Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-07 / 104. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I 1974, május 7. NDK kulturális Lengyelország 2000-ben Elkészült a területfejlesztési terv napok Amint arról a napilapok már beszámollak: május 7. és 14. között NDK barátsági és kulturális napokat ren­deznek Budapesten és az or­szág néhány nagyobb váro­sában, így például Győrött, Sopronban, Kőszegen és Ba­ján. A változatosnak ígérkező programról — köztük az NDK-írók észvételével első­ként rendezett író—olvasó találkozóról — szóló tudósí­tás azt is hírül adta, hogy a két testvéri szocialista or­szág kulturális kapcsolatai újabb jelentős mozzanatára a Német Demokratikus Köz­társaság megalakulásának 25. évfordulója alkalmából kerül sor. 1974 tehát jubileumi esz­tendő a Német Demokratikus Köztársaság népe, de min­den békeszerető európai em­ber számára is. Negyedszá­zaddal ezelőtt — 1949 októ­berében — jött létre német földön az első szocialista ál­lam, a német munkások, pa­rasztok és értelmiségiek de­mokratikus békeállama. Az ország. népe azóta is töretle­nül halad a szocializmus építésének útján. Világszerte ismert és elismert nagysze­rű gazdasági sikerei után, a szocialista közösség tagja­ként. méltó helyet vívott ki magának a nemzetközi élet­ben is. A már említett politikai és gazdasági eredményekkel szo­rosan összefüggnek az NDK népének a saját szocialista kultúra megteremtésére irá­nyuló erőfeszítései. Az NDK szocialista művészete, irodal­ma, a haladó hagyományok megteremtőire, Heinrich Mannra. Thomas Marínra, Brechtre. Anna Seghersre és a művészet más nagy klasz- szikusaira támaszkodik. Amit az NDK színházi és fjlmműr vészei, képzőművészei, írói és költői az elmúlt negyed­században alkottak. Tulaj­donképpen ebből a negyed- százados termésből kap ízelí­tőt május 7. és 14. között a magyar közönség. A magyar nép kezdettől fogva szoros kapcsolatokat és sokoldalú együttműködést te­remtett az NDK népével, a szocialista tábor egybehan­golt külpolitikáját követve, szerény lehetőségeihez mér­ten, a nemzetközi porondon is segítette erőfeszítéseit. Az országaink és népeink kö­zötti egyre erősödő és mind gyümölcsözőbbé váló kapcso­latokat gazdagítják az ■ egy­más kultúrájának ^megisme­résére irányuló erőfeszítések is. S az. hogy e törekvésün­ket szolgáló újabb mozzanat­ra a .25 évforduló jegyében kerül sor, csak emeli az NDK barátsási és kulturális napok jelentőségét. Kanyó András A lengyel szakemberek be­fejezték az 1990-ig szóló or­szágos komplex területfej­lesztési terv kidolgozását. En­nek a dokumentumnak alap­vető jelentősége van Len­gyelország fejlesztési pers­pektíváinak pontosabb meg­határozása szempontjából. Az általános távlati fejlesztési tervnek szerves része, a ben­ne foglalt irányelvek, meg­határozások szövegrésze több mint ezer gépelt oldal, ezen kívül több tucatnyi térképet és grafikont tartalmaz. Ilyen módon a területi ter­vezést Lengyelországban szo­rosan összehangolták és in­tegrálták a gazdasági terve­zéssel. Ez lehetővé teszi nemcsak a társadalmi-gazdasági problémák komplex elem­zését, hanem a népgazda­ság egészében jelentkező makroökonómiai és a helyi jellegű — egy területegy­ségre, városra vagy telepü­lésre érvényes — gazda­sági viszonyok és jelensé­gek feltárását. Így leltet őség nyílik arra, hogy a helyi területfejlesz­tési terveket megfelelően fel- ' használják az egyes várostö­mörüléseket, körzeteket vagy nagyközségeket érintő lénye­gesebb döntések előkészítésé­ben. A területfejlesztési tervek jelentős szerepet fognak ját­szani az egyes területegysé­gek fejlesztési problémáinak ésszerű megoldásában. Az or­szágos komplex területfej­lesztési terv szilárd alapokat teremt a helyes területfej­lesztési politikához. Minden területegységnek fokozottabb mértékben be kell kapcsolódnia a nép­gazdaság egészének fejlesz­tésébe, jobban ki kell hasz­nálnia a helyi feltételeket és adottságokat; a. nyersanyagkincset, a talajt, a termelési kapacitást, az ■emberekben rejlő lehetősé­geket, a tudományos bt,* st stb. A komplex területfejlesz­tési- terv feladata tízegyné­hány éves (és még hosszabb) időszakasz távlatában helye-» sen kialakítani az ország egyes területegységeinek munkamegosztását és terme­lési szakosítását. A terv az ország fejlődésé­ben leglényegesebb szeremet játszó központok funkciójá­nak legmegfelelőbb megha­tározására törekszik. figye­lembe véve azok társadalmi és gazdasági sajátosságait. így tehát szó sincs olyan célokról, hogy például min­den vajdaságban vagy járás­ban korszerű gépgyárak vagv más. modern ipari vállalatok létesüljenek. Az ország területi struktú­rája ugyanis már lényeges mértékben kialakult. Van­nak nagy városi és igazi központok, amelyeket kü­lönböző termelési koncent­ráció jellemez. A nagyipart nem lehet és nem szükséges minden vaj­daságban egyenlő mértékben elosztani. Sok vajdaságnak más célokat kell szolgálniuk, amelyek a lakosság szükség­leteinek kielégítése szem­pontjából néni kevésbé fon­tosak. Egyes területeken a főfel­adat a mezőgazdasági ter­melés. az ezzel t kapcsolatos szolgáltatások és a helyi élel­miszeripar fejlesztése. Más vajdaságoknak ki kell hasz- nálniok a turisztikában rej­lő nagy lehetőségeket, s kel­lő módon felkészülniük az e téren egyre növekvő felada­tok megoldására. Az első szakaszban a fő figyelmet a várostömörülé­sekre fordítják. Lengyelor­szágban több\mkit 800 város van. Néhány ilyen agglome­ráció egész urbanizált kör­zeteket alkot, mint például a katoivicei, krakkói és az opo- lei vajdaság, amelyek együt­tesen az ország ipari poten­ciáljának egyharmadát kép­viselik. Fontos szerepet tölt be a nagy varsói agglomerá­ció, a tengerparti kikötővá­ros-tömörülés. valamint a poznani és a lódzi körzet. Rajtuk kívül azonban a há­ború után más vajdasági központok is fejlődésnek in­dultak. Funkcióikat és fejlő­dési távlataikat a most el­készült országos területfej­lesztési terv vázolja. A számítások szerint a jö­vőben további 7 várostömö­rülés alakul ki, elsősorban a leggyorsabban fejlődő vaj­daságok székhelyei közül. Az ország területének mindössze kb. 7 százalékát alkotó nagy agglomerációk a lakosság több mint 40 százalékát fogják tömörí­teni. Ezeket fogják kiegészíteni az úgynevezett országos jelentő­ségű kisebb központok, ame­lyek száma 1990-ig el fogja érni a 20-at. Mindezzel párhuzamosan fejlődik majd a többi város és területegység. — Ennek során azonban ügyelni kell arra, hogy megakadályozzák a településhálózat indokolat­lan széttagolódását, s hogy maximálisan kihasználják azokat az előnyöket, amelye­ket az ipar, a szolgáltatások, a tudományos és kutatóbázis stb. ésszerű összpontosítása biztosít. A prágai óvárosi városhá­za kiállítási termében a lá­togatók nemrégiben különle­ges ex libris kiállítást te­kinthettek meg. A kollekció a Budapesti Mezőgazdasági Múzeum tula.idona. s Európa és az Egyesült'. Államók 20 országa élenjáró képzőművé­szetének 1000 grfikáját fog­lalja magába. Minden egyes kiállítási tárgy egyetlen kel­lemes témával foglalkozik: a szőlővel és a borral. A vonzó gyűjtemény érde­kes bepillantást nyújt az ex librisek sajátos világába. Az apró grafikai művek mind­egyike eredetileg egy-egy olyan ember számára készült, aki elsősorban a szép könyv tisztelője volt, de rokon­szenvezett a borral is. A kiállítás legrégibb da­rabjai Dürer mitológiai és lovagi témakörből vett gra­fikáinak reprodukciói. R. Langbein csendéletet rajzolt kastéllyal, lanttal és könyv­vel. A Gelaberta művészetét egy sorozat képviselői, ame­lyet így nevezhetnénk: ,,A szőlőskerttől a vörös oi’rig". Igen hatásos F. Janson ex librise, amelyen a királyi va­csorán a táncoló Salomét mu­tatja be. A művész jól elta­lálta a személyek karakte­rét, s egészében a korkolo- ritját rajzolja meg. Legnagyobb számban a magyar grafikusok művei szerepelnek. Bájos és pajkos rajzokat tartalmaznak eznk az alkotások, amelyeken jó­kedvű zenészek, lengén öl­tözött nők, elázott férfiak jelemnek még, különböző ál­latok társaságában. Gyakran forlulnak elő festői csendéle­tek korsóval, pohárral, Íny­csiklandó falatokkal megra­kott tálakkal és> mulatságos jelenetekkel az iszákosok életéből. Az emberkék az ex libriseken vidáman táncol­nak, de szorgalmasan dolgoz­nak a szőlőben is — kiUö: nősen a nők. Kapálják a szőlőtőkét, szüreteknek és fáradságosan hordozzák a szőlővel megrakott kosara­kat. A férfiak viszont több­nyire isznak a hordók között, vagy az asztalnál, s az ízes ital szemlátomást tüzeli fan­táziájukat. Amint a tapasz­talt művészek képei mutat­ják. a boldog ivók nem is annyira a szőlőkben dolgozó szorgalmas munkásnőkre és a termés őrzőire gondolnak, képzeletükben rendszerint egészen másfajta nők jelen­nek meg. Ceruzavázlat a szórakoztatás olyan területéről, ahol már eljutottunk ötről a hatra Tavaly nyáron már hábo- rogtam egyszer az ötforintos céllövölde ürügyén. A na­pokban Jászkiséren vonult fel a maszek szórakoztató ipar — mint gondoltam, te­szi azt hétről hétre, faluról falura —, ott volt szerencsém tapasztalni, hogy az idén már nem öt, hanem hat forint egy lövés. Nem számolom ki új­ból, hogy a hat-nyolc céllö­völdében reggeltől estig dur- rogó légfegyverekkel hány tízezer, vagy talán még öbb forintot lőttek el a levegőbe a jászkiséri ifjak. Ezúttal azon tűnődöm el, hogy milyen relatív dolog a pénz értéke. Hat forint. Egy városi kisnyugdíjasnak ez a pénz két napi szórakozását fedezi. Mert a háromfbrintos fekete mellett néhány órács­kát lehet'ülni, beszélgetni a presszósarokban az ismerő­sökkel. Más összehasonlítás­ban: két durrantás ára több, mint a gyári munkások át- lasórabére. Máson is tűnődöm. Azon, hogy mitől ment a durrantás ára egy év alatt ötről a hatra. (Amikor sok egyéb dologban olyan nehezen érjük el ugyanezt!) Mert a vándoreél- lövöldés ugyanannyit fizet a községnek helyfoglalásért, mint tavaly. Maradt a benzin ára is (állami dotációval), amely a nyugati gyártmányú kamionba épített céllövöldék és a gazda Renaultjának, Opeljének a vándorlásához szükséges. Maradt a villany­áram ára is (állami dotáció­val), amely a masinák világí­tásához, hangosításához kell. Ugyanannyiért kapja a van- dorcirkuszos a kenyeret, a húst, s egyebet, mint tavaly. Ö mégis emelte a levegőbe dur­rantás árát. Mert talán min­den hivatalnál jobban tudja, hogy erre a „szolgáltatásra” a kereslet oldaláról ilyen áron is van bőven fedezet. Mi ez a fedezet? Téved va­laki, ha azt hiszi, hogy itt most a fiatalok igénytelensé­gét, kulturálatlanságát kez­dem ostorozni. Ök teszik, amit tehetnek. A vigasztala­nul unalmas falusi vasárna­pok utáp végre van valami. Hogy az éppen az élelmes maszekok méregdrága céllö­völdéje? Mindegy, de leg­alább történik valami, lehet csinálni mást is, mint a kerí­tés oldalát támasztani. A pénz értéke? Nem krajcár kuncog a zsebekben, hanem tízesek, százasok lapulnak jobb sorsra várva. Hogy egy élelmes céllövöldés húzza ki onnan ? Bizonyos vagyok adnák ők másra is. De ez van. Vajon érzik-e, tudják-e, becsülni a pénz értékét ezek a fiatalok? Azt hiszem, egy kicsit igazságtalan így fel­tenni a kérdést. Bizonyos, hogy ők, vagy az apjuk ke­ményen megdolgozott azért, mert falun sem hull az égből a manna, vagy annak a fo­rintértéke. Maradjunk csak a kereslet-kínálat ősi piaci törvényénél. Nyomban érthe­tő, hogy „semmi sem drága”, ha valamely dolog hiánycikk. Ha kevés a kínálat. Ezúttal a szórakozást illetően is ez bi­zonyosodik be. A ritka lehe­tőség, hogy végre történhet valami, lehet valami „mást” csinálni, felveri az árat. Ha jobb áru is lenne a piacon, nagyobb áruválaszték, netán árudömping, okosabban csor­dogálna el a sok-sok hat fo­rint. És raktáron maradna a bóvliáru. Elképzelem, mi lenne, ha a szép, nemes, tartalmas szó­rakoztatás dömpingje lep­né meg így a fa­lut, mint vasárnap ez a cirkuszos karaván. Tudom, ez nem ilyen egyszerű. És azt is tudom, ebben sem a kezdeteket kell már sürgetni. Mégis mérgelődve lá­tom, hogy milyen sok a ki nem használt le­hetőség. Mit mondjak még? Miért nem használunk ki minden lehetőséget, miért nem dolgozunk még jobban, még lelkesebben, még hozzá­értőbben? Felesleges e miér­teket felsorolni. Határozatok, tervek sora írja elő. Meg is, fogjuk mind valósítani. Ju­tunk majd ebben is ötről a hatra. De addig évről évre, betévedve egy-egy ilyen cél­lövöldés mulatságba, a leve­gőbe durrogtatott forintok azt juttatják eszembe, hogy még mindig kevés, amit elértünk. V, J. Leheletvizsgáló készülék Angliában újszerű „lehe­letvizsgáló” készüléket dol­goztak ki, amely megálla­pítja a vér alkoholtartal­mát. A vizsgáit személy ál­tal kilehelt levegőben levő alkoholpára oxidálódik egy platina-nielló bevonatú elektródon, és az ennek so­rán keletkező áram kitéríti n készülék mutatóját. A skála fokbeosztását úgy szerkesztették meg, hogv ki­mutatja, hány miVi gramm al­kohol van a vér minden de­ciliterjében. Agy vizsgáló készülék A mérőkészülék a páci­ens feje körül horizontális síkban mozog és félkört ír le: az egymást követő, min­den esetben kissé megvál­toztatott szögben haladó röntgensugarak keresztül hatolnak a beteg agyvelején és az ellenkező oldalon elhe­lyezett, rendkívül érzékeny műszerbe jutnak. A kompu­ter meghatározza a röntgen- készülék által kibocsátott fotonok és a felvevő műszer­be került fotonok közötti különbséget. Ez a bonyolult gép, amely egyesíti a röntgenkészülék és az amerikai mini-kompú- ter lehetőségeit, Angliában készült. A szakemberek vé­leménye szerint az új készü­lék a röntgensugarak felfe­dezése óta a legjelentősebb találmány a radiológiában. A tudósok által tervezett k'szülék segítségével az or­vosok részletesebb és ponto­sabb információt nyerhet­nek az agy velő működésé­ben beálló legkülönbözőbb rendellenességekre1. ideért­ve az agyérelmeszesedést, a rákot az agyvelő-bénulást és a koponya sérülésével kapcsolatos legkülönbözőbb rendellenességeket. Az úi műszerrel történő vizsgálat nem egészen fél óra hosszat tart és teljesen fáj­dalommentes. Legyőzött betegség A moszkvai 76-os számú bentlakásos iskolában si­kerrel gyógyítják a gerinc­ferdülést. A Szovjetunióban először sikerült eredménye­sen gyógyítani e betegséget külön e célra felállított tan­intézményben. Tapasztalatait felhasznál­va az országban tőb’b bent­lakásos iskolában indult meg a betegség gyógyítása anél­kül. hogy a gyerekeknek félbe kellene szakítaniuk tanulmányaikat. A bent'akásos iskola tanu­lói a tanulás mellett rend­szeres gyógykezelésben ré­szesülnek. A költségeket az állam fedezi. A bentlakásos iskola tag;ai ugyanazokat a tantárgyakat tanulmányé zák. mint bármelyik más általános és középiskolában. Az órák után különleges or­topédiai kezelést kapnak. Minden nap friss levegőn • g mnasztikáznak. gyógytor­nát végeznek, úsznak, síel­nek kertészkednek. Egész­ségükre orvosok, tanárok és msguk a gyerekek is vi­gyáznak. Ellenőrző könyve­ikben nemcsak matematiká- bó’. irodalomból, történelem­ből és más tantárgyakból vannak os/.tá'yzatok. de gyógytornából. úszásból és az ortopédiai szabályok meg­tartásából is. Az iskolát eddig 1 200 ta­nuló végezte el. M" min­degyikük egészséges és mun- :- kaképes. i Az iskolai órákon fekvő' helyzetben tanulnak a gyer­mekek, hogy elkerüljék a ger incoszlop terhelését Látásvizsgálat a csecsemőknél Egy amerikai orvos, Sa­muel Sochol eredeti __ mód­szert ajánl a csecsemők lá­tási zavarainak fefedezésé- re, mielőtt azok veszélyesek­ké válnának. E célból sakk­táblára emlékeztető fekete és fehér mezőkből álló ernyőt használt. Amikor a csecse­mő tekintete megállapodik valamelyik mezőn, a nyak- szirtjére erősített elektród jelzi, hogv van-e elektro­mos potenciál az agyban. A látás romlásának minden adatát elektronikus számí­tógépbe táplálják, s az gör­be vonallal ábrázolja a de­fektust. Sochol módszere különö­sen fontos, mivel sok szem­betegséget csupán a gyer­mek életének első éveiben lehet hatásosan gyógyítani. Értékes azért is, mert a kü­lönböző időszakokban elle- i nőrizhető a gyógyulási folya­mat. méghozzá nagy pontos» . Sággal. t t 0 A bor (líC)érete — ex librisen! Magyar kiállítás sikere Prágában

Next

/
Oldalképek
Tartalom