Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-28 / 175. szám
1974. július 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Serkentők és gátak A munka- és üzemszervezés tapasztalatai Amikor aznap reggel az építésvezető a lepedőnyi papírról felolvasta, hogy az elkövetkező két hétben melyik nap. melyik brigádnak, mi lesz a feladata — bizony nem hittek neki. Évekig a reggeli „eligazításon” mondták meg. aznap kinek mi lesz a dolga — de hogy két hétre előre... szinte órára, azt is, hogy mikor kezdhetik a hegesztést, mikor a zsaluzást... ezt bizony megmosolyogták. Segíti a munkát A CPM hálóterv mégis jónak bizonyult. A fiatal építésvezető ugyanis — kísérletképpen, magánszorgalomból __ egy olyan szervezési módszert próbált ki (ez a CPM), amely segítségével nem csak j, műveletek sorrendjét de azok összehangolását is meg lehet tervezni. Végül a munkások maguk is meglepődtek. mennyi vesződséget, bosszankodást, anyagra vá- rást lehet így megtakarítani, s ami a legfontosabb: az épület jóval a becsült határidő előtt elkészült. A becsült határidő előtt, de a CPM módszerrel tervezett határidőre. Mert a módszeres szervezés nemcsak a munka intenzitását fokozta, hanem lehetővé tette a szükséges idő pontosabb megállapítását is. Ez az építőipartól kölcsönzött példa nemcsak azt bizonyítja, hogy a szervezés milyen nagymértékben segítheti a munkát, hanem azt is, hogy ma már, a technika gyors fejlődése, az új technológiák alkalmazása más munkamódszereket is követel. A közelmúltban ielentős új tudományos eredmények, szervezési módszerek, gépi eszközök (elsősorban számítógépek) váltak ismertté, de ezek termelőerővé válásának üteme jórészt magának a szervezésnek a tervszerűségétől, hatékonyságától függ. Ugyanakkor — nem lehet a szervezést a cselekvő embertől, embercsoportoktól elvonatkoztatva végezni, nem lehet pusztán gazdasági, szervezéstechnikai, vagy vezetéselméleti kérdésnek tekinteni. Még széleskörű és korszerű szervezőtevékenység mellett is előfordul, hogy a legegyszerűbb, de a szervezést nagyon is befolyásoló „apróságokról” megfeledkeznek. Példaként elmondunk egy kis történetet, melyet egy főorvos mesélt a minap. A fiatal építőmunkás megszokott egykedvűséggel — magvarul: lassan — forgatta a vakolókanalat, majd csak letelik valahogy az a műszak. Szóbaelegyedtek. s a főorvos elmondta neki. mennyivel jobb lesz, ha a kórház új épületszárnya elkészül, hogy kisebb lesz a zsúfoltság nem kell ilyen mostoha körülmények között gyógyítani. Néhány órával később, amikor ismét arra járt a főorvos, a fiatalember már sokkal serényebben dolgozva szólt oda neki: megértettem ám. amit mondott főorvos úr! Most mondhatná valaki, - mi köze a munka- és üzem- szervezéshez mindennek... Nos annyi, hogy a nagy szervezési koncepciók mellett nem szabad megfeledkezni magáról az emberről, hogy csak látszólag kevésbé fontosak az olyan szervezési szempontok, mint a végzett munka fontosságának tudatosítása. A tervszerűség Mindezekről azért akartunk szólni még mielőtt megyénk néhány gazdálkodó egységénél szerzett tapasztalatainkról beszámolnánk, hogy érzékeltessük, milyen komplex. sokrétű feladat, mennyi fontos tényező figye. lembevételét kívánja meg a tervszerű szervezés. Ez a komplexitás ma már nemcsak egy-egy vállalat valamennyi belső folyamatának, azok kapcsolatának feltárását, az ember—gép rendszerek valamennyi viszonylatának elemzését és szervezését jelenti, de egy-egy vállalat kereteinek túllépését is igényelné. A Hűtőgépgyár például saját belső szervezését valóban korszerűen, komplexen igyekszik megoldani. E komplexitás azonban néha csorbát szenved, mert az anyagellátási kooperáció, a kereskedelem, az irányító szervek változó igényeit nem könnyű figyelembe venni. A kőolajtermelő vállalat például trösztje 27 vállalata közül ma *, bérszámítógépet használók között első helyen van. A számítógépre szervezett folyamatok azonban nem illeszkednek bele a tröszti koncepcióba — mert ilyen koncepció ma még nincs is. A megyei élelmiszer kiskereskedelmi vállalat például szeretné eszközeit (többek között hűtőpultjait) egységesíteni. tipizálni — így az alkatrészellátás. a javítás is jobban szervezhető lenne — ehhez azonban egy-egy vállalat szándéka kevés, az egész belkereskedelemben kellene a szervezés alapelveit egységesen kidolgozni. Amitől idegenkednek Abban, hogy a munka- és üzemszervezésben rejlő lehetőségeket még nem mindig tudjuk optimálisan kihasználni természetesen nemcsak, sőt elsősorban nemcsak külső tényezőknek van szerepük. Sok vállalatnál még a munkaszervezés alapmódszereinek (munkatanulmányozás, munkahelykialakítás, normázás) felhasználása is hiányos. Nem folyik a szervezés megfelelő tudományos, műszaki alapossággal. Nem mindig gondoskodnak a termelésszervezés és a munka- szervezés összhangjáról, kezdetleges a szellemi munka szervezése. Gátolja a szervezési munkát az is, hogy sokan idegenkednek az új módszerektől, melyeket nem is ismernek elég jól — vaev- is hátráltató tényező — különösen a vezetőknél -/■ a szervezési ismeretek hiánya is. Tagadhatatlan, hogy ezek a tényezők hol kisebb, hol nagyobb mértékben, de még mindig hatnak. Az az üzem- és munkaszervezés feladatairól szóló párthatározat, majd az azt követő kormányhatározat megjelenése óta azonban megyénk vállalatainál is széleskörű szervezőmunka bontakozott ki. A korábbiakban néhány már hasznos tapasztalatot. eredményt is hozó példáról szeretnénk beszámolni a szervezési munka legkülönbözőbb területei rőL Trömböczky Péter Magyar— NDK mezőgazdasági útépítési kísérletek Az országos úthálózat fejlesztésénél külön gondot okoz a mezőgazdasági utak hálózatának kiépítése és korszerűsítése ; ezeken az utakon ugyan nem erős a forgalom, de annál nagyobb súlyú járművek közlekednek rajtuk, ami alaposan igényibe veszi az útszerkezetet. — Probléma az is, hogy az utak építésére aránylag ids összegek állnak rendelkezésre, ennek ellenére nem lehet halogatni az építési program megvalósítását, idén ugyanis mintegy félmillió hektáron már úgynevezett termelési rendszerek működnek. Ezek nagyteljesítményű járműveket alkalmaznak, s „kiszolgálásukhoz” legalább 1500 kilóméter utat kell folyamatosan kiépíteni, nem is beszélve az egyéb hagyományos üzemekről, amelyeknek hasonló igényeik vannak. A mezőgazdasági útépítési program megvalósítása . — amennyiben az összes szükségletet figyelembe veszik — évente legalább egymilliárd forintos beruházással járna. Jelenleg is évente 609—700 millió forintot költenek Ilyen célcsoportos beruházásra. A költségek csökkentésére, illetve a legjobb útépítési modellek kiválasztására az NDK mező-, erdő- és élelmiszergazdasági minisztériuma, valamint a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium közös kísérletsorozatot kezdeményezett. A programban elektronikus számítógépekkel dolgoznak a tervezők, akik megállapítják, hogy milyen kölcsönhatás van a nagyteljesítényű mezőgazdasági szállítóművek és az utak felépítménye között, meghatározzák az optimális útszélességet és kiválasztják a legolcsóbb módszereket. Mindehhez alapul veszik a mezőgazdasági szállítás speciális jellegéből adódó eddigi tapasztalatokat A közös kísérletek során eddig bárom új utat építettek, kettőt az NDK- ban adtak át, egyet pedig Magyarországon. Mindegyik út 28—35 szakaszból áll. Ezeken olyan anyagokat próbálnak ki, amelyekre a következő évben számíthatnak a mezőgazdasági szakemberek, és amelyeknek felhasználása nem okoz a helyszínen gondot. Az így elkészített