Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-20 / 142. szám

1974. Június 20. 1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ünnepség a Gábor Áron laktanyában Kiváló katonák, parancsnokok A zászlódíszbe öltöztetett Gábor Áron laktanya udva­rán tegnap ünnepélyes pil­lanatokra került sor. A szo­cialista versenymozgalomban elért nagyszerű eredmények alapján kiváló alegységet, katonákat, parancsnokokat, élenjáró alakulatok kö­szöntöttek a részvevők, és búcsúztatták ázokat a fia­talokat, íakik a két évvel ez­előtt esküjükben vállalt kö­telezettségeiknek eleget téve visszatérnek a polgári élet­be. Az alkalomra rögtönzött emelvényen foglaltak helyet a város párt, állami és tár­sadalmi szerveinek képvise­lői, a társfegyveres testüle­tek. a Vegyiművek dolgozói­nak küldöttei, az ideiglene­sen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok képviselői, a katonák hozzátartozói. Gyuricza Béla főtiszt pon­tosan 9 órakor jelentette a Honvédelmi Minisztérium képviseletében megjelent Pászka Géza ezredesnek, hogy az alakulat felsorako­zott az ünnepségre. Aztán felolvasták a honvédelmi miniszter parancsát: „...az 1973/74. évi szocialista ver­senymozgalomban elért ki­magasló eredményekért, a kiképzésben, a katonai is­meretek, a technika kezelé­sének elsajátításában muta­tott magas színvonalú mun­káért az alakulatnak az „Élenjáró” címet adomá­nyozom ..Felsorolni is sok lenne azoknak a nevét, akik e kitüntető cím elnye­réséért a legtöbbet tették. Kiváló parancsnokok, kato­nák léptek ki a sorokból és vették át a megérdemelt kitüntetést. Szinte példa nélkül álló az eredmény, amellyel áz alakulat dicsekedhet. Az ál­lomány ötven százaléka tu­lajdonosa a kiváló címnek, harminc százaléka pedig tagja az élenjárók népes tá­borának. Elsősorban őket köszöntötte Pászka Géza ez­redes, aki a többi között ezeket mond otta: — A mi hadseregünk a szocializmust építő nép had­serege. Hivatásából adódik szocialista hazánk, népünk békés építő munkájának vé­delme. Ezért a hadseregben folyó szocialista verseny­mozgalom célja, hogy emel­je a kiképzés színvonalát, segítse elő a harcolni kész jó kollektívák kialakítását. Önök példát mutattak a ne­mes feladat végrehajtásában és alakulatuk fenpállásának 15. évfordulója alkalmából méltán érdemelték ki az Élenjáró címet. Igen. az alakulat ossz. személyi állománya becsü­lettel állta a próbát, tett ele­get hazafias kötelezettségé­nek. És a napi fárasztó munka után arra is futatta az erőből, hogy a két évre otthonként kijelölt körletet korszerűsítsék, szépítsék. A csempézett hideg-meleg víz­zel, zuhanyozókkal ellátott fürdőszobák, a hálószobákba beépített szép szekrények. az ízléses klubszobák, a par­kosított laktanyaudvar ta­núskodnak erről. Az ünnepeltek feszes vi- gyázz-állásban hallgatták a méltató szavakat. Egy ré­szük tegnap leszerelt. Ket­tős, az okuk tehát az emlé­kezésre. Beérett munkájuk gyümölcse, és két év után visszatérnek családjukhoz. Mire is emlékezhettek? A két év megpróbáltatásai, a kiképzés buktatóin átsegítő parancsnokok áldozatkész, hozzáértő és emberséges munkájára. Maguk fogal­mazta gondolatok ezek, ők mondták el tegnap amikor mindezt megköszönve bú­csúztak el parancsnokaiktól. Nem távoztak üres kézzel. Mint egyikőjük édesapja mondotta: felnőtt, érett fér­fiakat kapnak vissza a szü­lői házak. Az alakulat min­den leszerelőt megjutalma­zott, több mint ötvenezer forint segélyt adott a távo­zóknak. Végül még ew-egy. szál szekfű az Üjvárosi Ál­talános Iskola honvédelmi szakaszának tagjaitól, az élenjáró alakulat alegvség parancsnokainak, majd dísz­menet a vendégek, a pa­rancsnokok. a kiváló alegv­ség előtt és az ünnepség véget ért. Akik leszereltek, ma már odahaza mutatják büszkén a^Jciváló, vagy az élenjáró jelvényt, akik pedig marad­tak, folytatják a nemes ver­sengést. M. J. Tanácskozott a megyei képviselőcsop őrt Az országgyűlési képvise­lők Szolnok megyei csoport­ja tegnap délelőtt Szolnokon ülést tartott. Dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács el­nökhelyettese tájékoztatta a képviselőket a megye köny- nyűiparának helyzetéről. Az általános helyzetkép felvá­zolása után részletesen fog­lalkozott egyes jelentősebb könnyűipari üzemek mun­kájával, fejlesztésük kilátá­saival, az ipartelepítés és a munkaerőhelyzet alakulásá­val. A tájékoztató után vá­laszolt a képviselők kérdé­seire. i Oláh János, a megyei kép­viselőcsoport vezetője az országgyűlés legközelebbi ülésszakára történő felké­szülésről tájékoztatta a me­gye képviselőit, majd a kö­vetkező hónapokban elvég­zendő munkáról tárgyalták. Ennek során elhatároztak, hogy a nyár folyamán láto­gatást tesznek a Tisza II. vízlépcsőnél, s tájékozódnak a körzetben eddig végbe­ment, és a víztároló kiala­kítása után bekövetkező változásokról. A képviselőcsoport a la­kásépítésről és a lakáshely­zetről is gyűjt információ­kat a következő hónapokban. Több munkacsoportban lá­togatást tesznek néhány me­gyeszékhelyen, a tervek sze­rint Székesfehérváron, Eger­ben és Békéscsabán. A ta­pasztalatokat összesítik, fel­dolgozzák, s megvizsgálják mit lehet belőle hasznosíta­ni. Szolnok megyében is alaposan tájékozódnak a la- káshelyzetrőlj Érdemes volt megvenni A Zala megyei Baki Ál­lami Gazdaság a tejterme­lés növelésére hegyvidéki szarvasmarhákat vásárolt Ausztriában, s azzal tele- pítiftte be 4Ó0-as telepét. Az júnport szarvasmarhák hamar megszokták a nagy­üzemi tartást. Az állomány termelése a vártnál jóval magasabb. Az első laktáció után három és fél ezer li­ter tejet termeltek, a má­sodik után pedig már évi 4000 liter az átlagos tej­termelés. Hasonlóan ked­vező tapasztalatokat sze­reztek a hústermelés te­kintetében is. A hegyvidék ki szarvasmarha utódai 15 hónapos korukban elérték az 550 kilós súlyt, s szinte valamennyit szuper minő­ségben értékesítette a gaz­daság. Vezetőknek — szakembereknek Számítástechnika — Oktatás Szolnokon is Több mint nyolcezer részt­vevője volt tavaly a Nem­zetközi Számítástechnikai Oktató Központ tanfolya­mainak. Ez a tekintélyes szám nemcsak azt mutatja, hogy egyre fokozódik az ér­deklődés a számítástechnika iránt, hanem jelzi azt is, hogy az intézet egyre jelen­tősebb helyet foglal el a szá­mítástechnikai oktatásban. A jövő tanévben, 1974—■ 75-ben, tovább bővülnek és korszerűsödnek az oktatás lehetőségei. Egy nagyteljesít­ményű számítógép beállítá­sával lehetőség lesz arra is, hogv a hallgatók az eméle- ti tudást gyakolati ismere­tekkel is kiegészíthessék.' ősszel kerül sor az első olyan tanfolyamra, amelyen a fej­lődő országok fiataljai is részt vesznek. Ezeket a foglalkozásokat angolul tart­ják. Egyébként is már néav nyelven, magvarul, oroszul, angolul és németül hangzanak el az intézet tanflolvamainak előadásai, jegyzeteik is e négy nyelven jelennek meg. Az oktató központ saját tan­folyamai mellett a vállala­tok, intézmények megrende­lésére speciális kollégiumo­kat is szervez. A szocialista országok Egy­séges Számítógép Rendszeré­nek gépeit, melyek az úgy­nevezett ESZR program ke­retében készülnek, külön „gyári” képzés keretében is­merik meg a szakemberek. Ezeket a tanfolyamokat a VIDEOTON-nal és az Or­szágos Számítógéptechnikai Vállalattal együtt szervezik. A vezetőknek szóló kéthe­tes tanfolyamokon kívül az oktatóközpont munkájának nagy részét a számítástech­nikai szakemberképzés je­lenti. A rendszerszervező tanfolyamon a döntési és in­formációs rendszerek elem­zésére, tervezésére és szer­vezésére képeznek szakembe­reket. Ez a tanfolyam, amely oklevelet is ad, nappali vagy esti tagozaton három év alatt, intenzív formájában, B"dapesten hét hónap alatt végezhető el. Míg a rend­szerszervezői tanfolyamra csak egyetemi, var’' főicvn- lai végzettséggel lehet be­iratkozni, a folyamatszerve­zőire — amely nappali vagy esti tagozaton két éves. in­tenzív formájában öthóna­pos — két éves munkavi­szony után középiskolai vég­zettségei is elfogadnak je­lentkezést. E Az intézet továbbképző tanfolyamain a már számí­tástechnikai ’ gyakorlattal rendelkező szakemberek ve­hetnek részt. Szervezőknek, programozóknak a különbö­ző programnyelvekből, adat­báziskezelő rendszerelvről tartanak oktatást. A Nemzetközi Számítás- technikai Oktató Központ tanfolyamait ma már nem­csak Budapesten rendezik, hanem kihelyezett oktatás fo­lyik az ország számos vá­rosában, így Szolnokon a Számítástechnikai és Ügyvi­telszervező Vállalat helyi adatfeldolgozó központjánál is — nemcsak saját dolgo­zóik részére. Á rendszer- és folyamatszervező. valamint a számítógépprogramozó tan­folyamokra július 15-ig. a Számítógép és vezetés című tanfolyamra augusztus 15-ig lehet jelentkezni. Korszerű anyagmozgatás Hórukk nélkül Magasfokú gépesítés az Aprítógépe} úrban \ ] 920-ban még egy-egy termék sjöállítási költségének mindössze 5—10 százalékát tették ki az úgynevezett elosz­tási költségek, a csomagolás, a raktározás, az anyagmoz­gatás és a szállítás, 1970-ben ugyanez a szám már 50—60 százalék. Ma nálunk az ipari munka 20—25 százaléka, a mezőgazdasági munka 30—35 százaléka, a kereskedelmi munkának szinte teljes egésze anyagmozgatás. Több mint égymillió dolgozót foglalkoztatnak hazánkban csupán anyagmozgatással. Ennek a munkának a korszerűsítése tehát nem tűr ha- hasztást, de már nem csupán arról van szó, hogy a kézzel végzett munkát kell gépesíteni, de, racionálisabb szervezés­sel, magát á gépesített anyagmozgatást is gazdaságosabbá, tehát olcsóbbá lehet és kell tenni. A jászberényi Aprítógép­gyárat 1951-ben adták át, s már akkor úgy építették, hogy a gyártócsarnokban gépi anyagmozgatást terveztek. A szerszámgépek, a különböző munkafolyamatok területi el­helyezése azonban szinte esetleges volt, nem igazodott a technológiai sorrendhez. Csak a hatvanas évek köze­pén rakták a gépeket a tech­nológiának megfelelő sor­rendbe, így lényegesen csök­kent az anyagmozgatás. Ma már nem történhet anyag- áramlás „visszafelé”. , A gyár profiljából követ­kezik — jóformán csak egye­di nagygépeket gyártanak — a műhelycsarnokon belül csak gépi anyagmozgatásról lehet szó. At alkatrészek, a gyártmányok nagyok, súlyo­sak, emberi erezel alig moz­gathatók. A gyár az anyag- mozgatók között tartja nyil­ván azokat is, akik darun, targoncán, anyagmozgató gé­pen dolgoznak. Hogy ilyen körülmények között is lehet, sok apró in­tézkedéssel a belső szállítást korszerűsíteni, bizonyítja, hogy 1964-ben a gyár terme­lési értéke még csak 167 mil­lió forint volt, ebben az év­ben pedig már 355 millió a terv, de e tíz év alatt még­is 20 százalékkal csökkent az anyagmozgatással foglalko­zók létszáma. Ezt úgy sikerült elérniük, hogy többek között korsze­rűsítették a raktározást. Már a raktárban összeválogatják például az egy-egy végter­mékekhez szükséges alkatré­szeket. Igaz, ez kétkezi mun­ka, de nem a szakmunkás­nak kell vele vesződnie, s a hatvanas évek óta ezt a munkát egy kis, másfélton­nás daru is segíti. A raktár kiskonténerekben bocsátja az alkatrészeket a szakmunká­sok rendelkezésére. Hogy a raktáron belül is a lehető legkisebbre csökkenjen az anyagmozgatási munka, azt tervezik, hogy bevezetnek egy olyan rendet, amely lehető­vé teszi, hogy a beérkező al­katról nyomban odakerül­jön, ahonnan — munkaszám alapján * — az adott végter­mékhez könnyen kiválaszt­ható., Vagyis már az alkat­rész beérkezésekor tudni le­hessen, melyik géphez, vég­termékhez használják majd fel. folyamatos munkát lassító tényezőt is kiküszöbölni. A csarnokok melletti iparvá­gányon a késztermékek va­gonjait korábban vagy trak- ' torral, vagy nem ritkán kézi erővel mozgatták. Most a Villamosipari Kutató Intézet szabadalma alapján villa­moshajtású pályakocsit állí­tanak üzembe. Tervezik to­vábbá a gépi anyagmozgatás korszerűsítésére egy olyan görgős forgatóberendezés munkába állítását, amivel az 50 tonnás hengeres gyártmá­nyokat is könnyen lehet szállítani. Rövidesen egy vá- kumos emelőbéyendezést is beállítanak, ezzel a síkleme­zek jnozgatása gyorsul. Nem kell a lemezeket a darura kötözni, ugyanakkor nem de­formálódnak, elmaradhat a fáradtságos egyengetés is. Nagyobb termelékenység Néhány héten belül már működni fog az a pneuma­tikus pántolóbérendezés is, amely a csomagolás nehéz kézi munkáját könnyíti és gyorsítja. Korábban, ha a nagy daru foglalt volt, sok­szor percekig kellett állnia gépnek, szakmunkásnak. Most például a lefejtő-maró köszörűgépnél már van egy kis 125 kilós emelő, ezzel lehet beemelni a megmun­kálandó alkatrészt. Terve­zik, hogy a horizontál gépek­nél is ezt alkalmazzák. A jászberényi Aprítógép­gyárban példák sora mutat­ja, milyen lehetőségek van­nak arra, hogy egy, már alapjában véve gépesített üzemben az anyagmozgatás költségei csökkenjenek. S ar­ra is láttunk példát, hogy egy-egy szervezési intézke­déssel nemcsak az anyag­Szabadalmazott pályakocsi A műhelycsarnokokban ré­gebben a gépekről lekerülő alkatrészeket egyenként szál­lították a következő művelet­hez, vagy a félkészraktárba. 1968 óta már az azonos al­katrészeket ládákba gyűjtik, és szakaszosan szállítják to­vább, így töredékére csök­kent az anyagmozgatás. A csarnokokban elsősorban az jelent gondot, hogy a da­ruk a munkapadok mellett dolgozók feje fölött mozog­nak, így a szállítás idejére gyakran le kell állni a mun­kával. A szakemberek most azon gondolkodnak, hogyan lehetne a gépi anyagmozga­tás átszervezésével ezt a mozgatás válik ésszerűbbé, de egyben — például az ál­lásidő csökkentésével, a szak­munkások munkaidejének jobb kihasználásával — a munka termelékenységét is növelni lehet. — trömböczky — Apu több forrásból — Kevés a raktár — Hálózatfejlesztés gyorsabb ütemben VB-ülés Jászberényben A1 Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat jászberényi üzleteinek mun­kájáról tárgyait tegnapi ülé­sén a jászberényi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. A vállalatnak a városban 18 boltja van, kilencven dolgo­zót foglalkoztat. Az 1973. évi forgalma elérte a 152 millió forintot. Dinamikusan fejlődött a ruházati cikkek értékesítőké. A növekedést döntően befo­lyásolta, hogy a vállalat ki­használta a többcsatornás be­szerzési lehetőségeket, min­dig a szezonnak megfelelő áruválasztékkal látta el a boltokat. Hasznosnak bizo­nyult a korábban már bevált előrendeléses árubeszerzés. Ezzel sikerült megfelelő vá­lasztékot biztosítani. Az előző évinél nagyobb volt a vegyes iparcikkeket árusító boltok forgalma. Az üzletek árubeszerzési forrá­sa elsősorban a megvei nagy­kereskedelmi vállalat volt. A választék bővítése, a hiány­cikkek körének szűkítése ér­dekében ugyanakkor me­gyén kívüli vállalatoktól is vásároltak rendszeresen árut. Folyamatos volt az ellátás papír-, írószerből, sport- és játékárukból. A vb elé terjesztett jelen­tés, valamint a tanács vb el­látás felügyeleti osztályának kiegészítő jelentése is foglal­kozott azzal, hogy mi nehezí­ti a boltok munkáját, a za­vartalan áruellátást. Kevés bolt rendelkezik a megfelelő eladótérrel, még kevesebb a szükséges raktá­rozási lehetőséggel. A rövid­áru boltnak például egyálta­lán nincs vaktára. A KERA- VILL-nak, a vas-edény bolt­nak, a készruha- vagy bútor­boltnak a raktárai kicsik, el­avultak. Nehezítette munká­jukat az is, hogy a raktárak szétszórtan, egymástól távol vannak, nem biztonságos bennük a tárolás. A megfelelő eladóterek, a raktározási lehetőségek hiá­nya következtében egyes árucikkekből gyakran akado­zott az ellátás. Az elfogadott határozat ki­mondja: a városi tanács álla­podjon meg a vállalat veze­tőivel a hálózatfejlesztés üte­mének gyorsításában. El kell érni, hogy az 5. ötéves terv A szolnoki Felszabadulás Halászati Szövetkezet a ko­rábbi években két—három­száz mázsa békát is expor­tált a MAVAD közvetítésével, főleg Franciaországba és Svájcba. Ebben az évben azonban megszűnt az export­juk. A nagymennyiségű bé­kát a tsz régebben főleg a rizsföldek lecsapolásakor fog­ta be. Ezek az állatok a se­végére az Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat jászberényi üzleteinek színvonala érje el a városhoz méltó színvonalat. Az áruellátás javítása ér­dekében az eddiginél na­gyobb gindot k^-11 fordítani a keresett és olcso cikkek be­szerzésére, a választék növe­lésére. A hiánycikkek köré­nek szűkítéséért újabb ter­meltetési és értékesítési kap­csolatokat kell teremteni az ipari szövetkezetekkel, a ter­melő üzemekkel. A végrehajtó bizottság ja­vasolja a vállalatnak egy olyan jászberényi , szervezet létesítését, amely lehetővé teszi a helyi problémák gyors megoldását, a boltok össze­fogását, az egyes ellátási ak­ciók összpontosítását. kély, gyorsan melegedő vi­zekben szaporodnak jól, és a rizsföldek éppen ilyenek. A gazdaság szakemberei kísérleteket végeznek a béka nagyüzemi tenyésztésére. Ha sikerül megoldani a nagy­üzemi módszerekkel történő szaporítást, akkor újból meg­kezdődhet a békaexport a halászati termelőszövetke­zetből. Az export feltétele Békatenyésztés — nagyüzemi módszerekkel A raktárból kis konténerekben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom