Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-29 / 123. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974, május 89, A belfasti válság / A két hete ismét pattanásig feszült északír helyzet ked­den lemondásra késztette az ulsteri koalíciós kormányt. A he­lyi protestáns szélsőségesek sztrájkmozgalma ugyanis teljes káoszt idézett elő Belfastban. Az UDA félkatonai szervezet csoportjai tizennégy napja megbénították a közlekedést a fő­városban, megakadályozták azokat a dolgozókat a munka fel­vételében, akik helytelenítették a politikai okokból kikény- szerftettj sztrájkot. A benzinkutak utánpótlás hiányában na­pok óta' üresen tátongnak, a főváros áramszolgáltatásában ugyancsak hosszú órákig tartó kiesések voltak. . A múlt hét végén úgy tűnt, hogy az angol kormány en­gedménye az úgynevezett sunningdalei egyezmény egyik alapvető pontjában, lecsendesíti a protestáns jobboldalt. Wil­son brit miniszterelnök egymást követő napokon fogadta az északír kormány pártjainak vezetőit, így a tartomány kormá­nyának fejét, Brian Gaulknert, a protestáns unionisták veze­tőjét, majd a katolikus kisebbség szociáldemokrata munkás­pártjának irányítóját Gerlad Fittet. A kompromisszumos ta­nácskozás azonban elkésett. Miután a feszültség nőttön nőtt, a katolikus kisebbség több minisztere is azt követelte, hogy a mintegy 17 000 fős angol hadsereg végre hatékonyan avatkozzék be a gazdasági káosz megszüntetése érdekében. London hétfőn hajnalban határoz­ta el, hogy a brit alakulatokat bevetik az olajszállítmányok szabad útjának biztosítására. William Craig, az ulsteri protestáns szélsőségesek vezére a katonai akció elrendelését „az angol kormány ostobaságai kö­zül a legnagyobbnak” nevezte, s ezzel előrevetítette a jobb­oldal reagálását. A protestáns irányítású „ulsteri munkásta­nács” válaszként azonnal általános sztrájkot rendelt el. A koalíciós kormány sorsa ezzel megpecsételődött, a katolikus kisebbség nem tehetett mást, minthogy kormányválságot idézzen elő. Az északír helyzet legújabb fejleményei ismét csak azt tanúsítják, hogy a szélsőséges terrormódszerek óhatatlanul a válság további éleződéséhez vezetnek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az IRA, az ír köztársasági hadsereg ideiglenes szárnya nem fogja tétlenül nézni a protestáns jobboldal „győzelmét”. Az erőszak feltétlenül a másik tábor szélsőségeseinek az akti­vizálódását vonja maga után. Nagy teher hárul ismét Lon­donra, amely a sztrájk két héttel ezelőtti kirobbanásakor kés­lekedett a hatékony akcióval. Tovább kel! erősíteni a párt egységét Gromiko Damaszkuszban tárgyal Folytatta munkáját a JKSZ X kongresszusa A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének X. kongresz- 6zusa tegnap bizottságokban folytatta munkáját. Ezt meg­előzően a plenáris ülésen a pártelnökség jelentéséről és a JKSZ elnökének beszámo­lójáról folyó általános vitá­ban a jugoszláv párt- és ál­lami vezetés több kiemelke­dő személyisége fejtette ki véleményét. Veljko Vlahovícs, a JKSZ Elnökségének tagja, aki sú­lyos betegségéből felgyógyul­va, a kongresszuson szerepel elsőízben a nyilvánosság előtt, felszólalásában a korábbi években jelentkezett nacio­nalista megnyilvánulásokkal összefüggésben kijelentette: „Tény. hogy a nacionalizmus felütötte nálunk a fejét és nem is annyira az egyszerű párttagok soraiban, mint in­kább feljebb, a vezetőségek­ben. Ez a körülmény növeli •az új vezetőségekre háruló felelősséget a párt egységét és politikai irányvonalának realizálását illetően. Ügy gon­dolom, hogy a történtekből tanultunk, levontuk politikai és®tudományos tanulságaikat is. Éles határvonalat tudunk vonni a hazafiság és a na­cionalizmus között. Ez azért is fontos, hogy a nacionaliz­mus ellen küzdve, ne sért­sük a nemzeti és haladó eszméket”. Sztane Dolanc, a JKSZ- elnökség Végrehajtó Irodájá­nak titkára hangsúlyozta: büszkeséggel mondhatjuk, hogy az elmúlt időszakban sikeresen tettünk eleget azok­nak a kötelezettségeknek, amelyek a társadalom fejlő­désében a forradabni élgár­dára hárulnak. A szocializ­musért vívott harcunknak eb­ben a szakaszában különösen nagy jelentőségű volt Jugo­szlávia új alkotmányának, a tagköztársasági és tartomá­nyi alkotmányoknak a kidol­gozása és elfogadása. Ennek alapján megy végbe a gaz­dasági és politikai struktúra átszervezése, amely az eddi­ginél sokkal nagyobb lehető­ségeket biztosít a munkás- osztály és a dolgozók szá­mára.” A Végrehajtó Iroda titká­ba a továbbiakban kijelen­tette: „Nincs helyük a párt­ban azoknak, akik nem fo­gadják el a KSZ program­ját és politikáját. Szembe- szállunk azokkal a nézetek­kel. amelyek szerint az esz­mei differenciálódás a ’"'■'"t egységének szétforgácsolódá- sához vezet. Ellenkezőleg: a párt, egységesebbé válik, ha elhatárolja magát az idegen eszméktől és harcot folytat ideológiájának és célkitűzé­seinek tisztaságáért. Edvard Kardelj. a JKSZ Elnökségének és Jugoszlávia ÁMamelnökségének tagja fel­szólalásában az el nem kö­telezettség politikájával fog­lalkozva hangsúlyozta, hogy ennek fő tartalma az antiim- perializnnus és a gyarmatosí­tás elleni harc. „A népek együttes ellenállása és közös küzdelme azokkal a gazda­sási és politikai viszonyok­kal szemben, amelyek az imperializmus idején alakul­tak ki és amelyek célja a kolonializmus vagy a fél­gyarmatosítás valamilyen formájának a fenntartása, a népek politikai és gazdasági leigázása, önrendelkezési jo­guk és függetlenségük el- tiprása. Az el nem kötele­zett országok politikai irány­vonala egyértelműen antiim- perialista, jóllehet soraiba különböző társadalmi rend­szerű országok tartoznak, amelyek különbözőképpen vi­szonyulnak a szocializmus ideológiájához és a szocialis­ta országok politikájának egyes megnyilvánulásaihoz. ☆ Joszip Broz Tito. a JKSZ elnöke, a X. kongresszus színhelyén elbeszélgetett több külföldi delegáció vezetőjé­vel. Ennek során rövid ba­ráti eszmecserét folytatott Andrei Kirilenkóval, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak' tagjával, a KB titkárá­val, a JKSZ X. kongresszu­sán résztvevő szovjet párt­küldöttség vezetőjével is. Dzsemal Bijedics kormány­fő kongresszusi felszólalásá­ban áttekintést adott a két kongresszus közötti időszak gazdasági helyzetének alaku­lásáról. Elismeréssel szólt az elért eredményekről, amelyek — mint mondotta — „külö­nösen az elmúlt két évben, a párt életében végbement po­zitív változásokat követően voltak figyelemreméltók. Eb­ben kiemelkedő szerepe volt a munkásosztály befolyása növekedésének.” A kulturális életről szólva kiemelte, hogy „a JKSZ eszmei, politikai megszilárdulásával háttérbe szorultak az öncélú, va« ép­penséggel káros jelenségek. Az eszmei állhatatossag nem jelent egyoldalúságot”. Nikola Ljubicsics, a JKSZ elnökségének tágja, nemzet- védelmi miniszter hangsú­lyozta: „Jugoszlávia a békés egymás mellett élés híve, el­ítél minden agressziót. A Ju­goszláv Néphadsereg kizáró­lagos feladata az ország vé­delme, amelynek azonban biztosítania keH az ország szabadságát, függetlenségét és területi sérthetetlenségét”. Milos Minies külügyminisz­ter felszólalásában részlete­sen foglalkozott a nemzetközi helyzettel, kiemelve Jugo­szlávia el nem kötelezett po­litikájának jelentőségét. Be­szédében elítélte az olasz kor­mány Jugoszláviával szem­ben támasztott területi köve­teléseit. A kongresszusi vitá­ban felszólaltak és kifejtették álláspontjukat az egyes tag- köztársaságok és tartomá­nyok pártelnökei is. A JKSZ X. kongresszusa szerdán ugyancsak bizottsá­gokban folytatja munkáját. ☆ Biszku Béla. az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, a Jugoszláv Kommu- ■ nisták Szövetsége X. kong­resszusán résztvevő magyar pártküldöttség vezetője ked­den Belgrádban találkozott Todo' Kurtovics-csal, a JKSZ elnökség végrehajtó irodájá­nak titkárával. Eszmecseré­jük után Kurtovics ebédet adott vendége tiszteletére. Ezen jelen volt Milutin Bal­tics, a JKSZ elnökségének a tagja, valamint Tóth Elek, a Magyar Népköztársaság belg­rádi nagykövete is. Andrej Gromiko, az SZKP PB-tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere Damaszkusz­ban találkozott Hafez Asz- szaddal, az Arab Szocialista Újjászületés Pártjának főtit­kárával, a Szíraiai Arab Köztársaság elnökével. A barátság és a kölcsönös egytértés szellemében meg­tartott találkozón a Szovjet­unió és Szíria kapcsolataival összefüggő kérdések széles körét tekintették át. Megkü­lönböztetett figyelmet szen­teltek a közel-keleti helyzet­nek, és ezzel kapcsolatban kicserélték nézeteiket a Szí­riái fronton megvalósítandó csapatszétválasztást érintő kérdésekről. Ezt megelőzően Andrej Gromiko találkozott Abdel Halim Khaddammal, az Arab Szocialista Újjászü­letés Pártja vezetőségi tagjá­val, a Szíriái Arab Köztársa­ság miniszterelnökhelyettesé­vel és külügyminiszterével. A két államférfi meleg, ba­ráti beszélgetést folytatott egymással. Kedden Andrej Gromiko és Abdel Halim Khaddam folytatták megbeszéléseiket és ennek során megvitatták a kczel-keWi rendezés kérdé­seit, valamint más, mindkét felet érdeklő problémákat. Francia kormánylista Yalcry Giscard d1 Estaing francia államfő Jacques Chirac-ot, az előző kormány volt belügyminiszterét nevezte ki minisz­terelnökké. Képünkön: Chirac kormányfő az Elysée palotából távozóban Jacqueres Chirac. Francia- ország újonnan kinevezett miniszterelnöke tegnap dél­előtt Valéry Giscard d’Estaing államfő elé terjesztette kor­mányának névsorát. A mi­niszterelnöknek az Elysée- palotában tartott 45 perces megbeszélése után 18.00 óra­kor nyilvánosságra hozták a kormánylistát. A Jjacques Chirac minisz­terelnök vezette kabinetben Michel Poniatowski állam- miniszteri és belügyminiszte­ri. Jacques Soufflet badügy- miniszteri, Jean Sauvagnar- gues külügyminiszteri, Jean Jacques Servant Schreiber re­formügyi miniszteri, Michel Durafour munkaügyi mi­niszteri. Christian Bonnet pe1- dig földművelésügyi minisz­teri tárcát kapott. MINDENFELŐL HÁGA Gáspár Sándor, az MSZM^ Politikai Bizottságának tag­ja. a SZOT főtitkára, aki a holland szakszervezeti köz­pontok meghívására magyar szakszervezeti küldöttség élén Hollandiában tartózko­dik, kedden felkereste a há­gai szociálisügyi minisztériu­mot. A SZOT főtitkárát P. Mertens államtitkár tájékoz­tatta a minisztérium tevé­kenységéről, a hollandiai munkaügyi viszonyok kérdé­séről. Gáspár Sándort fogad­ta J. Boersma szociálisügyi miniszter is. PEKING Edward Heath, a Brit Kon­zervatív Párt vezére pekingi hivatalos programját befe- jezv' kedden országjáró kör­útra indult. A kínai főváros­ban Heath-t fogadta Mao Ce-tung, a KKP elnöke, Csou En-laj miniszterelnök. MOSZKVA Keden délelőtt a moszkvai Szokolnyiki parkban Borisz V. Petrovszkij akadémikus, szovjet egészségügyi minisz­ter megnyitotta az Egészség­ügy ’74 nemzetközi szakki­állítást. Púja Frigyes Szíriában Púja Frigyes külügymi­niszter tegnap délben hiva­talos látogatásra a Szíriái Arab Köztársaságba érkezett. Púja Frigyes Abdul Halim Khaddam Szíriái külügymi­niszter, miniszterelnökhe­lyettes meghívásának tesz eleget. Damaszkusz repülőterén a magyar külügyminisztert — Mohamed Zakaria Iszmail külügyminiszterhelyettes, — Musztafa Halladzs tervekés- ügyi miniszter és a szíriai külügyminisztérium vezető munkatársai fogadták. Jelen volt Veres János, a Magyar Népköztársaság damaszkuszi nagykövete, valamint a szo­cialista országok diplomáciai misszióinak vezetői. A repülőtérről Púja Fri­gyes a szálláshelyéül szolgá­ló Omajad szállodába hajta­tott. — Külügyminiszterünk kedd délutáni programjában vidéki út szerepelt. Púja Fri­gyes ma kezdi meg tárgya­lásait Abdul Halim Khad­dam külügyminiszterrel. Kre’sky Moszkvába érkezett A Bécs melletti Schwechat repülőtérről kedden fél ti­zenkettőkor emelkedett a magasba az a repülőgép, — amelynek fedélzetén — dr. Bruno Kreisky osztrák kan­cellár és kísérete Moszkvába utazott. A kormányfőt Alek- szej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke hívta meg hivatalos látogatásra. Bécsi politikai körökben nagy jelentőséget tulajdoní­tanak Kreisky moszkvai lá­togatásának. A szovjet fővá­rosban ugyanis hét eszten­dővel ezelőtt, 1967-ben fo­gadtak utoljára osztrák kor­mányfőt, akkor Klaus nép­párti kancellár látogatott el a Szovjetunióba. Brno Kreisky osztrák szö­vetségi kancellár a szovjet kormány meghívására ked­den hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. Szovjet parlamenti küldöttség az ENSZ-ben Tegnap New York-ban az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének székhazában Kurt Waldheim, az ENSZ főtitká­ra találkozott a szovjet par­lamenti küldöttséggel, ame­lyet Borisz Ponomarjov, a Legfelsőbb Tanács nemzeti­ségi tanácsa külügyi bizott­ságának elnöke, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára vezet. A beszélgetés során érin­tettek néhány nemzetközi problémát, továbbá az ENSZ tevékenységére vonatkozó néhány kérdést. A találko­zón jelen volt Jakov Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője. Derűlátó nyilatkoiatok Több mint három óráig tartott a portugál küldöttség és a PAIGC (Guinea-Bissau és a Zöldfoki-szigetek Afri­kai Függetlenségi Pártja) delegáció kedd délelőtti ta­nácskozása. A megbeszélés után mind­két fél derűlátóan nyilatko­zott. Almeida Santos, a terü­letközi koordinációs ügyek portugál miniszteré ‘ szerint a tárgyalások „igen jól ha­ladnak” és „meg fogunk egyezni.” A PAIGC delegá­ció szóvivője szintén kijelen­tette, hogy megálíapodást fognak elérni, ez azonban még igénybe vesz néhány napot. Csapatgzétválasztás Még nem döntött* az izraeli kabinet Tegnap csaknem öt óra hosszan tanácskozott az iz­raeli kabinet, hogy elfogad­ja-e a szíriai;—izraeli csa­patszétválasztásra vonatkozó megállapodást, végleges dön­tés azonban nem született. Simon Peresz tájékoztálás- ü?- i miniszter az ülés után közölte, további felvilágosí­tást várnak a megállapodás­sal kapcsolatos néhány kér­dést illetően Damaszkusztól, illetve Henry Kissingertől. Az amerikai külügyminisz­ter korábbi elhatározását megváltoztatva délután újból Damaszkuszba repül, majd visszatér Jeruzsálembe, mi­előtt az izraeli kormány — a végleges igent, vagy nemet kimondandó — ismét össze­ülne. Húsz nap után Elindultak az indiai vonatok Tegnap reggel Delhiből, Bombay-ból, Calcuttából ts India más ipari központjai­ból húsz nap után először indultak el menetrend sze­rint a személy- és tehervo­natok. Véget ért a béreme­lést és jobb munkaviszonyo­kat követelő indiai vasuta­sok sztrájkja. Az indiai vasutasok — or­szágos koordinációs bizottsá­guk felhívásának megfele­lően — most erőfeszítéseket tesznek arra. hogy normali- zálják a helyzetet a vasúti közlekedésben. A bresciai merénylet halá­los áldozatainak száma idő­közben hatra emelkedett. A kórházban mintegy 60 sérül­tet ápolnak. Közülük nyolc­nak állapota életveszélyes. Leone köztársasági elnök a következő nyilatkozatban ítélte el a merényletet: „A Bresciában 'elkövetett vé­rengzés azoknak a sötét, el­szigetelt terrorista csoportok­nak műve, amelyek egy ide­je az államot, a demokrati­kus együttélést vették célba. Az illetékes szerveknek fo­kozott energiával kell fellép­niük a terrorizmus, az erő­szak. a provokáció terjedése ellen. Az Olasz Kommunista Párt vezetősége megrendüléssel és mélységes felháborodással vette tudomásul a kegyetlen terrorcselekményt. ,.Ismétel­ten lelepleződött a dolgozók és a demokrácia igazi ellen­ségeinek arculata, azoké a sülét erőké, amelvek min­denre készek, hogy megaka­dályozzák Olaszország de­mokratikus társadalmi hala­dását”. Á bresciai merénylet

Next

/
Oldalképek
Tartalom