Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-05 / 103. szám

1974. május 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 — ii ’ -- * VALAMIKOR a legnehezebb fizikai munka volt a vagon ki­es berakodás a szolnoki fűrésztelepen. Ma már csak irányít az ember — helyette a gép emel, cipel Túrkevei AFIT , Hetedszer kaptak kiváló címet (Tudósítónktól.) Május 1. előestéjén az AFIT túrkevei, XVII. számú Vállalata megalakulásának 25. évfordulóját is ünnepel­te. Idén hetedszer nyerték el a Kiváló Vállalat címet, s ráadásként az Autófenntartó Ipari Tröszt vállalatai kö­zötti szocialista munkaver­senyben az i: helyezésért járó vándorzászlót. A vállalat kollektívája csatlakozott a kongresszusi munkaversenyhez is. Vállal­ták. hogy — az 1974-re ter­vezett munkadijas árbevételi tervet 9,2 százalékkal túl­teljesítik. a munka terme­lékenységét 7 százalékkal javítják, a vállalati ered­ménytervet 10 százalékkal, a tennelőkapacitást pedig 3.5 százalékkal növelik. A ' negyedik ötéves terv várospolitikai célkitűzései­nek megvalósítására társa­dalmi munkát szerveznek, elsősorban a gyermekintéz­mények bővítésére, iskolai sportlétesítmények építésére. A tervek szerint a vállalat minden dolgozója évi két-két nap társadalmi munkát vé­gez, vagy ennek megfelelő összeggel járul hozzá a költ­ségekhez. Hajolni, emelni kell; 7 7 Fullaszt^ a hőség 7 7 7 Nehéz a nyers­tégla ..; Nálunk akkor van ünnep, ha mindhárman otthon vagyunk.; j így se jutok el moziba, színházba 7 7 7 Télen ezer forinttal kevesebbet keresek . 7 7 Könnyebb munkát kaptam 7;: MUNKÁSASSZONYOK Ruhát alig tűr a test. Ful- lasztó a meleg. Nagy a por, nehéz a levegő. — Megerőltető férfimunka — mondogatják ‘az égetők. Mégis a szolnoki téglagyár égetőkamrája mellett két nő is dolgozik. Bede Mihályné és Lengyel Lászlóné. Nem élnek gondtalanul, a kemény munka mellett még ott a család. Bede Mihálynénak négy gyereke van! Három műszak > — A mi munkánk igazán nehéz. Állandóan hajolni, emelni, lapátolni kell. Nyolc­van tüzelőlyukat fűtünk, ehhez sok szénre van szük­ség. Nem beszélve a nagy hő­ségről. meg a gázos levegő­ről. Nyáron 45—50 fok is van. de a tüzet nem lehet magára hagyni. Azért, hogy jobban kibírjuk a forróságot, szódavizet kapunk Egy mű­szakban az ember öt üveg szódát is megiszik. A mun­kát nehezíti még a három műszak is. Egy műszakban egy égető dolgozik. A dél­előtt meg a délután elmegy, valahogy de az éjszaka... Nem szólhatunk senkihez. Sötét van, csak az égető­lyukból szűrődik ki valami kis fény. — Tizenkét éve égetek, és négy gyereket mégis felne­veltem. Ügy tudtam csak munkába járni, hogy egy öreg nénit mgadtam mellé­jük. Most már három a sa­ját lábára állt. csak a nyolc­éves kisfiam' van még ott­hon... A férjem nyugdíjas és ő vigyáz rá. Ennyivel már könnyebb. — Miért vállalják a nők ezt a kínzó munkát? — Elsősorban a pénz miatt — vágja rá Lengyel Lász­lóné. Egv hónapban megvan sokszor a háromezer forint, de előfordul, hogy több Ke­vés helyen fizetnek nőnek ennyit fizikai munkáért. Nem mindenkinek van ma­gas iskolai végzettsége, s téglagyárba is kell a mun­kás. Én már 16 éve itt va­gyok. Magszoktam, hogy ke­veset pihenek, hogv nincs szabad időm. Nálam a haj­nali kelés már nem is ko­rai. Meg kellett nagyon ta­nulni, hogyan osszam be az időmet Most már a fiam nagy, p is tud segíteni. A párom is belátja, hogy nem győzök mindent egyedül. Sokszor kitakarítanak, bevá­sárolnak helyettem. De még. így se jutok el soha moziba vagy színházba. Nevetséges, de strandon sem voltam legalább tíz éve. Nálunk ak­kor van ünnep, ha mind a hárman otthon vagyunk. Este, otthon A téglapakolás nem köny- nyű kenyérkereset Vásár Andrásné számára sem. — Űj szászról járok be, mert otthon nincs munka- lehetőség. Az utazgatás ki­csit fárasztó, hiszen 4 óra­kor csörög az ébresztőóra. Az a jó, hogy mikrobusz jön értünk és délután is azzal megyünk haza. Idáig mindig két műszakban dolgoztunk, de ettől az évtől kezdve 10 órát dolgozunk naponta. így egyik héten egy, a másikon két szabad rfhp jár. A két műszak könnyebb volt, mert • vagv délelőtt, vagy délután szabad voltam. Most viszont este kell főzni, mosni. A nagyobb házi munkákat meg csak a szabad nkpokon tu­dom • elvégezni. — Nagyon kimerítő ez a munka? — Egv kisméretű nyers­tégla 10. a nagyobb 15 kilő. Ezeket emelgetjük egész nap. A napi teljesítmény általá­ban 2200—2500 tégla- Már megedződtem, de estére néha nem érzem a karom. Annyi kedvezmény jár a téglarako­dóknak, hogy télen fagysza­badságot' kapnak, bár a fize­tés ezer forinttal kevesebb. Még ígv is örül az ember, , mert legalább otthon lehet a családdal.. Gondoskodás Tiszta, világos üzemcsar­nok. Mindenfelé modem gé­pek. Már messziről jó illa­tok csapják meg az ember orrát. A mosószer illata. A Vegyiművek» mosóüze­mében nagyon sok nő dolgo­zik. A könnyebb munkát — raktáros, csomagoló, gépke­zelő — ők végzik. Márta Lajosné 1953-ban lépte át először a gyár ka­puját. Volt az üzemi kony­hán kisegítő, dolgozott gép mellett három műszakban, takarított is. Most raktári kiadó. — Állandó délelőttös va­gyok. A kész termékeket én adom ki. A fizikai munka után nehéz volt megszokni az adminisztrációt. Nem ci- pekedek, emelek, de a fejem délutánra olyan mint egy méhkas. Nagyon oda kell fi­gyelni. nehogy egy számot is elírjak. A férjem, meg a négy gyerekem is itt dolgo­zik. Szeretjük a gyárat, nem is szándékozunk innen el­menni. Lakást is kaptunk a gyári lakótelepen. A fizetés­sel is meg vagyok elégedve, 12,50 forint órabért kapok. Megkülönböztetett figyel­met fordítanak a Vegyimű­vekben a kismamákra. Négy hónap után olyan munkát kapnak, ami nem megeről­tető. Borbély Istvánná má­sodik gyermekét várja. — A keverőben dolgoztam, három műszakban, de most könnyebb munkát kaptam. Nem akartam elmenni a megszokott helyemről, mert nem nehéz a munka. Ne­künk kell adagolni a külön­böző alapanyagokat, maid fűtjük és keverjük a mosó­szert. Nem kell rohangálni, csak a gépet figyelni. Jelen­legi feladatom a kartoncim- kézés. Mivel már van egy hároméves kislányom. fél nvolcra járok dolgozni. El­viszem az óvodába és nyu­godtan beérek az üzembe. — Ha megjött a kicsi, meddig marad otthon? — Három évig. mert most már megtehetem. A gyártól nemrég lakást kaptunk, a bútor is megvan már. Egye­lőre nem gyűjtünk semmire. Három év után azonban ugyanide szeretnék vissza­jönni. • • • Munkásasszonyok ők. kik szépen helytállnak a mun­kában, háztartást vezetnek, s gondos, szerető édesanyák. Csak fejet lehet hajtani előt­tük. Szekeres Edit Az általános iskolai oktatás fejlesztéséért Egy megyei 1VEII-vizsgálat tapasztalatai A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta az álta­lános iskolai oktatás tárgyi feltételeinek helyzetét, s tapasz­talatait a közelmúltban összegezte. A vizsgálat azt a célt szol­gálta, hogy megállapítsák: az intézmények berendezése, fel­szereltsége, valamint a szemléltető eszköz-ellátottság meg­felel-e a korszerű oktatási követelményeknek, továbbá, hogy az ellátottsági színvonal alkalmas-e az általános iskolai okta­tás alapozó feladatának megvalósítására. Vizsgálták azt Is, hogy a költségvetési előirányzatok biztosítják-e a Központi Bizottság oktatáspolitikai határozatában megjelölt feladatok megvalósítását. A felmérés megyénk általános iskoláinak 22 százalékát érintette, s ezért általánosításra is alkalmas. Százéves iskolák A megyei NEB vizsgálata rámutat néhány olyan — az oktatáspolitikai határozat végrehajtását hátráltató, egyes esetekben pedig az ok­tatási tevékenységet akadá­lyozó — hiányosságokra is, amelyek csak központi erő­források biztosításával, illet­ve központi intézkedésekkel szüntethetők meg. Ezek közé tartozik az iskolaépületek ál­lagának javítása. Megyénk is­koláinak egy része 50—100 évvel ezelőtt épült, jórészük nem is oktatási célokra. Kö­zülük többnek a felújítása már nem is gazdaságos. Olyan is van — Karcagon, a Vörös Hadsereg úti iskola —, amelyet korábban életveszé­lyesnek nyilvánítottak, s még most is tanítanak benne. A Jászapáti Petőfi úti iskolát 1865-ben építették. Érthető, hogy a mai követelmények­nek nem felel meg. ____ R áadásul az intézmények állaga évről évré romlik, mert a felújításra rendelke­zésre álló összeg az állagmeg­óvási munkálatok rendszeres elvégzésére nem elegendő. Károsan hat mind az állag- megóvásra, s méginkább az oktató-nevelő munkára, hogy az intézmények jórésze több épületben működik. Tiszafü­reden például hat-hét, Kisúj­szálláson négy-hat, Túrkevén öt épület tartozik egy-egy ál­talános Iskolához. Sok fi gond az iskolák köz­művesítésével is. A villany- hálózat például több helyen elavult, hiányos a vízellátás és a csatornázás. Gyakori még a széntüzelés is. Kevés a tanterem Az is tény, hogy kevés a tanterem a megyében. A vizs­gált iskolákban például 438 osztályteremben 630 tanuló- csoport van. Kirívóan kevés a tanterem Szolnokon a Tal­linn körzeti általános iskolá­ban, ahol 82 százalékos a váltási arány, továbbá a Kas­sai úti intézetben, s Tósze­gen, ahol valamennyi osz­tályban csak váltással oldha­tó meg a tanítás. Ehhez ha­sonló helyzet több helyen ta­pasztalható, — így például Törökszentmiklóson a Beth­len úti, Kunszentmártonban a Deák téri, a kunmadarasi és az alattyáni iskolákban. Ilyen körülmények között érthető, hogy a szertárak na­gyon zsúfoltak, inkább rak­tár jellegűek, kevésbé szol­gálják az oktatást, a szaksze­rűséget. Többségük nem is fűthető. Az előadótermek, szaktan- termek bútorzata, felszerelé­se is meglehetősen 'vegyes, hiányos. Sajnos, a szaktanter­mek 42 .százaléka nem alkal­mas vetítésre, s ez gátolja a korszerű szemléltetőeszközök felhasználását, az új ismere­tek alaposabb megértését, el­sajátítását. A megyei forrásokból biz­tosítható pénzügyi fedezet még arra sem elegendő, hogy az épületek további állag­romlását akadályozza —. ál­lapította meg a megyei NEB, — nemhogy a korszerű felté­telek kialakítását lehetővé te­gye. Ezért javasolja, hogy a Művelődésügyi Minisztérium kezdeményezzen egy felmé­rést arra vonatkozóan, hogy hol van szükség új létesítmé­nyekre az ötödik ötéves terv során. Kívánatos, az új inté­zetek úgy épüljenek, hogy eleve biztosítsák a korszerű oktatás alapvető feltételeit: a szaktantermeket, előadóter­meket, műhelyeket, tornater­meket, szertárakat, s a meg­felelő iskolaudvarokat. Manapság sokat beszélünk a testnevelés fontosságáról, — ugyanakkor Szolnok megyé­ben egy általános iskolára mindössze 0,4 tornaterem jut. Ilyen körülmények között érthető, hogy a harmadik testnevelési óra célszerű fel- használása szinte elhárítha­tatlan akadályokba ütközik. A NÉB felmérése szerint a kellő anyagi eszközök hiánya miatt lassú ütemben halad az előadótermek és a szaktanter­mek kialakítása. Az iskola­bútorok jelentős része elhasz­nálódott, selejtezésre vár. Az alapvető taneszközök közpon­ti alapból történő biztosítása az utóbbi években javulást hozott, de a szertárak hiánya ‘miatt megfelelő tárolásuk és az órákra való előkészítésük nem,biztosított. Többet várnak % a minisztériumoktól Ilyen okok miatt volna múlhatatlanul szükséges, hogy a Művelődésügyi- és a Pénzügyminisztérium az is­kolahálózat igényeinek foko­zottabb kielégítését biztosítsa. Egyéb vonatkozásban is so­kat segíthetnek a központi szervek. Az iskolai könyvtá­rak fejlesztése érdekében megvizsgálhatnák például, hogy a pedagógiai szakköny­veket miért nem kellő pél­dányszámban, viszonylag mérsékelt áron adják ki. Se­gíthetnének abban is, hogy a TANÉRT Vállalat az iskolák megrendeléseit idejében tel­jesítse, mert a késedelmes szállítás zavart okoz az okta­tó munkában. A megyei NEB vizsgálata egyéb tényezőkre is felhívta a figyelmet. Így például ar­ra, hogy az új rendtartás még javításra, finomításra szorul; néhány tantárgyban nem tan­anyagcsökkentés, hanem csak átrendezés történt; feltétlenül szükségesek új tankönyvek, mert a jelenlegiek szerkezete nehezíti a tanítást; a pedagó­gusok adminisztrációs mun­kája növekedett. Ezekben előrelépést csak a miniszté­rium biztosíthat. A megyei művelődési szer­vek figyelmét is felhívta a NEB néhány feladat megva­lósításának szorgalmazására. Így például arra, hogy az is­kolák összevonása, s a meg­szűnt iskolák eszközeinek összegyűjtése következtében több helyen található a kel­leténél több, jó állapotban lévő taneszköz. Szorgalmazni kellene átcsoportosításukat más iskolákhoz. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása érdekében fel kellene mérni és a gyakorlatban hasznosí­tani a társadalmi erőforrások még kihasználatlan lehetősé­geit. A gazdasági szervek anyagi eszközökkel és társa­dalmi munkával sokat segít­hetnek. Ez a segítség sok te- kintetbep volt igen eredmé­nyes eddig is. Az a tény pél­dául, hogy 1975 végére a ter­vezettnél 80 százalékkal több óvodai férőhely várható,' jó­részt a helyi tanácsok, válla­latok és a szövetkezetek szé­les körű támogatásának kö-. szönhető. A helyi erőforrások mellett A megyei NEB vizsgálatá­ban feltárt tények egyébként nem azt jelentik, hogy álta­lános iskolai hálózatunk nem fejlődött. Az erre az ötéves tervidőszakra tervezett 72 új tanteremből eddig 67 elké­szült, s még 31 várható. Pe­dagógusaink derekas munkát végeznek. A körzetesítés eredményeként felsőtagozatos tanulóink 98,7 százaléka vesz részt szakrendszerű oktatás­ban. Lelietne sorolni hosszan a szép eredményeket, de azok sem tudják feledtetni azt a tényt, hogy a megye súlyos örökségéből adódóan legalább 400 új iskolai tan­terem, hatvan napközis terem és legalább 45 tornaterem kellene. A fedezet biztosítása meghaladja a megye lehető­ségét. Ezért a helyi erőforrá­sok maximális biztosítása mellett múlhatatlanul szük­ség van központi támogatás­ra is, ha az alapfokú oktatást a Központi Bizottság oktatás- politikai határozatának meg­felelően akarjuk fejleszteni. S. B. Gázturbinás motorok — Iníerszputnyik állomás — Közös fejlesztési tervek A közeljövőben. ünnepli megalakulásának 25. évfor­dulóját a magyar—szovjet műszaki-tudományos' együtt­működési bizottság. A magyar ipar műszaki színvonalának gyorsütemű fejlesztésében döntő szerepet játszottak a Szovjetuniótól a* elmúlt két és fél év­tized alatt átvett terme­lési tapasztalatok, doku­mentációk, műszaki le­írások, licencek és know- bow-ok. A két ország közötti műsza­ki-tudományos együttműkö­dés bővülésének eredménye­ként állandóan új gazdasági kapcsolatok jönnek létre az együttműködő intézmények, szervezetek éh szakemberek között. Az elmúlt két és fél évti­zed alatt hazánk tsaknem háromezer ipari, mezőgazda- sági dokumentációt vett át a szovjet partnerektől, ugyan­akkor több mint 1700-at adott át. 1961-ben kiterjesz­tették az együttműködést az építőiparra, a közlekedésbe, a mezőgazdaságra, a vízgaz­dálkodásra, — a népgazdaság szinte minden ágára. — A Szovjetunió műszaki segítsé­gével hazánkban számos új, nagyjelentőségű létesítmény született. Az energiaellátásunkban jelentős szerepet betöltő Du- namenti Erőmű berendezé­seit, automatikáit ugyancsak szovjet partnereink szállítot­ták és szerelték fel. Szovjet tervezőintézetekben dolgoz­ták Ifi például a Tiszamenti Vegyiművek és a Borsodi Vegyikombinát gyártási tech­nológiáit is. Néhány területen már foly­nak az előkészítő tárgyalá­sok, megkezdődött a tervek kidolgozása a következő évek együttműködésének kialakí­tására, megszervezésére. A nagyobb hatásfokú és tisztább üzemű járműmoto­rok (350—400 lóerős közúti gázturbinák) közös fejleszté­se a közelmúltban kezdődött meg. Nagyjelentőségű a két or­szág közötti együttmű­ködés egy távközlési mes­terséges holdat követő földi állomás magyaror­szági létesítésére is. Ez lehetővé teszi majd, hogy hazánk bekapcsolódjon az Interszputnyik nemzetközi műholdas távközlési szerve­zet hálózatába és a távközié-' si összeköttetésbe. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom