Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-25 / 146. szám
4 »ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974, Június 53. 'TSTii-T! Közös gyakorlatok Szojuz—Apolloprogram Vasárnap Moszkvába érkezett az amerikai űrhajósok csoportja, amely szovjet kollégáival együtt a Jurij Gaga- rln-kiképző központban részt vesz a Szojuz—Apolló-prog- ram közös gyakorlatain. Az amerikai csoportot Thomas Stafford dandártábornok vezeti. Tatarozzák Moszkvát A moszkvai várisi pártbizottság és a tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott a szovjet főváros központi negyedének általános tatarozásáról és kicsinosításáról. A határozat értelmében . Moszkva belvárosában sorta- \ tarozást hajtanak végre töb- \ bek között a Gorkij, a Gercen " és a Kropotkinszkaja utcán. A házakon a falfestményeket is \ eredeti formájukban állítják helyre. A műemlék épületek rekönstrukciói közül kiemelkedik a Kreml és a Puskin múzeum újjáépítése. Megszületett a döntés a központi utcák fényreklám- jainak korszerűsítésére is. Nemrég helyeztek üzembe a Majakovszkij téren a Szovjetunió legnagyobb fényújságját, amely egyébként magyar gyártmányú. Fényújság készül a kurszki pályaudvar előtti téren is. A közeljövőben emlékművet emelnek Moszkva belvárosában Csehovnak, Krilov- nak, Engelsnek, Kalinyinnak és Szverdlovnak. Engedetlen portugál hajósok A portugál kormány vasárnap állami ellenőrzés alá vett négy portugál tartályhajót, mivel legénységük — szakmai szövetségük felhívására •— nem volt hajlandó Portugáliába szállítani az Arab-öbölből 340 ezer tonna kőolajat, míg nem teljesítik béremelési követelésüket. A kormány parancsot adott az Inago, a Jeci, a Marao és a Mantemuro kapitányának, azonnal induljon haza az Arab-öbölből kőolajszállítmányával. Lisszaboni politikai megfigyelők rámutatnak: az ideiglenes kormány először hozott ilyen határozott intézkedést, amióta megígérte, hogy kó- dexban szabályozza a munkabeszüntetéssel kapcsolatos jogokat. Mint az utóbbi időkben többször előfordult már, a hajók legénysége túlzott követelésekkel lépett fel. Azt akarta, hogy átlagbérét 2700 escudóról (116 dollár) 6400 escudóra (275 ^lollár) emeljék fel. TI ogy van, hogy van kisTT apám? — veregette meg jóindulatú leereszkedéssel Pacolai Ödön a váltamat. — Köszönöm szépen szíves kérdését, nem vagyok éppen rosszul, csak... — akartam mondani Pacolainak, de mire ideértem a mondandómmal, Pacolait már sehol sem láttam. „Nem valami kíváncsi arra, hogyan is vagyok valóban" — jegyeztem meg magamban, deltát az ember ne várjon részvétet egy Pa- colaitól sem, akkor, amikor voltaképpen nincs is szüksége semmiféle együttérzésre. Így hát nyugodtan napirendre tértem afelett, hogy Pacolai számára az ő-kérdé- se volt a fontos, és nem az én válaszom. — Á, üdvözlöm, kedves Guzmicsek barátom... Hogy s mint szolgál a kedves hogyisvanja? — harsogott rám talán egy fél esztendő elteltével Pacolai, lényegesen kevesebb leereszkedéssel, s ennek fordítottjaképpen valamiféle többlet lelkesedéssel. A kérdése ugyan szellemesnek aligha volt nevezhető, s különben is, fél esztendeje sincs, hogy fadabb Hej, ha nyílik A kazahsztáni Ekibasztuzban külszíni fejtés folyik. A jelenlegi ötéves terv végén ilyen módszerekkel termelik majd ki a felszínre hozott szén egyharmadát Az elmúlt napokban tartották meg Miskolcon és Tatabányán a szovjet szénbányászat fejlődését bemutató kiállítást. Krasznoiarszk környékén,' hatalmas térségben, sok száz méterrel a tundrák alatt — kenyér sül a föld gyomrában. Meghökkentő kép. Valósághű behelyettesítése: a szén, mint a Lenintől származó mondás tarja, az ipar kenyere, s a középszibériai Karuszkacsinszki szénmedencében minden eddiginél nagyobb mennyiségű barnaszenet ígérnek a geológiai kutatások. A termelés az ezredfordulóig csak ebben a medencében elérheti az évi egymilliárd tonnát! Kétezerig 2 százalékot Mihail Sztirikovics akadémikus, a nemzetközi hírű szovjet energiaszakember szerint technikailag viharosan fejlődő korszakunkban is szilárdan tartja helyét a szén. Ha más miatt nem, hát a földkéreg szenespincéjében rejlő óriási tartalékok miatt. Ha a fagyasztás továbbra is az utóbbi száz év, egyébként hatványozód- va növekvő ütemében alakul — az ezredfordulóig akkor is csak a napjainkban ismert szénkészletek két százalékát (!) használja majd el az emberiség. A kitűnő tudós e mikro- képlettel akarva-akaratlan a hazájabeli távlatokat is jellemezte. A világ szénkészletének zöme ugyanis a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, a Kínai Népköz- társaságban és Kanadában található, de glóbuszunk szénkincsének több mint a fele: a Szovjetunió területén van. A távolság — ellenfél A gazdaságföldrajzi irodalom már ma is legalább tucatnyi szénmedencét tűntet fel a Szovjetunió térképén. Ezek többsége az Urálon innen esik. A valóságban azonban a természet egészen más arányban osztotta el kincseit, A Szovjetunió (azaz a világ) szénvagyonának tekintélyes hányada Szibéria, a szovjet Távolkelet és a középázsiai köztársaságok földjének ölében nyugszik. A jövő ígéretét jelentő leggazdagabb szénmezők körülbelül 95:5 arányban oszlanak el a Szovjetunió ázsiai és európai országrésze között — az előbbi javára. Ugyanakkor jelenleg az ország széntermelésének kétharmadát a donyeci. a kuz- nyecki, a pecsorai, és a kara- gandai szénmedencék adják, amelyekből egyedül az utóbbi nem fekszik európai területen. Hogy ma még mérhetetlen szénkincsek hevernek „parlagon”, több okkal is magyarázható. A legszén- igényesebb ipari központokat hagyományszerűen az európai térfélre telepítették: a geológusok csak viszonylag nemrég tárták fel a nagy keleti szénmezőket. Talán a legnagyobb nehézség a szállítással függ össze. Négy— nyolcezer kilométeres távolságok is húzódnak a felfedezett készletek és a legfontosabb felhasználók között. Arra pedig még a Szibériában végbemenő társadalmigazdasági fejlődés mellett sem lehet számítani, hogy az újonnan születő városok és ipari létesítmények egy- ®ma,guk „felélik” majd a közelükben levő készleteket. S más vidékeken pótlásra van szükség. Annak, hogy a Szovjetunió ma nemcsak a világ vezető szénexportőreinek egyike, hanem jelentős szénimportáló is, fő oka, hogy a külföldi — elsősorban lengyel — szén szállítási költsége a kisebb távolság miatt sokszor alacsonyabb, mint a messzi hazai széné. Vlagyimir Kirillin akadémikus, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének, a Tudományos és Műszaki Állami Bizottság elnökének véleménye szerint a kanszk-acsinszki barnaszén- készletek gazdaságos hasznosítására több megoldás jön számításba: nagy átbocsátóképességű, gyors forgalmú vasútvonalak; csővezetékek építése; helybeli erőművekben villamosenergiává alakítás és távvezetéken való továbbítás; Bár a tudományos-műszaki forradalom 1 vívmányai a tárnákba is behatolnak, továbbra is nagy szerep jut a bányászok helytállásának. Az SZKP kijelölt szervei tavaly ellenőrizték, hogy megfelelő ütemben halad-e a szovjet kommunista párt XXIV. kongresszusán a szénbányászat műszaki rekonstrukciójáról jóváhagyott irányelvek végrehajtása. Borisz Brat- csenko, a Szovjetunió szénipari minisztere egy az Qgo- nyoknak adott tavalyi interjújában kijelentette, hogy az ágazat sok gondja közül most hosszú ideig az a legnagyobb. hogy megvalósuljon a széntermelési folyamat teljes gépesítése. Géppel és szívvel A bányák tekintélyes részében már ma is emberi kéz beavatkozása nélkül nyerik a szenet. Míg hót éve mindössze néhány — *z idő szerint már négyszáz olyan bányászbrigád dolgozat az országban, amelv egy év alatt egymillió tonna szenet termel. A világrekordot egy Donyec-medencei bányász, Vlagyimir Murzenko munkacsapata tartja 31 munkanap alatt kitermelt csaknem 220 ezer tonnás teljesítményével. Jelenleg a Szovjetunió évi széntermelése