kétszeres hang- sebesség felett van, befogadó- képességük 120—13o utas. Leszállás nélkül több mint hatezer kilométernyi távolságot képesek átrepülni. Az ilyesfajta gépek rendszeres légi járatba állítása azonban egy sor Igen jelentős problémát vet fel, ame- lek megoldása nélkül nem lehet előbbre lépni. Közülük egyik a légkör szennyeződése. A Concorde nem képes eleget tenni a minimális előírásoknak sem. Ezért ma sem eldöntött, hogy néhány állam egyáltalán engedi-e légterén átrepülni ezt a típusú óriásgépet. Sok a megoldatlan kérdés További gond, hogy az eddigi járatok igényeinek kielégítésére épült, illetve bővített repülőterek sem kifutópályáikkal, sem műszaki berendezéseikkel nem képesek minden tekintetben ellátni. illetve fogadni ezeket a típusokat. Problémát okoz az ilyen óriásgépek építésével kapcsolatban a világszerte jelentkező energiaválság is. Az üzemanyagárak egyes fejlett országokban annyira megdrágultak, hogy hasonló nagyságrendű, más, energiaigényes technológiák fejlesztéséről is letettek már. A holnap gépei Ennek ellenére a tudósok úgy vélik, hogy az ezredfordulón a személyszállító repüLindberg kórházban Öt napja egy New York-i kórházban ápoják a jelenleg 72 éves Charles Lindberget, aki 1927-ben elsőnek repülte át az Atlanti-óceánt New York és Párizs között. A világhírű pilóta betegségéről közelebbit nem mondtak, titkárnője mindössze annyit közölt. hogy vírusos fertőzésről van szó. poggyászát tartalmazó raktárak, valamint a konyhák, tálalók és mélyhűtő termek. Az új terveknek megfelelően egyes országokban már erőteljesen korszerűsítik a repülőtereket. A prognózis alapján úgy számítják, hogy egy közepes forgalmú repülőtér évi utasforgalma meghaladja majd a 25 milliót. A jelenlegi repülőterek ennyi gép és ennyi utas fogadására már nem alkalmasak. A beton alatti szállító folyosókon mozgójárdák szolgálják majd a be- és kiszállók kényelmét. A környezetszennyezés és a zajszint csökkentése miatt a repülőterek mind távolabb kerülnek a nagyvárosoktól. A közlekedés megoldása — a repülőtér és a város között — sürgeti a föld alatti és föld feletti gyorsvasutak kiépítését, vagy a helikopteres szállítás megoldását. A motorok tervezőire is sok gond hárul. A jelenleg működő hőlégsugármotorok rendkívüli mértékben szeny- nyezik a levegőt, s nagyon zajosak, s olyan — füllel nem hallható — hangokat is kibocsátanak. amelyeknek káros élettani hatásuk is lehet. Az utolsó nagy kérdések egyike a repülés biztonságának fokozása. A tervezett hatalmas sebességi tartományokban a hagyományos szerkezeti és burkoló anyagok nem bírják ki az igény- bevételeket. A külső borítás például felizzik és elég. Az új acélötvözetek kidolgozása azonban máris folyik. Sok tehát a kérdőjel, a válaszra váró kérdés. A feltételek szerencsére megvannak. A tudományos-technikai forradalom időszakát éljük. Minden új nap új felfedezések sorát hozza. Bízhatunk abban, hogy a kérdések nem maradnak megválaszolatlanul és az emberiség érdekében valamennyi erő együttműködik majd. (VÉGE) Kő Tamás H a autóbuszra ülve a Tallinnból Leningrád- ba vezető úton negyven kilométert utazol, s letérsz a tenger felé, a legszebb helyen, Valklában találod magad. Ezt az utat tette meg nemrég Tallinn testvérvárosának, Szolnoknak húsz kiváló úttörője. Még Valkla-i úttörőtáborba érkezésük előtt örvendetes, felejthetetlen találkozás várta őket az ősi városban, Tallinnban. A Balti pályaudvaron a magyar úttörőket azok az észt pajtások fogadták, akik tavaly a szolnoki úttörőtáborban üdültek. A találkozó örömére orosz, magyar és észt nyelven énekelt dalok csendültek fel. ' Ifjú vendégeink érdeklődéssel nézték meg Tallinn nevezetességeit, s ellátogattak múzeumokba, iskolákba is. Utána pedig — irány Valk- la! Itt a szolnoki úttörők számára a tábor sok lehetőséget kínált a szórakozásra. Sport- versenyek, kirándulások, a Kuusza” kolhoz földjeinek majorjainak meglátogatása, sok-sok ének, tábortűz, baráti összejövetelek... Minden nap tartogat valami újat. De A szolnoki úttörők vasárnap érkeztek haza Észtországból. G. A. Rozenstein Fotói F. Kljucsik Nyári veszélyek — nyári tanácsok Utasás a pohár körül Az alkalmi ivás veszélyei — Egy korsó sör — öt óra ♦> Az ittasan okozott *** közlekedési balesetek száma 1974. első negyedévében jelentős mértékben növekedett. Bár hasonló növekedés tapasztalható a forgalomban is (évente 30—40 ezer gépkocsival több közlekedik a közutakon), mégsem lehet azt állítani, hogy a két jelenség között összefüggés lenne. Két jelenség konfliktusa Az ittas balesetek növekedésének okait elsősorban abban kell keresni, hogy miközben megnőtt a forgalmi sűrűség, és a gyors járművek száma is, a korábbi italozási szokások megmaradtak. Ez a két jelenség együtt már ösz- szeférhetetlen a közlekedés- biztonsággal. A közhiedelemmel ellentétben az ittasan karambolozó gépjárművezetők zöme nem megrögzött alkoholista, hanem „alkalmi ivó”. Közlekedési szempontból ez a tény nem csak hogy nem kedvező, hanem fokozottan súlyosbító körülmény. A kismértékű alkoholfogyasztás is károsan befolyásolja a vezetési teljesítő képességet. A többség úgy véli, hogy vállalati összejövetelekről, esküvőkről, vagy hétvégi kirándulásokról hazatérőben — egy-két pohár sör, vagy bor- fogyasztás után — még biztonságosan vezethet, mert körültekintőbb figyelmesebb, óvatosabb. Súlyos tévedés... Ilyen esetekben csak azért nem történik baleset — ha nem történik —, mert út közben nem adódott olyan váratlan akadály, forgalmi szituáció, melynek elhárítása a vezetési képesség maximumát követelte yolna, Ha ugyanis adódott volna — a baleset elkerülhetetlenül bekövetkezik, mert már enyhe alkoholos befolyásoltságban sem képes a járművezető akkor és úgy cselekedni, amikor és ahogyan józan állapotban cselekszik. Jó lenne, ha a következő néhány adatot minden gép- járművezető legalább olyan jól ismerné, mint a jobbkéz szabályt, vagy az előzési manőver feltételeit... Egy pohár sör 7,2 gramm alkoholt tartalmaz, és véralkohol koncentrációja 0,14 ezrelék. Fél deci konyak 20 gramm alkoholt, két deci bor 24 grammot. De ilyen kis mennyiség is elegendő ahhoz, hogy a szervezetbe került alkohol — a gyomorból felszívódva, a vérkeringésen át a szervekbe jusson, így az agyállományba is és gátolja a központi ideg- rendszer működését. Más szóval: a járművezető ítélőképességét önmaga és környezete állapotára vonatkozóan. Az alkoholhatás egyénenként változik és az egyénen belül is eltérő hatást vált ki különböző időszakokban. A tökéletes felszívódás csak fél, egy óra múlva következik be, majd a felszívódott alkohol fokozatosan lebomlik, és eltávozik a szervezetből. De pa- gyon lassan... Az alkohol koncentrációja óránként egy ezrelékkel csökken, ami annyit jelent, hogy egy korsó sör felszívódása és lebomlása öt órát vesz igénybe. Bár az értékek — a szervezet alkoholtűrő képessége, a táplálkozás ideje és meny- nyisége, a testsúly szerint — egyénenként változnak, mégis azt kell mondani, hogy sokan még akkor sem nyerik vissza józan ítélőképességüket, amikor az alkohol már távozott a szervezetükből. Ezt az állapotot nevezik posztalkoholos állapotnak, a köznyelv másnaposságnak... Vezetni, ebben az állapotban is veszélyes. Támadás az agykéreg ellen Miért veszélyes az alkohol? Gyengíti a látóképességet, a mozgásszervek összerendezett működését, megnyújtja a reakcióidőt, korlátozza a vezetési képességeket, csökkenti az idegi és izombeli működések ellenőrzését. Hasznos azt is tudni, hogy az alkohol nem élénkítő — stimuláns — szer, mint általában hiszik, hanem tompító — depresszáns — hatású ital. Minderről többet- keveset a gépjárművezetők is tudnak, csak éppen nem veszik komolyan. Nem veszik figyelembe, hogy az alkohol kezdeti hatásai magukon észrevétlenek, csak másokon láthatók... Az alkohol első „támadáspontja” az agykéreg — a gondolkodás és ítéletalkotás központja: a mélyebben fekvő agyrészeket, az agytörzset eleinte nem érinti. Aztán már annál inkább... Józan állapotban a két agyrész közötti kölcsönhatás állandó és kölcsönös. Az első pohár ital után ez a kapcsolat megzavarodik, az agykéreg gondolkodási központjából eredő gátlások megszűnnek magatartásszabályzó műveleteiket elvégezni, és a viselkedés ellenőrizhetetlen lesz... Ezek megdönthetetlen biológiai — lélektani folyamatok. Akkor is hatnak, ha a gépjárművezető azzal nyugtatja magát: nem történhet baj... hiszen csak egy kortyot ittam... Dr. Réti László pszichológus (Folytatjuk.)