kísérleti, utakon a számítógépekkel meghatározott terv szerint 2—5 évig élettartam próbákra kerül sor, és sokezer mérés alapján alakítják majd ki a leg- mégfelelőbb konstrukciót. A tervezés szakaszában a szakemberek az elemzésekkel máris megállapították, hogy az úthálózat kiépítése mindenképpen a biztonságosan megtérülő beruházások közé tartozik. Igaz, az új utak beruházásigényesek és „létük”, a termelés mennyiségét csak közvetve növeli, de annál nagyobb mértékben fokozzák a gépberuházások hatékonyságát., javítjuk a szervezettséget: mindé? együttvéve lehetővé teszi a termelési szerkezet korszerűsítését és a jövedelmezőség fokozását. __ Szerződés acélcsövek szállítására A Mannesmann AG vállalat megkötötte harmadik nagyméretű szerződését a Szovjetunióvá', nagy átmérőjű acélcsövek szállítására. Az előző két szerződés egyenként 1,2-— 1.2 millió tonna acélcsőre, a mostani 900 ezer tonna acélcső szállítására vonatkozik. Az ár eddig nem ismeretes, de az előző két szerződés részét képezte annak az üzletnek. amelynek keretében a Szovjetunió elenértékként földgázt szállított az NSZK- nak. A nyugatnémet cég bejelentése szerint a szoviet rendeléseknek köszönhetően S5 éves fennállása óta első ízben többet szállít exportra, mint belföldi megrendelőknek. Épül a Nagykunsági Főcsatorna nyugati ágának torkolati műve Öcsödön a Hármas-Körös jobb parti vé dtoltésén. A kivitelező a \ IZÉP, átadási határidő 1975 március közepe Háztáji gazdaságok Nsgyobb érdekeltség, fellendülő éllaítea^ésatés Megyénk háztáji állatállományának alakulásáról, a kormányprogram ösztönző hatásáról a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán kértünk tájékoztatást. Kérdéseinkre Dudás János osztályvezető-helyettes válaszolt. — Az utóbbi években mi jellemezte megyénk háztáji állatállományának fejlődését? — A megye háztáji állat- állománya 1972-ig összéssé- gében csökkent. Elsősorban a legmunkaigényesebb tehénKedvező A kormányhatározat szinte az utolsó huszonnégy órában jelent meg, s véget vetett ennek a folyamatnak. Tavaly már kedvezőbbre fordult a helyzet. Növekedett például az üszők tenyésztésbe vétele, s a tehenek vem- hesítése. Kedvező az is, hogy hétszázzal csökkent a nőivarú vágómarhák értékesítési szerződéskötése. A sertéstenyésztésben jóval kedvezőbbek a tapasztalatok, növekedett a törzs- és hízóállomány a kisüzemekben. Megszűnt a háromévenkénti ciklikusság. A leszerződött hízófedezet ez év első felében — a múlt év hasonló időszakához képest — 60—65 százalékkal emelkedett. Tizenhat közigazgatási egységben vizsgáltuk a sertéstenyésztés alakulását. Az idén, 1973 első feléhez képest 38, a két évvel előttihez viszonyítva 17 százalékkal emelkedett a vemhesítés. Több helyen bevezették a mesterséges megtermékenyítést a háztájiban. A piacokon megfelelő a sertéskereslet és kínálat aránya. az árak stabilak. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat minden eladásra kínált süldőt és malacot átvesz. A GFV is jóval naés szarvasmarha-állomány. Ennek okait többször is vizsgáltuk. A csökkenés okai: az urbanizáció, a fiatalok nem szívesen foglalkoznak szarvasmarhatartással. Továbbá : a jövedelmezőség sem volt megfelelő az 1972. évi kormányhatározat megjelenéséig. Több helyen a tsz-ek vezetői sem segítették a ház- táii gazdaságok szálastakarmány ellátását. Volt olyan év, amikor 10 százalékkal csökkent a háztáji tehénállomány. fordulat gyobb gondot fordít a tápellátásra. Arra biztatjuk a vállalatot, hogy a keverő üzemekkel rendelkező tsz- ekkel kössön megállapodást a háztáji gazdaságok ellátására. A juhtenyésztés — a szarvasmarhához hasonlóan — szintén visszaesett. A kisállattartás viszont gyorsan fejlődött. A BOV péládul az idén 10—15 százalékkal túlteljesíti a tojásfelvásárlási tervét. Az idén megoldódott a naposbaromfi-ellátás, az első negyedévben félmillióval több naposcsibét keltettek és értékesítettek. — A háztáji gazdaságok milyen részarányt képviselnek a marha-, sertéshús- és baromfi termelésben ? — A tehénállomány 30, a kocalétszám 50, a baromfiállomány 60 százaléka a háztáji gazdaságokban van. A háztáji termelés értéke a nagyüzemekének 25 százaléka, mintegy 2—2,5 milliárd forint. A nagyüzemekben az évi árutermelés értéke 17, a háztájiban 2—3 százalékkal emelkedett. Ezek az adatok is mutatják: a háztáji termelés szerepe igen jelentős az önellátásban és az áru értékesítésében. A közös gazdasáHétfőtől nyári szezonvégi vásár Két hétig 20—40 százalékos árengedmény A ruházati kereskedelem — a hagyományoknak megfelelően, a szokásosnál azonban egy héttel előbb, július 29—augusztus 10 között rendezi meg a nyári szezonvégi vásárt. A Belkereskedelmi Minisztérium ruházati főosztályához érkezett jelzések szerint hétfőtől két hétig — illeme ezen belül, amíg a meghatározott árualap tart — 20—40 százalékos árengedménnyel kínálnak pamut- és selyemszöveteket, bútorvédő anyagokat, női és leánykaruhákat, könnyű férfi- és fiúöltönyöket, zakókat, pantallókat, rövidujjú ingeket és pulóvereket, nyári jellegű és víkend cipőket, szandálokat. Miután a kereskedelem a nyárra dinamikusan fejlődő ■forgalomra számított — s ennek megfelelően gondoskodott bőséges árualapról — kedvezőtlen időjárás miatt azonban gyengébben sikerült az értékesítés, ezért a vásáron gazdag a strandcikkek, főleg a fürdőruhák, az úszónadrágok, a napozók és a játszók kínálata, választéka. gok vezetőinek nagy többsége ezt jól látja, a háztájit a közös szerves részének tekinti. Segítik a takarmányellátást és az áruértékesítést is. Ez mindkét félnek egyformán érdeke. Kölcsönösen előnyös — A háztáji állomány fejlesztésére a kormányprogram — az elmondottakon kívül — milyen ösztönzést adott? — Emelkedtek a felvásárlási árak. Az illetékes szerveknek a fejlesztés szükségességére felhívta figyelmét. A kormányprogram hatására a tsz-ek is nagyobb gondot fordítanak a szálas- és abraktakarmány ellátásra. A tagoknak is érdeke a háztáji állattenyésztés tartós fejlesztése, ugyanis a háztájira fordított munkaidő egy részé beszámít a nyugdíjidőbe. A kisüzemi férőhelyek megvannak, ezeket gazdaságosan lehet kihasználni. Ugyanis a nagyüzemekben egy tehénférőhely 60 ezer. a sertésé 15—20 ezer forintba kerül. A kormányprogramnak megfelelően a kisüzemi gazdaságokban is megkezdődött a korszerűsítés. Részükre több technikai felszerelést gyártanak és forgalmaznak (önetetőket, fejőgépeket). Összességében: a kormány- program ösztönzően hatott a háztáji állattenyésztés fejlesztésére. Az adózásról — Az utóbbi hetekben olyan hír terjedt el megyénkben, hogy 1975 januárjától minden tehén és anyakoca után 1500—1500 forint adót vetnek ki. Mi erről a véleménye? — Ez nem felel meg a valóságnak, rosszindulatú híresztelés, mely ellentmond a kormányprogram szellemének. A Pénzügyminisztérium 1973 decemberében jelentette meg az általános jövedelem- adózásról szóló rendeletet, mely módosította a korábbiakat. A rendelet kimondja: jövedelemadót csak a 30 ezer forintot meghaladó tiszta jövedelem után kell fizetni. Nem adóztatható az az állattartás, melynek takarmányszükségletét saját földterületen termelték meg. Az adóhatóság nemrég a háztáji méreteket meghaladó, üzletszerű állattartást vizsgálta. Több helyen például 80—100 ezer forint tiszta jövedelmet (tehát nem árbevételt) tapasztaltak. Természetesen erre a PM rendeletnek megfelelő adót vetettek ki. Tehát nem az állattartást, hanem a mértéken felüli jövedelmet adóztatják — fejezte be nyilatkozatát Dudás János, . _ = m. I. -5
