Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-11 / 108. szám
1974. május 11. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 ÖNTÖZIK a búzát az újszászi Szabadság Termelő szövetkezetben A női munkának van helye a modern mezőgazdaságban is A nagykunsági tsz-szövetség küldöttgyűlése Kutatómunka három évig Leltározzák a Hortobágy élővilágát Pénteken Debrecenben, az Agrártudományi Egyetem épületében tartotta ülését a hortobágyi Nemzeti Park tanácsa. Az ülésen dr. Stei- mann Henriknek, a Természettudományi Múzeum állatidra vezetőjének előterjesztése alapján vitatták meg a kutatási tervet. E szerint a Hortobágy élővilágának tndományos feltárása hároméves kutatómunkát igényel, amit ez, év áprilisában már meg is kezdtek. A kutatásokat reprezentatív mintaterületeken végzik: a nagyivá- ni szikes pusztán, a kun- madarasi ősi mocsárvidéken és az újszentmargitai erdőben. Jelenleg több mint hatvan tudományos kutató dolgozik a témán, a hortobágyi élővilág „leltározásán”. Megvitatta a tanács a hortobágyi Nemzeti Park rendezési és fejlesztési • tématervét, amit Barna Gábor, a debreceni Tervező Vállalat városrendezési főmérnöke terjesztett elő. A tématerv tartalmazza azokat a feladatokat. amelyeket el kell végezni ahhoz, hogy a Nemzeti Park a terveknek megfelelően kialakuljon. A legfontosabb feladat jelenleg a megőrzés, annak megakadályozása, hogy a nagy puszta hagyományos képe tovább rombolódjon. A második szakaszban kerül majd sor a rekonstrukcióra, amelynek során a tájképbe nem illő létesítményeket lebontják, áthelyezik vagy — elsősorban fásítással „eltakarják”. A harmadik szakaszban a fejlesztés során valósítják meg azokat a létesítményeket, amelyek szükségesek ahhoz hogy a puszta mint Nemzeti Park betöltse hivatását, vagyis idegenforgalmi létesítményekkel, rezervátumokat alakítanak ki. A most elfogadott terv részletezi azt is. hogy az elképzeléseket a Hortobágyon levő gazdálkodó egységekkel — termelőszövetkezetekkel h^rom állami gazdasággal és településekkel — hogyan lehet és kell összehangolni. Meghatározták a Nemzeti Park körül kialakított védőövezet határait is. A Nemzeti Parkkal kapcsolatos terv Szolnok megyében Karcagot, Kunmadarast, Tiszafüredet Tisza- szentimrét. Tiszaszöllőst, Ti- szaigart, Nagyivánt és Tisza- örsöt érinti. Tegnap küldöttközgyűlést rendezett Karcagon a Nagykunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. Jelen volt többek között dr. Bereczkl Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese, Mohácsi Ottó, a MSZMP Szolnok megyei Bizottságának osztályvezetője és dr. Nyíri Béla, a TOT elnökhelyettese. Az ülés egyik fő témája a nőpolitikái ha'ározat végrehajtásának vizsgálata volt. Szűcs Sándomé, a tsz-szövetség "nőbizottságának eipöke jelentésében hangsúlyozta, hogy a nőpolitika végrehajtása nem kampányfeladat, hanem szívós kitartó munkát igényel a munkahelyen és a családban is. A kétségtelen fejlődés ellenére sok a megoldatlan kérdés. Példaként említette a növénytermesztést. ahol a női munkát nem díjazzák megfelelően. Az iparszerű termesztési rendszerek elterjedésével csökken a nők foglalkoztatásának lehetősége. Továbbra is gond a nők téli szűkös munkalehetősége és az idős, beteges asszonyok foglalkoztatása. Jelentős eredmények i? vannak: az egyedülálló anyák, riagycsaládosok megsegítése, a rrlunkakörülmé • nyék javítása, a munkahelyre való kiszállítás a tagszó- vetkezetekbén már általános gyakorlat. Egyre több tsz-ben lesz üzemi konyha és az egész nőtagságra érvényes szabad szombat. / Az üzemek segítik a tagok kisgyermekeinek óvodában való elhelyezését, és anyagilag támogatják a községi vagy városi óvodaépTkezéseket. A nők vezetésben való részvétele kedvezően válto- zött, de még fnindig feladat fokozottabb bevonásuk a termelőszövetkezetek választott szerveibe. Számtalan nehez. tő körülmény van: a nőkkel szembeni előítéletek, a nők túlterheltsége, az iskolai végzettség hiányosságai. A nőbizottságok zöme jól működik, de sok helyen nem élnek eléggé jogaikkal néha bátortalanság tapasztalható. A termelőszövetkezetek párt- és gazdasági vezetőinek nagyobb bátorítást kell adniuk, jobban kell igényelniük a nőbizottságok véleményét a gazdasági és szociális kérdésekben egyaránt. Dr. Nyíri Béla a mezőgazdaságban végbemenő minőségi változás összetevőiről, az ipari háttér, az anyagi bázis és a szubjektív feltételek megteremtéséről beszélt. Ez utóbbi tényezőhöz kapcsolódik a nőkérdés is. A nőpolitikát be kell illeszteni a szövetkezetpolitikába és a modem mezőgazdaságban meg kell keresni a női munka helyét. A küldöttközgyűlés a továbbiakban személyi változásokról döntői' t. Varjú Sándor, a tsz-szövetség elnöke egészségi állapota miatt felmentését kérte. A közgyűlés — végzett munkáját nagyra értékelve — helyt adott kérésének, s egyben elnökké választotta Czimmer Józsefet, a fegyvernek! Vörös Csillag Tsz elnökét, aki korábban a szövetség elnök-' helyettese volt A nagykunsági tsz-szövetség helyettes elnökévé Mézes Imrét, a mezőtúri Béke Tsz elnökét választották. — körmendi — Befejeződött a szakmai ankét Tegnap zárult a Szolnok megyei műszaki hetek keretében rendezett Korszerű kisfeszültségű készülékek című kiállítás. Az utolsó napon a szolnoki Barátság klubban négy előadás hangzott el, majd Pap Sándornak. a VBKM Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyára főmérnökének zárszavával fejeződött be a négynapos szakmaankét Idejétmúlt harasztzörgés Egy tanácskozáson hallottam. Szóba került valakinek a neve, valamilyen társadalmi tisztséggel akarták megbízni. Így érvelt valaki a javaslat ellen: ne fogadjuk el, mert azt beszélik az illetőről, hogy rossz a véleménye a mi társadalmi rendszerünkről. A tanácskozás résztvevői között akadt, aki jól ismeri a szóban forgó személyt. Csodálkozva mondta el. Hogy ez nem igaz, éppen az ellenkezője áll ennek. Ezt is bölcsen meghallgatták, de azért csak nem lett a kinevezésből semmi. Eltűnődöm az élet furcsaságán. Mert milyenek fa vagyunk? Vakon hiszünk a megfoghatatlan, soha nem ellenőrzött. nem bizonyított szóbeszédnek — amiből még az sera biztos, hogy szóbeszéd, lehet, hogy csupán egy valaki mondta valahol; ugyanakkor nem hisszük el, ha más, szavahihető ember, feketén, fehéren állítja az ellenkezőjét. Mj lehet az oka ennek? Hiszen ha kérdeznek bennünket, mimdany- nyian valljuk, hogy az emberek megítélésénél milyen körültekintően teli eljárná, csalt a gondosan ellenőrzött tényeket szabad mérlegelni és figyelembe venni'. A szóban forgó esetben — nem jelentős ügy lévén —• az illetőnek nem keletkezett semmilyen kára, nem érts semmi kézzel fogható hátrány. De gondoljuk el: ott ült a tanácskozáson tizenöt—húsz ember. Ezek között bizonyára akadnak olyanök, akik a jövőben e név felmerülésekor csak arra fognak emlékezni, hogy p az, akivel valami van, és ezért valahova nem javasolták. Esetleg — minden rosszhiszeműség nélkül — ezt másoknak Is elmondják. S lasr- san körülveszi az illetőt egy megalapozatlan vád mérgezett levegője. Miközben neki erről fogalma sincs. Mintahogy ilyenkor szokás, még azt a butaságot is elkezdik majd egyesek — saját lelki ismeretük megnyugtatására — mondo-j gatni, hogy „nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja...” Szeretném a példa felidézésével együtt Hangsúlyozni, hogy szerencsére nem általánosítható ez az eljárás, az ilyen magatartás és gondolkodásmód. Ellenkezőleg. Azért érdemel említést, mert ma már ritkán található meg az ilyen káros jelenség közéletünkben. Közelmúlt. történelmünk — sajnos — éppen elegendő példával szolgál ahhoz, hogy elítéljük az emberek ily módon való elbírálását. Nem kellett hosszú időnek eltelni ahhoz, hogy saját tapasztalataink, munkahelyi. hivatali környezetünk megváltozása alapján győződjünk meg arról milyen nélkülözhetetlen a közélet egészséges tisztasága. Olyan ez ma már, mint a jó levegő. Amíg benne élünk, szinte észre sem vesszük. Csak a hiányát érezzük, de az nagyon kellemetlen. Ide kívánkozik a fenti eset ellenpéldája is: Fegyelmi eljárás során sok mindent felsoroltak a terhelt rovására. Olyan tényeket, amelyek bőségesen elegendők voltak súlyos szankció meghozatalára. A felsoroltak között volt egy — hangsúlyozom] egyetlen egy —, amely valahogy így szólt: „Bizonyítani nem tudjuk, de azt is beszélik nevezettről, hogy... ezt nem vizsgáltuk meg, de valószínűleg igaz...” A fegyelmi döntés meghozatalára hivatott testület több tagja helytelenítette ezt az eljárást Nem fogadta él tényként ezt az állítást, s még az előterjesztés írott anyagából is töröltette az idézett sorokat. Azzal indokolva, hogy az .emberek megítélésénél csak megalapozott, megvizsgált és bizonyítható tényeket szabad figyelembe venni. Tette ezt ez a testület — nagyon helyesen — elvi okokból, hiszen olyan fegyelmi ügyről volt szó, ahol egy ilyen passzus már „nem osztott, nem szorzott”, a meghozandó döntést nem befolyásolhatta. Napjainkban, éppen a szocialista demokrácia kiteljesedési folyamatának eredményekért mind több testület vagy egyszemélyi vezető foglalkozik emberek sorsát érintő döntésekkel. Ezért lehet hasznos az idézett példák tanulságainak a felhasználása. És annak a megszívlelése, hogy a kádermunkában idejétmúlt dolog a harasztzörgés után igazodni. • V. J. A mérlegek doktora Szolnokon, a Meder utca 10-ben húzódik meg a hódmezővásárhelyi METRIPOND Mérleggyár szolnoki javító- részlege. A kis „iroda” falát Kirchmayer Ödön, Hübsch és Pollák, Schember és fiai, Fu- ha, Barkovits, Mocznik mérlegkészítők címkéi, emblémái díszítik. Katona Sándor részlegvezető a kunhegvesi ÁFÉSZ, a szolnoki MÉH és a Középtiszai Állami Gazdaság bánhalmi üzemegységének képviselőjével tárgyal. Az egyik billenős-, a másik tolósúlyos-, a harmadik hídmérleg javítását kívánja megrendelni. Katona Sándor ígéri, hogy mindenütt, a megbeszélt időben ott lesznek. — Így megy ez nap mint nap. Alig győzzük a munkát. Tizenhatan vagyunk, s ebből öt szakember, öt betanított dogozó és hat segédmunkás. Valamennyien az én tanítványaim. — mondja. — Régóta dolgozik a mér- leges szakmában? — Nagyon régen, hiszen már 52 éves vagyok. Mérlegkészítő dinasztia a miénk. Pozsonyban a Katona, a Lisza- nek és az Ottó cégek ma is ismertek. Mérlegeik Közép- Európa valamennyi városában megtalálhatók. — Hogyan választotta ezt a pályát? — Apám javaslatára a Schember mérleggyárban tanultam a mesterséget. A fel- szabadulás után kerültem a budapesti Hungária mérleg- gyárba, majd onnan 1951-ben — a gyárra} együtt — Hódmezővásárhelyre. Hamarosan önállóan, kis javító brigádommal jártam az országot. Elmeséli, hogy az országjáró kőrútján jutott eszébe: kirendeltségeket kellene szervezni egy-egy megyében. A gyár vezetői őt magát o'zták meg az első balatonfűzfői műhely megalapításával. Pécsett és Miskolcon is dolgozott, aztán jött Szolnokra, — Hat évvel ezelőtt egy bélyegzővel, 100 ezer forinttal dűledező viskóban kezdtük el itt a munkát. Az első évben részlegünknek 240 ezer forint volt a bevétele, tavaly viszont 1,3 millió forint. Pontosan tudom: 317 ügyfelet szolgáltunk ki, 943 hibás mérleget javítottunk meg. — Jól felszerelt a szolnoki műhely? — Én mintegy ezerféle mérleget ismerek, egy se foghat ki rajtunk. Kis raktárunkban ötszázféle alkatrész van. Szolnok megyén kívül Békés-. Heves-, és Csorigrád megye vállalatainak, üzemeinek is dolgozunk. — Letelepszik Szolnokon? — Számítok az újabb „bevetésre”, tehát hogy ismét máshová szólít a munka. Itt már nélkülem is boldogulnak az én fiaim és lányaim, hisz jó szakember vált belőlük. — A családja? — Kecskemét mellett lakom, ott az otthonom. A két fiam „mérleges”, ők a gyár megbízásából külföldön dolgoznak. Tőlük tanultam meg nemrég az optikai árlelzős mérleg javítását. A gyár ebnői az idén háromszázat ké- izit Ez az ezredik típus ami nár a „kezemben” van. — szatmári — BEFEJEZÉSHEZ közeledik az új, jászberényi víztorony szerkezetének építése. Az építők már 40 méter fölött járnak A 150 milliomodik tonna A péntekre virradó műszakban felszínre küldték a 150 milliomodik tonna szenet a tatabányai bányákból. 1896-ban gördült felszínre a szénmedencében az első csille szén, így tehát 78 év alatt fejtették le a 150 millió tonna szenet. A tatabányai bányászok a legmagasabb termelési szintet 1963-ban érték el; ebben az esztendőben 3.42 millió tonna szenet fejtettek. Azóta is évenként átlagosan hárommillió tonnát termelnek. A népgazdaság a jövőben is változatlanul igénvt tart a jó minőségű tátabánvai barnaszénre. A 78 éves taV£*i rt’FOn* ban már kimerülőben van a sz^nvneron. még körülbelül 10 évig lehet ezen a területen intenzív bánvászkodás* sál számolni. A Tatabányához közeli csor lakúti. nagyegyházi. mánvi medencében viszont hosszú időre elegendő jó minőségű érintetlen széntelepek, sőt bauxit is reitőzik.
