Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-26 / 121. szám

1974. május 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 LENGYELORSZÁG Kutatási témák: a futószalagok, a környezetvédelem Lengyelország műszaki-tu­dományos potenciálja jelen­leg több mint 250 000 mér­nökből és 300 000 különböző kutatóból, többszáz intézet­ből, több mint 70 felsőoktatá­si intézményből, a Lengyel Tudományos Akadémia több tucat tudományos kutatási intézetéből áll. Szoros kapcsolataik a KGST-országok tudomá­nyos kutatóival, intézmé­nyeivel és szervezeteivel rendkívül széles körű le­hetőségeket teremtenek a kölcsönösen előnyös egy ii Itmüködéshcz. A jelenlegi öté/es tervben a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának országai mintegy 1900 műszaki-tudo- mányos kérdés megoldásá­ban működnek együtt, közöt­tük olyan problémákban, mint a futószalagok irányítá­si rendszerei, a nukleáris energia ipari hasznosítása, új mesterséges anyagok ter­melése, a mező- és erdőgaz­daság fejlesztése, a tengerek és óceánok kutatása, a kör­nyezetvédelem. Lengyelor­szág aktívan részt vesz ezek­ben a munkákban: a KGST 35 koördinációs központja kö­zül 5 Lengyelország terüle­tén működik. A Központi Vízgazdálkodási Hivatal irá­nyítja a természetvédelem társadalmi-gazdasági és jogi kérdéseinek terén folyó mun­kát; a Központi Bányászati Intézet más tudományos in­tézetekkel együtt a szén kü­lönböző felhasználási mód­szereinek kutatásait koordi­nálja. A poznani növényvé­delmi intézet vezeti a rovar­irtók kutatását. Az „Új számítástechnikai eszközök kidolgozása és nép- gazdasági felhasználása” el­nevezésű program keretében Lengyelországban kutatásokat folytatnak a Rjad gépcsalád­hoz tartozó harmadik gene­rációs elektronikus számító­gépekkel kapcsolatban. A Szovjetunióval közösen Len­gyelország R—30 típusú szá­mítógépeket és számítógé­pekhez 25 féle perifériát ál­lít elő. „Az atomenergia bevezetése a KGST-országok népgazda­ságában” komplex program megvalósításának résztvevő­jeként Lengyelország két­oldalú hosszú lejáratú izo­tópgyártás szakosítási és szál­lítási egyezményeket kötött. A lengyel szakemberek szá­mos, a programban előirány­zóit kísérleti munkában vesz­nek részt. Nemrégiben Len­gyelország javaslatot tett ar­ra, hogy Swerkben, a Nukle­áris Kutatások Intézetében hozzanak létre tudománvos kutatási laboratóriumot az atomreaktorok és a villamos erőművek egyes ellenőrzési és irányítási kérdéseinek vizsgálatára. Tavaly Lengyelország több sokoldalú egyezményt írt alá a műanyagok feldolgozásá­ban és szintézis eDen foly ta­tandó együttműködésről. Az NDK-val és a Szov­jetunióval együttműköd­ve megindult a műszálak alapanyagát előállító be­rendezések tervezése, to- e<rv mű gumi előál­lítási módszer kidolgo­zása. A lengyel növénytermeszté­si és -honosítási intézet hat koordinációs központ munká­jában vesz részt. A KGST- országokban most állítják össze az egyes tudományágak fejlődésének tíz-tizenötéves prognózisait. Már megkez­dődtek a munkálatok az ala­csony hőmérsékletek fiziká­jában, az energetikában, a kőolaj vegyészeiben, a gép­gyártásban, a kohászatban, a molekuláris biológiában es a tudomány, a mennika es a termelés más fontos terüle­tein. Együttműködés a mezőgazdaság fejlesztéséért A tőkés világban az utóbbi időben egyre több szó esik ‘a lakosság élelmiszerellátásá­nak nehézségeiről. Más a helyzet a KGST-tagállamok- ban, ahol a mezőgazdasági termelés növekedési üteme meghaladja a népesség növe­kedési ütemét és így az élel­miszertermelés és fogyasztás mérlege kedvezően alakul. Míg az elmúlt húsz évben a világ bruttó mezőgazdasági termelése 76 százalékkal emelkedett, addig a KGST- országokban a növekedés több mint 200 százalékos volt. A tervek egyeztetése A mezőgazdasági termelés­ben elért sikerek jelentős mértékben a KGST-tagálla- mok aktív együttműködésé­nek köszönhetők. Ez az együttműködés különösen 1956 után lendült fel, amikor megalakult a KGST Mező- gazdasági Állandó Bizottsága. A bizottság tevékenysége az elmúlt években arra irányult, hogy megszervezze a tagálla­mok természeti és gazdasági feltételeinek, tudományos- technikai erőforrásainak le­hető legteljesebb és legra­cionálisabb kihasználását. A figyelem középpontjában a mezőgazdaság fejlesztési ter­veinek egyeztetése állt. A tervegyeztetés munkája 1958- ban indult meg. Megtörtént 1 az 1961—1965-re, az 1966— 1970-re és az 1971—1975-re szóló ötéves tervek egyezteté­se. A bizottság keretében a tagállamok együttműködtek a mezőgazdaság különböző te­rületein az alapvető mező- gazdasági termelvények — egyebek között a korai és kései zöldségek, a szőlő ter­mesztésének, valamint vető­magvak, palánták termelésé­nek, a törzsállatok tenyészté­sének szakosításában stb. Je­lenleg a tagállamok különle­ges figyelmet fordítanak im­portigényeik kielégítésére a mezőgazdasági termeléshez szükséges olyan fontos esz­közökből, mint a minőségi vetőmag, palánta, tenyészál­latok, állatorvosi preparátu­mok, vegyi és biológiai nö­vényvédőszerek, traktorok és kombájnok. A növénynemesítés Fontos szerephez jutott a ■ tagállamok 1985-ben elfoga­dott közös műszaki-tudomá­nyos együttműködési terve. E terv olyan kérdések megoldá­sát tűzte célul, mint az izotó­pok és rádióaktív anyagok al­kalmazása a mező- és erdő- gazdaságban, a növények anyagcseréje, a talajminták kova-, alumínium- és vastar­talmának, a takarmányok és az élelmiszernövények nitro­gén- és foszfortartalmának meghatározása. A KGST-tagállamok 1951- ben szervezték meg a neme­sített vetőmag és palánták cseréjét. 'Azóta a növényne­mesítő szakemberek hatékony együttműködésé keretében másfél tucatnyi mezőgazda- sági kultúra minősítése tör­tént meg. Sikeresen fejlődik a tagál­lamok együttműködése a nö­vényvédelem területén is. A növényi termékek export­importja ellenőrzésének ha­tékony új módszereit dolgoz­ták ki közösen és különféle intézkedéseket foganatosítot­tak az egyes kultúrák kárte­vői és betegségei elleni haic érdekében. Közös megállapo­dás keretében szakosították a nagy hatékonyságú növény- véd őszerek környezetre kapcsolatban fontos szerep­hez jut az a koordinációs központ, amely 1971-ben jött létre új rovarirtók kikísérle­tezése, a növényvédelem biológiai és egyéb módszerei­nek kidolgozása és a növény­védőszerek környezetre gyakorolt hatása komplex vizsgálata céljábóL A eépesítés Ugyanakkor a KGST -tag­államok együttműködnek a műtrágyák hatékonyságának növelése területén is. Ennek érdekében 1972-ben megfele­lő koordinációs központot ál­lítottak fel. Szép sikereket ért el a me­zőgazdasági termelés gépesí­tése terén folytatott együtt­működés is. A tagállamokban kialakították a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás komp­lex gépesítését szolgáló gép- és berendezésrendszert. Eb­be a rendszerbe több mint 2450 mezőgazdasági és erdé­szeti géptípus tartozik, 1972- ben írják alá a mezőgazdasá­gi gépek gyártása terén foly­tatandó sokoldalú szakosítás­ról és kooperációról, vala­mint a kölcsönös gépszállítá­sokról szóló megállapodást: e megálapodásban 9 traktortí­pus, 61 alapvető mezőgazda- sági géptípus és 1 komplex technológiai gépsor kapott helyet. Tizenöt évvel ezelőtt kezdték meg az egyes gépek és komplex gépcsoportok nemzetközi kipróbálását. Az­óta mintegy 300 mezőgazda­sági gépet és gépcsoportot és több mint 1500 prototípust vetettek „nemzetközi próba” alá. Az állattenyésztés Az állattenyésztésben a tagállamok a törzsállatte­nyésztés fejlesztésében, a ta- karmánvbázis kialakításában és megszilárdításában foly­tatnak együttműködést, ki­cserélik egymás között a leg­nagyobb hozamú fajtákat. Közös kutatások folynak az állatorvostudomány területén is, mindenekelőtt az állatbe­tegség-megelőzés és gyógyí­tás leghatékonyabb módsze­reinek és eljárásainak kiala­kítása érdekében. Különböző szakértői tanácsok működ­nek, melyek feladata a mo­dern tenyésztési módszerek kidolgozása. A szakértői bi­zottságok kidolgozták egye­bek között a nagyüzemi tej­termelés, szarvasmarhate­nyésztés, sertéstenyésztés, broilercsirke-tenyésztés és to­jástermelés céljait szolgáló új létesítmények építési ja­vaslatait. A takarmánybázis fejleszté­se érdekében a tagállamok jelentősen bővíteni kívánják a takarmányélesztő-terme- lést. Az érdekelt országok részvételével sor kerül lizmt A és E vitamint gyártó üze­mek építésére. A fenti példák természete­sen csupán ízelítőt adnak a KGST-tagállamok mezőgaz­dasági együttműködésének szerteágazó tematikájában. Az eddig elért eredményekre joggal lehetnek büszkék a tagállamok mezőgazdasági dolgozói. Fazekas Lajos a KGST titkárságának szakértője A Sarkkörön túl, Norilszkban A Norilszki Zavenyagin Ércdúsító kombinát Medvepalak nevű külszíni fejtése A Sarkkörön túl, a 69. északi szélességnél helyezke­dik el a 150 ezer lakosú No- rilszk. A szociológusok sze­rint a város lakói a szokott­nál szorosabb kapcsolatban állnak egymással. Ehhez az is hozzájárul, hogy csaknem valamennyien egy helyen, a Norilszki Ércdúsító kombi­nátban dolgoznak. Mindenki a legsajátabb ügyének érzi, hogy mi történik a város­ban, a gyárban, s bármi le­gyen is a szakmája, tudja, hogy társainak szüksége van rá. Maga az élet szögűit erre példával. A helyi tv bemon­dója egy alkalommal szabad­ságra ment. Telefonok ára­data indult a stúdióba, min­denki tudni akarta. miért hiányzott a megszokott arc a képernyőről. Azóta — s en­nek már jónéhány éve — a helyi tv bemondói mindig bejelentik a nézőknek, ha szabadságra mennek. Norilszkot nehéz lenne bolygónk édeni vidékének nevezni. Az év 10 hónapjá­ban viharos szelek ostromol­ják, 224 napig borítja hóta­karó, 103 napon át —30 fo­kos a hideg, de a hőmérő nem rí lkán mutat —50 fok hideget is. A sarki éjszaka 67 napon át tart. Egyetlen példa arra, hogy ez mit is jelent: az ércdúsító normásai mindéin évben feljegyzik, hogy február elsején jelen­tősen emelkedik a munka termelékenysége. Először azoknál, akik a szabadban dolgoznak: a bányász-fúró- metereknél, a gépkocsiveze­tőknél és az építőknél. Egy hét múlva pedig a többiek­nél figyelhető meg hasonló jelenség. A magyarázat egy­szerű: ismét látni a Napot Mi vonzza, mi tartja meg itt az embereket? Miért van az, hogy aki eltölt itt két te­let, az hosszú időre marad? Ilyen vonzó a magas fizetés? A bérek itt valóban maga­sak. 2—2 és félszer akkorák, mint a Szovjetunió középső, vagy déli körzeteiben. Emel­lett még egy sor kedvez­ményben részesülnek az északiak: hosszabb szabad­ság. nyugdíj korengedmény és így tovább. Észak varázsának más okai is vannak. A fiataloknak — már pedik ők alkotják a la­kosság zömét — a messzi Észak meghódításának ro­mantikáját, a zord sarki táj jellemet próbára tevő vizs­gáját is jelenti. Aki itt dol­gozik, az kiállta az akarat­erő és a kollektív szellem próbáját. Norilszkot irigylésre méltó városnak szokták nevezni. A kombinát-óriásnak, amely re­zet, nikkelt, kobaltot stb. ad [a norilszki érc 53 féle(i) ké­miai elemet tartalmaz], jól képzett, energikus szakem­berekre van szüksége, s ma­ga pedig gyors szakmai és alkotó előrelépést biztosát. Vaszilij Rjabikin tíz évvel ezelőtt költözött Norilszkba. Gépkocsivezető volt és itt iratkozott be az esti iskola 10. osztályába. Nyolc évvel ké­sőbb megvédte kandidátusi disszertációját. Ma Rjabikin docens a norilszki esti piű- szaki főiskola tudományos­kutató központjának a veze­tője és doktori disszertációján dolgozik. Hasonlóképpen egy évtized alatt lett Vlagyimir Borbat technikusból a fizi­kai-matematikai tudomások doktora. Az ilven életpálya Norilszkban nem ritkaság: a városban a vezetők átlagos életkora — 35 év. Norilszk legfőbb jellegze­tessége, hogy az emberrel elfeledteti, hogy a Sarkkö­rön túl tartózkodik. Az autóbuszok a legádázabb hó­viharban is betartják a me­netidőt, a kombinát fennaka­dás nélkül dolgozik. Az üz­letekben a narancstól a szí­nes tv-ig, a Moszkvában most megjelent könyvtől a divat­cipőig minden megtalálható. A város közelében levő Pol- jaraij szovhozból egész év­ben érkezik a friss tej. a zöldhagyma, az uborka, a sárgarépa... A kertészet egész évben virágot szállít. Nyáron a virágok a talajba rejtett, melegvizet szállító csövek melengette városi par­kokban virítanak. A kényelmet tekintve No­rilszk bármely szovjet vá­rossá] felveszi a versenyt. Minden házban van meleg­víz-szolgáltatás, egy főre 350 liter jut (Londonban 25Ö, Pá­rizsban 160. Brüsszelben 85 liter). Minden családnak van televíziója — 40 ezer készü­léket tartanak nyilván, ezek a helyi, a központi és az In- tervíziós programokat sugá­rozzák. Amikor egy norilszki a vá­rosáról beszél — feltétlenül megemlíti, hogy az a világ legészakibb villamosított vas­útvonalával (Norilszk—Du­gyinka), gázvezetékével (Messzoha—Norilszk), vízi­erőművével (Hantajszk), ál­landó színházával, uszodájá­val és... botanikus kertjé­vel rendelkezik. Ez utóbbi­ban 50 ezer növényfajta, köz­tük pálmák banán és citrus­félék találhatók. Norilszkot időnként Észak Leningrádjának is nevezik, hiszen széles sugárútjait, szép tereit, sokemeletes házakból álló lakónegyedeit ieningrádi építészek tervezték, s helyen­ként valóban emlékeztet a Néva-parti városra. Mérhetetlen gondoskodás nyilvánul meg a gyermekek iránt. Nagyszerűen felszerelt iskolák, minden háztömbben játszóterek várják őket," meg­határozott órákban övék a stadion, az uszoda, sőt a ká­vézók1 is, ahol a gyermekek ünnepségeit megrendezik. Amikor vége az iskolaév­nek, mintegy 6 ezer gyerek indul hajón a Jenyiszejen a Krasznojarszk közelében levő tajgai táborba. Többszázan a Krímben, az Artyek tábor­ban nyaralnak. Vlagyimir Kovalevszkij

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom