Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-26 / 121. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. május 26. Expedíció a Hortobágyon A szolnoki szauna Kevesen ismerik, nincs kihasználva Aki naptól cserzett arcú, hónapokig sátrakban lakó, hátizsákot cipelő kutatókr i gondolt, alighanem csalódik, ha talákozik a hortobágyi expedíció tagjaival. Szabó László természetvédelmi felügyelő nagyiváni házában inkább kirándulóknak látszanak. Pedig a munka korántsem hasonlítható valamiféle kedélyes kiránduláshoz. — Nyolc intézet, illetve egyetemi tanszék fogott össze a Hortobágy kutatására — mondja dr. Steinmann Henrik kandidátus, a Természet- tudományi Múzeum Adattárának vezetője. — A huszonöt munkacsapatban kilencvenöt kutató vesz részt. Ügyszólván a teljes magyar zoológus és botanikus gárda bekapcsolódott a munkába. A Kaparó csárdából jobbra Alaposan megterhelt Volga Kócs felé indul Nagyivánból. A Kaparó csárdánál jobbra fordulva rátér a felújított debrecen—tiszafüredi útra. Tábla jelzi, hogy elhagytuk Szolnok megyét. — A Hortobágy kutatása sokrétű, nagy feladat. Pedig nem is a Nemzeti Park egész területét kutatják, csupán három jellegzetes körzetet: az újszentmargitai ligeterdőt, a nagyiváni mocsárvidéket és a kűnmadarasi pusztát. Az ezekből nyert adatokat légi fényképek segítségével ki lehet vetíteni az egész Hortobágyi Nemzeti Parkra és a környező természetvédelmi területekre. A kutatáshoz három év áll rendelkezésünkre. Munkánk lényege nem a gyűjtés, hanem az itt lévő állat- és növényvilág felmérése. Ami az élővilágból a helyszínen meghatározható, azt nem visszük magunkkal. A hortobágyi csárda körül már most is látni néhány tucatnyi gépkocsit, pedig az igazi idegenforgalmi szezon még nem kezdődött meg. Letértünk az útról és a Hortobágy partján állunk meg. A kilenclyukú híd és a szabadtéri színpad között egy kis öböl képződött. A lomhán mozduló sekély vízben nád nő. A torzsákon és a letört Száraz szálakon messzire be lehet menni a sáros mederben, a visszahúzódott víz után. Váltás öt naponként — A kutatók két úgynevezett. bázishelyről járnak dolgozni: az újszentmargitai erdőben lévő faházból és innen, Nagyivánból. A bázisokon négy-öt naponként váltják egymást. Margitén például május 13—16 között para- zitológusok, 16—20 között lep- készek tartózkodtak, majd 20—23 között egy úgynevezett vegyes rovarkutató csoport jött, akiket talajzoológusok, botanikusok, majd bogarászok váltanak. így ment megy ez az egész gyűjtőszeTöbb ezren tekintették meg Közlekedést morál ’73 Nagy érdeklődés kíséri a »,Közlekedési morál ’73” című kiállítást. Eddig több ezren keresték fel, és a látogatók bejegyzései, észrevételei szerint is tanulságosnak, — hasznosnak mondható a kiállítás. Az óvodások körében különösen nagy népszerűségnek örvend a budapesti XIII. kerületi Rajk László úti óvoda KRESZ-pgrkjának kicsinyített mása, ahol a KRESZ alapismereteinek elsajátítását, illetve az ismeretek gyakorlatban való alkalmazását szolgáló közlekedési eszközök, tárgyak láthatók. A XIII. kerületi óvoda KRESZ-parkjának kiállítása azonban már csak ma tekinthető meg. A közlekedési morál ’73 című kiállítás többi része június 2-ig áll az érdeklődők rendelkezésére. zonban, azaz májustól októberig. Télen érthetően csökken a kutatás intenzitása, de például ornitológusok vagy botanikusok ilyenkor is jönnek. A készülék felszerelése nem tart sokáig. A Volga akkumulátorából áramot vezetnek egy transzformátorba, amelyből ugyancsak vezetékek indulnak. Egy a háló vaskeretéhez, a másik pedig egy vízbe merített lemezhez, amely a negatív pólus szerepét tölti be. A két pólus között elektromos erőtér keletkezik, s az elektromosság a háló körüli egy-két méteres körzetben elkábítja a halakat. — Részkutatásokat korábban is végeztek a Hortobágyon, így bizonyos területeken van mód arra, hogy az eredményeket összehasonlítsuk a néhány évtized előttiekkel. A botanikusok ilyen szempontból előbb járnak, de a kutatásnak a zoológiában is vannak előzményei. Érdekes lesz megtudni, hogy 40— 50 év alatt mennyit változott a Hortobágy növény- és állatvilága. Elektromos hálóval Esztergályos Lajos főprepa- rátor kezeli az elektromos hálót. Óvatosan, minden lépést kitapogatva megy a nádasban, a hálót a sekély vízbe meríti. Zsákmány azonban egyelőre nincs, bár a csendes, nádas öböl jó rejtekhely a halak számára. Dr. Berinkey László kandidátus, a vizek élővilágát vizsgáló csoport vezetője a parton áll, a transzformátor mellett. — Ezt az elővigyázatosság követeli meg — mondja. — Előfordulhat, hogy a háló kezelője elcsúszik, beleesik a vízbe, és olyan áramütést kaphat, hogy képtelen felállni. Ezért lennie kell itt valakinek, aki ilyen esetben azonnal kikapcsolja az áramot. — A zoológiái kutatás mindig a botanikaira épül. A fénycsapdákat, talajcsapdá-' kát, szívócsapdákat már csak botanikailag tisztázott területen állítják fel. Tulajdonképpen minden munkacsoport más módszerrel dolgozik. A parazitológusok például pockokat, egereket, cickányokat fognak, és a rajtuk lévő külső és belső élősködőket vizsgálják. A Hortobágy zavaros, a sekély részen sem lehet látni a víz alatti világot. — Áttetsző patakvízben — mondja dr. Berinkey László — meg lehet figyelni, hogyan kezd rángatózni a hálóhoz közelítő hal, majd hogyan válik mozdulatlanná az izomgörcs következtében. Sok próbálkozás után végre kerül valami a hálóba. Tenyérnyi sügér. Horgásznak nem lenne zsákmány, a kutatónak azonban az. Megmossák és alkohollal teli edénybe teszik. — Csak a természetes vizeket vizsgáljuk. Ezek állatvilága nem túl nagy a puszta állatvilágához képest. Amikor elindultunk, négy-öt fajra számítottam. Nagy meglepetést nem lehet várni, de a komplex kutatásból a vizek sem maradhatnak ki. Ha-znát látja a mezőgazda ág is — A hároméves hortobágyi expedíció munkája tulajdonképpen alapkutatásnak számít, amelyet azonban később a mezőgazdaság majd hasznosíthat. A terület átalakítása napirenden van. Meg kell határoznunk, hogy hol őrizzük meg a puszta mostani jellegét, s hol kell visszaállítanunk egy ősibb állapotot. A változtatásokat a mezőgazdasággal együtt kell megoldani. A mezőgazdaság és a nemzeti park érdekei nem mindig esnek egybe automatikusan. Ezen a területen kétezer ember él, az ő életüket, munkájukat, jövőjüket is „bele kell tervezni” a nemzeti parkba. Eddig még nem volt nemzeti parkunk, igazából most tanuljuk, hogyan kell csinálni. A gépkocsi hátrább áll, hogy az öböl más részét is elérje a háló. Veresszárnyú koncér, majd szivárványos ökle kerül az alkohollal telt edénybe. Üjabb koncér, majd egy megtermett kecskebéka a zsákmány. A sűrűn gomolygó ólomszínű felhőkből esni kezd az eső. Behúzódunk a szabadtéri színpad deszkái alá. — Esőben jobban „harapnak” a halak — mondja Esztergályos Lajos, és mintha igazolni akarnák szavait, egv kárász, majd kövi csík kerül a hálóba. Az esőcseppek egvre sűrűbben paskolják a vizet. Be kell fejezni a halgyűjtést. — Tegnap Nagviván körül semmit setn fogtunk — mondja dr. Berinkey László. — A mai nap szerencsésebb. Mennyiségre ugyan kevés, amit fogtunk, de sok fajta került a hálóba. Könw ízületik belőle — Ha a három év letelik — mondja befejezésül dr. Stein- mann Henrik — a kutatás eredményeit az Akadémiai Könyvkiadó adja közre, de az anyagnak lesz a tervek szerint egy népszerűbb, ismeretterjesztő jellegű kiadása is. Amit itt tanulunk, azt három év múlva Bugacon, az újabb nemzeti park kutatásában hasznosítjuk. A munka azonban még ezzel sem ér véget, hiszen Bugac után újabb nemzeti parkok kialakítása, kutatása kezdődik: a Bükk-fensíkon, Aggtelek környékén és az őrségben. Bis'ey András A mai korszerű termelési és termesztési rendszerek mellett a növényvédelemre nagy figyelmet kell fordítani. Így van ez a Palotási Állami Gazdaságban is. Főleg búzát, lucernát, rizst és kis mértékben silókukoricát termelnek. Mivel ezek a növényfajták nem. vágy csak igen kis mértékben változnak területükön, ígv a korábbi évek tapasztalatait nagyszerűen tudják hasznosítani. Mégis van gondjuk. Az össz-szántóterület 40—42 százaléka lűcernával van bevetve. amit az aranka nagy mértékben károsít, és annak ellenére, hogy állandóan védekeznek (mechanikailag, kémiailag) tökéletesen nem tudják megsemmisíteni ezt a veszélyes élősködőt. Ennek oka, nincs megfelelő vegyszer forgalomban az aranka irtására. Érzékenyen érinti ez a gazdaságot, mivel lu- cernaliszt-készítő üzemüket saját területről látják el, aminek évi termelése 600 vagon. Más területen azonban különösebb probléma nincs, amióta bevezették a repülőgépes növényvédelmet. a munkákat időben és jó .minőségben tudták elvégezni. A vegyszerellátásuk jónak mondható, megvan a megfelelő mennyiség is. viszont a választék nem !H°i-&oí+ő Például komplex műfrágyá- ból ebben az évben is keveset kapott a "azdaság. Az intenzív termelés következtében az össr-^erme’^si költségnek a műtrágvázás és vegyszerezés tíz—tizenöt «zázalékát teszi ki. ami nem kis összeg, íEhhez a műtrágya- és vegyszerárak is hozzájárulnak.) A gyakorlatban azonban nem ilyen ewszerű a dolog. M’ndig non fos czámftásoV éa elemzések előzik meg a felkészülést esv adott gazdasági évre. amit a tervekben is rögzítenek, a vo"''Szere- zéct 0, a műtrám-ázást sem ötletszerűen végzik, amivel ramr összegeket takarítanak mov 3 gazdaságnak. A vetés előtt mindig ! - í n,:]n~, kot végeznek, ebből mevál- lapítiák mennyi 3 falat fánpnvagkéaziete. megéli gn"t- i,!k. müven az adott nö- vénv ígérőm és ennek mgefoloigon adagolják „ m'frá_ wát alap- és feitráevázás- Voz A voevszpr ás m-Sf-régVa foil-! n^zn álá^ iestnntds. a vogvszerbdl egy hektárra S— kilogrammot. műtrágyából hatóanyagban számítva, nnü;,, 300 kilogrammot szórnak ki. A vörön kakas soha nem alszik. Állandó éberségre int, mert elég egy óvatlan pillanat ahhoz, hogy emberi életek, anyagi értékek váljanak áldozataivá. A járások, városok tűzoltó parancsnokságai ugyan következetesen foglalkoznak a tűzrendészed oktatással, a felvilágosítással. mégis — amint azt Faragó János százados. a megyei tűzrendészet) parancsnokság főelőadója elmondotta — tavaly emelkedett megyénkben a tűzesetek száma, az idén pedig a lakóházakban keletkezett tüzek szaporodtak meg. Intő példa, hogy tavaly 37-tel több tűz volt, — összesen 238 — mint 1972-ben, a kár pedig éppen a duplája, kétmillió forint Jelentősen növekedett a mezőgazdasági tüzek száma, de a közlekedésben és az iparban is növekedett némileg. A mezőgazdaságban keletkezett kár 450 ezer forintról egymillió 300 ezerre nőtt. Nagyfokú gondatlanság történt például Kungyalun. — Viharos erejű szélben gazt égettek az egyik adA tiszaligeti strand fái között sárga faház bújik meg. Amikor a szauna iránt érdeklődöm, Ágócs Mihály, a strand vezetője arra mutat. — öt éve, 1969-ben építettük. Egymillió forintba került. — Kívülről nézve nem tűnik fel, hogy különbözik más faházaktól. Mi került benne egymillióba? Mosolyog. — Tessék megnézni! A pihenőhelyiségbe lépünk. Az asztalok, székek és az oldalt elhelyezett fogasok szinte teljesen betöltik a helyiséget. Egy kis „bár” is van bent. — Ott tartjuk a poharakat. Árusítás nincs, mindenki azt eszi-issza, amit magával hozott — mondja Á^ócs Mihály. — Mennyi időt töltenek itt a vendégek? — Attól függ, milyen a hangulat, meg hogyan érnek rá. Van úgy, hogy öt órát is. Nem csoda, ha megéheznek, megszomjaznak itt. A faház másik részében van a tuljadonképpeni Szauna. A tűzhely az izzásig he- vülő kövekkel és három sor pad, menedékesen egymás fölött elhelyezve. — A hőmérséklet eléri a 110 fokot is. A vendégek innen átmennek a hidegvizes helyiségbe, ahol 0—5 fok közötti víz várja őket egy nyolcvan centiméter mély medencében. De van aki ezt nem kockáztatja, és inkább a ház melletti melegvizes medencébe megy. A test anv- nyi meleget tárol, hogy öthat percig akár hógolyózni is lehet odakint fürdőruhában. A fiatalok szoktak is. — Szolnokon kevesen tudják, hogy egyáltalán van szauna a városban. S akik tudják, azok közül is kevesen ismerik valójában. Hány vendég fordult meg itt ebben az évben? — Százötven lehet eddig a vendégek száma — mondja Agócs Mihály. * — Ha most kedvem támadna szaunázni, megtehetném? — Most rögtön nem. A kályha egyszeri befűtése hávarban. Meggyulladt az istálló, a széna és a kukoricaszár. A szél széthordta a tüzet, kigyulladtak a gazdasági épületek, több istálló leégett.. bennenusztultak a jószágok — mondotta Faragó János. A kétnói Szabadság Tsz- ben traktorszikrától 20. az úiszászi Sz.abadság Tsz-bcn rpozdom-'zikrától 30 hold lábon álló termés égett el. A két kár megközelíti a 200 ezer forintot. Rendkívül magas, évente 70—80. a lakóházakban keletkezett tüzek száma. A legtöbbet a még óvódért-- - gyerekek okozzák. Sok a fűhasználatából, a tiltott he- lven való dohányzásból, és az elektromos áramtól keletkező tűz. Korábban gyakori volt az építési MMkhól és a vil'ámosanásokből eredő tűz is. de utóbbi időben ez csö’-kent. uo’ -!s most már mindenütt felszerelik a villámhárítókat és szabályosabban építkeznek. Sajnos, emberéletet is sokat követel a tűz. Tavaly nvolcan vesztették életüket: két felnőtt és hat gyerek! Az idei adatok szerint csak a lakóházi tüzek száma emelkedett, c többi csőkromszáz forintba kerül, ezért csak csoportokat fogadunk, általában négy és húsz fő között lehet a vendégek száma. A bevételünk ebből százhúsz forint, ennyit kérünk egy csoporttól. Húsznál többen nem férnek be, egy-két embernek pedig nagyon drága lenne, de azért is jó. ha többen vannak, mert nem mindenki bírja odabent, kell, hogy legyen segítség, ha valakinek szüksége van rá. — Napi húsz vendéget számítva, ebben az év- " ben akár kétezren is igénybe vehették volna a szaunát. Ehelyett körülbelül százötvenen voltak. Érdemes így fen- tartani? — Mindenképpen ráfizetéses. Azért tartjuk fönn. mert az egészséges emberek számára rendkívül hasznos a szaunázás. Frissít, erősíti a szervezetet. — Nyitva tarthatnák-e legalább a hét egy-két meghatározott napján — azok részére, akik nem csoporttal jönnek? — Ez a jelentkezők várható számától függ. Nem nín- ném, hogy egyelőre lenne elegendő rendszeres látogató. — Nincs propagandája a szaunának. Sokan nem is tudják, hogy létezik, és az igénybevétel módját sem ismerik. — Az igénybevétel nagyon egyszerű. — Néhány nappal előbb be kell szólni telefonon, s megmondani, hogy mikor jön a csoport. — A számokból Ítélve kicsi, a körülményekből ítélve pedig — elszánt „szekta” lehet a szauná- zóké. Kik járnak ide ‘ leggyakrabban? — Gyakran elhozzák ide a városba érkezett hivatalos vendégeket, a külföldiek közül. pedig a finnek és az észtek, ha csak tehetik, érthetően nem mulasztják el a szaunázást. De vannak szolnoki törzsvendégeink is. — Gyakran jönnek csoportok a Vízügyi Igazgatóságtól, a Ti- szamenti Vegyiművektől, a Vasipari Vállalattól. — Általában jól érzik itt magukat, hiszen a szaunázás nemcsak egészséges, hanem szórakozásnak sem utolsó. kent. Figyelmeztető viszont a Törökszenmiklósi Állami Gazdaság sertéstelepén ke-1 letkezett több mint egymillió forinos kár. Közeledik az év tűzveszéllyel teli időszaka. A mezőgazdaságban hamarosan itt _ a gabonaérés, a betakarítás ideje. A elősző vetkezetek. az áüami gazdaságok vezetői ideiében intézkedjenek a pűno^rk biztonságos üzemelteiéire. Szervezzék meg a vasút melletti gabona őrzését. A tarló égetését csak szélcsendes időben. engedéllyel és felügyelet mellett véve zzék. a még lábon álló forménv és a kariak veszélyeztetése nélkül. Veszélyes időszak az iskolai szünidő kezdete. A gyerekek kettőzött örömmel vetik magukat a .iátokba. A szülők által könnyelműen ott hagvott gvufa az égő petróleumlámpa sok bajt okozott már. Ezt bizonyítják az ebben az időszakban hirtelen magasra szökő tűzesetek. A kirándulás, a turizmus kezdetével is fokozódik a tűzveszély. ^ (pataki) A K ARCAGI KÓRHÁZ véradóállomása minden nagyobb üzemben és tsz-ben megszervezi az ügyeletes donort. Így rendkívüli esetekben is hamar hozzájutnak az életet mentő vérhez. Képünkön Mészáros Andrásné vércsoport-vizsgálatot végez az állomás laboratóriumában Altassuk el a vörös kakast Növényvédelem repülőgéppel
