Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-22 / 144. szám

1974. Június 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Uj minisztereket választott meg az Elnöki Tanács (Folytatás az 1. oldalról.) nisztériumi államtitkárnak, dr. Gosztonyi Jánost okta­tási minisztériumi államtit­kárnak, Ábrahám Kálmánt közlekedés- és postaügyi mi­nisztériumi államtitkárnak nevezte ki. Rácz Sándor bel­ügyminisztériumi államtit­kárt más fontos megbízatása miatt felmentette tisztségé­ből, dr. Kamara Jánost bel­ügyminisztériumi államtit­kárnak nevezte ki. Áz Elnöki Tanács dr. Ka­mara János ezredest rendőr vezérőrnaggyá, Földesi Jenő ezredest határőr vezérőr­naggyá nevezte ki. Az Elnöki Tanács terület­szervezési kérdésekben ho­zott határozatot, bírót vá­lasztott meg és mentett fel, valamint egyéni kegyelmi ügyekben döntött. I ☆ Rödönyi Károly közleke­dés- és postáügyi miniszter és dr. Orbán László kulturá­lis miniszter pénteken dél­ben letették a hivatali es­küt az Országház Munkácsy- termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. Az eskütételen jelen volt Németh Károly, az MSZMP KB titkára, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a Politikai Bizottság tagjai, Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, Cseter- ki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Polinszky Ká­roly oktatási miniszter. ☆ A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Garamvól- gyi József művelődésügyi miniszterhelyettest tisztsége alól felmentette és őt, vala­mint dr. Marczali Lászlót kulturális miniszterhelyettes­sé kinevezte. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa dr. Garam- völgyi Károly művelődésügyi miniszterhelyettest tisztsége alól felmentette és oktatási miniszterhelyettessé kine­vezte. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa dr. Simó Jenő művelődésügyi minisz­terhelyettest tisztsége alól — saját kérelmére — érdemei elismerése mellett felmen­tette. Tagja a Magyar Tudomá­nyos Akadémia vasúti szak- bizottságának. 1963-tól a Közlekedéstudományi Egye­sület elnöke. Több kitüntetés birtokosa. A Népköztársaság. Elnöki Ta­nácsa 1955-ben és 1956-ban Szocialista Munkáért Ér­deméremmel, 1983-ban a Munka Érdemrenddel tün­tette ki. T*r Dr. Orbán László 1912-ben. Nógrádverőcén született. Kö zépiskoláinak elvégzése után a miskolci Jogakadémián és a szegedi egyetem Jogtudo­mányi Karán szerzett diplo­mát. 1938-ban a kommunista párt tagja lett. Részt vett az ifjúsági mozgalmat irányító Országos Ifjúsági Bizottság munkájában, majd a háború alatt a függetlenségi moz­galom szervezésében. A felszabadulás után a párt központjában dolgozott, hosszabb ideig az agitációs és propaganda osztály veze­tője volt. 1950 és 1955 között előbb mint főosztályvezető, később mint miniszterhelyet­tes az Oktatásügyi Minisz­tériumban kapott beosztást. 1956-tól 1967-ig ismét a Párt Központi Bizottságának apparátusában dolgozott a tudományos és kulturális, il­letve az agitációs és propa­ganda osztály vezetőjeként. Ezután a művelődésügyi mi­niszter első helyettese, ál­lamtitkár lett. 1945 és 1951 között az MKP KB, illetve az MDP KV tagja volt.'’ 1957-től az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja. 1945—1953 kö­zött és 1958-tól országgyű­lési képviselő. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1962-ben a Munka Vörös Zászlórendjével, 1965- ben és 1968-ban a Munka Érdemrend arany fokozatá­val, 1970-ben pedig a Fel- szabadulási Jubileumi Em­lékéremmel tüntette ki. Rödönyi Károly és dr. Orbán Lásxló életrajza Rödönyi Károly 1911-ben, Budapesten született. Közép­iskoláinak elvégzése után a Műszaki Egyetemen gépész- mérnöki diplomát szerzett. 1936-ban mint műszaki al­kalmazott Csepelen, a Weisz Manfréd gyárban kapott elő­ször állást. 1938-ban órabé­res mérnökként a vasúthoz került. Itt munkája mellett gözmozdonyvezetői, motorko­csivezetői képesítést szerzett. Szegeden, Désen és Budapes­ten vasúti mérnökként, fű­tőházi főnökként dolgozott. 1951-től a MÁV Vezérigaz­gatóságán töltött be felelős vezetői beosztásokat. 1957- tól a MÁV vezérigazgató­helyettese. 1963-ban (nevez­ték ki a MÁV vezérigazgató­jává és a közlekedés és pos­taügyi miniszter helyettesé­vé. 1970-ben a miniszter el­ső helyettese, később ál­lamtitkár lett. 1946-tól a párt tagja. Jelentős érdemei vannak a magyar közlekedés korsze­rűsítésében, a nemzetközi vasúti együttműködés fej­lesztésében. E téren végzett munkássága elismeréseként megkapta a szovjet, a cseh­szlovák, az NDK és a len­gyel vasutak kiváló dolgo­zóit megillető kitüntetést. 1971—72-bon a Nernzetközi Vasúti Szövetség elnöke volt. 1 I Szolnokon taztja ülését a 25. magyar eszperantó kongresszus Tegnap délután Szolnokon, a Ságvári Endre megyei Mű­velődési Központ színházter­mében megnyitották a 25. magyar eszperantó kongresz- szust. A megnyitón részt vett dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára, Sipos Károly, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Árvái István, az SZMT vezető tit­kára, valamint a város tár­sadalmi és politikai életének számos vezető személyisége. A több száz hazai és szá­mos külföldi küldött előtt dr. Mátéffy József, a Ma­gyar Eszperantó Szövetség elnöke tartott megnyitót, — majd a testvéri szocialista o szágok eszperantistái kül­dötteinek üdvözlő szavai szavai után Kukri Béla, a városi tanács elnöke emel­kedett szólásra. Többek kö­zött a következőket mondta: — A 900. évfordulójára készülő város lakossága és Szolnok Város Tanácsa ne­vében tiszteléttel köszöntőm a Magyar Eszperantó Szö- vetség 25. kongreszusának minden kedves részvevőjét, és Önökön keresztül a kong­resszus hatszáz hazai és száz külföldi eszperantistájáL — Városunknak jutott az a megtisztelő feladat, hogy a jubileumi rendezvények sorában a nagy jelentőségű kongresszusnak illő tisztelet­tel, megbecsüléssel és nagy örömmel otthont adjunk — hangoztatta. A kongreszus megnyitó ün­nepségén beszédet mondott Berceli Béla, a szövetség fő­titkára. Többek között hang­súlyozta, hogy a Magyar Esz­perantó Szövetség az eszpe­rantó nemzetközi nyelvet eszköznek tekinti a nemze­tek közötti érintkezésben, a szocializmus ügye melletti elkötelezettség talaján áll. Ennek az elkötelezettség­nek is betudható, hogy az eszperantó mozgalom ha­zánkban a fellendülés sza­kaszában áll. Egyre bővül­nek és sokrétűbbek lesznek kapcsolatai más népekkel, mindenekelőtt a szocialista országok eszperantó szerve­zeteivel. Azokkal évek óta külön konzultációkat folytat­nak, kölcsönös delegáció-, információ- és tapasztalat- cseréket bonyolítanak le, egyeztetik álláspontjaikat a nemzetközi szervezet tevé­kenységét illetően. Nem vé­letlen tehát, hogy a szocia­A szegedi szénhidrogén medence 1-és számú olaj­kút jánál tegnap’ nagyszabású és látványos kitörésvédelmi és olajtűzoltási gyakorlatot rendeztek. Hazánkban — főképpen a szegedi olajmezőn — műkö­dik ugyanis a szocialista or­szágok egyik legjobban szer­vezett és legkorszerűbb be­rendezésekkel ‘elszerelt ki- törés-’édelmi és tűzoltó ap­parátusa. Az olatmező köz­pontjában nemrég küiön tűzoltólaktanya épült. En­nek térképpel, műszerfallal ellátott diszoécser-központ- jából az egész szénhidrogén­medence áttekinthető, tűz­jelző műszereit ugyanis be­kapcsolták a mezőt behálózó telemetriái — távjelzéses — lista országok eszperantó szervezeteinek képviselői je­len vannak a szolnoki kong­resszuson, s mellettük a ha­zánkban tanuló külföldi diá­kok nevében több afró- ázsiai ország szervezetei is képviseltetik magukat. Reméljük, a szolnoki kong­resszus megfelel az iránta táplált várakozásnak, széle­síti és sokrétűbbé teszi az eszperantisták szervezeti éle­tét, a kívülállók közül is többen felfigyelnek a moz­galomra. A kongresszus ma szekció és munkaüléseken folytatja munkáját. rendszerbe. így szükség ese­tén pillanatok alatt a hely­színen terem a nagy szemé­lyi és gépi tűzoltóapparit is. Ez utóbbiak között szerepel két, úgynevezett turboreak- tív oltóberendezés is, ame­lyekkel néhány éve rendkí vül gyorsan leküzdötték Al- gvőn a hazai olaitermelés történetének legnagyobb olajtüzét. Még ennél is nagyobb sza­bású kútkikötés és óla;Vizet idéztek elő mesterségesen ■egnap, riagweyaKoriatcn. Er­re külön kísérleti „n-űkutát” alakítottak ki. szabálysze­rűen működő termelőkútból távvezetéken bocsátották be­le a szénhidrogéneket. A feladat a tűz eloltása, illetve i zárószerkezet kitörés köz­beni kijavítása volt. Mesterséges kútkitörés és olajtűz Algyőn A megyei pártbizottság ülése Tegnap kibővített ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága. Az ülésen részt vett Szűcs Istvánné, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára. Első napirendi pontként a végrehajtó bizottság jelenté­sét tárgyalta meg a megyei bizottság az ifjúság politikai, erkölcsi nevelésének helyze­téről és a további feladatok­ról. Az írásos előterjesztés­hez a párt-végrehajtóbizott­ság nevében Szekeres László, a megyei pártbizottság tit­kára adott szóbeli kiegészí­tést. Az előterjesztett jelentés megállapítja, hogy Szolnok megye ifjúságának döntő többsége megállja a helyét a munkában és a tanulásban. Aktívan bekapcsolódnak és részt vesznek a fiatalok a közéletben, tudásukhoz, fel- készültségükhöz mérten egy­re felelősségteljesebben vég­űk feladataikat. A fiatalok gondolat- és érzelemvilágát mindinkább a szocialista esz­mék hatják át, s a megye gazdaságában, kulturális éle­tében elért eredmények be­folyásolják. A fiatalok elíté­lik a szocializmustól idegen életmódot. A megye ifjúságának a túl­nyomó többsége mellett ta- lá .hatók szép számmal olya­nok is, akik becsülettel el­végzik ugyan a munkájukat, de azon túl más, főként po­litikai, társadalmi jellegű feladatot nem vállalnak. Ez részben objektív helyzetük­kel — tanyán élnek, ingáz­nak —, magyarázható. A megyében élő fiatalok el­enyésző százaléka társadal­mi, politikai kérdésekben közömbös, passzív magatar­tást tanúsít, igénytelen sa­ját magával szemben. Egye­sek közülük — éppen isme­reteik alacsony szintje mi­att — hajlamosak a felszí­nes és hamis pólitikai álta­lánosításokra, téves nézetek befogadására. A jelentés megállapítja, hogy a különböző szintű párt-, állami, gazdasági szer­vek, társadalmi és tömeg­szervezetek részéről az ifjú­ságpolitikai határozat végre­hajtására tett intézkedések egyre kedvezőbben befolyá­solják az ifjúság nevelését, a jelentkező problémák meg­oldását, Hatásukra tovább javultak a fiatalok élet-, munka- és szociális körülmé­nyei. Az elért eredményeket igen komolynak, de ugyan­akkor mégiscsak kezdeti si­kernek minősíti a jelentés. Megállapítja, hogy — az ereamények mellett — az if­júság körében végzett esz­mei, politikai nevelőmunka több vonatkozásban elma­radt a követelményektől és a lehetőségektől. A napirend vitájában a megyei bizottság tagjai és a meghívottak közül többen felszólaltak. A helyzet elemzését tar­talmazó jelentés, a szóbeli kiegészítés és a sokoldalú, színvonalas vita alapján a pártbizottság határozatot ho­zott az elvégzendő felada­tokról. Kifejezte azt a reményét a megyei pártbizottság, hogy á lakosság derékhada, a munkások, szövetkezeti ta­gok, értelmiségiek és alkal­mazottak mellett továbbra is áldozatkész részesei lesznek Szolnok megye fiataljai a szocializmus építésének. Fel­jogosít e reményre az, hogy ma is ott találjuk őket min­denütt, ahol munkával, szel­lemi gyarapodással, tanulás­sal tenni 1 lehet valamit a jö­vőért. A párt XI. kongresz- szusára készülünk, szám­adást végzünk arról, hogyan hajtottuk végre a X. kong­resszus határozatait, mozgó­sítjuk erőinket, tartalékain­kat a kongresszusi, felsza­badulási munkaversenyre. Ehhez csatlakozva ifjúsá­gunk újabb lettekkel bizo • nyithatja társadalmi retrl- szjrünkhöz, a szocializmus- herz való hűségét. Ezért hív­ja és várja a megyei párt- bizottság feladataink megva­lósításához a megye fiatal­jait, hiszen szocialista épí­tésünk minden sikere a mi boldog jelenünk, s ifjúsá­gunk reményteljes jövője. A pártbizottság második napirendi pontként dr. He­gedűs Lajosnak, a megyei párt-vb tagjának, a megyei tanács elnökének szóbeli je­lentését hallgatta meg a mezőgazdaság iparszerű, zártrendszerű termelésének helyzetéről és továbbfejlesz­tésének feladatairól.. Beszá­molójában felvázolta, ho­gyan terjedtek el és napja­inkig milyen színvonalat ér­tek el a mezőgazdaság fej­lesztésének e legkorszerűbb módszerei, hogyan győzték le a kezdeti idegenkedést Méltatta azt a jelentős köz­ponti támogatást, . amelyet e rendszerek élveznek. El­mondta, hogy a legfontosabb ágazatokban a zárt terme­lési rendszerek megyénk­ben az országos átlagnál job­ban elterjedtek. Ez egyben a jövőbeni dinamikus fejlő­dés záloga is. Részletesen elemezte a rendszerekben résztvevő gazdaságok tevé­kenységét. Beszélt a rendsze­reknek a termelés mennyi­ségét növelő, gazdaságossá tevő hatásáról. Vázolta az iparszerű termelési rendsze­rek jövőjét, Szolnok megyé­ben várható további elterje­désének útját. A pártbizott­ság a kérdésekre adott vá­laszok után a tájékoztatást elfogadta. Ezt követően a megyei pártbizottság az MSZMP KB 1974. március 19—20-i ülé­sén hozott; határozat alap­ján intézkedési tervjavas la­tot tárgyalt az MSZMP XI. kongresszusának előkészíté­sével kapcsolatos szervezeti- tartalmi feladatokról. A ja­vaslatot a végrehajtó bi­zottság nevében Szekeres László, a megyei pártbizott­ság titkára terjesztette elő. A pártbizottság a javaslatot elfogadta. Az ülés negyedik napi­rendje keretében Barta. Lász­ló, a megyei párlbizouság titkára néhány időszerű gaz­daságpolitikai kérdésről, majd dr. Majoros Károly:, a megyei pártbizottság titkára időszerű ideológiai, művelő­déspolitikai kérdésekről tá­jékoztatta a pártbizottság tagjait. A megyei bizottság a tájékoztatókat elfogadta. Befejezésül dr. Gergely Istvánt a megyei pártbizott­ság első titkára tájékoztat­ta a pártbizottság tagjait a végrehajtó bizottság által a legutóbbi pártbizottsági ülés óta végzett munkáról. A megyei pártbizottság a tájé­koztatást elfogadta. A HETES GARANTÁLJA Egy ötletből öt hét előny Fiatal munkások a szolnoki építkezéseken Szolnokon hatalmas mé­retű építkezés folyik a vá­rosközpontban, a vasútállo­másnál és másutt. Impozáns épületformák, töronyházalí, lakóépületek, áruházak ma­gasodnak, iskolák alapjait rakják. A középületek kivitelezésé­re három évvel ezelőtt ala­kult meg a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat 7. sz. főépítésvezetősége, ahol fiatal munkásgárda dolgozik. A mérnökök, technikusok át­lagéletkora még a 30 évet sem éri el, de a fizikai mun­kások zöme is 30 éven aluli. A város ifjú építőire 1974- ben 232 millió forint értékű beruházás generál kivitelezé­se hárül, amelyből 112 millió forint az építőipari produk­tum. Gondjaikra bízták — többek között — a Járműja­vító Diesel-bázisának az épí­tését. A 420 milliós beruhá­zásból eddig 110 millió forint értékű munkát végeztek eL Kezük nyomán szépül nap- ról-napra a MÄV személy- pályaudvar felvételi épülete. Az első ütemben határidőre elkészült a modern vasútállo­más postaszárnya — s vall­ják — ez év végére, decem­ber 31-re átadják az utas- forgalmat lebonyolító felvé­teli épületet is. Biztosíték erre, hogy az építőmunkások mellett ma már dolgoznak a csőszerelők, a kőfaragók és elkészült az épület gépészeti részének 60 százaléka. A jövó év harma­dik negyedévében elkészül a MjÁV „A” típusú, 53 millió forint értékű kocsijavító mű­helye is, amelyben a sze­mély- és tehervagonok futó­javítását végzik. Szolnokon közismert a szál­lodai helyhiány. Érzik ennek felelősségét az építők is. Ép­pen ezért mindent elkövet­nek, hogy a Pelikán Szálló mielőbb elkészüljön. November 30-ra jó minő­ségben kész az új szálló és részleges felszerelésre át­adjuk a vendéglátóipari vál­lalatnak — mondottá Csauz Imre a főépítés vezető. — A határidő tartására biztosíték Bakó Ferenc nyolctagú kő­műves szocialista brigádjá­nak a munkája. A becsülete­sen dolgozó kollektíva éppen az idei építők napján kapta meg a legjobb szocialista brigádnak kijáró magas ki­tüntetést, az arany fokoza­tot­A XI. pártkongresszus tisz­teletére újabb munkaakció­kat szerveztek a főépítésve­zetőségnél. Az idén — kap­csolódva a város jubileumá­nak előkészítéséhez — eddig nyolcvanan töltöttek társa­dalmi munkával egy-egy szabad szombatot. A terven felüli munkával gyorsították a személypályaudvar és a Pe­likán Szálló építését, szépí­tették a Járműjavító üzemi óvodáját és bölcsődéjét. A közelmúltban megtartott ifjúsági parlamenten újabb elismerésre méltó kezdemé­nyezés született; vállalták, hogy társadalmi munkában elkészítik a jubileumi em­lékmű vasbeton talapzatát. Ezen túlmenően biztosítják az új épületek határidőre tör­ténő átadását. Szükség sze­rint Szombati és vasárnapi műszakokat is szerveznek, rugalmasan, gyorsan elvég­zik egy-egy épület befejező munkálatait. A vállalat vezetői elisme réssel beszélnek a 7-es szántó főépítésvezetőség alkotó, fia­tal munkásgárdájáról. A mér nökök és munkások kölcsö nősen megbecsülik egymást. Vitás esetekben is harPár megtalálják a közös nevezőt. Ez a magyarázata, hogy egv re több új munkaszervezeti, műszaki, technológiai mód­szert is alkalmaznak. A Má­tyás király úti magasház épí­tői például új technológiát dolgoztak ki a födémek be­tonozására. Ez az ötlet öt héttel lerövidíti a födémbeto­nozás idejét és 60 köbméter faanyag megtakarítását teszi lehetővé. e. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom