Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-25 / 146. szám

1974. június 25, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tanév vége az oktatási iqazqatósáqon Növekszik a nő- és munkáshallgatók száma / Ezekben a napokban vizsgáznak, államvizsgáznak a hall­gatók a marxizmus—leninizmus esti egyetemen. Egy vagy több évi szorgalmas munka eredményeként kerülnek az ér­demjegyek a bizonyítványokba. A tanévzárásról, az új okta­tási év előkészítéséről beszélgettünk Szigeti Lászlóval, az MSZMP Szolnok megyei Bizottság Oktatási Igazgatóságának igazgatóhelyettesével. — Munkánkat az 1973/74-es oktatási évben is a középtá­vú és az éves tervünkben fog­laltak, valamint a megyei párt-végrehajtóbizottság ha­tározata szerint végeztük, összesen mintegy kétezer- százán kapcsolódtak be a képzés, továbbképzés vala­melyik formájába.. Ez a lét­szám megegyezik az előző évivel. Az év során a marxiz­mus—leninizmus esti egye­tem valamennyi tagozatán 68 osztályban ezernégyszáz hall­gató, a pártiskolán 13 féle tanfolyamon (propagandista­képző, vezető továbbképző, nőfelelősi, titkári tanfolyam, öthónapos pártiskola) hét­százharminc hallgató részvé­telével folyt oktató-nevelő munka 38 tematika alapján. — Ez a munka hatalmas feladatot ró a tanári karra. Hogyan tudtak eleget ten­j ni, hisz, tudomásom szerint elég kevesen vannak taná­rok az egyetemen. — Igaz, hogy függetlenített tanárok csak tizen vagyunk, de van hatvannyolc óraadó tanárunk is, és többször ké­rünk fel egy-egy előadás megtartására neves szakem­bereket. — Hogyan sikerült telje­síteniük eddig a X, párt- kongresszus után meghatá­rozott feladatokat? — A X. pártkongresszus határozatainak eredménye­sebb végrehajtása, a tervsze­rűség fokozása érdekében az 1972—75-ös évekre elkészí­tettük feladattervünket, ame­lyet minden évben a beisko­lázáskor irányelvként hasz­náltunk, és természetesen az új igényeknek megfelelően korrigáltunk is. Véleményem szerint az abban meghatáro­zottakat teljesíteni fogjuk. Mit jelent ez számokban? Az esti egyetem általános tago­zatán az előirányzott 990— 1000 hallgató helyett ezerkét- százan végeznek, illetve ta­nulnak. Közismert, hogy a megyében több helyen, így Jászberényben, Karcagon, Ti­szafüreden, Törökszentmikló- son, Mezőtúron és Kunszent- mártonban van kihelyezett tagozatunk. Létrehoztunk azonban egy kihelyezett osz­tályt a martfűi Tisza Cipő­gyárban is munkások, műve­zetők részére. Az idén a szol­noki Járműjavítóban indí­tunk kihelyezett osztályt, ahol tizenhét járműjavítós és négy GANZ VILL-es munkás tanul majd. A cipőgyárban pedig már a II. osztályt vég­zik ősztől\a hallgatók. A ter­vezettnél többen végeznek a szakosítókon is: háromszáz helyett, mintegy 480—490-en a kiegészítő tagozatokon pe­dig mintegy háromszázötve­nen. A speciális tagozatokon a tervezettnél kevesebben, körülbelül 420—430-an vesz­nek részt. Ennek oka, hogy a speciális továbbképzés gon­dolata még nem terjedt el annyira, mint más oktatási formáé. / — Mi a helyzet a külön­böző tanfolyamokon? — A propagandisták kép­zése és továbbképzése az új­rendszerű tömegpropaganda struktúra igényei alapján a középtávú tervben kiemelt helyet kapott. Az a célunk, hogy a XI. pártkongresszusig lehetőleg minden propagan­dista kapjon tartalmi és mód­szertani felkészítést tanfolya­mi keretek között. Ez ideig körülbelül ezerháromszáz propagandista vett részt párt- iskolai rendszerű képzésben, továbbképzésben. Ha hozzá­számoljuk az esti egyetemen tanuló propagandistákat, ak­kor ez azt jelenti, hogy az összes propagandistának kö­rülbelül 75 százaléka tanult ez ideig. Menetközben jelent­kezett új igényként a politi­kai vita körvezetők felkészí­tése: négyszázan tanultak, il­letve tanulnak az új oktatá­si évben közülük. Az elképze­léseknek megfelelően végez­tük az