Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-05 / 103. szám
1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. május 5. A hatékonyabb gazdálkodás útja a mezőgazdaságban A * MSZMP KB 1973 novemberi ülése a mezőgazdasági termelés 2—2,5 százalékos növekedését irányozta elő 1974-re. Ez az előző évek fejlődési üteménél szerényebb célkitűzés azonban nem jelent kisebb feladatot az eddigieknél, mert a termes növelésével egyidejűleg fokozott mértékben kerül előtérbe a gazdálkodás hatékonyságának javítása. A ket- , tős célki tűzés f termel és- és hatékonyság növelés) nem újkeletű. Újszerűség csak a hatékonyság javításának a korábbinál erőteljesebb hangsúlyozásában jelentkezik» Ez azért lehetséges, mert a mezőgazdasági termelés színvonala — egy-két terméktől eltekintve — ma már jó színvonalú ellátást tesz lehetővé. Nem szükséges tehát a termelés mindenáron való fokozása. Ugyanakkor a lehetőség mellett a szükségesség Is a hatékonyságot helyezi előtérbe. A mezőgazdaság ugyanis egyre több gépet, kémiai anvágöt, fehérjetakarmányt, drága vetőmagvakat stb. használ fel. Ezek egy részét csak importból tudjuk beszerezni. Nem mindegy, hogy ezeknek a drága (és egyre drágább) anyagoknak a felhasználásával milyen eredmény születik. A gazdaságos termelés- szerkezet kialakítása a jövedelmező gazdálkodás elengedhetetlen feltétele. Ennek során legalább két dologra kell figyelemmel lenni. Egyik a természeti adottságokhoz való igazodás, a másik az optimális termelési méret kialakítása. Az adottságokhoz való alkalmazkodás a művelési ág változtatását is igényelheti (pl. gyenge minőségű szántóföldet gyepesítenek, vagy erdősítenek), ez azonban általában nagyobb befektetéssel járó — ’ezért csak .hosszal#) távon megvalósítható -7- megoldás és csak az üzemek kisebb részében van rá szükség. A vetésszerkezetnek a felülvizsgálata és az adottságokhoz való igazítása azonban minden üzemben követelmény. A föld minősége, a domborzati és éghajlati viszonyok egy-egy adott helyen általában csali néhány növényfaj számára biztosítják a kedvező feltételeket s így a gazdaságos termelés feltételeit. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni még akkor is. ha a vetésszerkezet módosítása (általában egyszerűsítése) esetleg egy-egy termelőszövetkezetben foglalkoztatási gondot jelentene. Ez esetben a körültekintően megválasztott kiegészítő tevékenység szervezésével célszerű a szövetkezeti tagság foglalkoztatását biztosítani. A vetésszerkezet racionális kialakításával összhangban helyes meghatározni az állattenyésztés szerkezetét is. A gazdaságom termelésszerkezet kialakítása szoros összefüggésben van a szakosodással, az optimális termelési méret kialakításával. A korszerű gépek, berendezések általában csak nagyobb területen működtethetők hatékonyan. Ezt úgy tudják biztosítani, ha nem sok, hanem csak néhányféle, az adottságaiknak legjobban megfelelő növény termelésére. szakosodnak. Az átlagos üzemi méret a gazdaságok egyesülése révén évről évre növekszik. A nagyobb területű üzemek könnyebben biztosítani tudják egy, vagy több ágazat gazdaságos tea- ’ melési méreteit. A gazdaságos termelési méret kialakításától azonban a kisebb üzemek sincsenek elzárva, hiszen a társulás megfelelő 'lehetőséget biztosit / arra, hogy erőiket egyesítve, közösen alakítsák ki a gazdaságos termelési méretet egy-, egy ágazatban. Jó példáját szolgáltatják ennek a különböző iparszerű termelési rendszerek és az egyéb társulások. A termelő kapacitások.bővítése és kihasználása el- * engedhetetlen feltétele a hatékonyság növelésének. A legutóbbi időben az üzemek vezetői részéről a beruházások alaposabb előkészítése, a korábbinál nagyobb megfontoltság tapasztalható. E kedvező irányú változás azonban nem' szabad, hogy indokolatlan tartózkodássá váljon. A meggondolt, céltudatos és jól előkészített beruházásokra feltétlenül szükség van, hiszen ezzel lehet megalapozni a további dinamikus fejlődést. Az a helyes, ha az új kapacitások létesítésénél a nagytömegű, szakosított termelést és a munka hatékonyságát szolgáló befektetések kerülnek előtérbe. A hatékonyság növelésének fontos forrása rejlik még a meglevő kapacitások jlbb kihasználásában is. A korszerű és a hagyományos állatférőhelyek egy része például jelenleg kihasználatlanul áll. Ez különösen a korszerű — jelentős amortizációs költségeket okozó —telepek esetében rontja a termelés gazdaságosságát. E helyeken kézenfekvő feladat: a férőhleyek mielőbbi feltöltése, kihasználása. Külön szólni kell itt a kisüzemekben meglevő terhelési kapacitások kihasználásának fontosságáról. E kapacitások kihasználása a mező- gazdasági termelés hatékonyságát jelentősen, javítja. Itt ugyanis különösebb beruházás nélkül növelhető részben az önellátási célokat, részben pedig az árutermelést is szolgáló élelmiszertermelés. Ezért fontos társadalmi érdek, hogy a kisüzemek termelése (elsősorban a háztáji termelés) ne csökkdnjeo, hanem növekedjék, illetve a nagyüzemek termelésnövekedésével összhangban alakuljon. Ez a kisüzemi termelés megfelelő támogatását teszi szükségessé. A halékonjrág' növelésének további jelentős tartaléka rejlik az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésében. Bármennyire meghatározó szerepe is van a termelésben a technikának, az anyagi feltételeknek, a döntő szerep mégis az embereké, akik az egész termelési folyamatot végzik és irányítják. Mind az eszköz — mind a munkaerőkdhascnnálás hatékonysága n agymértekben függ a szervezés színvonalától. attól, hogy a gépek és az emberek munkájának pontos összehangolásával optimális időben tudják-e a különféle mezőgazdasági munkákat el- végeznzi. A mezőgazdasági üzemekben több tízezer jól képzett szakember dolgozik. A munkájukkal szembeni követelmények azonban állandóan növekednek, ezért tevékenységükben elengedhetetlen követelmény az újjal szembeni fogékonyság, a legkorszerűbb termelési és szervezési eljárások megismerése és gyakorlati alkalmazása. A korszerű szervezési elvek alkalmazásának hatékonyságnövelő hatása széles körben ismertj. A mezőgazdasági termelésben az iparszerű termelési rendszerek tapasztalatai igazolják, hogy a legkorszerűbb gépek, kémiai anyagok és vetőmagvak fel- használása is csak akkor eredményes, ha nagyon pontosan szervezett munkával, gasfokú technológiai fedelemmel párosulva alkalmazzák azokat. Mezőgazdaságunk termelését jelenleg a sokoldalúság jellemzi. Gazdaságpolitikánk egyaránt épít az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, a * nagyüzemek és a kisgazdaságok termelésére, a legkorszerűbb és a hagyományos termelőberendezésekkel történő gazdálkodásra. A cél az, hogy a mezőgazdaság a jövőben is megfeleljen a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődéséből reá háruló feladatoknak. Ez pedig akkor érhető el, ha az üzemi vezetők szemléletében és a gazdálkodás gyakorlatában a termelés növelésére való törekvés mellett a hatékonyság javítása is általánossá válik. . , Dr. Kovács Imre az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának ., alosztályvezetője Június I-tőI új jótállási jegyet kap a vevő Június 1-től jelenik mega Kereskedelemben és legkésőbb 1975. június 30-ig minden elődjét felváltja az új jótállási jegy, amelynek formáját és • tartalmát a Kohó- és Gépipari Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium közös ágazati szabvány-előírása határozza meg. A kötelező jótállást a továbbiakban is az eddigi rendelkezések határozzák meg. A jótállási jegy továbbra is öt számozott jótállási, javítási szelvényt tartalmaz. Ha ezek elfogynak, a vásárló kérheti a termék kicserélését. Az új jótállási jegynek is tartafmaznia kell a használati utasítást, és egy olyan jegyzéket is, amely ismerteti á rendellenes használat eseteit. A múltban előfordult vitákra a kötelező jótállási előírások be nem tartása ritkán adott okot. Annái több nézeteltérést szültek a pótlólagos jótállásvállalások. Sok gyártó vállalat a termékek minőségének javulásával — helyesen — a kötelező jótállási időt növelte. maga határozta meg, hogy mennyi időft és mire vállal pótgaranciát, de papíron ez nagy összevisszaságot eredményezett. Ezen a területen volt a legtöbb vita a javító vállalatok és a vevők között. Június 1-Jől a pót-jótállás időtartamát to-, vábbra is a gyártó vállalat jelöli ki. azt is maga szabja meg, hogy mire vállal térítés nélküli hosszabb hiba- javítási kötelezettséget, de ezekhez a javításokhoz egységes, betűjelzéssel ellátott jótállási szelvényeket mellékelnek. így világosan különválik a kötelező és a pótgarancia. , A vásárlóknak a régi jótállási jegyeket csak 1974. június 1-e előtt sorozatban gyártott termékekre kell elfogadniuk. de azokhoz is csak legkésőbb 1975, június 30-ig. Tízéves a szenUamási ménes A Prince of Shiras nevű angol telivér mént 1971-ben importálta az állami gazdaság, rá alapozzák az egész állomány felújítását. Csikói már ebben az évben futnak. Az idomárok véleménye jó a szenUamási lovakról, könnyen idomíthatok, kiváló képességűek tf azai versenyló-tényész- tésünk egyik bázisa Szenttamás. Az állomány megalapozása 1963-ban kezdődött, 10 angol teli vér kancával. mely azóta 45-re szaporodott A tenyésztés célja a galoppló utánpótlásának biztosítása. A csikók másfél éves korukban mennek a pályákra. és kétéves korukban már versenyeznek. Eddig 90 saját nevelésű ló szerepelt versenyen, ahol több díjat nyertek. Nyugaton is jó hírű a tenyészet, Ausztria. Svájc, az NSZK és Hollandia is érdeklődik a szenttamási lovak iránt. Az ápolók nagv szeretettel és "gonddal foglalkoznak az állatokkal, a csikókat naponta kétezer futtatják, mert fejlődésükhöz elengedhetetlen A Muskátli nevű kanca, amely több dijat nyert, egyike a saját tenyésztésű lovaknak. Most már öt is tenyésztésbe vonták, csikóihoz nagy reményeket fűznek Fotó: Nagy Zsolt ... Szöveg: Béna Zoltán
