Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-29 / 123. szám
1 XXV. évf. 123. sz. 1974. május 29., szerda. Arjai, egyesüljetek! ARA: 80 FILLÉR \ Kinek jó a túlórázás ? M ásfél-két éve történt, hogy az egyik gépipari üzemben — elvileg — „megszüntették” a túlórákat, s ezt az elhatározást a kollektív szerződésben is rögzítették: (.Túlórát — szólt a kollektiv szerződés határozata — a gazdasági vezetők a károk megszüntetése és megelőzése érdekében kötelesek elrendelni, amelyet a dolgozó köteles végrehajtani. A továbbiakban csak rendkívüli esetekben lehet túlórát elrendelni. ..” Természetesen a szakszervezet engedélyével és a gyár dolgozóinak beleegyezésével. Miután a szóbanforgó üzemben hatvan százalék — egyik vidéki gyáregységben még ennél is magasabb — a lányok, asszonyok aránya, érthető öröm fogadta a rendelkezést, ám az öröm korai volt. Hogy, hogysem, a gyárban elszaporodtak a „rendkívüli esetek”, s az üzemvezetők, gyáregységvezetők egymás után rendelték el a túlórázást, mondván: nincs biztosítva az árbevétel, tehát fennáll az anyagi kár veszélye. Végül is parázs vita kerekedett az ügyből, s a dolog vége egy új és egyértelműbb túlóraszabályzat lett. A példa egy a sok közül s jól illusztrálja, hogy túlóraügyben a szakszervezet milyen könnyen sakk-matt helyzetbé hozható. A statisztikusok időről időre, újra és újra megállapítják:., ismét növekedett a túlórák száma, még azokon a munkahelyeken is ahol pedig egyértelműen tilos a túlórázás. Időszakonként tapasztalható ugyan némi javulás — érdekes módon általában akkor, amikor különösen nagy a mértéktelen túlórázás elieni publicisztikai, szakszervezeti és hatósági „össztűz” — de még ezekben az időszakokban is furcsa jelenségek figyelhetők meg: a vállalatok ugyanis formálisan csökkentik a túlórák számát, ugyanakkor rendre megtalálják a kerülő utakat. •Például: a túlórákért járó munkabér ' fizetése helyett jutalmat, célprémiumot tűznek ki, úgynevezett „mozgóbérrel” díjazzák az olyan határidős munkákat, amelyek a napi nyolc órás munkaidőben nem végezhetők el. Ez a „fekete” túlórázás egyik kifinomult formája. A munkások egy része lassan hozzászokik ahhoz, hogy az általa szükségesnek, vagy méltányosnak vélt keresetet csak túlórával, vagy cél jutalmak mögé bujtatott fekete túlórával tudja elérni. Nincs értelme tagadni: sokan vannak, akik ezt a körülményt kihasználják: teljesítményüket tudatosan úgy szabályozzák, hogy kikényszerítsék a legális vagy a fekete túlórát. Mindezek alapján könnyűszerrel juthatunk el a felületes következtetésig: a túlóra jó üzlet a vállalatnak (ellenkező esetben vajon miért hajszolná minden lehető módon a túlórák szaporítását?), s jó üzlet — mert többet kereshetnek ezáltal — a munkásoknak is. A dolog azonban egészen másként fest: a vállalat kényszerből — sokszor az utolsó szalmaszálként — kapaszkodik a túlórákba. A rossz munkaszervezés, a kooperáció megannyi buktatója, a tökéletlen gyártáselőkészítés és sok egyéb — a gazdálkodás módszereiben rejlő — ok miatt. Ami a munkásokat illeti: a boríték vastagságát nézve tehát kifizetődő a dolog. Ne feledjük azonban, hogy még így sem mindenkinek! Sőt: a többség a vastagabb boríték reményében sem vállalja a túlórát, vagy ha erre kötelezik, nem szívesen vállalja. Többnyire ők azok, akik joggal kérdezik: miért csak különleges — és rendszerint többé-kevésbé szabálytalan — eszközök igénybevételével lehet megoldani a hatásos anyagi ösztönzést ? Miért honorálják túlóradíjakkal, külön céljutal- makka' extra-prémiumokkal azokat a teljesítményeket, amelyek a normális munkaidőben és a megállapított munkabérért az esetek többségében — jobb munkaszervezés mellett — elvárhatók és megkövetelhetek? 1 i gyszóval: a munkások számára is „jobb üzlet” lenne, ha L napi rendes munkaidőben kereshetnének annyit, amennyit a túlórákkal. Ez persze sok helyen nem rajtuk múlik, hanem azokon, akik a megfelelő munkakörülmények megteremtéséért felelősek, akik olyan állapotokat hoznak létre, vagy tűrnek el, hogy az üzemek dolgozói egy-egy naptári időszak végén csak rohammunkával tejesíthetik vállalt kötelezettségeiket. V. Cs. Kedvező az iparszerü termelési rendszerek hatása Mérleget készített a tsz-szövetség Tartalmas és minden részkérdésre kiterjedő jelentés került tegnap délelőtt a Középtiszavidéki és* Jászsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége ele. Az anyag az ipárszerű termelési rendszerek eddigi munkáját, elért eredményeit, a meglévő gondokat, a további feladatokat foglalta össze. Mint azt a jelentés készítője — Csörgő Albin osztályvezető — szóbeli kiegészítésében élt mondta: a jelentést előzetesen megtárgyalta a szövetség termelési és műszaki fejlesztési bizottsága s benne van a testület állásfoglalása is. Siker már az első, évben Közismert, hogy az iparszerű termelési rendszerek — a szocialista egyesülések, a gazdálkodási társulások stb. — a mezőgazdaság sajátos' szervezetei, amelyek az utóbbi években egyre nagyobb tért hódítanak. A termelő- szövetkezetek közül 1972-ben elsőként öt gazdaság csatlakozott a Szekszárdi Állami Gazdaság szervezésével megalakult Kukoricatermesztési Szocialista Együttműködéshez. Ezek az úttörőfeladatot vállaló közös gazdaságok már az első évben 2 ezer 600 hektár területen 12 mázsával takarítottak be többet hektáronként. mint amennyi a megyei átlag volt. Tavaly már hétféle rendszerben csaknem 21 ezer hektár területre 39 termelőszövetkezet kötött együttműködési megállapodást e tsz-szövetség tájterületén. Ez azt jelentette, hogy a kukoricának mintegy 80, a cukorrépa vetésterületének mintegy 90 százaléka tartozott valamelyik iparszerű termelési rendszerhez, társuláshoz. A megye lakosságának ellátását például vöröshagymából zömében a termelési együttműködésből származó termésből elégítették ki. Kétezer vagonnal több kukorica A kedvező tapasztalatok, az aktív szervező munka eredményeként az idén e táj területen már kilencféle termelési rendszer van, ebből négy megyei rendszergazda az idén vállalkozott a rendszerközpont teendőinek ellátására. Napjainkban tehát nyolcféle növénykultúrában van ipárszerű termelés — kukorica, cukorrépa, szója, napraforgó, rizs, lucerna, búza, legelő — mintegy 52 ezer hektár területen. E tájterületen csupán hat termel őszövetkezet nem kötött megállapodást szántóföldi növények iparszerű termelésére: a jászberényi Vörös Csillag és a Március 15.. a jászfénysza- rui Lehelkürt. a cserkeszöl- lői Magyar—Román Barátság, a tiszaugi Tisza- gyöngye és a szolnoki Dam- jnich tsz-ek. Az ok? — egyrészt kis területük és azok széttagoltsága miatt, másrészt mert egyes helyeken a szakembereit féltek az újtól. Egyébként a szövetséghez tartozó termelőszövetkezeteknek mintegy fele 2, 3, 4 vagy több rendszernek is tagja. A terméseredmények egyértelműen bizonyítják az új termelési rendszerek pozitív hatását: általában 10—14 métermázsa kukoricával többet takarítottak be hektáronként, mint a- rendszeren kívül rekedt gazdaságok, ösz- szességében így tavaly az előző évekhez képest 2 ezer vagon kukoricával termeltek többet Sóit az anyagi és a műszaki alap Jelentősein nőtt a termelő- szövetkezetek anyagi-műszaki alapjának értéke, meny- nyisége. Ez év végéig a termelési rendszerekben részt vevő gazdaságok, körülbelül mintegy 320 millió forint értékű beruházást valósítanak meg ebből 120 millió forintot a saját fejlesztési alapjukból. A beszerzett 65 nagyteljesítményű modem kombájn nemcsak a rendszerben leszerződött nagyüzemi kukorica vetésterületekről, hanem a háztáji kukoricaföldek mintegy 25 százalékáról tudja a termést megfelelő körülmények között betakarítani. Többek között 30 komplett nyugati import gépsort, 15 szemester- mény-szárítót állítottak a termelőszövetkezetek a termelés szolgálatába, összesen mintegy 1,6 millió dollár értékben vásároltak nyugati országokból nagy teljesítményű. modem gépeket. Hozzávetőleges számítások szerint az idén a rendszerbe vont területeken az alkalmazott gépi és kemotechnikai eszközökkel mintegy 580 ezer élő-munkanapot helyettesítettek a termelőszövetkezetek. Ez azt jelenti, hogy ezekben a termelőszövetkezetekben a tagoknak mintegy 13 százalékát kell más munkaterületekre irányítani. A jelentés az eredmények mellett részletesen szólt a meglevő gondokról, a rendszerek további fejlesztésének tennivalóiról. Mint azt az elnökség megállapította: az iparszerű termelési rendszerek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az Iraki Kommunista Párt NŐ6zövetségének küldöttsége tegnapi programját a kunhe- gye&i művelődési házban kezdte, ahol Rácz Ferenc tanácselnök „mutatta be” a nagyközséget a két vendégnek. A művelődési ház megtekintése után a delegáció Karcagra indult. Karcagon Zagyi János, a városi párt- bizottság első titkára, valamint munkatársai fogadták a vendégeket. Karcag életét, a mezőgazdasági, az ipari üzemek munkáját és a nőpolitikái határozat végrehajtásában elért eredményeket Zagyi János ismertette. A nőszövetség küldöttsége ezután látogatást tett a háziipari szövetkezetben, a Győrffy István Nagykun Múzeumban és a karcagi Május 1. Termelőszövetkezetben. Mindenütt különös figyelmet és ér1/Ka: Labdarúgó VB ’74 (2.) * * • A tv képernyője előtt • • • Egy szocialista város születése • t • Budapest hullámhosszán • • • Ma játék, holnap talán hivatás • • • Jogi tanácsadó • • • A szerkesztőség postájából deklődést tanúsítottak a nőikkel kapcsolatos kérdések iránt. A karcagi látogatás során megkértük az iraki vendégeket, hogy válaszoljanak néhány kérdésünkre. A delegáció vezetője Kha- nem Al Sejk Mohamed Zoh- di, az Iraki Kommunista Párt Nőszövetségénék vezetője a következőket mondta az iraki nők helyzetéről: — Nagyon sok problémánk volt, de az utóbbi évek fejlődésének eredményeként például ma már elég sok helyen dolgoznak nők. Leginkább a pedagógiai pályát hódították meg. Sok nőt alkalmaznak az egészségi intézményekben is. A kórházakban nagy szükség van az orvosnőkre, az ápolónőkre: nálunk nagy a csecsemóha(Folytatás a 3. oldalon.) V. V. Karcagra látogatott az iraki nőküldöttség Beszélgetés a delegáció vezető jével HÍREK DÓSf FÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK A VDK küldöttsége az Egyesült Izzóban A Vietnami Demokratikus Köztársaság Nemzet- gyűlésének küldöttsége Troung Chinh-nek, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága tagjának, a Nemzetgyűlés Állandó Bizottsága elnökének vezetésével tegnap az Egyesült Izzóba látogatott. A delegációt a gyárlátogatásra elkísérte Péter János, az országgyűlés alelnöke és a VDK budapesti nagykövetségének képviselője. A vendégeket Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgatója tájékoztatta a vállalat munkájáról, fejlődéséről, terveiről, dolgozóinak életéről, valamint arról az őszinte rokonszenvről, amellyel a gyár dolgozói figyelemmel kísérik a testvéri vietnami nép hősi küzdelmét hazája szabadságáért, függetlenségéért, és az ország újjáépítéséért. A vendégek ezután Péter Jánosnak, az országgyűlés alelnökiének társaságában ismerkedtek a nagy múltú gyár munkáskollektívájával, majd üzemi barátsági nagygyűlésen vettek részt, amelyen felszólalt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az ország- gyűlés elnöke. A közélet hírei Dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetésével tegnap küldöttség utazott Hollandiába. Caerván Mártonná dr.- nak, a SZOT JMőbizottsága elnökének vezetésével tegnap magyar szakszervezeti delegáció utazott Bulgáriába, a bolgár szakszervezeteknek a dolgozó nők körében kifejtett tevékenységének . tanulmányozására. A SZOT küldöttsége, amely Siklós Jánosnak, a Népszava főszerkesztőjének vezetésével részt vett Bagdadban az iraki szakszervezetek IV. kongresszusán tegnap hazaérkezett. Elutazott a moldaval SZMBT-delegáció, amely D. G. Perzsán miniszter- helyettes vezetésével egy hetet töltött hazánkban. Kiállítás a gyermekekről Érdekes és hasznos kiállítás nyílt tegnap délelőtt Szolnokon, a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ színháztermében. Népesedéspolitikai célkitűzéseink, az állam és a társadalom családvédelmi intézkedései mellett bemutatja a helyes gyer- mekgondozás legfontosabb alapelveit is, jó reklámot csinál a legcélszerűbb ruhaneműknek, tá—zereknek, játékoknak és a gyermekgondozás, gyermeknevelés egyéb nélkülözhetetlen kellékeinek. A kiállítás címe: „Az én gyermekem kívánt gyermek" is jelzik a rendezők szándékait: tudatosítani a látogatókkal, hogy a gyermek harmonikus testi és szellemi fejlődése, a családba vr.’ó beilleszkedése mit kíván a szülőktől, s ehhez a társadalom milyen segítsége.! tud jelenleg adni. A kiállítást dr. Koncz József városi főorvos nyitotta meg. Értekezlet a MÉM-ben A MÉM vezetőinek kibővített értekezletén, amelyen dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes elnökölt, a mező- gazdasági nagyüzemek élel- , miszerfeldolgozó és -forgalmazó tevékenységét vitatták meg. Megállaoítótták: a tsz- ek és az állami gazdaságok nem mezőgazdasági tevékenysége — ezen belül az élelmiszerfeldolaozás és forgalmazás — az elmúlt években hozott intézkedések nyomán erőteljesen fejlődik. A miniszteri értekezlet úgy határozott, hogy a MÉM-ben irányelveket dolgoznak ki; ezekben megszabják az élelmiszerfeldolgozó üzemek további feladatait, és kidolgozzák a fejlesztési elképzeléseket. ENSZ-konferencia a bűnözésről Tegnap a Magyar Tudományos Akadémia * dísztermében több mint húsz európai ország igazságügyi, ügyészi és belügyi szakembereinek, valamint a büntetőjog tudományos művelőinek részvételével megkezdődött az ENSZ európai regionális konferenciája. amelynek központi témája a bűnmegelőzés és a bűnözőkkel való bánásmód. A tanácskozás előkészítője annak a világ- kongresszusnak, amelyet a következő esztendőben Torontóban rendez az Egyesült Nemzetek Szervezete. Jubilál a Tankönyvkiadó Fennállásának negyedszázados jubileumát ünnepli a Tankönyvkiadó Vállalat. Az 'évforduló alkalmából ma délután 4 órakor ünnepi könyvkiállítás nyílik a Fáklya-klubban. A kiállítás bemutatja az állami tankönyv- kiadás fejlődését és eredményeit 1949-től napjainkig. Gépek segítségével A Minisztertanács határozata értelmében az idén mintegy 430 ezer belkereskedelmi dolgozó munkaidejét csökkentik, s ennek egyik fontos feltételét, a gépesítést segíti a Műszaki Árut Értékesítő Vállalat, amely tegnap saitótá.iékoztátön mutatta be korszerű kereskedelmi gépelt, berendezéseit. Többek között a vendéglátó- ipari vállalatok hasznosíthatják jól a munkaidő- csökkentésben, a munkaerőgondok megoldásában a korszerű magyar, lengyel és szovjet, mosogatógépeket. A vállalat Idén pohármosogató berendezéseket is vásárol. Egy mondatban A dél- és észak-vietnami békemozgalmak meghívására a közelmúltban az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság delegációja. mely a 17. szélességi foktól délre járt, nemrég hazatért és tegnap a Hazafias Népfront klubtermében sajtótájékoztatón számolt be a látogatás tapasztalatairól. — Az energia nagyfogyasztó vállalatok energetikusainak részvételével tegnap kétnapos konferencia kezdődött a Csepel Vas- és Fémművek munkásotthonában. — Százhalombattán, a Du- namenti Hőerőmű szomszédságában tegnap felavatták a FAO-támogatással épült temperált vizű halszaporító gazdaságot. — A június 1-től 8-ig tartó ünnepi könyvhét alkalmából 124 mű jele-’k meg a kiadóknál, összesen 1989 300 példányban — mondta többek között Simon István Kossuth-díias költő, a Magyar írók Szövetségének főtitkárhelvettose a teg- nao tartott sajtótájékozta-' tőn. 4
