Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-26 / 121. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. május 78. KÜLPOLITIKÁK Bolgár targoncák Tízezer bolgár targonca mű­ködik már Magyarországon, de az anyagmozgatás gépesí­tése iránt megnövekedőt! igé­nyek a szállítások volumené­nek emelkedését sürgetik. A szocialista országokból ebben az évben csaknem 2400 tar­gonca érkezik, s ebből 1800-at szállít a bolgár Balkancar vállalat. A TECHNOIMPEX- szel kötött újabb megállapo­dás szerint a jövő évben az ideinél majdnem 600-al több, összesen 2375 targonca érke­zik Bulgáriából, összesen 30 féle targoncatípust kapnak jövőre a magyar megrende­lők, köztük az új konstruk­ciójú kéttonnás motoros tar­goncát. Ennek emelési ma­gassága már 18 százalékkal meghaladja a korábbi típu­sét. A jövő évi szállítmány­ban egyébként már magas­raktárakhoz használható ki­szolgáló berendezések és felrakó gépek is érkeznek. Magyar híítötárolóban a lengyel gyümölcs Magyar hűtőtárolót szállí­tott a lengyelországi Wila- nowba a 31-es építőipari vállalat. Két magyar szere­lő irányításával állították fel a vasszerkezetű 750 va- gonos hűtőtárolót, amelyben a Zaklad Export-Import Vállalat főként gyümölcsöt tárol. Az új létesítmény fagypontig hűti le az árut, s így a felhasználásig, több hónapon át megőrzi a gyü­mölcs frisseségét, vitamin- tartalmát. A vállalat szál­lított már a Szovjetuniónak is ilyen korszerű hűtőházat, s most kezdte meg az NDK részére egy 1000 vagonos hűtőház szerkezetednek gyár­tását. Az OPW székhelye Prága, legfőbb irányító szerve a Tanács, amely évente kétszer ülésezik, rendszerint más­más tagországban. Az OPW- ban résztvevő vasutak együtt­működése kiterjed a szállítá­si. a forgalmi, a kereskedel­mi és műszaki területre. A Tanács ülésein rendszeresen megbeszélik a közös kocsi­park üzemeltetési-technoló­giai korszerűsítésével, a haté­konyság fokozásával kapcso­latos tennivalókat, tárgyal­nak a kocsipark fejlesztésén kívül pénzügyi kérdésekről, például az egységes javítási költségeik, ráfordítások ügyé­ről, a nyilvántartásnál, az el­számolásnál alkalmazott kor­szerű számítástechnikai mód­szereikről, azok fejlesztéséről stb. Az üléseken foglalkoznak a közös kocsipark teljesítő- képességét növelő konténeres szállítással, s a vasúti áru- szállítás korszerűsítésével, automatizálásával, egyebek között, az európai vasutak nagy vállalkozásával, az ön­működő kocsikapcsoló beren­dezés üzembehelyezésével is. A kocsiállomány gyarapodott A legnagyobb gondot ter­mészetesen az alapvető célra, a közös kocsipark fenntar­tására, gazdaságos felhasz­nálására fordítják. Korábban az import áruval érkező ko­csikat kirakás után azonnal, minden feltétel nélkül visz- szaküldték a tulajdonos vas­útnak. legtöbbször üresen. A vasúti egyezmény egyik alap­vető feladata éppen a teher­vagonok üres futásának csök­kentése. a kocsik jobb ki­használása. a kocsiforduló meggyorsítása. Így új vago­nok beszerzése nélkül is bő­víteni lehet a kocsiállományt. A hét tagállam vasútja na­ponta díjmentesen annyi OPW-kocsit tarthat hálóza­tán, amennyit a közös park­ba beadott; a vagonokat mind nemzetközi, mind bel­földi forgalmában felhasznál­hatja. Tíz esztendővel ezelőtt az OPW 92 700 nyitott és zárt tehervagont számlált, a Ma­gyar Államvasutak 9000 ko­csival lépett a nemzetközi együttműködési szervezetbe. A közös állományt a KGST- ben elfogadott komplex in­tegrációs program céljainak megfelelő ütemben és irány­ban fejlesztik. Így jelenleg összesen (kéttengelyes kocsi­kat számolva) ' mintegy 250 000 vagonja van az OPW- nek, amelynek magyar tagja 31 000 vagonnal járul hozzá az együttműködéshez. A közös kocsiparkot alán­jában korszerű, a magas kö­vetelményeket kielégítő gör­dülőállománnyal bővítik, így nemcsak mennyiségileg gya­rapodik, hanem minőségi színvonala is növekszik. 1964-ben még mindössze 2500 négytengelyes vagon volt a közös parkban, ma az állo­mány több mint felét ezek a kocsik teszik ki. Egyébként 1970. január 1-töl már csak a legkorszerűbb kocsikra ke­rülhet fel az OPW-jelzés. A nemzetközi szervezet fennál­lása óta a közös parkban mintegy 90 000 vagont cserél­tek ki vagy korszerűsítettek. Az OPW 10 esztendős te­vékenységét értékelve meg­állapítható, hogy működése kielégítően bizonyította a létrehozásának helyességét, beigazolódott életrevalósága, létjogosultsága. A szocialista integráció erősödésével mind­inkább fokozódik a közös ko­csipark jelentősége. A komp­lex program egyre nagyobb követélményeket támasat a szállítási szektorral — ezen belül a vasúttal — szemben, hiszen a vas­úti közlekedés a KGST- országokban még igen hosz- szú ideig megtartja alapvető árufuvarozási szerepét. A KGST-tagállamok vasúti áru­szállítása egyébként csaknem 60 százalékát teszi ki a világ összes vasútjain lebonyolított forgalomnak, majdnem tizen­hétszer annyi, mint a Közös Piac országainak együttes vasúti áruforgalma. Az OPW-vagon „saját” kocsi A közös kocsipark helyes felhasználása, gazdaságos üzemeltetése, devizaszerző és kímélő hatása jelentős té­nyező a tagországok népgaz­dasága számára. Ma már köz­ismert, hogy az OPW-rend­szerben közlekedő kocsi a legolcsóbb, hiszen bármelyik vasút tulajdona is a tagor­szág hálózatán levő vagon, kocsihasználat címén semrpit sem kell érte fizetni; egyéb­ként ezért is mondják a vas­úti szakemberek azt, hogy az OPW-vagon „saját” kocsi. A közös vagonpark használata a Magyar Államvasutaknak például naponta több mint 70 000 kilométer üres kocsi futásának megtakarítását je­lenti, nagyban segít a MÁV szállítási és kocsi gon d j ai mák enyhítésében. Messzemenő gazdasági haszna miatt a Tanács ülé­sein nagy gondot fordítanak a szervezet tevékenységének tökéletesítésébe, a problé­mák. a vitás kérdések meg­oldására. Gondot okoz pél­dául a forgalom egyenlőtlen megoszlása; még hatéko­nyabb lehetne a közös kocsi­állomány kihasználása, amit jól szolgálhat a konténeres fuvarozási rendszer — s a hozzá tartozó rakodó és ki­szolgáló berendezések — fej­lesztése. (A KGST Komp­lex Programja értőimében egyébként a szovjet, a ma­gyar és a csehszlovák vasút nemsokára közös konténer pályaudvart létesít, ahol a Szovjetunióból érkező nagy­konténereket, szállítótartályo­kat normál nyomközű vasúti kocsikra rakják át.) Szükség van az optimális kocsipark meghatározására. Szóba ke­rül az is, hogy OPW-állo- mányba kellene venni min­den nemzetközi szállításra alkalmas vagont, kivéve a speciális kocsikat. A személyszállítás fejlesztése Megoldásra váró feladat­nak tartják a kocsiállomány egységesítését — a, különb­ségek miatt nehézkes az al­katrészellátás, a javítás — amit már az üzemek re­konstrukciójánál, újak léte­sítésénél is figyelembe kell venni. Áz- OPW szakemberei szerint az együttműködés fej­lesztése, a kocsipark kihasz­nálása érdekében szükség lesz egységes szállítási tervek ki­alakítására; olyan egységes mutatórendszerre, amely ér­tékeli az állomány kihaszná­lásának hatékonyságát. Ja­vasolták olyan egységes nem­zetközi szervezet létrehozá­sát is, amely az irányvónat- rendszer bővítésének meg­szervezésével. a konténeres szállítás továbbfejlesztésével foglalkozik. Az OPW ugyan a teherfu­varozási együttműködés nem­zetközi szervezete, de mert a tagországok vasútjai min­den ágazatban tartják egy­mással a kapcsolatot, a szak­emberek szerint a tagvasutak fontos tennivalója a nemzet­közi személyszállítás fejlesz­tése. a szolgáltatások kultu­ráltságának növelése is. Ezért is tartják célszerűnek a közös személy- és hálóko­csipark létrehozását, a ké­nyelmes, nagy sebességre al­kalmas egységes típusú gör­dülőállomány kialakítását. Kovács Ferenc (APN—MTI) A kubai szakemberek segítése T. Saenz, a Kubai Tudo­mányos Akadémia alelnöke cikket írt a Kuba című fo­lyóiratba, amelyben megem­lékezik arról, hogy a kubai és a szovjet tudósok együtt­működése a mezőgazdaság területén jelentős eredmé­nyeket hozott. Kuba sok in­tézménye — írja a tudós — úgy kezdte meg tevékeny­ségét, hogy nem volt elég tapasztalata nem rendelke­zett a szükséges szakembe­rekkel. Csupán a szovjet kollegák segítségének kö­szönhető, hagy a mezőgaz­daság problémáival foglalko­zó kubai tudományos kutató intézményeket rövid idő alatt sikerült ellátni maga­san képzett káderekkel. A szovjet szakemberek se­gítsége a kubai tudomány fejlődése szempontjából fi­gyelemre méltó eredmények­hez vezetett. Az SZKP XXII. kong­resszusáról elnevezett lenin- grádi vasgyárat nem vélet­lenül nevezik a szovjet ener­getikai gépgyártás fellegvá­rának. Mar fél évszázada szállít gőz- és vízturbiná­kat az ország legnagyobb erőmüveinek. Húsz, egyen­ként 230 000 kilowatt kapa­citású turbinája dolgozik a bratszki villamos erőműben. A krasznojarszkd vízierőmű számára 12, egyenként fél­millió kilowatt kapacitású vízturbinát szállított a lenin- grádi gyár. Márkája azon a két gőz­turbinán is látható, amelvpt a Donyec-medencében levő szlavjanszki villamos erő­műben szereltek fel. Mind­egyik gőzturbina 800 000 ki­lowatt kapacitással működik. A KGST-országokban is jól ismerik a leningrádi gvár termékeit. A leningrádi tur­binagyártók jelentősen hoz­zájárulnak a szocialista gaz­dasági integráció Komplex Programjának megvalósítá­sához. Lengyelország, Bul­gária, Románia sok erőmű­vében és villanytelenén mű­ködnek ma agregátjaík. Nemrégen készült el .ebben a gyárban egy 100 000 kilo­watt kapacitású gázturbina. Ezt Magyarországon áz ino- tai hőerőműben szerelik fel. A földgázzal üzemelő „százezres” turbinák — egyedülállóak a nemzetközi gyakorlatban, egyetlen más országnak sincsenek ilyen gépei. Ma még a Szovjet­unióban sincs sok belőlük. A következő, hasonló kapa­citású gázturbina szintén a Magyar Népköztársaságba kerül. A gyár kollektívája nagy gonddal teljesítette a ma­gyar mégren^lelést. Előzőleg gondosan áttanulmányozták az egyik ilyen gázturbina üzemelése során összegyűj­tött adatokat. A gép lehető legnagyobb üzembiztonsága érdekében több szerkezeti részegység konstrukciójában lényeges módosításokat esz­közöltek. A magyar szakemberek kérésére megváltoztatták az égetőberendezés konstruk­cióját is. Inotán ugyanis * a turbina folyékony üzem­anyaggal működik. Képűnkön az Össz-szövelsegi Kardiológiai Központ épületének makettje Moszkvában megkezdték a szovjet Or­vostudományi Akadémia Össz-szövetségi Kardiológiai Központjának építését. Az impozáns tudományos, kutató és gyógyító intézményt az 1971-ben Lenin születési év­fordulójának tiszteletére rendezett kom­munista szombat bevételéből építik fel. A központot a moszkvai kulturális, sport- és egészségügyi objektumokat tervező tudo­mányos kutatóintézet kollektívája tervezte. A kardiológiai központ elősegíti az or­vostudomány további fejlődését. A Szov­jetunióban és a világon elért legújabb tu­dományos eredmények alapján, a legkor­szerűbb technikai eszközökkel dolgozzák ki az érelmeszesedés, magas vérnyomás, b szívkoszorú ereinek és különböző szív­elégtelenségek gyógyításának új módsze­rét. A központ megvalósítja az ország ren­delőintézeteiben és kórházaiban folyó megelőző-gyógyító munka összehangolását és jól képzett kardiológusokat képez ki a tudományos kutatómunka, az oktatási és gyógyászati intézmények számára. A kardiológiai központ építésére az ipar- vállalatoktól távol fekvő erdős területet jelöltek ki. Az épület-komplexumban el­méleti kutatórészleg, klinikai és labora­tóriumi épületek, rendelőintézet és tanács­terem is helyet kap. Különleges berende­zésekkel gondoskodnak a helyiségek rez­gésmentességéről és zajvédelméről. A romín Piíesti nevezetese ö a yegyikoinbinát Pitesti városának; Románia egyik nagy és gyorsan fejlődő ipari központjának fő neveze­tessége a vegyikombinát. 1964-ben még itt, 8 kilomé­terre Pitestitől fakitermelés folyt — mesélte a vállalat gazdasági igazgatója, C. Mih- taru. — 1966-ban pedig már üzembe állították a pirolizis- üzemet. Most a kombinát több mint 3300 ezer tonna kőolajat dolgoz fel évente es etilént és polietilént, nö­vényvédő szereket, kormot és sok más terméket állít elő. A jelenlegi ötéves terv­ben termelésünk 2,5-zsc- resére nő, főként a gépe­sítés és az automatizálás révén. Ugyanakkor évről évre erő­sítjük üzleti kapcsolatainkat a KGST-országokkal, egyre aktívabban veszünk, résfct a nemzetközi szocialista koope­rációban és specializációban. Hagyományosak baráti kap­csolataink a szovjet kőolaj­ipari szakemberekkel — emelte ki Constantin Milita­nt. — A Szovjetunióból vegyipari berendezéseket és különféle szerszámgépeket kapunk, kombinátunk szak­emberei gyakran fordulnak meg a Szovjetunióban. A szovjet tapasztalatokat széles körben hasznosítjuk kombi­nátunk felépülésének pillana­ta óta. Különösen hasznosak­nak bizonyulnak az azerbaj- dzsáni kőolajipari szakembe­reknél tett látogatásaink, akiktől sokat tanultunk... C. Militarunak ez a tájé­koztatása jól példázza, miről írt a román sajtó a KGST 25. évfordulójával kapcsolatban. Az utóbbi időben sok cikk je­lent meg erről a témáról. A cikkek egyhangúan kiemelik, milyen nagy jelentősége van Románia számára részvételé­nek a szocialista gazdasági integráció Komplex Prog­ramja megvalósításában, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő sokoldalú gazdasági kapcso­latoknak. „Jelenleg — írja az RKP Központi Bizottságának lap­ja, a Scintela — országunk számos közös akcióban vesz részt a szocialista országok­ban ipari kapacitások építé­sében vagy fejlesztésében. Romániában is épülnek léte­sítmények a szocialista orszá­gok részvételével.” A lap példaként megemlíti a Jugo­szláviával közösen épített vízgazdálkodási és hajózási komplexumot a Vaskapunál, a Szovjetunióval közösen épített hidrotechnikai köz­pontot Stinka—Kostest körze­tében a Prut fofifcn, Románia részvételét más szocialista or­szágokkal együtt az Uszty— Jlim-i cellulózekombinát épí­tésében, a Temesvár—AradT—. Szeged villamos távvezeték építését. Számos ilyen tény van. A Romania és Bulgária között megkötött egyezmények pél­dául előirányozzák a Turnu Magurele—Nikopol-i vízierő- gazdálkodási komplexum ki­építését, a Bulgáriában Die­sel-motorokhoz gyártott fel­szerelések bevezetését Ro­mániában, a két ország köny- nyűiparában használt gépek és berendezések alkatrészei­nek gyártását stb. A vegyipar területén az NDK, Románia és a Szovjet­unió egyezményeket írt alá a konyhasóoldatok elektrolí­zisével előállított termékek gyártásáról, melyek értelmé­ben Romániában marónát­ront és . klórt előállító üzem épül az NDK és a Szovjet­unió szükségleteinek kielégí­tésére. Románia propilén ellené­ben műszálakat fog szállíta­ni Lengyelországnak stb. Egyrészt saját szükségletei­nek kielégítésére, másrészt a KGST-országokba való szál­lításra Románia szocialista partnereivel együtt új kapa­citásokat hoz létre villamos energia, kalcinált szóda, izo- pron műgumi és sok más ter­mék termelésére. Különösen sikeresen fej­lődik az együ traűködés a Szovjetunióval. Jó példát nyújtanak erre a Szovjetunióval megkötött egyezmények berendezes­szállításokról és a kohászati és gépipari, cellulóz- ás pa­píripari üzemek építésében nyújtandó műszaki segítség­ről, Románia első atomerő­müvének, egy marónátront és klórt előállító üzemnek a felépítéséről... A KGST 25. évfordulóját a testvérországok azoknak a konkrét feladatoknak a meg­valósításával köszöntik, ame­lyeket a szocialista gazdasági integráció Komplex Prog­ramja tűzött ki. iízesztendős a közös tehervaqonpark A KGST Közlekedési Állandó Bizottságának javaslatára 1964. július 1-én alapította hét tagország — Bulgária, Cseh- zslovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Romá­nia és a Szovjetunió — az Európai Szocialista Országok Közös Vasúti Teherkocsiparkját, az DPW-t. A KGST-or- szágok közötti vasúti szállítások zavartalan lebonyolítása ma már nem volna lehetséges a szoros együttműködés nélkül. Inota szovjet turbinákat kap

Next

/
Oldalképek
Tartalom