kereken 670 millió tonna — a vlágon a legnagyobb. De az automatizálás, a munkakörülményeket javító intézkedések és a könnyebben kiaknázható készletek megnyitásának következtében hamarosan egy- milliárd tonnára emelkedik. Ez érzékletesebben, kifejezve azt jelenti, hogy az egy nap alatt kitermelt szénmennyiség annyi lesz, mint ameny- nyit tizenöt éve Kanada és Olaszország együttesen egy év alatt termelt barnaszénből, azaz 2,8 millió tonna. Sz. P. VÁLTOZÁSOK hangon ugyan, de akkor is hogylétem után érdeklődött, és hagyott gyorsan még válaszom előtt faképnél. Érthető tehátf hogy egy pillanatig vártam, ellohol-e ismét Pacolai, vagy most van türelme a válaszom meghallgatni. Alit és várt! — Ugyan Gurmicseknek hívnak, és nem Guzmicseknek, de különben megvagyok, megvagyok kedves Pacolai úr — mondtam, amire fél arcán megelégedett boldogság láfszótt szétterülni, miközben arról biztosított, mennyire boldoggá teszi őt, hogy az ö kedves . Gurmi- csek — nyomta meg az „r”-t — barátja ilyen jól megvan magának, és megragadva kezemet, azt sokáig rázva biztosított mélységes együttérzéséről. Abban ugyan nagy dolgot nem láttam és véltem felfedezni, hogy valaki azzal érez együtt, aki jól érzi magát, érezze magát azzal együtt, aki úgy érzi magát, mintha fűrésszel nyiszálnák a nyakát, az valami, — de mégis- jólesett, bevallom, hogy Pacolai Ödön így érdeklődik irántam... Hiszen, ha jól meggondolom, nem is ismerem ezt az embert. S ha még jobban meggondolom, ő sem ismer engem. Valahol, valamikor, valaki bemutatott bennünket és kész. Mindegy, érdeklődése a,\.Kor is nagyon jólesett. S az meg különösen megtisztelt, amikor a minap ismét összefutottam Pacolai Ödönnel, és az boldogan borult a nyakamba, kétszer is megcsókolt, és lelkesen kiáltotta szét az utca járókelői között: — Ő az én barátom! Gur- micsek Géza ö! És én a nagy Gurmicsek barátja vagyok! harsogta, hogy az emberek, biztos, ami biztos, az irántam való tisztelettől gondosan kikerültek bennünket. — Ugyan ne... mire jó ez... — pironkodtam, de Pacolai nem engedett az 1973- ból. — Hogy. hogy mire jó ez? Egy olyan ember, aki tanácsi osztályvezető, akinek csak egy aláírásába kerül és — csókolta meg mindenki előtt alázattal a kezem — nekem máris megvan a telekkiutalásom, akinek csak egy szavába kerül és... — Bocsáss meg barátom, te tévedsz... Én nem vagyok osztályvezető — mondtam suttogva és ijedten, nehogy valamely osztályvezető azt higgye, hogy én talán az akarok lenni. — Hogy, hogy nem vrgy1? — Ügy, hogy nem vagyok az. Nem is dolgozom a tanácsnál. Én egy vállalatnál vagyok anyagkalkulátor, kérlek... — Az a piszok Berben- tei..., hogy félrevezetett... — sziszegte Pacolai Ödön dühösen, aztán a kezemet, amelyet még csókra tartott a szája előtt, gondosan leköpte, s azt mondta, hogy én is egy disznó vagyok. Tegnap találkoztam Paco- laival, és udvariasan előre köszöntem neki, hogy ...szervusz". De ö rámnézett és csak ennyit mormogott visz- sza: — Nem ismerkedünk... nem törleszkedünk... Értjük? Értettem! Gyurkó Géza A középkori falu A régészet fehér foltjai közé tartozik a nyugat-euróbai középkori falutelepülésekkel kapcsolatos problémakör. Furcsa, de ezen a téren az ókori ismeretek bővebbeknek mondhatók. Az elmúlt évszázadok háborúiban, valamint a klérus és az uralkodóházak közreműködése révén igen sok olyan irat semmisült meg, amely fontos dokumentum lehetett volna napjaink kutatói számára. így a középkori Európa civilizációjáról az akkori falutelepüléAz orkánok matematikai előrejelzése sek struktúrájának, kiterjedésének, a parasztok mindennapi életének ismerete nélkül nem teljes a kép. A középkori falusi társadalom rendkívül alacsony gazdasági fokon állott. Nyugat-Európában most fellendülőben van a középkori falutelepülésekkel kapcsolatos régészeti kutatás, s az eredményeket izgatottan várják nemcsak a régészek, hanem a szociológusok, történészek és orvqstörténészek is. Az emberiséget sújtó nagy elemi csapások történetében mindenkor, felejthétetlen marad az az orkán és vihardagály, amely 1970 november 12—13-án a Sengáliai-őbÖl sűrűn lakott partvidékét sújtotta. A halálos áldozatok számára vonatkozó különféle becslések igen eltérőek, harmincötezer és kétszázezer közti számú halottról érkeztek jelentések. Az azóta eltelt esztendők alatt az indiai meteorológiai szolgálat keretében elkészítették a rendkívüli elemi csapás lefolyásának matematikai modelljét amelyből levezethetők a vihar fontosabb adatai, az orkán legnagyobb sebessége, a vihardagálymagassága és a tetőzés időpontja. A kidolgozott matematikai modell alkalmas grra, hogy még kialakulófélben levő viharok fellépése alkalmával előre lehessen jelezni a vihar további alakulását. Ezáltal lehetővé válik a fenyegetett partszakaszok lakosságának idejekorán való figyelmeztetése, hasonlóan ahhoz a hurrikán- és vihardagályjel- ző szolgálathoz, amely az Egyesült Államok orkánók által sűrűn látogatott déli területein és a Mexikói-öböl trópusi szigetvilágában már évek hosszú sora óta működik, és eddig már rengeteg embernek mentette meg az életét. Űrtávközlés és műsorszórás A telefon-, rádió- és tvközvetítésre alkalmas mesterséges holdak létrehozása óriási távlatot nyitott meg a .nagy távolságok áthidalásában. A fejlesztés végső célja az olyan rendszerek kialakítása, amelyek országnyi vagy földrésznyi területek felett lebegve közvetlen műsorszórást, jelátvitelt végeznek. Ilyen rendszerek napjainkban még nincsenek üzemben; 'egyelőre csak olyan változatok valósultak meg, amelyeknél valamely földi állomás parabola-antennája egy-egy nagyobb körzet számára fogja fel a műsort, és azt a szokásos földi adók útján sugározza szét. A Szovjetunió 1965-ben létesített és azóta fokozatosan továbbfejlesztett Orbita-há- lózatában a Molnyija—1 típusú mgstersges holdak létesítenek állandó kapcsolatot több mint harrfiinc földi állomással (Moszkvával, Lenin- gráddal, Murmanszkkal, Ar- hangelsszel, Novoszibirszk- kel, Irkutszkkal. Vlagyivosztokkal stb.) Ez azt jelenti, hogy a hatalmas kiterjedésű .ország csaknem minden pontjára egy időben jutnak el íz információk. Ct'.- ' 1974-ben elkészül a moszkvai metro századik állomása. Amikor 1935-ben a földalatti első szakaszát megnyitották, összesen tizenhárom megállója volt. Jelenleg 91 megállója van a kb. 140 kilométer hosz- szú pályán, amelyen naponta 5 millió moszkvai utazik. A századik állomáson most kezdődött meg a munka; neve Beljaevo, mert az új dél-nyugati peremvárost, Beljaevo- Bogorodszkot kapcsolja be a földalatti hálózatba. Mivel ez az új , megálló nem fekszik olyan mélyen a föld alatt, mint elődjei, sokkal tágasabbra építik, s st világítás is még ragyogóbb lesz. Fémkinyerés — barnakőszénnel Oldatokban levő fémek ki-, illetve visszanyerésére, új módszerként, barnakőszenet alkalmaztak a melbournei egyetem kutatóintézetében. A fémet tartalmazó ammóniá- kos oldathoz barnakőszén finom porát adagolják. A fém rövid idő alatt az oldatból a szénpor felületére abszorbe- álódik. A megkötött fémeket a szénpor egyszerű hevítésével vagy a szén elégetésével nyerik vissza. A fémgőzöket fokozatosan lehűtik, és így kapják a különböző, tiszta féAz arany kinyerése is csak alig valamivel bonyolultabb eljárás. Az aranytartalmú oldathoz olyan szénport adagolnak, melynek felületére előzőleg cinket vagy rezget abszorbeálták. A bekeveréskor a cink, ill. réz és az arany helyet cserélnek, és az arany abszorbeálódík a szénpor felületén. míg a másik fém oldatba megy. A kinyerés — hasonlóan az egvéb fémekhez — a szénpor elégetésével történik. Az arany teljes mértékben meket. Ilyen módszerrel cink^ kadmium, ill. ólom, nikkel és réz nyerhető ki érceiből, meddőhányókból vagy ipari szennyvizekből. visszanyerhető így. 1 egység arany visszanyeréséhez 4 egység barnakőszén felhasználása szükséges. V \