állami-, társadalmi- és tömegszervezeti funkcio­náriusok továbbképzését po­litikai vezetési ismeretekből, és mintegy kétszázan végez­tek öthónapos alapozó jellegű pártiskolát. — A különböző oktatási formákban milyen volt a tartalmi munka? — Oktató- nevelőmunkánk­ban fontos helyet foglalt el a a Központi Bizottság 1972. és 1973. novemberi valamint a KB 1974. márciusi határoza­tának feldolgozása. Az a ta­pasztalatunk, hogy a kong­resszusi és a KB határozatok értelmezése, a levonható kon­zekvenciák tartalma egysége­sebb vlett. A társadalmi-, gaz­dasági és ideológiái helyzet megítélésében, a korábban jelentkező szélsőséges néze­tek háttérbe szorultak, és a reálisabb ítéletalkotások ke­rültek előtérbe. Egységesebb lett a hallgatói közvélemény osztálytartalma. Különösen a munkásosztály és a párt ve­zető szerepének értelmezésé­ben tapasztaltunk előrehala­dást. Egységesebb lett a hall­gatók felfogása a gazdaságpo­litikai kérdések megítélésé­ben is. Olyan témákban pél­dául mint az árpolitika, a jö­vedelempolitika, a korábbi évek gyakori és szélsőséges nézeteket tükröző vitái he­lyett a helyes értelmezés vált meghatározóvá. Intenzíveb­ben foglalkoztunk a kispol- gáriság elleni eszmei harc kérdéseivel. — Az oktatás módszertaná­ban is történt fejlődés: elké­szült például a dialektikus materializmus szemléltetésé­nek egységes terve. A mun­kásmozgalom története okta­tásának didaktikai feladatai­ról többször jelentettünk meg tanszéki tájékoztatót. Módszertani javaslatot adott ki a tanszék a politikai gaz­daságtan oktatásához. Mind­ezek következtében a tanárok munkája is kiegészült, kor­szerűbb lett — Túl vannak már a je­lentkezéseken, a felvételi vizsgákon. — Igen, és a nagy érdeklő­dést mutatja, hogy például az esti egyetem általános tago­zatán 180, a szakosítókon 220 százalékos a túljelentkezés. Az általános tagozat első évfo­lyamára 511 hallgatót vet­tünk fel, közülük 162 a fizi­kai munkás. Ezt mi nagy eredménynek tartjuk, de ugyanakkor nagy feladat is számunkra, hogy megtartsuk őket, hogy elvégezzék vala­mennyien mind a három évet. A felvettek között 144 a nő és 143 a harminc éven aluli fiatal. A szakosítón négy osztályban száz hallgató ta­nul majd közülük 10—15 fi­zikai munkás. A hat kiegészí­tő osztályban százhuszan sze­reznek újabb ismereteket, a tíz speciális tanfolyamon pedig összesen mintegy kétszázan. Ez még nem végleges szám, mert a felvételik értékelését most végezzük. A felvételről szóló értesítéseket júliusban küldjük ki a hallgatóknak. — Mikor kezdődik a pártiskola? — Propagandista tanfolya­mokkal kezdünk szeptember 9-én, majd október 7-től az agitátorképző foglalkozásaira kerül sor. Körülbelül novem­ber 18-án kezdődik az öthó­napos pártiskola, 1975. ápri­lisában pedig minden bizony­nyal a XI. pártkongresszus fő kérdéseiből rendezünk tíz tanfolyamot, mintegy hétszáz alapszervi párttitkár ré­szére. összesen ezerkétszázan tanulnak majd a különböző tanfolyamokon. Varga Viktória Nemzetiségi találkozó Csak a szabad strandokon! Pomázon vasárnap befeje­ződött a III. Pest megyei nemzetiségi találkozó ese­ménysorozata. Délelőtt ren­dezték meg a nemzetiségi ifjúsági együttesek bemuta­tóját, amelyen a budakalá­szi, »a dunabogdányi. a a nagytarcsai, a pilisvörös- vári. a pomázi és a tököli általános iskolások, óvodá­sok tánccsoportjai. kamara­kórusai adtak műsort. A délutáni nagygyűlésen S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára mondott ünne­pi beszédet, majd a ma­gyarországi délszlávok, né­metek, és szlovákok demok­ratikus szövetségeinek veze­tői köszöntötték p találkozó részvevőit. A nagygyűlés Pest megye német. Sízlovák és délszláv nemzetiségi együtteseinek, tánccsooort- j-unak műsorával fejeződött be. Azt tartja a szájhagyo­mány. hogy a kutya nem eszi meg a telet. Reméljük, a nyarat sem, és élvezheti még mindenki a nyár örömeit. Bár a folyók mellett még az árvíz ellen küzdenek, a szolnoki Vízrendészeti Rend­őrkapitányság ídópen lelké­szült a strandidényre. A ta­nácsokkal közösen kijelölték a Tiszán a szabad fürdőhe­lyeket. — Szolnok megyében 173 kilométer hosszú Tisza-sza- kasz tartozik az ellenőrzé­sünk alá — mondotta Vö­rösmarti Károly őrnagy, a kapitányság vezetője. — ösz- szesen tizennégy helyen je­löltünk ki szabad fürdőhe­lyet. A szolnoki Városi Ta­nács jó kezdeményezése, hogy a régi, úgynevezett po­tya mellett, a városhoz kö­zel jelöltek ki új helyet a strandnak. Mederrendezéssel, és kulturált, a legszüksége­sebb igényeket kielégítő kör- mezet kialakításával készül­nek a fürdőzők fogadására. Sajnos, nem éltek minde­nütt ezzel a lehetőséggel. Vezseny, Rákócziújfalu, Ti­sza bő, Nagyrév, Tiszasas, Ti- szainoka tanácsai nem jelöl­tek kf szabad fürdőhelyeket. Lehet, hogy költséges a ke­vés tanácsi pénzből erre nem futja, de ha másként nem, társadalmi összefogással meg kellene csinálni. Indokolja ezt a sok tragédia, amely a tiltott helyen való fürdésből következett be. Figyelmezte­tő az utóbbi öt év adata: összesen negyvenötén fullad­tak a Tiszába. — Milyen intézkedéseket tesz a rendőrség a felelőt­len fürdőzés megakadályo­zására ? — Tájékoztató előadásokat tartunk, minden erőnkkel tö­rekszünk a megelőzésre. Jár­őreink rendszeresen ellen­őrzik a Tiszát, a szabályta­lankodókat figyelmeztetjük, va'gy a helyszínen megbírsá­goljuk. Súlyosabb eset * >n szabálysértési eljárást ja­vaslunk. VASÁRNAP délelőtt Berecky Lóránd művészettörténész bevezetőjével megnyílt * szolnoki Damjanich múzeumban rendezett Nyári tárlat. Képünkön: Szabó László szolnoki szobrászművész alkotás» Párttitkárok és iskolaigazgatók továbbképzése Fényképezőgéppel Harc a parkok romfaléi ellen A tönkretett parkok felújí­tása rengeteg pénzbe kerül. Évek óta szinte senki sem lépett fel a parkrongálók el­len Szolnokon, az illetékes szerv — a városi tanács vb útfenntartó üzeme pedig nem rendelkezett megfelelő jog­körrel. Most — mint erről már lapunk május 29-i szá­mában hírt adtunk — fény­képezőgéppel próbálják fel­venni a küzdelmet velük. Szalay Ferenc 23 éves me­zőgazdasági technikus, az üzem kertészeti részlegénél, a parkfenntartásnál dolgozik, brigádvezető. Munkaköre jú­nius eleje óta kibővült... — önként jelentkeztem a parkrongálók elleni harcra, s a vállalat engem bízott meg a fényképek elkészíté­sével. — Milyen meggondolás alapján jelentkezett? — Szívügyemnek tekin­tem a város zöldövezetének megóvását, szeretem a szak­mámat. Sokat járom a vá­rost, a parkokat — így gyak­rabban találkozom a park- rongálókkal. I — Hogyan és mit örökít meg? — A vállalatok okozta ká­rokat, a gépjárműveket. A járműveket tettenérés jelle- gűen — mikor a pázsiton állnak. A tönkre tett gyepte­rületet, a játszótéri felszere­léseket, a kerti padokat is lefotózom. A hátrahagyott nyomok alapján tudunk fel­lépni a vállalatok ellen. — Gyakran találkozik ilyen nyomokkal? — Eddig három tekercs filmet készítettem. — Mi történik az elké­szült „bizonyítékokkal”? — A képeket | átadom a vállalat vezetőségének. Meg­felelő elbírálás után továb­bítják a városi tanács sza­bálysértési előadójához. A vállalat először csak kártérítést ,kér — a tönkre tett terület nagyságától füg­gően — a szabálysértőtől, de második alkalommal már szabálysértési eljárást indít­tat ellene. Szalay Ferenc csak egy a sok önkéntes közül, akik fel­ügyelnek, vigyáznak a zöld­övezet épségére. Sajnos, az emberek többsége nem tud­ja, milyen nagy munka a parkok létesítése és fenn­tartása. A fénykép nemcsak a büntetés eszköze, — a ne­velésé is. Mégis az lenne a eejobb, ha minél keveseb­bet kellene exponálni. K. L. Tegnap délelőtt Szolnokon az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága oktatási igazgató­ságán dr. Boros Ottóné, a megyei pártbizottság propa­ganda és művelődési osztá­lyának vezetője nyitotta meg a pedagógus pártalapszerve- zetek titkárainak egyhetes továbbképző tanfolyamát. A résztvevők a foglalkozási na­pokon különböző elméleti előadásokat hallgatnak meg időszerű politikai, ideoló­giai kérdésekről és az okta­táspolitika tárgyköréből. Elsőként Tóth István, az MSZMP KB tudományos közoktatási és kulturális osz­tályának munkatársa tartott előadást a közoktatás párt­irányításáról, az iskolai de­mokrácia értelmezéséről és érvényesülésének tapaszta­— Rokkantságomat köny­nyebben viselem, háromke­rekű kocsimhoz zsugorodó világom is elviselhetőbb, amióta tudom, hogy meleg­szívű emberek gondoskod­nak rólam, feledtetik, hogy öreg vagyok, munkaképte­len. Kézi hajtású rokkantkocsi­jából beszél ) megváltozott életéről a 62 esztendős Vér­ségi László. Pár évvel ez­előtt egy balesetnél elvesz­tette az egyik lábát. Magá­nyos . öregsége és munkakép­telensége már elviselhetet­len volt, amikor a MEZŐ­GÉP jászberényi üzemében dolgozó „Ady Endre” szocia­lista brigád tagjai tudomást szereztek szomorú sorsáról. Elhatározták: enyhítenek a- magányos öreg gondjain. Vállalták, hogy úgy alakít­ják át rokkantkocsiját, hogy könnyebben mozoghasson, a kocsiból el tudja végezni a könnyebb házimunkákat. lataíről. Délután Hanga Má-' ria, az MSZMP KB tudomá­nyos közoktatási és kulturá­lis osztályának vezetőhelyet­tese „A KB 1972. június 15-i közoktatáspolitikai határoza­ta végrehajtásának tapasz­talatai, s a további felada­tok” címmel tartott előadást. Ugyancsak tegnap kezdőd dött az általános és középis­kolai igazgatók egyhetes ’to­vábbképzése Szolnokon, a tiszaligeti KISZ-táborban. Tóth Tibornak, a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tálya vezetőjének megnyitó­ja után Szőke Andor, a Pe­dagógusok Lapja főszerkesz­tője a szocialista demokra­tizmus és az egyszemélyi fe­lelős vezetés kapcsolatáról beszélt. Vállalták) azt Is, hogy meg» művelik Vérségi László ve­teményes kertjét, segítenek a nehezebb házimunkákban, a takarításban, a bevásárlás­ban. Vállalták a téli tüzelő­anyag beszerzését, házhoz szállítását, elraktározását, a tűzifa felvágását. Rendszere­sen meglátogatják tanyáján az idős embert, folyóirato­kat, könyveket — és i amire leginkább szüksége van — meleg emberi szót visznek neki. Pár mondat egy eddig ma­gányosan • tengődő idős em­ber megfogalmazásában, néJ hány bejegyzés egy brigád naplójából. Egyszerű törté­net, a szocialista brigádok vállalásai között nem ia egyedülálló. Vérségi László­nak mégis magányos öreg­ségét bearanyozó, elesettsé- gét feledtető emberi törté­net. — illés — Almás menti juniális A zselici dombok között megbúvó Mozsgón vasárnap rendezték meg a hagyományos Almás menti juniálist, amely a falu alatt kanyargó folyócskáról kapta a nevét. A népünnepély során a művelődési házban kiállítás nyílt a Csertő, Mozsgó és Szulimán asszonyklubjaiban készült leg­szebb kézimunkákból, a szabadtéri színpadon pedig népi együttesek adtak műsort. A Tinódi völgyben szórakoztató népi játékokra került sor. A legérdekesebb, legvidámabb esemény az úgynevezett kakas ütés volt, amelynek erede­te a középkorba nyúlik vissza. Régen úgy zajlott le. hogy egy kakast nyakig beástak a földbe, és a bekötött szemű legénynek cséphadaróval —• egyetlen üléssel — el kellett találniuk a szerencsétlen ál­lat fejét. Üjabban „szelídebb” formában zajlik a játék. A kakast egy földre helyezett, megfordított virágcserép he­lyettesítette és azt kellett „agyoncsapni” a cséphadaróval. A győztes jutalma azonban változatlanul a falu leg­szebb kakasa volt. amely felpántlikázva maga is nézője volt a legények vetélkedőjének. Emberi történet

Next

/
Oldalképek
Tartalom