Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-11 / 108. szám

4 SZOLNOK) MEGYEI NÉPLAP 1974. május If. Élő skanzen Hollókőn A turizmus iránti fokozott érdeklődés a Nógrátf megyei idegenforgalmi szerveket is újabb kezdeményezésekre, cselekvésre ösztönzi. Így pél­dául a hollókői „élő skanzen­ben” jelenleg huszonöt láto­gató éjjeli elszállásolásáról tudnak gondoskodni. Az idén további tizenhat szálláshelyet biztosítanak. Bánkon, a fes­tői szépségű tó partján az idén negyven személyes mo­tel építését kezdik meg a Bel­kereskedelmi Minisztérium anyagi támogatásával. Húsz­személyes motellel bővítik a salgótarjáni kemping befoga­dóképességét is. Már meg­kezdték és a következő évti­zedben fokozatosan véghez- viszik a nagyobb települések — Salgótarján, Balassagyar­mat, Kisterenye, Pásztó —- környezetvédelmi és üdülési erdőterületeinek kialakítását összesen több mint ötvenezer hektáron. Az üdülő erdőkben kocogópályákat, pihenőhelye­ket és az aktív pihenéshez szükséges más létesítménye­ket építenek ki. Magyar izzók Japánba Húszezer t dollár .értékű autólámpaizzót exportál az Egyesült Izzó ebben az évbén Japánba. Tovább bővülnek az izzó dél-amerikai szállításai is. Ebben az évben Brazíliába 1,5, Argentínába több mint egymillió dollár értékű árut küldenek. A két ország komplett lámpa- és fénycső­gyár, fekete-fehér tv-képcső­gyártó gépsorok és gyógysze­res üveg-, illetve ampulla­gyártó gépsorok vásárlásá­hoz is kért árajánlatokat. Részletek Sándor Pál szolnoki naplójából 2. Szolnok, 1919. október 12. Régi emlékeket támasztgató ének — duhajos és rendszer­telen — az ablak alatt, eldön- gő léptek — kísérettel; hábo­rú előtti parasztlegény italo­zás hangos végszavai: Kerek- ez a zsemlye... Tudom, hogy nincsenek öklömnyi ezüst­gombjuk a kabátjukon s ret­tentő élmények élnek titkon idegeikben, emésztő féreg­ként. .., — Kár, hogy nem emlékszem egyikük arcára se, megnézném, talán ugyanaz, akit megbicskáztak egyszer a kapunk előtt, s a vérét a mi cselédünk mosta föl — de nem is ez a fontos;, hanem, hogy újra van élet, vannak primitív boldogság-kergeté- sek, — nem mindegy-e: ital­ban, dalban, fejbeverések- ben, úgyis stílus ez, megnyil­vánulási forma — s az em­ber sietve hozzáfog elhitetni magával, hogy 1914 után 1919-et kell írni. — A ház túlsó felében ép most oltotta el a villanyt a román had­nagy, Vedeszku Demeter, bu­karesti törvényszéki bíró. Szolnok, 1919. október 15. .. .miért van, hogy minden írás iránt, ha a legkisebb kö­ze is van a háborúval, szinte fizikai undort érzek. Holott, amik aktuálissá tették mára ezt, Kaffka Margit és Mó­ricz Zsigmond, két legigazibb íróink közül való és nem, akik konjunktúrába fejtőzők. És hozzá: mind a kettő: nem a hábbrút írja meg, és nem háborús történeteket, hanem embereket, tán élőkről leg­inkább, a háború körülmé­nyeibe igazodott ember éle­tét, legtöbbször az ezekből a körülményekből szabadulni vágyó lelkeket. Szolnok. 1919. október 18. Most. hogy pár perccel előbb mégiscsak befejeztem a Készülődést — próbálom ele­mezni, hogy is állok avval a fáradtsággal, sőt kimerült­séggel, ami elfogja az embert az utolsó pont , lerakása után... (Azért mégis szép és szomorú élet az Ertsey Lász­lóé; a nagyszerű disharmó- niákban ott zeng már a leg­főbb jó, a harmónia: — irigy­lem érte) Aztán: hatalmasabb most a biztosság érzete, hogy magam mögött van valami, amivel mindig számolnom kellett; hogy elintéződött valami, ami energiákat kötött le s gon­dolataim, érzéseim legközb- pébe lopta magát. S most értem Az Ember Tragédiájában Ádám "sza­vait —... — Vezess új létre, Lucifer! 1919. november 5. Azt hiszem, a gyávaság a legemberibb tulajdonság; a gyávaság, persze önmagunk­kal szemben... És hozzá még, micsoda rongyságon fordulnak meg a világ dol­gai !... De jelenti-e azt, hogy bele kell nyugodni, s nem küzdeni ellene, még halálbeli para­doxonná tevődésig is. 1919. november 6. Buta dolog, .. .hogy milyen könnyű és természetes har­móniát s új tettekre hevü- lést ébresztenem — másban, s ezalatt én... Szolnok, 1919. november 12. .. .az evolúció ritkán egye­nesvonalú s a számolás csak a végeredményekben érvé­nyes; mert vannak kilengé­sek, sőt hátrabukdácsolások, szakadékok, látszólagos el- múláátik, s váratlan fölülmú- lásai mindennek... De — és ez a szörnyű — hallatszanak már hangok: a szükségszerűségek megtűrik magukban, mint eddig föl­fedezetlen, titkos komponen­sek eredőjét, a csudát; a rá való lehetőséget, amelyet ál­landóan figyelem előtt kell tartani,... — mi lesz, ha a csudák is szorosan beletar­toznak a szükségszerűség fon­tos fényeibe, ha t. i. a rész­let-kiszámítások is egybevág­nak ... Szolnok, 1919. dec. 22. 16-án -meghalt édesapám. Másnap temettük. Szolnok, 1920. jan. 5. ... húsz éves koromban fo­gom megkezdeni: a regény- ciklust, mely eposzi idők epo­sza lesz, de nem azokról, akik az időbe kapaszkodtak, hanem akik fölött, között s akikben elment az idő: I. Ideköltözésünktől betegsé­gemből való kilábolásig, köz­vetlenül az első forradalom előtt. II. Október 31-től már­cius 21-ig. III. Március 21-től május 1-ig. IV. Május 1-től Szolnok első fölszabadulásá­ig. V. A román támadás, Szol­nok elestének hete. VI. Fog­ság. VII. Internált élet. Apám halála... (Folytatás következik) Oroszul tanulni - világdivat i .jdi, A tanácskozás résztvevői Tavalyi adatok szerint »csaknem 17 millió diák tanul oroszul a világ különböző or­szágaiban. Az első szputnyik fellövése óta különösen nö­vekszik azoknak a száma, akik érdeklődnek az orosz nyelv iránt, s hogy a tanu­lás minél könnyebb legyen, 1967-ben nemzetközi szövet­ség alakult Párizsban: az orosz nyelv- és irodalomta­nárok nemzetközi szövetsége (neve orosz rövidítésben: MAPRAEJ). E szövetség ve­zetői most Budapesten ta­nácskoznak. Bulgária, Jugo­szlávia, a két Németország, Lengyelország. Ausztria és Svédország képviseletében megjelent tanárok és a ma­gyar házigazdák egyaránt könnyen tárgyalnak V. G. Kosztomarov szovjet profesz- szorral, hiszen a tanácskozás közös nyelve — érthetően — orosz. Pósa Ilona, a MAPRALJ magyar szekciójának veze­tője a tanácskozás szüneté­ben arról beszélt, hogy a nemzetközi szervezet milyen segítséget nyújtott edd® a nyelvtanulóknak. » Harmincegy országban — 1967-ben e szervezet ke­retében megalakult Moszk­vában a Puskin Intézet, szak­emberei szótárakat, típustan- terveket és tanköny.veket dolgoznak ki, s az intézet módot ad arra. hogy a kü­lönböző országok orosz ta­nárai rendszeresen találkoz­zanak és kicserél'ék tapasz­talataikat. — Jelenleg harmincegy or­szágban működik nemzetközi szekció. Sőt, néhány 4ve már több japán középiskolában is tanulnak a diákok oroszul. — Nyelviskolánkban éven­te 2500-an tanulnak oroszul — mondja Pósa Ilona, aki a budapesti Gorkij nyelviskola igazgatója. — főleg felnőt­tek és jelenleg Szolnok, He­ves. Borsod és Csongrád me­gyében van tagozatunk. Mivel országszerte nő az érdeklődés, hálózatuk továb­bi kiterjesztését tervezik. Nálunk 25 éve — 25 éve folyik Magyaror­szágon az orosz nyelvokta­tás. Az első időszakban a tanárok jelentős része még nem rendelkezett sem meg­felelő tapasztalattal. Azóta megváltozott'' a helyzet. Eb­ben jelentős része van a MAPRALJ * tevékenységének. Jó tankönyvek készültek, amelyeket ma már az ország minden iskolájában használ­nak. A hazai orosz nyelvta­nárok közül szinte kivétel nélkül mindenki járt már hosszabb-rövidebb tanul­mányúton a Szovjetunióban. A nyelvtanítás komplex feladat, amelyhez szervesen hozzátartozik annak az or­szágnak a megismerése, ahol a nyelvet beszélik. Egy oro­szul nagyszerűen beszélő amerikai nyelvtanár például elmesélte, hogy Moszkvában járva rácsodálkozott egy élelmiszerüzlet pénztárosára, aki a fizetésnél ezt kérdezte tóle: „Kudá?” vagyis hová? Kiderült, ott az a szokáá, hogy máshova könyvelik a tejet és a kenyeret. A kérdés erre vonatkozott. A helyi szokások megismertetésében is részt vállal a MAPRALJ, és a jobb propagandamunka érdekében tavaly létrehoztak egy könyvkiadót, amely nyelvtanulást segítő ^tan­könyveket. szótárakat, mód­szertani útmutatókat ad ki nagy példányszámban, s el­érhetővé teszi a külföldi nyelvtanulók számára. A tanácskozáson részt ve­vő egyetemi tanárok közül megkérdeztünk néhányat, hogy tapasztalataik alapján miért tanulnak tanítványaik oroszul? t / Professzorok véleménye \Br. Alfréd Schmidt oszt­rák professzor válasza: Ná­lunk az orosz nyelvet a tan­terv Javasolja, mint a világ­nyelvek egyikét. A hallgatók általában harmadik nyelv­ként. az angol és a latin mellett választják. Dr. A. Alitan. NSZK-beli egyetemi tanár elmondta, hogy ná­luk nemcsak a nyelvészek, hanem a gyakorlati pályán dolgozók, közgazdászok és más szakemberek is tanul­nak oroszul Dr. A. Menac jugoszláv professzor vélemé­nye szerint, azért divat ma az orosz nyelv a világon, mert az emberekben él a vágy, hogy megismerjék az orosz kultúrát, és -eredetiben olvashassák az orosz iroda­lom alkotásait. B. I. Új műtrágya: a műkomposzt Elkészült a Péti Nitrogén- művek új kísérleti üzeme. Évente 100 tonna nagy hatá­sú újfajta műtrágyát — mű- komposztot — szállít. Kisüzemi kísérleteken már az elmúlt esztendőben sike­resen vizsgázott az új ter­mék, főleg a zöldségesekben növelte szembetűnően a ter­méshozamot. Az új kísérleti üzem már lehetőséget ad a nagyüzemi alkalmazásokra, s az ottani sikereket követően a Péti Nitrogénművek felké­szül a termék nagybani gyár­tására is. A következő ötéves terv elképzeléseit összefogla­ló koncepciójukban már évi 100 000 tonna • műkomposzt gyártása szerepel. Faház negyedek GJ a Balaton partján A Balaton partj 5n az egyik legkedveltebb nyaralótípus- nak számít a faház. Az ide­genforgalmi szervek többnyi­re kempingekben alakítanak ki faházakból üdülőnegyede­ket. A különálló, egy-egy család elhelyezésére alkal­mas vízparti faházakat már „jegyzik” a külföldi törzs­vendégek. Ez az érdeklődés késztette a balatoni idegen- forgalmi szerveket arra, hogy tovább növeljék a faházak számát. Az északi parton Tihany és Kiliántelep „faház-negyedeit” bővítik. A déli parton Bala- tonszemesen ég Fonyód-Béía- telepen már az elmúlt évek­ben jól bevált faház-típusok- ból telepítettek újabbakat. A balatonszemesi például 272 lakrészes újabb faház-tele- peit alakítottak ki. A luxus faházakat hűlőszekrénnyel, tv-készülékkel és egyéb elektromos készülékekkel Is felszerelték. Cukornádaratás kombájnokkal Kuba cukoripari ágazatá­nak részesedése az export­ból mintegy 75 százalékos, a nemzeti jövedelem ter­meléséből pedig 25 száza­lékos. A cukoripar keretén belül 152 cukorgyár, 16 cu- korünomító. 18 szeszfőzde, 5 gépgyártó üzem működik, s a cukoripar mintegy 9,5 ezer km saját vasútvonallal, mozdony-, és vagonparkkal rendelkezik. A mostani szezonban igen nagy figyelmet szentelnek a cukornádaratás gépesítésé­nek. A szovjet és a kubai szakemberek több éves együttműködése ezen a te­rületen a KTP—1 típusú cukornádarató kombájn lét­rehozását eredményezte. Egyidejűleg kidolgozták a cukornád szállítására szol­gáló traktorpótkocsi * konst­rukcióját is. 1973-ban a cu-> kornádtermés több mint 11 százalékát kombáinokkal ta­karították be. A mostani szezonban a termésnek már mintegy 20 százalékát taka­rítják be kombájnokkal. 1980-ra a betakarítás gépe­sítése eléri a 60 százalékot, ami lehetőséget teremt arra, hogy a cukornádaratásban foglalkoztatottak számát több mint 180 ezer é fővel csökkentsék. A gépesítési szakembereket a nemrégi­ben Kuba minden tartomá­nyában megnyílt speciális iskolákban képezik. Lakásépítkezések O laszországban Tulajdonképpen ez a sú­lyos lakáspolitikai és gaz­dasági probléma nem mai keletű, gyökerei még 1951- re nyúlnak vissza. Ekkor mondta ugyanis az akkori közmunkaügyi miniszter Al- disio a szenátusban, hogy „...az állam közbelépésével megakadályozza a telek- spekulációt, amely elnyeli és felemészti mindazt a tö­rekvést és elhatározást, amit az állam az építkezések te­rén aktivitásával képvisel.” Nos. ezek a tüzes szavak lényegében még máig sem teljesedtek be. s .ennek va­lóban több és összetettebb oka van. Kezdődik ott. hogy már nehézségek adódnak a te­rületi tervezés, a középítke­zések programjai köri#!, ezek üteme, súlyozása, ará­nyai nem mondhatók egész­ségesnek. Az ötvenes évek körül Olaszországban az állami la­kásépítkezések a lakásépíté­si beruházásokban 25 száza­lékkal szerepeltek, maid ez az arány a hatvanas évek­ben 7.2 százalékra csökkent, míg most az 1970—1973. év időszakában mindössze 3,5 százalékot mutat. A cementipar erősen függ az olajválságtól Az NSZK-ban az elmúlt hónapok olajkrízise nyomán mérlegelték az egyes .ipar­ágak és ágazatok perspektí­váit. Az értékelések során kiderült, hogy a nyugatné­met cementipar erősen függ a kőolaj ellátástól, minthogy a kemencék döntő többsége olajtüzelésű. Az értékelés hangsúlyoz­za, hogy 1000 kg cement előállításához 100 • liter tü­zelőolaj szükséges, s így \ a cementipar a teljes tüzelő­anyag szükségletének mint­egy 70 százalékát ún. nehéz tüzelőolajból fedezi, csak 26 százalékában Jiasznál föld­gázt; s mindössze 4 százalé­kot tesz ki a szilárd tüzelő­anyag. A fenti tüzelőanyaghordo­zókon kívül az évj 42 mil­lió tonna cement előálítású- hoz évente kereken 4 mrd kWh elektromos energia is szükséges. A nehéz tüzelőolaj összfo- gvasztásában az NSZK-ban az összes iparágak közül a cementipar . 10 százalékkal van képviselve, ami azt je­lenti, hogy csak a cement­ipar évente minlegy 3 mil­lió tonna tüzelőolajat fo­gyaszt. Ruhaszáll'ítás konté nerben A Szovjetunióban a ko­rábbi években a konténerek alkalmazásának fő akadá­lya az volt hogy az ipar ál­tal gyártott konténerek mé­retei nem feleltek meg a kereskedelem igényeinek. Emellett olyan nehezek voltak, hogy mozgatásuk csak géppel volt lehetséges, ami viszont nem áll minden üzletben rendelkezésre. Ezért a szakemberek ki­dolgoztak egy olyan tíbusú konténert, amely megfelel a kereskedelem igényeinek. A konténer súlya 180 kg. ter­helve 330—100 kg hasznos űrtartalma 1.2 köbméter. Ezt a konténert amelvet ke­rekekkel láttak el eav dol­gozó is könnyen mozgat­hatja. A rakodások gépesítése érdekében olyan emelőrend­szert dolgoztak ki. amely a szállító járművekre felsze­relhető. Gyakorlattal rendelkező esztergályos és lakatos szakmunkásokat VESZÜNK FEI» 1 Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalat Kp. Gyártó üzemében Szolnok, Hunyadi János a !. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom