Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-07 / 104. szám
\ 1974. május 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 \ o Magyar Tudományos Akadémián Tegnap, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött az Akadémia 1974. évi közgyűlése. — Részt vett a közgyűlésen Aczél György, a kormány elnökhelyettese és Nyers Rezső, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kordinesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, kul" turális és közoktatási osztá- nyának vezetője, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi, miniszter és dr. Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Nagy számban vettek részt a közgyűlésen az Akadémia tagjai, köztük Bognár Géza. Szabó Imre és Szent- ágothai János alelnökök, az Akadémia elnökségének tagjai, valamint Tétényi Pál és Láng István főtitkárhelyettes. Ott volt az Akadémián kívüli tudományos intézmények számos vezetője, az akadémiai intézetek vezetői és sok munkatársa. A közgyűlést Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, majd beterjesztette az elnökség beszámolóját. Ezután a szakigazgatás tevékenységéről szóló főtitkári beszámoló következett, amelyet Köpcczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára terjesztett a közgyűlés elé. Az elmúlt négy esztendő egyik jelentős eredménye — hangsúlyozta a főtitkár —, hogy a kutatás és a gyakorlat szorosabb kapcsolatba került egymással. A főtitkári beszámoló után Aczél György szólalt fel. — Többek között aláhúzta: A tudománytól az igények körvonalazását, felkeltését, az új lehetőségek tudatosítását, a kiaknázásukra való mozgósítást, ösztökélést várjuk. A tudomány részéről — jelentőségével arányos — nagyobb kezdeményező erőt, aktivitást is kérünk. Ma a tudományt vállalni annyit jelent, mint az élet mellett, a tudomány nyitottsága mellett állni és vállalni az ezzel járó társadalmi felelősséget és feladatot. A tudós ma hivatását csak akkor tudja betölteni, ha benne él tudományága révén a kötéléiben is, ha ismeri népe, hazája helyzetét, törekvéseit, ha aktívan tájékozódik a világ dolgaiban. Ezután Marx György akadémikus tartott előadást tudomány és műveltség címmel. A közgyűlés nyilvános része az akadémiai aranyérem és díjak átadásával végződött. Bognár Géza alelnök ismertette az elnökség határozatát az aranyérem odaítéléséről. A nyilvános közgyűlést Erdey-Grúz Tibor elnök zárta be. A Magyar , Tudományos Akadémia közgyűlése ma a tudományos osztályok üléseivel folytatja munkáját Áramot termel Kisköre Bekapcsolták az első turbinát Vasárnap pontban éjfélkor megkezdte a rendeltetésszerű villamos energiatermelést a kiskörei vízlépcső 7 megawattos csőturbinája. Az építkezés vezetői a Magvar Távirati Iroda munkatársának adott nyilatkozásukban elmondották, hogy az új turbina az első 24 órában kifogástalanul teljesítette terv szerinti feladatát. Az előírt program szerint most harminc napig megállás nélkül működik: áramot szolgáltat az ország villamos energia rendszerébe. Az épülő 28 megawattos vízi erőmű a vízlépcső egyik főlétesítménye lesz. összesen négy csöturbinával szerelik fel. A kivitelezők már a második, a harmadik és a negyedik turbina szerelését is megkezdték. Az új kiskörei vízi erőmű a Ganz-MÁVAG irányításával magyar—francia kooperációban készül. A francia csőturbinák a hagyományos típusoknál lényegesen nagyobb hatásfokúak. de ugyanakkor az üzemeltetésük mintegy 30 százalékkal olcsóbb. A teljesen automatizált erőmű egy Szeged nagyságú város igényeinek kielégítéséhez elegendő áramot termel majd. A tervek szerint az év végéig valamennyi turbinája elkészül. — Mire futja a közös alapból ? Huszonnyolc ipari szövetkezet kapott támogatást Szolnok megye ipari szövetkezetei általában jól gazdálkodtak az elmúlt évben. Minden szövetkezeiben — az évi gazdasági eredményektől függően — jutott kisehb-na- gyobb összeg a fejlesztésre. Ezek azonban nem olyan pénzösszegek, amelyekből fedezni lehetne akár egy üzemcsarnok felépítését, vagy egy részleg létesítését. Ehhez az összeghez járul a szövetkezetek megyei érdekképviseleténél. a KISZÖV kezelésében levő közös fejlesztési alap. A skövetkezetek a saját erőből finanszírozott eszközállományuk értéke szerint 5 százalékot fizetnek be a KISZÖV közös fejlesztési alapjába. Az így képződött „tőke” fel- használásának módjáról, elosztásáról a KISZÖV küldöttközgyűlése dönt. A tervek szerint a IV. ötéves terv során 90 millió forint képződik. Ezt évenként elosztva 1974-ben 20,2 millió forint jött össze. Ennek egy- harmada kölcsönképpen, kétharmada pedig juttatásként, támogatásként kerül vissza a szövetkezetekhez. Az alap elosztása minden évben nagy vitát vált ki. Így az idén is. Minden szövetkezetnek volt igénye, de végül is a legfontosabbakat elégítették ki. A KISZÖV küldöttgyűlésének elhatározását' figyelembe véve az OKISZ, a Szövetkezetek Országos Szövetsége úgy döntött, hogy az idén 4,4 millió forinttal támogatja a megyei törekvéseket. (Ez az OKISZ- nál képződött kölcsönös támogatási alapból kerül ki.) Az idén 28 szövetkezet részesült kisebb-nagyobb ösz- szegű támogatásban. A nagyobbakat kiemelve: autószerviz létesítésére a fegyver- neki vegyesipari, a tiszafüredi járási építő- és vegyes, valamint a jászberényi műszeripari szövetkezet kapott 1,5—2,5 millió forintot. Az autószervizek átmenő beruházások, s a jövő év végére készülnek el. A régi üzemek felújítására. új műhelyek építésére négy szövetkezet célkitűzését támogatják, éspedig: a kunszentmártoni faipari, a tiszafüredi építő, a szolnoki bőripari szövetkezetét, 1—2 millió forinttal. Gépek vásárlására, a technológiák fejlesztéséra a szolnoki vas- és faipari, a kisújszállási építő, valamint a tószegi vegyesipari szövetkezet kapott egy-egy millió forint értékű segítséget. Külön ki kell emelni az építőipari társulást, melyben a mezőtúriak, a törökszantmiklósiak, a ti- szaföldváriak és a kendere- siek vesznek részt; a négyes társaság kétmillió forintot kapott különböző daruk, árokásók, rakodók és más építőipari gépek vásárlására. A szolgáltatás fejlesztésére 4 millió forint jutott az idén. A szövetség a -rendelkezésre álló pénzt úgy igyekezett elosztani, hogy a középüzemi fejlesztés célját szolgálják. Jövőre — a IV. ötéves terv utolsó évében — a többi szövetkezet fejlesztésére kerül sor. A pénzügyi segítséget — az ideihez hasonló módon — a KISZÖV szintén a közös alapból, a tervek szerint 24 millió forinttal kívánja segíteni. Elképzelünk valamit — ami nincs Szamosvári Lajos. Fázmándy István, Hajas Antal és Bakó Győző a készülő fűtöcsőmaró célgépről beszélgetnek A nexus határozza meg a textust. Azaz a viszony a szöveget. Ez a kicsit bárgyú, de a lényeget mégis kifejező szójáték jut eszembe önkéntelenül. Az emberek, akikkel találkoztam, ugyanis kötetlenül, feszélyezettség nélkül beszélnek, pedig van köztük főnök és beosztott, mérnök és technikus, lakatos és forgácsoló szakmunkás. Viszonyukat egymáshoz mégsem a hierarchia szabályozza, egymást kiegészítő gondolataik szabadon születnek. Tervezők Czukrász Sándor gépészmérnök, a Hűtőgépgyár célgépszerkesztési osztályának vezetője, egyben a legidősebb. Ötvenháromban végezte el az egyetemet Miskolcon. — Létezni sem tudnánk másképpen — mondja. — Mindig annak van igaza, aki műszakilag is aló tudja támasztani véleményét, aki a legjobb ötletet adja. Olyan nincs, hogy „én mondtam”. Nem is lehet. Ha megkapjuk a feladatot, előbb mi ketten Kovács Lászlóval, a helyettesemmel (szintén gépészmérnök) beszéljük meg, hogyan lehetne megcsinálni. Bentiünk már kialakul egy elképzelés. Akkor odaadjuk annak, aki végül is tervezni fogja. De nem szólunk semmit. Adunk néhány napot, gondolkodjon. Aztán összeülünk, s hagyjuk beszélni. Majd kezdődik a vita, ebben mindenki egyenlő partner. Ekkor még csak hárman vagyunk, de mire a gép elkészül, már sokunk véleménye, apró ötlete benne van. Elsősorban persze azé, aki a tervet készíti. S hogy ez tervező munka a szó nemes értelmében, azt az bizonyítja, hogy a Hűtőgépgyár célgépszerkesztési osztálya egyedi gépeket tervez, s egyben gyárt is. — Nincs sablon, s alig-alig rutinjellegű munka. Minden gépnek más, más feladatot kell ellátnia. S mindegyikből csupán egyet gyártunk. Ez a változatosság, ez ebben a munkában a fantázia. Hogy hogyan kezdődik? Hát elképzel az ember valamit, ami nincs... — mondja Pázmán- dy István, s mosolyog hozzá. Ö már nyolc éve dolgozik itt. az egyetemről rögtön ide került. Gépek Példának okáért megmutatnak egy gépsort. Az elején bemegy a lemez, a végén kijön a hűtőgép ajtaja. Közben a sor minden gépegysége egy vagy több műveletet végez, a lemez továbbítása, a munkafázisok mind automatizálva. Pneumatikus, hidraulikus gépi egységek, bonyolult elektromos vezérléssel, pontosan meghatározott rend szerint, összehangoltan működnek. Egy másik munkateremben az autószifonok testét gyártják „hideg folyatással”. Megfolyik az anyag — szemünk előtt,' pillanatok alatt készül a henger alakú edény. Ehhez a géphez most készítetlek egy adagolóberendezést a célgéposztályon, ez a kísérleti példány. Eddig kézzel rakták a néhány másodpercenként leereszkedő prés alá az anyagot, kézzel is szedték ki. Az ügyes automata ezt most már önállóan végzi. f Az adagolókar megakad. Rögtönzött konzultáció kezdődik. A szabályozó szekrényben valamit igazítani kell, lefúvatni a sűrített levegőt, állítani a karon, s már megint működik. Mérnök és szerelő a nagy zajban megérti egymást. Kurta szavakból, mozdulatokból is. Kapcsolatuk itt aztán végképp nem formális. Nincs szükség a „hogy van Jani bácsi, ugy-e jól”-szerű hátbaveregetésre. Van téma helyette: a gép, a közös alkotás. Munkások — Ez a mi munkánkban a mondja Czukrász Sándor, a pozitív visszacsatolás — szabályozástechnikától kölcsönözve találó kifejezést. — A gépek, amiket tervezünk itt készülnek, saját üzemüna • ben. És akik csinálják, a munkások bizony gyakran szólnak a tervezőnek, nem biztos, hogy ez jó lesz így, módosítani kéne. Ez a visz- szajelzés, ez az a bizonyos pozitív visszacsatolás. — Az ajtógyártósort — mondja Csillik József lakatos — például előbb elektromágnessel tervezték, aztán rájöttünk, hogy jobb lesz ha vákuumos gumikorongokat rakunk fel helyette. Hogy kitől ered az ötlet? Hát azt nehéz eldönteni. Közös megbeszélés, meg egy csomó próbálkozás kell, amíg sikerül. Olykor mindenki ott van. Kérdem, nem veszik-e okoskodásnak a tervezők, a mérnökök, hogy beleszólnak a munkájukba. De ahogy Hajas Antal lakatos elmosolyodik ezen. abból már érzem: naív a kérdés. — Az, hogy valami nem jó, akkor derül ki, amikor mar rakjuk össze. Csinálhatnánk úgv is. hogy, no, rajzszerint, aztán legfeljebb nem működik. Csakhát annak mi lenne az értelme? — A tervező megmondja, öregem itt erre meg erre vigyázni kell. — teszi hozzá .Bajor István forgácsoló. — Aztán kap az ember egy rajzot valami olyasmiről, amit még sohasem csinált, meg kap egy darab „vasat”. Persze, menet közben nekünk is lehet ötletünk. Akkor azt megbeszéljük a tervezővel. Ebben a munkában az a jó, hogy önállóan dolgozhat az ember. Itt nincs meós. A kész gép, ha működik, az a mérce. Az a legjobb amikor rakja össze az ember, hopp, hopp... és már megy is. — Az. hogy sokszor kell olyan dolgot csinálni, amit még nem próbáltunk, az talán nehezebb, de sokkal érdekesebb is, — mondja Szamosvári Lajos lakatos — szakmailag is így tanul legtöbbet az ember. — De nemcsak a munkában — teszi hozzá Velkei István fúrógépkezelő. — Én most iskolába járok, a feladatokban, ha megakadok, mindig nyugodtan mehetek a szerkesztőkhöz, a mérnökökhöz. Segítenek, elmagyarázzák. De egyéni problémáinkról is gyakran beszélgetünk. Nemcsak itt benn, a buszmegállóban ha összeakadunk, vagy éppen egy pohár sör mellett. — Egymásra vagyunk utalva. Mi is tévedhetünk — szól közbe Bakó Gvpző technikus. Tíz év tervezői gyakorlattal a háta mosott, természetesen egyszerűen mondja. — Nem ritkán napokig ott kell lenni, amikor a gépet készítik. És néha megakadunk. — Mert van úgy, hogy néha nem megy, — teszi hozzá Dudás II. János üzemmérnök. a villamos szerkesztés a feladata. — Aztán egyszeresek beindul. Ilyenkor nem szabad abbahagyni, mert ugyanahhoz az ötlethez, ugyanarra a pontra nehezen jut el még egyszer az ember. Nyelvem hegyén maraclt a szó. Ihlet — mondanám, de lenyelem. A műszakiak nem szeretik az Ilyen szavakat. Trömböczky Filer Felavatták a vízügyi számítóközpontot Szentendrén, az Országos Vízügyi Hivatal kiállítási te- 'epén tegnap megnyitották az állandó vízügyi kiállítást. Az innepségen Dégen Imre álamtitkár, az OVH elnöke nondott megnyitó beszédet. A vízügyi állandó kiállítás megnyitásával egyidőben avatták fel az OVH számító- központját. A kiállítási telepen elhelyezkedő épületben a magyar gyártmányú R—10 számítógép-rendszer működik. A segítségével veszik gz esőzteíő öntözőfürtök tervezését, 3 vízrajzi adatok feldolgozását a hidrológia, a hidrotechnika, a hidroöko- nómia területén számos természeti fizikai, gazdasági folt' ainatokat leíró, rendszer és döntési modell vizsgálatát, megoldását \ tiszaörsi Tiszamcnti Egyetértés Tsz-bcn fóliák alatt kötözik a paradicsomot. A szedést cs az értékcsí ést május 15-én kezdik meg Befejeződött nz ifjúgárdisták seregszemléje Szolnokon, a hangulatos tiszaligeti KISZ-vezetöképző tábor adott két napra — szombatra, vasárnapra —otthont a IV. megyei seregszemlén részt vevő legiobb Ifjú Gárda alegységeknek. A kétszázötven fiatal nemcsak vetélkedett. versenyzett egymással. a két nao alatt, ha nem pihent és szórakozott is. A feladatok végrehajtása után. a KISZ-vezetőképző táborban frissen sorakozott a zászlóalj. Ilyés István főhadnagy, az Ifiú Gárda megyei parancsnoka értékelte a seregszemle eredményét, amelv voltaképpen az ifjúgárdisták év végi vizsgája, a legjobbak bemutatkozása volt. Ezt követően kihirdették az eredményt, és átadták az okleveleket és a jutalmakat. Lövészetben a legjobb eredményt Zaiaez Martamé és Bagi Tamás szolnoki gárdisták érték el. A harci túra rajveTsenyében a karcagiak második raja lett az első. A szakaszok versenyében ismét a szolnoki gárdisták győztek, és így augusztusban ők képviselik a megye ifiúeárdis- táit az országos szemlén. A második helvet a szolnoki járás gárdistái szerezték meg, míg a harmadikat a karca ■ giak. akiknek teljesítménye azért is említésre méltó, mert igen rövid idő alatt zárkóztak fel a legjobbakhoz. Az eltelt esztendő és a szemle eredménye is bizonyítja. hogy tovább erősödött feilődött megyénkben ez a mozgalom. A fiatalok úgy búcsúztak egymástól, hogy az otthoni munka után, egy esztendő múlva ismét találkoznak. Tóth Gyula í
