Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-20 / 142. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. június 20. Postások és demagógok Nixon elnök — útban a Közel-Keletről hazafelé — rövid időre megszakította útját a Portugáliához tartozó Azori-szigeteken. Spinola tábornok, portugál köztársasági elnök várta magasrangú vendégét, s a világ közvéleménye most azt latolgatja, mit hozhat az USA és a fasizmus igájából áprilisban szabadult Portugália két vezető államférfijának első eszme­cseréje. Minden valószínűség szerint azok a kommentá­rok járnak közelebb az igazsághoz, amelyek szerint a rövid párbeszéd a puhatolózás jegyében telt. Első­sorban a kétoldalú kapcsolatok kerültek szóba, annál is inkább, mert Portugália ideiglenes kormánya egy­re nehezebb gazdasági helyzettel kényszerül szembe­nézni. Nixon és Spinola tárgyalásaival egyidőben ugyanis újabb aggasztó hírek érkeznek Lisszabonból, ezúttal a hétfő óta sztrájkoló postai dolgozók köve­teléseiről. Az új társadalmi-politikai rendszerét most kialakító Portugália históriájának legfrissebb fejeze­teiben bizonyára még sűrűn előfordulnak a postáso­kéhoz hasonló irreális követelésekért kezdeményezett munkabeszüntetések, április vége óta már több fog­lalkozási ág dolgozói hirdettek sztrájkot olyan célo­kért, amelyek ma még elérhetetlenek. Ezért tartotta időszerűnek a Portugál Kommunista Párt — úgy is, mint az ideiglenes kormánykoalíció egyik tagja —, hogy nyilatkozatban bélyegezze meg az „opportu­nista és demagóg manővereket”. A 48 esztendős fasizmus súlyos örökséget hagyott vissza Portugáliában. Előbbre lépni csak fokozatosan képesek, s ezt a szándékot Spinola tábornok, az ideig­lenes' kormány tagjai, a pártok vezetői már nem egy­szer kifejezték. A demokratikus kibontakozás sikere, az ország jövője forog kockán, ha egyesek megala­pozatlan igényekkel, felelőtlen követelésekkel elége­detlenséget keltenek. > Hacsak nem éppen ez a céljuk, amivel nagyon is tudatosan a régi, fasiszta rendszer feltámasztását szorgalmazzák. (KS) Magyarország a világ békemozgalmának élvonalába tartozik Romes Csandra, a Béke-vil%tanács főtitkárának nyilatkozata Rövid látogatásra érkezett az elmúlt napokban hazánk­ba Romes Csandra, a BVT főtitkára: átadta Kádár Já­nosnak, az MSZMP KB első titkárának a Béke-világta- nács legmagasabb kitünteté­sét, a Joliot Curie aranyér­met, majd részt vett az első magyar békekongresszus 25. évfordulója alkalmából Bu­dapesten, a Sportcsarnokban rendezett nagygyűlésen. A két esemény között a párt első titkárával folytatott be­szélgetéséről, a magyar béke­mozgalomról nyilatkozott a Központi Sajtószolgálatnak. — Megtiszteletés volt szá­momra, hogy személyesen ad­hattam át Kádár Jánosnak a nemzetközi békemozgalom, a Béke-világtanács legmaga­sabb kitüntetését, és megtisz­teltetés a BVT szánjára, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára örömmel fo­gadta ezt. A kitüntetést a nemzetközi életben, a tartós béke meg­teremtése érdekében kifej­tett felbecsülhetetlen értékű tevékenységéért adományoz­ta a Béke-világtanács Kádár Jánosnak. Személyes tekinté­lye, a nemzetközi enyhülés érdekében kifejtett munkája, a Magyar Szocialista Mun­káspárt tevékenysége a béke boztosításában — elismerést váltanak ki világszerte. Rendkívül jólesett halla­nom — mondotta a Béke-vi­lágtanács főtitkára —, hogjr, Kádár János a tőle megszo­kott közvetlenséggel és ön­zetlenségével először is arról beszélt, hogy a kitüntetést, — bár személy szerinj neki nyújtották át —, elsősorban a magyar nép, a Magyar •Szocialista Munkáspárt sike­rének érzi. S jól estek azok a szavai, amikor nemzetközi szervezetünk tevékenységét, jelentőségét és hatékonyságát dicsérte. Alkalmam volt hosszabban elbeszélgetni Kádár Jánossal és örömmel tapasztaltam, hogy pártjuk és kormányuk — vagyis a magyar nép, amint ezt ő külön hangsú­lyozta — a jövőben is támo­gatást nyújt a békemozga­lomnak. Erről részletesen beszámolok a BVT elnöksé­gének, és tolmácsolom Ká­dár János köszönetét és üd­vözletét — az ő szavait idé­zem: „A világot erősítő nem­zetközi szervezetnek!” Magyarország a világ béke­mozgalmának élvonalába tartozik — folytatta nyilat­kozatát Romes Csandra. r— A BVT igen «agyra értékeli az önök munkáját. Egyetlen közismert példa: a szabadsá­gukért, a békéjükért harcoló vietnamiak minden fórumon, minden alkalommal elmond­ják, hogy a magyarok hazá­jukat segítő szolidaritása ki­emelkedő mértékű. Tudjuk, hogy a múltban e sokat szen­vedett nép, ösztönösen is szolidaritást vállal a jelen­ben sokat szenvedő néppel. Nem véletlen, hogy több­ször is a nép szerepét, jelen­tőségét hangsúlyozom. Egy mozgalom csakis akkor le­het nagy és erős, ha abban minden állampolgár részt- vesz. Nos, a magyar béke­mozgalom is ilyen; mert önöknél minden ember igény­li a békét* s erejéhez mérten tesz is érte. Ezt az összefo­gást példázza a most véget ért béke és barátság hónap is, amely az egész országot megmozgatta. A nemzetközi békemozgalom negyedszáza­dos évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek között nagy jelentőségű volt a ma­gyar béke és barátság hó­napja. Kádár Jánossal úgy zártuk beszélgetésünket, hogy az el­következendő' időben több­ször lesz alkalmunk talál­kozni, hiszen a Béke-világ­tanács két fontos eseményt tervez Magyarországon. A mostani találkozásunkkor is megállapítnattuk, hogy bi­zakodással nézhetünk a következő negyedszázad elé — fejezte be nyilatkozatát a Béke-világtanács főtitkára. • Gladys Marin szabad A világszerte kibontakozott szolidaritás és a nemzetközi haladó^ közvélemény nyomá­séra a chilei katonai iunta kénytelen volt hozzájárulni, hogy Gladys Marin, a Chi­lei Kommunista Hiúsági Szövetség főtitkára elhagy­hassa az országot. Gladys Marin már meg is érkezett Európába. Elhunyt Zsukov marsall F olytatódott a KGST szófiai ülésszaka Szófiában, a BKP KB székházának kongresszusi termében tanácskozik a KGST 28. jubileumi ülésszaka. A képen az elnökség. A szónoki emelvényen Alckszej Koszigin szovjet miniszterelnök. » (Folytatás az 1. oldalról.) küldötteivel a végrehajtó bi- zottág beszámolóját a 27. ülésszak óta végzett tevé­kenységéről. Ezután Ivan Iliev bolgár miniszterelnök­helyettes, a KGST Tervezési Együttműködési Bizottságá­nak elnöke ismertette az 1976—80-as évekre szóló két- és többoldalú tervkoor­dinációnak kidolgozása során kapott előzetes eredménye­ket. A második és harmadik napirendi pontról tartott, délután is folytatódó vitá­ban a delegációvezetők — magyar részről Fock Jenő. az MSZMP Politikai Bi- zotságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke — fejtette ki kormányunknak a felve­tett kérdésekkel kapcsolatos álláspontját. A KGST 28. ülésszakának tegnapi munkaülésén felszó­lalt Alekszej Koszigin szov­jet miniszterelnök is. A szovjet delegáció vezetője a KGST tevékenységének főbb kérdéseivel foglalkozott, érintette a szocialista gazda­sági integráció komplex programja végrehajtási mun­kálatai meggyorsításával összefüggő problémákat. Todor Zsivkov. a Bolgár KP Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke tegnap este fogadta az ülésszakon résztvevő kül­döttségek vezetőit, köztük Fock Jenőt, a magyar Mi­nisztertanács elnökét. Tegnap délután Szófiában közzétették Nyíkolaj Faggye- jevnek, a KGST titkárának a 28. ülésszak elé terjesztett írásos jelentését a tanács fennállásának 25 évéről. A terjedelmes dokumen­tum bevezetőben megálla­pítja. hogy a szocialista ál­lamok első nemzetközi gaz­dasági szervezetének meg­alakítása a háború utáni időszak egyik legjelentősebb eseménye volt. Történelmi tény, hogy a népi demokrá­ciák és a Szovjetunió közöt­ti együttműködés elmélyü­lésének folyamatát meg­gyorsította az imperialista hatalmak politikája is, ame­lyek azidőtájt a hideghábo­rú éveiben gazdasági blo­kád alá vették a szocialista országokat. A KGST Mongólia és Ku­ba csatlakozásával európai regionális szervezetből 3 kontinensre kiterjedő nem­zetközi szervezetté vált — szögezi le a továbbiakban a dokumentum, áttekintve a KGST fejlődésének szaka­szait, az egyes ülések és ta­nácskozások eredményeit, kiemelve a szocialista gaz­daság integráció komplex programja elfogadásának je­lentőségét. Az elmúlt negyedszázad alatt látványos sikerek szü­lettek a kohászat, vegyipar, gépgyártás, a tudományos kutatás, a szabványosítás, a közös tehervagonpark kiala­kítása terén megvalósult együttműködésben. A KGST országai kollek­tív módon, kölcsönösen el­fogadható megoldásokat ta­láltak olyan kérdésekre, amelyek a kapitalizmus fel­tételei között megoldhatat­lannak bizonyulnak, sikerrel egyeztették össze az egyes országok és az egész közös­ség érdekeit. A jelentés áttekinti a KGST, illetve Jugoszávia, a Vietnami Demokratikuá Köztársaság és a Koreai Demokratikus Népi Köztár­saság közötti együttműködés alakulását, majd leszögezi: A nemzetközi enyhülés folyamata a KGST és az európai, valamint más fej­lett kapitalista országok kö­zötti kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok kibő­vüléséhez vezetett. A szo­cialista országok, híven a békés egymás mellett élés elveihez, e- kapcsolatok nagy­volumenű. hosszútávra szó­ló fejlesztésére törekednek. Kedden, életének 78. eszten­dejében elhunyt Georgij Konfétantyinovics Zsukov, a Szovjetunói marsallja, a leg­tekintélyesebb szovjet kato­nai személyiségek egyike, volt honvédelmi miniszter. Zsukov marsall a szovjet ve­zetők közül az egyetlen volt, aki négyszer kapta meg a Szovjetunió hőse kitüntetést. Katonai pályafutása az el­ső világháborúban kezdődött, majd csaknem negyven éven át szolgált a szovjet hadse­regben. Lovas parancsnok­ként vett részt a polgárhábo­rúban és az intervenció elle­ni harcban. Nagy érdemeket szerzett a japánok elleni hal- hingoli győzelemben, 1£39- ben, amikor a szovjet és mon­gol csapatok parancsnoka volt. A második világháború ide­jén Zsukov frontparancsnoki tisztségeket töltött be, 1941 és 1945 között a szovjet had­sereg főparancsnokhelyette­se is volt. A “Szovjetunió marsalljává 1943-ban nevez­ték ki. Kiemelkedő szerepe volt a sztálingrádi csata, a kurszki és a berlini ütközet szovjet hadműveleti* tervei­nek kidolgozásában. Berlin­ben szovjet részről ő fogadta a fasiszta németország had­seregének kapitulációját. A németországi szövetséges el­lenőrző bizottság elnöke és a szovjet megszálló csapatok parancsnoka Volt. 1948-tól Zsukov marsall különböző katonai körzetek élén állt,’1953-ban honvédel­mi miniszterhelyettes, 1955- től 1957-ig honvédelmi mi­niszter volt, egy időre az SZKP Központi Bizotsága el­nökségének is tagja lett. Zsukov marsall 1969-ben kiadott emlékiratait „Visz- szaemlékezések és elmélke­dések” címmel több nyelvre lefordították. A könyv ma­gyarul is megjelent. Schmidt—Wilson találkozó Csaknem három órás meg­beszélést tartott tegnap Hel­mut Schmidt szövetségi kancellár Harcid Wilson an­gol miniszterelnökkel a nyu­gatnémet fővárosban. A megbeszélésen — mint Schmidt a találkozó után közölte — elsősorban gazda­sági kérdésekről (Közös Piac helyzete, nyersanyagellátás, valutáris kérdések) volt szó. A két politikus megvitatta ugyanakkor Nyugat-Európa és az Egyesült Államok kap­csolatainak alakulását és a kelet—nyugati viszonyt, ezen belül az európai biztonsági értekezlet eddigi menetét. NATO miniszteri tanacs Kompromisszumos megoldás A NATO jubileumi minisz­teri tanácsának első napján Ottawában francia—ameri­kai kompromisszummal meg­oldották az évforduló alkal­mából kiadandó elvi nyilat­kozat legnehezebb kérdését, s a miniszterek tegnap parafál- ták a nyilatkozatot, amit jú­nius 26-án Brüsszelben az állam- és kormányfők szente­sítenek aláírásukkal. Az elvi nyilatkozat legké­nyesebb pontja, amely főleg a nyilatkozatot kezdeménye­ző Egyesült Államokat és Franciaországot állította szembe egymással, a tagálla­mok közötti politikai konzul­tációt érinti. A kompromisz- zsum végül Kissinger és francia kollégája, Sauvagnar- gues külön tanácskozásán született meg. Eszerint Fran­ciaország végülis elfogadta a NATO „megnövekedett stá­tuszát”, az Egyesült Államok viszont belenyugodott abba, hogy a konzultáció inkább politikai, semmint jogi vagy szerződéses kötelessége lesz a tagállamoknak. Kissinger ezzel lényegében elismerte a nyugat-európai tagállamok tavaly még erő­sen vitatott jogát arra, hogy önálló kezdeményezést tegye­nek az arab országok irányá­ba. MOSZKVA * Tegnap Borisz Ponom*r- jovnak. az SZKP Politikai Bizottsága póttagjának, a KB titkárának vezetésével szov­jet pártdelegáció utazott Franciaországba. A küldött­séget a Francia Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága hívta mgg. PHNOM PENH A kambodzsai népi felsza­badító erők kedden este és tegnap délben — a főváros­tól mindössze hét kilométer távolságból — több rakétát lőttek ki a Lón Nol-rezshn fellegvárának katonai cél­pontjaira. Találatok érték az elnöki palota testőrségének táborát is. BERLIN A Német Demokratikus Köztársaság és Portugália nagvkövetségi szinten diolo- máciai kapcsolatot létesített egymással. Sajtóközpont Nixon látogatása ideién Nixon elnök közelgő Szov­jetunióbeli látogatása alkal­mából Moszkvában sajtóköz­pontot létesítenek, ezúttal is — akárcsak a két évvel ez­előtti csúcstalálkozó idején — a városközpontban, a Gor­kij utcában levő Inturiszt- hotelben. Ide érkezik a szov­jet—amerikai tárgyalásokról beszámoló legfontosabb hír­anyag, itt tartják a sajtókon­ferenciákat, a nemzetközi saj­tó képviselői pedig találkoz­hatnak a szovjet állami és közéleti személyiségekkel. Az Inturisztban elhelyezett te­lexgépek és nemzetközi tele­fonvonalak segítségével az újságírók állandó kapcsola­tot teremthetnek a világ va­lamennyi országával a nap bármely órájában. A moszkvai nemzetközi sajtóközpontban várhatóan több száz szovjet ,é s külföldi tudósítót akreditálnak; köztük a baráti szocialista országok sajtóképviselóit, a nyugati — elsősorban az amerikai — hír- és sajtó-ügynökségek, — rádiós és televíziós társasá­gok politikai megfigyelőit és szemleíróit. DAMASZKUSZ Szíriái és szovjet szakér­tők nagy vállalkozás megva­lósításához fogtak; A1 Hasa- ka olajban gazdag területeit a szükséges villamosáram­mal az Eufráteszen lévő duz­zasztóműből kívánják ellát­ni egy 220 kilovoltos távve­zeték kiépítésével. — BUKAREST Nicolae Ceausescu román köztársasági elnök meghívá­sára hivatalos látogatásra — Bukarestbe érkezett Alfonso Lopez Michelsen, Kolumbia elnöke. PÁRIZS Az európai kapitalista or­szágok kommunista pártjai­nak képviselői június 22-én és 23-án tanácskozást foly­tatnak majd Párizsban a nők helyzetéről, küzdelméről és a kommunista -pártokra ezen a téren háruló felada­tokról. BELGRAD Tegnap Zágrábban meg­kezdte munkáját a Jugoszláv Harcosok Szövetségének VII. kongresszusa, amelyen Mari­ján Cvetkovics, a szövetség elnöke tartott beszámolót. A kongresszuson a Magyar Partizán Szövetség képvise­letében Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tag:a. a szövetség el­nöke van jelen, akit a kong­resszusi küldöttek hosszan t rtó lelkes tapssal köszön­töttek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom