Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-15 / 138. szám
1974. JíSníus IS.' SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Muzsikáló zeneszóba Újdonság a szolnoki Verseghy könyvtárban Az idei ünnepi könyvhét során a sokszínű, szép és költői program mellett talán elkerülte figyelmünket a szolnoki Verseghy könyvtár legutóbb megvalósult nagyszerű vívmánya, mely egyben megyénk fejlődő kulturális életének is ékes bizonyítéka. A feltétlenül említésre méltó, igen jelentős bár kevésbé látványos esemény kapcsán valamenyiönk előtt megnyílt a zenei ismeretterjesztés szervezett, illetve önkiszolgáló újabb szolnoki centruma, egy hasznos zenei objektum, avagy egyszerűbben csak zeneszóba a könyvtárban. Zavartalan egyéni hallgatás Ä mindenki számára értékes elgondolás elsősorban Szurmay Ernő igazgató ötlete nyomán, az ő további segítségével, dr. Török Emil gazdasági igazgató műszaki terveinek saját kivitelezése alapján és nem utolsó sorban a megyei tanács vb nagy anyagi támogatásával (80 ezer forint) valósult meg. A műszakilag máris nagyon jól felszerelt létesítmény igen széles körű, figyelemreméltó ismeretanyaggal várja a művészet kedvelőit. Mintegy 700 darab hanglemez, sztereó-rádió, lemezjátszó, magnetofon, s talán ami ennél is fontosabb, a teljesen zavartalan egyéni hallgatáshoz öt pár jó minőségű fejhallgató áll a diákok, illetve a felnőttek rendelkezésére. Sőt mindez megfelel még a zene, irodalom és költészet iránt, esetleg behatóbban érdeklődők nagyobb igényeinek is. Elsősorban a fiatalok, úttörő-, i- IZ-vezető tanárok, szocialista brigádok, brigádvezetők, továbbá termelőszövetkezetek, üzemek, gyárak kultúrfelelőseinek figyelmét szeretnénk felhívni e sokoldalú lehetőség eredményes kihasználására. Jól szervezett kulturális program kiemelkedő eseményévé válhat a szolnoki Verseghy könyvtár zeneszobájában eltöltött egyéni vagy csoportos foglalkozás. Az irodalommal, költészettel mindig összeköthető zenehallgatás Bálintné He- gyesi Júlia zene; könyvtáros véleménye szerint is adott esetben — mindenekelőtt az előrelátó figyelmes szervezéstől függően — különböző szinten mozgó, más-más témakörű, igen színvonalas művészeti előadással is társulhat. A könyvtár a színvonalasabb, igényesebb közművelődés érdekében a feltétlenül szükséges ismeretterjesztő rendezvényeket saját területén belül is maximálisan támogatja. > Klasszikusok lemezen adásában. Orosz, német, angol, olasz nyelvleckék kezdő és haladó fokon. Zenei lemezek: a bécsi klasszikusok, Haydn, Mozart, Beethoven alkotásai. Külön említést érdemel Beethoven kilenc szimfóniája Herbert von Karajannal. Bartók és Kodály eddig megjelent lemezei, Stravinsky és Orf művei — Petruska, Carmina Bu- rana, Barokk muzsika: Corelli, Couperin, Rameau és Schütz szerzeményei. Bach orgonaművei, a Máté passió, Brandenburgi koncertek — Etema-lemezen — Händel Vízi zene. Romantikus zeneszerzők: Brahms, Liszt, Mendelssohn, Chopin, Grieg kiemelkedő jelentősebb művei. Debussy Egy faun délutánja, Ravel Boleró, Muszorgszkij Egy kiállítás képei L. Bers- teinnel. Dvorák Humoreszk, Hegedűverseny, Verdi Ré- quemje. Teljes operalemezek: Verdi, Mascagni, Leoncavallo, Bizet, Donizetti, Mozart és Erkel operái, s végül a Muzsikáló zenetörténet kötetei, kedvelt népzenei lemezek, stb. Rendhagyó órák-zenéből Nagyon őrülünk, hogy a könyvtár vezetősége a zeneszóba létrejöttével párhuzamosan egyik fő feladatként a zenei ismeretterjesztést — a tanulók rendhagyó óráinak segítését, a szocialista brigádok számára szervezett művészeti előadásokat és az őszszel beinduló zene gimnáziumi osztályok érdekes, meghatározott programmal működő zenei klubjának megszervezését — jelölték meg. imijp b. f. Lássuk, ml az, ami található, ml az amihez a megyében máshoz nemigen tud hozzájutni ilyen könnyedén az ember. Talán a magyar irodalom klasszikusaival, illetve a Magyar költők című sorozat lemezeivel kezdeném, melyen Balassitól Váci Mt- hályig jó néhány kiváló költő alkotása szólal meg neves előadóművészek tolmácsolásában. Meselemezek, óvodásdalok, a már elhunyt Kossuth-díjas Török Erzsébet népdalénekes elő-; A katonai pálya vonzásában Gunther Ferenc másodéves tiszthelyettes hallgató, civilben mezőgazdasági gépészként dolgozott. Jó munkahelye, jó fezetése volt. „Megnyugodhatott” volna, de az emberi természet nagyon furcsa: gyermekkorától élt benne egy alig megfogalmazott vágy a katonaélet iránt. Mint ahogy mondta, rajongott a katonákért. Mikor aztán a saját lábára állt, önálló keresettel rendelkezett, amikor lényegében „kész ember”, lett, akkor tudatosult benne, hogy ő nem is mezőgazdasági gépésznek született. És lázasan tervezni kezdte jövőjét: eldöntötte, hogy katona lesz, még pedig pilóta. Mivel ez az utóbbi nem sikerülhetett, műszaki pályára jelentkezett. Az MHSZ-ben már hat éve rádiózott, s úgy érezte, mint katonának is, ez lenne az igazi szakmája. Egyenruháján büszkén viseli a „Kiváló tiszthelyettes hallgató” jelvényt. Tudom, hogy ilyen eredményt csak szorgalmas munkával, példás magatartással lehet elérni. — Kezdettől, ahogy az iskolára kerültem, igyekeztem a feladott tananyagot a lehető legjobban megtanulni. Ez egy-két tárgynál nehezebben ment, mert kívül esett az érdeklődési körömön. Ezért esténként, meg szabad időmben ezekkel a tárgyakkal foglalkoztam, s így gyorsan szaporodtak az ötösök. Egy idő után már azért is tanulnom kellett, hogy tanáraim ne csalódjanak bennem. Ez a kis kényszer és a szorgalom eredményezte, hogy az első félévem jól sikerült, ami az önbizalmamat is meghozta. A következő időkben még nagyobb lendülettel kezdtem, még többet tanultam. Sokat olvastam, főleg az „új szakmámmal” kapcsolatos könyveket s ezzel pótoltam azt amit — úgy éreztem — az iskolapadban nem kapok meg. Azt hiszem, ez volt a titka az eredményemnek. — Társainak szokott segíteni? — Igen. Persze nem önzetlenül, mert miközben magyaráztam, segítettem, saját ismereteimet is ellenőriztem. Közben beszédkészségem is sokat fejlődött. — Végez mozgalmi munkát? — 1969. óta vagyok tagja az ifjúsági szervezetnek. Voltam alapszervezeti titkár, itt nincs f unkcióm, de bármilyen mozgalmi megbízatást elvégzek. — Tervei? — Sokan közülünk néha vágyálmokat kergetnek. Én sem vagyok kivétel, de úgy érzem, reálisak a célkitűzéseim: először is az iskolát szeretném sikeresen befejezni, aztán híradásipari szak- középiskolát végezni, majd tiszti vizsgát tenni. Mindenek előtt jó katona, jó tiszt- helyettes szeretnék lenni. Még jó néhny hét, és Gunther Ferenc hallgató — társaival együtt — elvégzi az iskolát, s parancsnok lesz. Emberekért, hatalmas értékű technikáért vállalja a felelősséget. Izgalommal készül a pályára, meri szép hivatásnak érzi. \ Gy. TITegyetemek A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat hagyományaihoz híven az idei nyáron is jónéhány nyári egyetemet hirdet a hazai és a külföldi érdeklődők részére. A 16 nyári tanfolyamon egyaránt szó lesz Magyarország műemlékeiről, természeti kincseiről, ipari és mezőgazdasági eredményedről, a történelmi kutatásokról és a népművészet kincseiről is. A tavalyihoz hasonlóan az idei nyáron is csaknem 30 országból várnak látogatókat h ogy meddig fífŰ » ifjút; még pontosabban, meddig tart az ifjúság? Nem merre? Meddig! Napjainkban e kérésnek túl a praktikumon, elvi, társadalmi és az egyén számára pszichológiai jelentősége is van, bár kétségtelen » tűnődő kérdés feltevését a dolgok praktikuma provokálta ki. Közeli ismerőseim lakást óhajtanak, nem államit hanem szövetkezetit amelynek megvan a maga „beugrója”, s megvan a lehetőség a beugró csökkentéséhez is, nevezetesen: a gyerek. A vállalt gyerekek számának megfelelően csökken ugyanis a lakás ára, válik könnyebbé a szép, nyugodt és immáron talán a végleges otthon megteremtése. Közeli ismerőseim előtt „bezárták” a hálószobához vezető ajtót — elmúltak 35 évesek. Ezen a koron túl nem lehet gyereket vállalni, sem nemzeni. sem megszülni: hivatalosan. Az, hogy számos ismerősöm van, ahol a gyerek a legkülönbözőbb okok miatt vagy a férfi, vagy a nő. vagy mind- a kettő „hivatásos” korán túl érkezett, az lényegtelen ebben a kérdésben. Aki 35 éves elmúlt — értem: nem várnak tőlük már gyereket — nem vállalhatja a fiatalság legbiztosabb ielét. a gyermekáldást. Még olyan rafináltság miatt sem, hogy A tiszafőldvári Hajnóczy Jrzsef Gimnázium ül. osztályos tanulói a gimnázium klubszobájában töltik szabad idejük nagy részét. A szabadpolcos könyvtár a tanévben-, az irodalomórákra való készülésben nyújtott segítséget, most, amíg a bizonyítványo-, kát ki nem osztják, a kikapcsolódáshoz * *- . f Pótló foglalkozások tebb, összesen uegyvert kpes Befejeződött az Iskolaév az általános iskolákban, legalábbis a gyerekek nagyobb része számára. Néhányan még az utolsó lehetőséggel próbálkoznak az évzárón elkerülhetetlen bizonyítványosztás előtt: a második éve hivatalosan is bevezetett tanév végi pótló foglalkozásokkal. Akik évközi munkájuk alapján a „finisben” bukásra állnak, kötelesek tizenegy napon át az adott tantárgyból különórákon részt venni. S mivel kötelező a diáknak, kötelező ez a tárgyat tanító szaktanárnak is. Az intézkedés bevezetése előtt a vita épp azon folyt, vajon a bukások elleni küzdelemnek ez a módja nem vezet-e kényelmességből eredő liberalizmushoz, (nem buktatok, és akkor nem kell pótlóztat- nom, vajon nemcsak a statisztika adminisztratív szépítését eredményezi-e? Bizonyára sokan tiltakoznak és tiltakoztak akkor is a kérdés ilyen feltevése ellen, mondván, hogy a pedagógusok elsősorban a gyerek érdekét, s nem a munka alóli kibúvót nézik. (Szándékosan nem többletmunkát fpi tam, hiszen a pedagógusok számára még tart a „munkaidőszak.”) Jogos is a tiltakozás, hiszen számtalan megyei példa igazolja az ellenkezőjét, még akkor is, ha olyan esetek is adódnak, mint például az egyik szolnoki járási iskolában, ahol négy gyerek pótlózik — egy tárgyból és épp a legfiatalabb pedagógusnál. Sokkal inkább figyelemre méltó a szolnoki munkáskerületben levő Újvárosi iskola példája, ahol jóval a rendelet kibocsájtása előtt már az 1968/65-es tanév végén megkezdték a pótló foglalkozásokat Akkor még mintegy hatvan bukásra álló gyerek vett részt a „hosszabbításon”, s szinte minden tárgyból. Azóta fokozatosan csökkent mind a résztvevők, mind a javítóvizsgára bocsájtottak, illetve a bukottak szárma. Tavaly huszonhét idén már csak kilenc tanuló — négy alsó, öt felső tagozatos — került pótló foglalkozásra elégtelen osztályzattal. Elégtelennel valóban csak kilenc, de elégségessel annál rek. Itt ugyanis azt tartják a pedagógusok, hogy nem csupán a bukás közvetlen elkerülése a fontos, hanem az is. hogy a következő évben is megállja a gyerek a helyét (legalább ezen a szinten), s ehhez pedig a ttt zenegy napon s legfontosabb anyagrészekből fcuft még egy kis segítséget A foglalkozások ugyan 4 megadott napon befejeződi nek, de a problémásabb táj nulókfeal való törődés nem,' Külön figyelemmel kísérik az év végi pótló foglalkozás sokon részt vett tanulók 6*4 közi munkáját és esetenkénti külön is foglalkoznak a lemaradókkal, hogy a legkőzeJ lebbi év végén még kisebb legyen a bukási arány étíz éve 9,4, tavaly 2,2 százalék volt). Az évek óta tartó tu-i dalos munka és a nyomon követhető valóságos változás azt bizonyítja, hogy a pótló foglalkozásokat a gyermekek segítésére alkalmas eszköznek tekintik. «*,43idggMWKT' t. b. ' eléggé eí nem Ítélhető don, öregekhez idomtalanul, gyerekáldással is szeretnék törleszteni a lakást Csókjaikat nem tiltja senki, de annak gyümölcseit nem lehet már tudomásul venni, öregek. Egy 36 éves nő és egy 36 éves férfi például Tehát 35 éves korig tart a hivatalos ifjúság! — Meglehetősen magas aíz átlagéletkor. Kiöregedett együttes — mondta az edző baráti beszélgetés közben, s fény derült rá, hogy a csapat átlagéletkora meghaladta a 25 esztendőt. Más szóval egy negyedszázad emberi élet megélése egyet jelent az öregséggel. Vagy legalábbis a kiöregedettséggel. Ezek szerint egy labdarúgó túl a 26. évén, az ökölvívó közel a harminchoz öreg. roskadt ember, akit csak a szurkolók szánalma, az edzői megértés és az SZTK öregségi nyugdíja tart a pályán és a szorítóban. Az űrhajósok átlagéletkora 40 körül van, nem egy közülük erősen benne van az ötödik ikszben is. dehát ők űrhajósok, akiknek még egy másodosztályú focics^nqthqn sem lenne helyük, és az OTP gúnyos fiáeagSssal utaí sítaná el férfiúi mivoltukat, amikor nálunk gyermeket vállalnának ilyen öreg korban. Negyven éven túl tehát már Matuzsálem az ember. — Igen fiatal nálunk a vezetői garnitúra. Harmincöt és negyven között vannak. „ Az „öregebbje” is most van ereje teljében, mind innen az ötvenen — mondta a minap a gyár igazgatója maga is innen méig az ötvenen. félelmetes pofonokat osztani tudó kondícióban, friss, alkotói szellemiségében. S valóban a gyár vezető gárdáját joggal tartják fiatalnak, minthogy munkájuk tempója. a gyár termékeinek minősége és mennyisége minden szónál ékesebben igazolja ezt. Meddig ifjú hát az ifjú, meddig tart az ifjúság? Míg az ember meg nem kérdi! Kaján közhely ez, de a mélyén ott rejtőzik a dolgok relativitása: az ifjúság titka, minden rendelettől, minden okos vagy botor megítéléstől függetlenül az alkotóemberen reitezik. Üres tekintetű, céltalan. kiégett húszéves és frisse éíevefi mozgású, alkotni tudó és akaró, ezernyi tervvel és tervért nyüzsgő hatvanéves —* melyik hát a fiatal? Uram ég. akár még biológiailag is? Nos, tény és való az ifjúság és a fiatalság nem egy és ugyanaz a dolog, sőt még csak nem is egy dolognak két oldala. Az ifjúság törvényileg, jogilag megfogalmazható, s talán még az ifjú ember arcáról is leolvasható. A fiatalság több annál: együttjárója az ifjúságnak; kísérője a derék kornak, és barátja lehet az öreg kornak is. Persze, hogy nehéz.a kettő között különbséget tenni, persze, hogy a törvény nem egy stiláris megfogalmazás mélyén rejtőző nagyon is gyakorlati, de mégis csak egyedi tényeket fejez ki, hanem a józan átlagot. És az is persze, hogy gyakran a fiatalság csak az ifjúság társaként jelentkezik. Ám mind gyakrabban marad meg a gyorsan elsurranó ifjúság után, mint a szerelem után a szeretet —• például. Mégis, valahogy nem tuJ dók napirendre térni, hogy miért nem vállalhat két 36 éves ember .gvereket? Arról van szó, hogy öregek lennének? Erről nem lehet szó! Gyurkó Géza Arról van szó...
