Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-15 / 138. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. Június 15. Franciaország Fűtő-olaj jegyre Szibéria — korlátlan lehetőségek A francia közvéleményt elsősorban a kormány által bejelentett gazdasági „stabilizációs” terv foglalkoztatja, melynek különböző intézkedéseit részletekben hozzák nyilvánosságra. így általános megrőkönydést keltett, amikor közölték, hogy a fűtőolajjal való takarékoskodás érdekében bevezetik a jegyrendszert és szeptembertől kezdve csak jegyre adják majd a háztartásoknak a fűtő-olajat. D’Ornano iparügyi miniszter azt is bejelentette, hogy a szénárakat átlag öt százalékkal, a gáz árát tíz százalékkal, a villamosáram tarifáit pedig 3—10 százalékkal emelik. A CGT országos vezetősége megvizsgálta a kormány által hozott intézkedéseket s a vezetőségi ülés után Georges Seguy főtitkár kijelentette: a kormány ugyan a nép felháborodásától tartva, az életszínvonalat csökkentő intézkedések terén nem ment olyan messze, mint eredetileg tervezte, mindazonáltal ezek az intézkedések érzékenyen érintik a lakosság minden rétegét. Feledékeny politikus ' Mintegy százezer dollár értékű — 7,9 karátos — gyémántot szolgáltatott be az amerikai külügyminisztériumnak Hubert Humphrey volt alelnök, aki annak idején a drágakövet Mobutu zairei államfőtől kapta ajándékba. A rendelkezések értelmében a hivatalban levő politikusoknak adott hasonló ajándékok az Egyesült Államok tulajdonát képezik. A feledékeny politikust egy újságiró által indított vizsgálat figyelmeztette kötelességére. Amióta az energiaválság megrendítette a vezető tőkés országok gazdaságát — ugrásszerűen megnövekedett az érdeklődés a szovjet Távol- Kelet és Szibéria nyersanyagkincsei iránt. Főképpen amerikai, japán és nyugatnémet részről kezdeményeztek tárgyalásokat. Nixon elnök június végi szovjetunióbeli látogatása során a gazdasági együttműködés szélesebb körű megvitatásán belül' ez is napirendre kerülhet. A nemzetközi érdeklődés érthető — de természetesen másodrendű ahhoz a világ- gazdaságilag szinte még felmérhetetlen fontosságú fejlődéshez képest, amelyet Szibéria a szovjet állam és szocialista világ számára tartogathat! A Szovjetunió a nemzetközi munkamegosztás szempontjából is rendkívül fontosnak tartja ezt p hatalmas területet — elsősorban azonban mégis a szovjet gazdaság és szélesebb értelemben a KGST szempontjából méri fel a lehetőségeket. Ennek a „rangsornak” a jelzéseként, különböző nyugati jelentéseket cáfolva, jelentette be a közelmúltban a szovjet kormány, hogy belső erőfeszítések gyümölcseként épül majd fel a második transzszibériai vasút. (Az elsőt Moszkva és Vlagyivosztok között hétezer kilométeren 1904-ben építették, második sínpárját pedig 1938-ban fektették le.) Az új vasút megépítése óriási, további lehetőségeket nyit Szibéria kincseinek kiaknázására. Ami ezeket a kincseket illeti, vázlatos felsorolásuk is jelzi, hogy gazdaságos kihasználásuk esetén olyan ugrásszerű fejlődést válthatnak ki a szovjet gazdaságfejlesztésben. amelynek világgazdasági és világpolitikai kihatásai szinte beláthatatla- nok. Szibériában vannak a világ legnagyobb földgáz- és második legnagyobb olajtartalékai. A föld mélyén 2,3 billió tonna szén rejtőzik. Ez több mint az összes fejlett tőkés országok együttes széntartaléka, fűtőérték szemponjából pedig felülmúlja a világ összes ismert földgáz és olajtartalékait! Emellett Szibériában van még a világ fakészletének fele, korlátlan mennyiségű vízienergia, kétszer annyi vasérc, mint az Egyesült Államokban, Angliában és az NSZK-ban összesen. Mindehhez járulnak a mennyiségileg teljes mértékben még fel sem tárt arany, gyémánt, platina, nikkel és uránkészletek. Szibéria az elmúlt húsz évben óriási fejlődésen ment keresztül. Ma tizenháromszor annyi villamosenergiát, ötvenhatszor annyi olajat, száztízszer annyi földgázt, hatszor annyi vasércet és háromszor annyi acélt gyárt, mint .húsz évvel korábban Ez az ugrásszerű fejlődés politikailag is rendkívül jelentőségű. Bizonyítja, hogy a szovjet államnak ma már rendelkezésére áll mindaz a pénzügyi. technológiai és nem utolsó sorban szakember-erőforrás. amely Szibéria iparosításához szükséges. Ebből az alapfeltételből indult ki a XXIV. szovjet pártkongresszus, amely az egész ország „elsőrendű gazdasági feladatának” nevezte Szibéria gazdasági potenciáljának további növelését. Ez a világraszóló politikai és gazdasági döntés kimondotta, hogy a szovjet gazdaság távlati fejlesztésében Szibériát kell a legfontosabb terület- t nek tekinteni. Szibéria gazdasági fejlődése elengedhetetlen követelmény a szovjet népgazdaság területi arányainak megjavítására, a népesség arányosabb eloszlásának biztosítására — és arra, hogy az európai országrészek megnövekedett iparának bőséges energia és nyersanyagellátását történelmi távlatban is biztosítsák. Ennek a hatalmas munkának a végrehajtásához az alapot sok szempontból már megteremtették. A Szovjetunió legnagyobb ipari építkezéseinek egyharmada jelenleg is Szibériában folyik. A fejlesztési stratégia lényege az, hogy miután óriási energiaigényű, nagy imr> 1A- tesítményekről van szó, építésükkel párhuzamosan. S/ibérla kincseinek kiaknázásához óriási anyagi és technikai nehézségeket kell legyőzni. Maga az építés, az éghajlati viszonyok és a szállítási nehézségek miatt há- romszor-ötször annyiba kerül. mint a Szovjetunió európai területein. Mindez nemcsak a költségeket növeli, hanem munkaerőproblémákat is jelent. A Szibériában végzett termelőmunkát már ma is átlagban kétszer olyan magas bérrel fizetik, mint a Szovjetunió európai területein. Ennek ellenére az országos telies foglalkoztatottság körülményei között a szibériai területek lakossága viszonvlagosan továbbra sem nő. Ma is. mint egy évtizeddel ezelőtt, a szovjet lakosság körülbelül negvedré- sze él itt — területileg a Szovjetunió háromn elvedén. Ennek ellensúlyozására a gépnark, a technológiai kapacitás és a legmodernebb tudományos vívmányok teljes összpontosítására van szükség a gazdasági lehetőségek kihasználására. Az erőfeszítés'k azonban méltóak a lehetőségekhez. A konzervatív amerikai Time elfogultnak aligha tekinthető értékelése szerint „a szovjetek Szibéria újonnan felfedezett kincseinek meghódítása érdekében talán az egész világtörténelem legnagyobb konstruktív erőfeszítéseit fejtik ki”. A tengerparttól egy ágyúlevésre 1972. őszén Nagy- Britannia és Izland között sajátos ellentét robbant ki, amely később tőkehalháború néven került be a modern kor történetébe. Ez év elején, több ezer kilométerrel keletebbre, a Kínai Népköztársaság és a dél-vietnami kormány katonái csaptak össze bizonyos szigetek birtokáért. Ezt Para- cel-konfliktusként rögzítették napjaink krónikásai. A két esemény között látszólag semmi összefüggés nincs, mégis egy ponton találkoztak a történet gyökerei. A háttérben ugyanis több ok mellett mindkettőnél a tengerparti vizek problémája húzódott meg, amely az elmúlt évszázadokban már sok esetben szerepelt politikai ellentétek forrásaként. Az egyik esetben Izland először három tengeri mérföldről tizenkettőre, majd 1972 szeptemberében ötven tengeri mérföldre növelte felségvizeinek határát, s egyben fenntartotta magának a jogot a körzetben való halászatra. Nagy-Britannia viszont, amely korábban már elismerte a 12 mérföldes határt, most nem kívánta tudomásul venni az új helyzetet és hadihajókat küldött a brit halászok védelmére. A Kínai Népköztársaság viszont az egész Dél-kínai- tengert felségvizének tekinti és atlaszaiban, valamint földrajzkönyveiben Sarawaktól nyugatra lévő Csengmu- szirtet jelölte meg területe legdélibb határának. Mindehhez hozzájárult, hogy 1956- tól a Kínai Népköztársaság is 12 tengeri mérföldre növelte felségvizeinek szélességét. Az is figyelmet érdemel, hogy az utóbbi időben támogatja azoknak a latinamerikai országoknak (Salvador, Chile, Ecuador, Peru, és Costa Rica) törekvéseit, amelyek 200 mérföldben jelölték meg felségvizeik határát. A Paracel-szigetekkel összefüggésben kirobbant konfliktust elemezve, nem nehéz a háttérben a Kínai Népköztársaság szándékai mögött is hasonló motívumokat felfedezni. Mindezt figyelembe véve felmerül a kérdés: létezik-e olyan elismert jogszabály, amely a felségvizek határát rendezi, illetve megsértőivel szemben hatásos ellenintézkedéseket helyez kilátásba? Az eddigi események azt bizonyítják, hogy nincs. Az idők folyamán többször megkísérelték ugyan a kérdés tisztázását, de jnindeddig sikertelenül. A norvégek már egy évezreddel ezelőtt foglalkoztak a tengeri határ kijelölésének kérdésével, majd, 1565-ben II. Fülöp spanyol király, a XVII. században pedig a dán király tett kísérletet a probléma megoldására. Az első érdemleges, általánosabban is elismert megfogalmazás Cornelius van Bynkerschock holland jogász nevéhez fűződik, aki megállapította, hogy a felségvizek határát nem önkényesen meghúzott vonalak segítségével kell rögzíteni, hanem egy parton felállított ágyú hordtávolságával, azaz a kívánt vonal védhetőségé- vel. A fegyverek hatósugarának terjedésével párhuzamosan azonban áttértek a parti felségvizek tengeri mérföldben való meghatározására és számos állam ma is a hagyományosan kialakult 3 mér- földhöz tartja magát. A két világháború között nem történt jelentősebb változás ebben az ügyben, 1945 után azonban számottevő mértékben fellángoltak a felségvizekkel kapcsolatos viták. A második világháborút követően egyre több állam jelentette be igényét a tizenkét, vagy ennél több mér- földnyi kiterjedésű felségvízre és így apránként ez a kérdés az egyik legsúlyosabb nemzetközi problémává vált. Az ellentétek okát nem nehéz megállapítani, forrása a legutóbbi évek általános fejlődésében keresendő. (Folytatjuk.) X. L. Fürdőzők őrei A bolgár vízi mentőszolgálatról Az Egészségügyi Világszervezet egyik legfrissebb értékelése szerint a bolgár vízi mentőszolgálat a világ legjobban szervezett és legeredményesebb mentőszolgálata. Az ország két híres Fekete tenger parti városában: Várnában és Burgaszban már 1928-ban megalakultak az első vízi mentőállomások. A Bolgár Vöröskereszt és a bolgár Egészségügyi Minisztérium közös szervezésében nemrég 10 000 mentőúszót képeztek ki, akiket a több, mint ezer vízi mentőállomáson helyeznek készenlétbe. Ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni arról a több ezer önkéntesről sem, akik szabadidejükben tartanak „inspekciót” a tengerparti strandfürdőkben. A Fekete-tenger melletti Szozopolban megnyílt a világ első és egyetlen mentőúszóiskolája. ahol búvárokat és mentőcsónakvezetőket képeznek ki. A Bolgár Vöröskereszt azonban nem csak hívatásos vizi mentők részére rendez tanfolyamokat, hanem a lakosság körében is széleskörű felvilágosító és megelőző tevékenységet végez. Ezzel próbálják elérni, hogy az úgynevezett „mentő úszó minimumot” a fiatalság körében is egyre többen sajátítsák el. Tavaly például több mint 25C 000 fiú és lány érte el ezt a fokot. A tervek szerint minden iskolában a felsősök közül legalább 2—3 úszó-mentőcsoportot alakítanak, akik azután a nyári hónapokban segítenek az úszótanároknak. A Bolgár Vöröskereszt mentőúszó részlege versenyeket is rendez: minden évben megtartják a női- és férfi mentőúszó országos bajnokságot és. a felső osztályos tanulók vizi mentőcsoportjainak bajnokságát. Venezuela csökkenti az olajtermelést A venezuelai kormány határozatot fogadott el, amelynek értelmében csökkentik az ország kőolajtermelését. Ezzel a lépéssel a venezuelai kőolaj tartalékokat szeretnék megóvni a gyors kimerüléstől — jelentette be a venezuelai bányaügyi és kőolajipari minisztérium. A kőolajtermelés csökkentése nem vonja maga után a valutabevételek csökkentését, mert egyidejűleg felemelik az exportált kőolaj árát és jobban megadóztatják a külföldi olaj monopóliumok profitját. Carlos Andrés Pérez Venezuela köztársasági elnöke a venezuelai kőolajbányák III. kongresszusa megnyitóján elmondta, hogy az ország kormánya a legrövidebb időn belül állami ellenőrzés alá vonja 3 kőolajipart. Az elnök határozat tan elítélte az ország nemzeti kincseinek a külföldi monopóliumok által történő kifosztását és felhívta a venezuelai kőolajbányászokat, hogy támogassák a kormány intézkedéseit a monopóliumok feletti ellenőrzés bevezetésében. Növekvő magyar műszerimport A tavalyinál 30 százalékkal több műszert importál a magyar külkereskedelem a szocialista országokból. A Szovjetunióban, Lengyelországban, az NDK-ban, Bulgáriában, Csehszlovákiában és Romániában dolgozó METRIMPEX-irodák vezetői a közelmúltban arról tárgyaltak, hogyan segíthetik a magyar műszerbehozatal növelését. A Szovjetunióból Consul típusú táskaírógépeket és egyfázisú árammérő órákat, Romániából darumérlegeket akarnak vásárolni. Az egyik lengyel céggel hosszú lejáratú megállapodást készítenek elő gázóra, mikroszkóp, írógép és laboratóriumi mérleg behozataláról. A bolgár ampulla- gyártás fejlődésével lehetőség nyílik bolgár üvegcsövek importjára. Az idén várhatóan mintegy 50 millió rubel értékű műszert vásárol szocialista országokból a MET- RIMPEX Külkereskedelmi Vállalat. Fődarabokért autót szállítanak Magyar—csehszlovák autóipari együttműködésről elvi megállapodás született az 1976—1980-as tervidőszakra. Csehszlovákia kész személygépkocsikat és motorkerékpárokat szállítani, cserébe magyar gyártmányú futómű- vekért, öntvényekért, motorblokkokért, forgattyús tengelyekért. Ezenkívül a csehszlovák fél mintegy 100 millió rubel értékű komplex szervizállomást, autóalkatrészraktárt is vásárolni kíván Magyarországról. A kölcsönös szállításokat a két ország tervhivatala egyezteti. Japán—bolgár együtt működés Imaszato Hiroki, a japán —bolgár gazdasági együttműködési bizottság elnöke szerint tanulmányozzák azt a tervet, melynek értelmében japán cégek részt vennének a Bulgária fekete-tengeri partjai mentén végzendő olajkutatásban. 31 milliárd rubeles megtakarítás Az Ekonomicseszkaja Gazda című szovjet hetilap szerint a KGST tagországai az elmúlt 20 év során csupán az építőipari tudományos-műszaki megállapodás révén 31 milliárd rubelt takarítottak meg. Az építőiparban bevezetett új technológiák és konstrukciók 20 százaléka a KGST-n belüli együttműködés és szakosodás eredménye. A Mezőgép Vállalat Tószegi Gyáregysége, Tószeg kiemelt munkára szárítótelepeb kivitelezésére olajtechnológiai szerelőket, központifűtés-szerelőket, autógén- és villanybeResztőket. vasszerkezeti lakatosokat vesz fel, változó munkahelyre. Átlagon felüli teljesítmény bérezéssel * ‘ — Ft külszolgálati átalányt fizetünk. Minden héten szabad Jelentkezni lehet: a gyáregység igazgat jaaui tus/tgeo
