Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-22 / 144. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974, Június 22. Befejeződött a KGST szófiai ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) A repülőtéren a szovjet küdöttséget Sztanko Todorov, miniszterelnök és más bol­gár párt- és állami vezetők búcsúztatták. Fock Jenőnek, a Minisz­tertanács elnökének vezeté­sével tegnap hazaérkezett Szófiából a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának XXVIII. ülósszakán résr.t vett magyar küldöttség. A delegáció tagjai voltak: Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, a Magyar Népköztársaság KGST képviselője. Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bi­zottságának elnöke, Rfemány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Marjai József külügyminisz­térium! államtitkár, Szita János miniszterhelyettes, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Titkárságának veze­tője és Papp László, a Ma­gyar Népköztársaság KGST képviselőjének helyettese. A küdöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter, Rödönyi Kárqjy közlekedés- és postaügyi mi­niszter, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke. Hetényi István tervhivatali államtitkár, dr. Gál Tivadar, a Miniszterta­nács Titkárságának vezető­je, Roska István külügymi­niszter-helyettes. Ott volt Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete is. K GST-közlemény Tegnap délután a bolgár fővárosban közleményt hoz­tak nyilvánosságra a KGST 28. ülésszakáról. 1974. június 18—21. között a Bolgár Népköztársaság fő­városában. Szófiában meg­tartották a KGST soron kö­vetkező, 28. ülésszakát. Az ülésszak részvevői ki­fejezték meggyőződésüket: a kommunista és munkáspár­tok vezetőinek elismerő érté­kelése a KGST-nek a szo­cialista közösség fejlesztésé­re és megerősítésére irányu­ló tevékenységéről, lelkesí­tő ösztönzés a szocialista gaz­dasági integráció további el­mélyítéséhez. valamint a testvérországok közötti sok­oldalú együttműködés töké­letesítéséhez. Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára beszámolót terjesztett be a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa fennállásának 25. évfordulója alkalmából. Az ülésszak részletes ha­tározatot fogadott el, amely tartalmazza a KGST 25 év alatt végzett munkájának főbb eredményeit és megha­tározza a komplex program megvalósítására irányuló to­vábbi feladatokat. Az ülésszak megvizsgálta a Végrehajtó Bizottság be­számolóját a KGST-nek a 27. és 28. ülésszak között végzett tevékenységéről, amelyet Tano Colov, a Vég­rehajtó Bizottság elnöke, a BNK minisztertanácsa elnö­kének első helyettes^ mon­dott el. Az ülésszak megvi­tatta továbbá a KGST Ter­vezési Együttműködési Bi­zottságának beszámolóját az 1976—80 évekre szóló gaz­dasági együttműködési problémáknak a KGST-tag- államok népgazdasági ter­veinek koordinációja során történt kidolgozása előzetes eredményeiről. A beszámo­lót Ivan Hiev. a KGST Ter­vezési Együttműködési Bi­zottságának elnöke, a BNK Minisztertnácsának elnökhe­lyettese mondta el. Nagy megelégedéssel álla­pították meg, hogy a kom­munista és munkáspártok vezetőinek 1973-as Krím fél­szigeti találkozóján hozott határozataik alap’án aktí­vabbá vált a komplex prog­ram megvalósítására irányu­ló munka, a gazdaságban és egyél? tevékenységi terüle­teken sokrétűbb és szoro­sabb lett a tagállamok sok­oldalú együttműködése. Eredményesen teljesítik az 1971—75. évi árucsereforga­lom feilesztéséről szóló meg­állapodásokat. A KGST-tag- államok kölcsönös árucsere­forgalmának növekedése meghaladja a hosszúlejára­tú kereskedelmi megállapo­dásokban foglaltakat. A köl­csönös árucsereforgalom 1971—73-ban 34 százalékkal, ezen belül a gépek és be­rendezések cseréié másfél- szeresére növekedett. A nemzetgazdaságok kö­zötti kölcsönhatás bővítése elősegíti az ötéves társadal­mi-gazdasási fejlesztési ter­vek teljesítését. 1973 folya­mán a KGST-tagállamok nemzeti jövedelme több mint 8 százalékkal nőtt az 1972. évi 5 százalékkal szemben, az ipari termékek termelése 8 százalékkal, a mezőgazda- sági termékeké pedig 11 szá­zalékkal volt nagyobb, szem­mel láthatóan emelkedett a lakosság életszínvonala. Fejlődött az együttműkö­dés a tervezés területén. Vé­get ért a KGST-tagállamok 1976—80. évi népgazdasági terveinek koordinálására irányuló munkák első sza­kasza. A tanács tevékenysé­gében első ízben kezdtek hozzá a sokoldalú integrá­ciós intézkedések egyeztetett ötéves tervének kidolgozásá­hoz, amely az együttes ter­vezés minőségileg új, maga­sabb formája. Erősödik az érdekelt országok együttmű­ködése a termelés, a tudo­mány és a technika főbb ágazataival kapcsolatos, nagy jelentőségű együttes tervek megvalósításában. A testvéri országok éves és ötéves ter­veiben pontosabban és cél­tudatosabban jelölik meg a közös intézkedések megvaló­sításához szükséges eszközö­ket. Több országban a nép- gazdasági tervbe, annak szerves részeként, első ízben vették be a szocialista gaz­dasági integrációval fogalko- zó speciális fejezeteket. Az ülésszak ideje alatt Bulgária, Csehszlovákia. Len­gyelország, Magyarország, az NDK. Románia és a Szovjet­unió kormányfői aláírták az orenburgi gázmező kiakná­zásában, valamint Orenburg körzetéből a Szovjetunió nyugati határáig haladó gáz- távvezeték felépítésében va­ló együttműködésről szóló általános egyezményt. Az egyezményben meghatároz­ták a Szovjetunióból ezen országokba évente 15,5 mil­liárd köbméter földgáz szál­lítását végző 2750 km-es gáz­vezeték felépítésében részt­vevő országok kötelezettsé­geit. A KGST 27. ülésszakát követő időszakban új, nagy jelentőségű termelési és tu­dományos-műszaki együtt­működési tervek kerültek egyeztetésre és kitűzték e tervek megvalósítását. Meg­állapodásokat kötöttek a Vinnyica (Szu.)—Albertirsa (MNK) 750 kV-os távveze­téknek az érdekelt orszá­gok közös erőfeszítésével tör­ténő felépítéséről, vastartal­mú nyersanyagoknak és egyéb ferroötvözet-fajtáknak a Szovjetunió területén tör­ténő gyártása fejlesztésében való együttműködésről, ami lehetővé teszi a tanács tag­államai számára, hpgy ki­elégítsék e termékfajták iránti szükségleteiket, vala­mint növényvédőszereket, színezékeket és félkésztermé­keket gyártó kapacitások lét­rehozásáról. Tizenegy sokol­dalú megállapodás került aláírásra a gépipar, az élel­miszeripar. a mezőgazdaság és az atomenergia békés cé­lú felhasználása területén. A 28. ülésszak ideje alatt Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjet­unió és a JSZSZK kormánv- főhelyettesei a hiún veikként jelentkező vegyiszálak gyár­tásának gyorsütemű fejlesz­tése céljából aláírtak egy új nemzetközi gazdálkodó egye­sülés — az Interchimvolok­no — létrehozásáról szóló egyezményt. Az ülésszak megbízta a KGST szerveit, hogy általá­nosítsák a KGST-tagállamok nemzetközi gazdasági és tu­dományos-műszaki szerveze­teinek tapasztalatait és dol­gozzanak ki ajánlásokat e szervezetek tevékenysége ha­tékonyságának növelésére, valamint e szervezetek és a KGST-szervek közötti szo­rosabb együttműködésre. En­nek során igen nagy jelen­tőségű az érdekelt országok között a közös tervezés terü­letén megvalósuló együttmű­ködés, a nemzetközi gazdál­kodó egyesülések együttes termelési és tudományos- műszaki tevékenysége, vala­mint a Komplex Program­ban előirányzott együttmű­ködési formák1 és módszerek elmélyítése és tökéletesítése. Az ülésszak határozatot hozott a KGST anyagi -mű­szaki ellátási együttműkö­dési bizottságának létreho­zásáról. Az ülésszak jóváhagyta a Végrehajtó Bizottságnak és a KGST tervezési együttmű­ködési bizottságának a Komplex Program megvaló­sítására és a KGST-tagálla­mok 1976—80. évi népgazda­sági terveinek koordinálásá­ra irányuló / tevékenységét. Az ülésszak különös fi­gyelmet fordított a KGST- tagállamok népgazdasági tér • veinek koordinálására irá­nyuló munkák eredményes befejezésének és a sokoldalú integrációs intézkedések öt­éves időszakra egyeztetett terve kidolgozásának szük­ségességére annak érdeké­ben, hogy a közös tervezés eredményeit az eddigiekhez hez hasonlóan figyelembe \* - gyék a soron következő hosz- szúlejáratú kereskedelmi megállapodások megkötésé­nél. Jóváhagyták az érdekelt KGST-tagállamok egyesített energetikai rendszereinek az európai KGST-tagállamok egyesített energiarendszerei és a Szovjetunió egységes energiarendszere bázisán történő létrehozására vonat­kos» javaslatot. Az orszá­gok 1990-ig terjedő igényei­nek kielégítése céljából ki­dolgozásra kerülnek továb­bá a KGST-tagállamok kö­zött a főbb fűtőanyag- és energiafajták termelésének fejlesztése területén való együttműködés távlati prog­ramjai is. A vaskohászati együttmű­ködés további fejlesztése szükségességének figyelem- bevételével elvi megállapo­dás született Kuba területén az érdekelt országok együt­tes erőfeszítésével nikkel- gyártó kapacitások létreho­zásáról. Befejezéshez közeledik sok új gépipari, rádiótechnikai és elektronikai ipari ter­mékfajta gyártásszakosításá­ról és kooperációjáról szóló megállapodás-tervezet egyez­tetésére irányuló munka. Az ülésszakon jóváhagyták a „KGST-szabvány alapokmá­nyát” és elfogadták a KGST- szabványok alkalmazásáról szóló konvenciót, amelyet az ülésszak ideje alatt Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, és a Szov­jetunió kormányfőinek he­lyettesei írtak alá. A közös szabványoknak a KGST tagállamokban történő bevezetése az említett orszá­gok szabványosítási munká­jának elvileg új szakaszát je­lenti. Elősegíti a gyártássza­kosítás és kooperáció elmé­lyítését. a termékek általános műszaki színvonalának és minőségének javítását. . A KGST 28. ülésszaka jó­váhagyta a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa alap­okmányának, valamint a KGST jogképességéről, ki­váltságairól és mentességé­ről szóló konvenciónak a komplex programból és a ta- nábs korábbi ülésszakain ho­zott határozatokból eredő mó­dosításait. A 28. Ülésszak munkája a barátság, a? elvtársi együtt­működés és a tel jes nézetazo­nosság szellemében folyt le. KÖZLEMÉNY az MSZMP Központi Bizottsága 1974a június 20-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) A Közel-Keleten a tartós béke csak a megszállt arab területek kiürítésével, a pa­lesztin nép törvényes jogai­nak helyreállításával, a tér­ség minden állama biztonsá­gának szavatolásával, a genfi béketárgyalások keretében valamennyi érintett fél rész­vételével teremthető meg. 9 A szocialista orszá­gok a nemzetközi * enyhülést szolgáló békepolitikájukban szolidá­risak a fejlődő országokkal. Támogatjuk a gazdasági füg­getlenségért, a gyarmati rendszer . maradványainak felszámolásáért, az imperia­lista befolyás megszüntetésé­ért vívott harcukat. Az ENSZ közgyűlésnek az algériai kez­deményezésre összehívott rendkívüli ülésszaka is meg­mutatta a fejlődő országok és a szocialista országok érdek- közösségét az imperializmus­sal szemben. Szolidárisak vagyunk Ázsia, Afrika, Latin-Amerika né­peinek nemzeti függetlensé­gi mozgalmával. Követeljük, hogy Chilében, Uruguayban és másutt szüntessék be a de­mokráciáért, a szabadságért küzdők üldözését, vessenek véget a megtorlásnak. Köve­teljük Louis Corvalan és Rodney Arismendi elvtársak, az összes bebörtönzött hazafi szabadonbocsátását.-■ A párt és a kormány 111 nemzetközi tevé- * kenysége arra irá­nyul, hogy elősegítse a béke, a szocializmus és a haladás ügyét. Cselekvőén részt ve­szünk a szocialista közösség országainak együttes erőfe­szítéseiben. Hozzájárulunk a szocialista országok összefo­gásának, a kommunista moz­galom egységének erősítésé­hez. — Nagyra értékeljük a Ká­dár János elvtárs vezetésé­vel a testvéri Csehszlovákiá­ban járt párt- és kormány- küldöttségünk tárgyalásait és a látogatás eredményeit. Párt- és államközi kapcsola­tainkban kiemelkedő fontos­ságú esemény volt Joszip Broz Tito magyarországi lá­togatása. Országaink és né­peink közötti testvéri barát­ságot erősítette a Vietnami Demokratikus Köztársaság parlamenti küldöttségének és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküdött- ségének hazánkban tett láto­gatása. — A kölcsönös egyetértés és a testvéri szolidaritás lég­körében folytattunk véle­ménycserét pártközi kapcso­lataink, s a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről a Chilei Kommunista párt, az Ame­rikai Egyesült Államok Kom­munista Pártja, a Görög Kommunista Párt és a Szíriái Kommunista Párt hazánkban járt vezetőivel. — A szolidaritás és együtt­működés szellemében tár­gyalt magasszintű parla­menti küldöttségünk Egyip­tomban és Szíriában, külügy­miniszterünk Szíria és Irak vezetőivel. — A békés egymás mellett élés elve, a kölcsönös érde­kek alapján képviselőink tárgyalásokat folytattak Lí­bia és Irán miniszterelnöke által vezetett küldöttségek­kel, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország külügyminiszterével, Argen­tína gazdasági miniszterével és másokkal. Pártunk és kormányunk továbbra is cselekvőén köz­reműködik minden olyan nemzetközi akcióban, amely a szocializmus, a haladás, a beké ügyét szolgálja. II. A Központi Bizottság meg­tárgyalta és elfogadta a nép­gazdaság időszerű kérdései­ről előterjesztett jelentést. Megállapította, hogy az 1973. év és az idei első öt hónap gazdásági fejlődése kiegyen­súlyozott, tervszerű, kedvező. 1 A szocialista ipar 9 termelésének növe­kedése az első öt hó­napban meghaladta a terve­zettet. A termelés emelkedé­sének 82 százaléka a terme­lékenység javulásának ered­ménye. A központi fejlesz­tési programok megvalosítá sa, a vállalatok és az irá­nyító szervek szervez eltiDb munkája nyomán kedvezően változik az ipar termelési szerkezete. Népgazdaságunk energetikai mérlegé és alap­anyagellátása kiegyensúlyo­zott. Az építő-és építőanyag­ipari vállalatok és szövetke­zetek termelésének növeke­dése meggyorsult, a terme­lékenység is számottevően javult. Kedvezően alakult a lakásépítés, ütemesebbé vált az átadás. A beruházások általában a tervnek megfe­lelően alakulnak. Az iparban változatlan feladat a termelés gazdasá­gosságának javítása, a ter­melékenység növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása, az ener­giával és nyersanyaggal va­ló ésszerű takarékosság, a beruházások kivitelezésének gyorsítása. Tovább javult a munka­erőgazdálkodás, kevesebb az indokolatlan munkahely-vál­toztatás. A foglalkoztatottak száma — elsősorban a szol­gáltató ágazatokban — a tervnek megfelelően növeke­dett. A kedvező irányzatok elmélyítése érdekében to­vábbra is fontos feladat a munka hatékonyságának fo­kozása, a tervszerű munka­erő átcsoportosítás, az alkal­mazotti létszámgazdálkodás lazaságainak felszámolása, az anyagmozgatás gépesítése. A szocialista bérezés alapel- vének jobb érvényesítése is megköveteli a teljesítmény­követelmények egységes, kö­vetkezetes érvényesítését. Az éves népgazdasági terv végrehajtása a mezőgazda­ságban is megfelelően fo­lyik. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek fej­lődése kiegyensúlyozott. Á termelőszövetkezetekben a gazdálkodás szocialista voná­sai erősödtek. A mezőgazda­ság terméskilátásai kedve­zőek. A növények az or­szág egész területén iól fej­lődnek, az állatállomány gyarapodik. A mezőgazda­ságban is általános követel­mény a jobb üzem- és mun­kaszervezés. a rendelkezésre álló kapacitások jobb ki­használása. a termelékenység növelése. Most közvetlenül legfontosabb feladat az idő­szerű nyári munkákra, a termés betakarítására való jó felkészülés. 2 Népgazdaságunk, fej­lődésében nagy je­lentősége van a nemzetközi gazdasági tevé­kenységnek. A nemzeti jöve­delem mintegy 40 százaléka a külkereskedelmi árufor­galomban realizálódik. Nem­zetközi gazdasági kapcsola­taink tovább bővültek, kül­kereskedelmi forgalmunk di­namikusan nőtt. .Nemzetközi gazdasági kapcsolataink to­vábbi fejlesztése népgazda­sági érdek. Gazdasági építőmunkánk­nak szilárd bázisa a testvé­ri szocialista országokkal va­ló szoros együttműködés; külgazdasági kapcsolataink­ban a döntő helyet a KGST országok foglalják el. A szocialista gazdasági integrá­cióból adódó előnyök maxi­mális kihasználása állandó feladatunk. A kölcsönös előnyök alap­ján bővítjük gazdasági kap­csolatainkat a tőkés és a fej­lődő országokkal is. Ugyan­akkor minden lehetséges eszközzel védjük népgazda­ságunkat a tőkés világban kibontakozó infláció, ener­giaválság és nversanyagár- smelkedés negatív hatásaitól. 3 Gazdasági munkánk # eredményeivel össz­hangban emelkedik dolgozó népünk életszínvo­nala. javulnak életkörülmé­nyei. A lakosság iövedelme és fogyasztása — az 1974. évi tervnek megfelelően — gyorsabban növekszik, mint az előző években. A terve­zett központi béremeléseket és szociálpolitikai intézkedé­seket szervezetten és határ­időre megvalósították, illet­ve a szükséges előkészülete­ket megtették. A tavalyi bér­emeléseket követően ez év január elsején és azt köve­tően végrehajtott központi béremelések újabb 440 ezer munkást és alkalmazottat érintettek. Április 1-től to­vábbi 510 ezer dolgozó mun­kaideje csökkent. A lakosság áruellátása ki­egyensúlyozott és — kevés kivételtől eltekintve — meg­felelő fogyasztói árszínvo­nal a tervezettnek megfele­lően alakult. Életszínvonal-politikánk­ban fokozódik a társadalmi juttatások, s ezen belül a szociálpolitikai intézkedések szerepe. 1974-ben kiemelt je­lentőségű feladat a népese­déspolitika még kiterjedtebb anyagi és szociális megala­pozása, a többgyermekes családok támogatása. A né- ^ pesedéspolitikai határozatot követő intézkedések hozzájá­rulnak a születésszám ked­vező alakulásához. III. A Központi Bizottság ha­tározatot hozott személyi kérdésekben: — Katona István elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a KB agitációs és propagan­da oztályának vezetőjét, e megbízatása alól felmentette és kinevezte a Népszabadság főszerkesztőjévé; — dr. Berecz János elvtár­sat a KB külügyi osztályá­nak, Grósz Károly elvtársat a KB agitációs és propagan­da osztályának. Rácz Sándor elvtársat a KB közigazgatá­si és adminisztratív osztá­lyának vezetőjévé nevezte ki. — a Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el álla­mi tisztségek betöltésére. IY. A Központi Bizottság üd­vözli és nagyra értékeli azt a széleskörű munka versenyt, amely a márciusi ülését kö­vetően országosan kibontako­zott. Ebben a mozgalomban jut kifejezésre az a hangu­lat, amellyel pártunk, mun­kásosztályunk, dolgozó né­pünk készül a XI. párt- kongresszusra. hazánk fel- szabadulásának 30. évfordu­lójára. A Központi Bizottság he­lyesli és támogatja azokat az irányelveket, amelyeket a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista If­júsági Szövetség és a Haza­fias Népfront versenyfelhí­vásukban kidolgoztak. Fel­hívja a párt-, az állami és a társadalmi szerveket, a gaz­dasági vezetőket, hogy tá­mogassák a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny alkotó kezdeményezéseit és segítsék a vállalások telje­sítését. A Központi Bizottság el­határozta, hogy a kongresz- szusi versenyben legkiemel­kedőbb eredményeket elérő vállalatoknak és szövetkeze­teknek az 1974. évi eredmé­nyek alapján 1975. május 1-én 22 „Kongresszusi Zász­ló” és a kimagasló eredmé­nyeket elérő szocialista bri­gádoknak 220 „Kongresszu­si Oklevél” kitüntetést ado­mányoz. A Központi Bizottság fel­szólítja a kommunistákat és a pártszervezeteket, hogy járjanak élen a munkaver­seny helyi szervezésében, lebonyolításában. Mutassa­nak példát a lelkesítő fel­adatok teljesítésében, erő­sítsék tovább a párt és a dolgozó tömegek kapcsolatát. A Központi Bizottság meg van gvőződve arról, hogv a XI. pártkongresszus tisztele­tére tett felajánlások új len- d-'úetet adnak a szocialista éoítőmunkának. növelik ha­zánk gazdasági ereiét, to­vábbi lehetőséget teremtenek nőnünk jólétének növelésé­hez, boldogulásához,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom