Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-19 / 115. szám

i 1974. május 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Országos tanulmányi verseny Üjszászi diák a győztes Tisxaföldvári és mezőtúri középiskolás az élmezőnyben A. SIKER ZÍLOGA * Stabilitás, hivatástudat, szakképzett ség Karcagi körkép Karcagon április elsejével nevezték ki a művelődésügyi osztály vezetőjének Veréb Józsefet. Czinege Gyuláné tanul­mányi felügyelő megbízás alapján látja el feladatát. Olajos Józsefné népművelési felügyelő szülési szabadságon van. He­lyette Pánti Ildikó napi négy órát dolgozik ebben a munka­körben. Dobos István, a Déryné Művelődési Központ igaz­gatója saját kérésére más beosztásba kerül a közeljövőben. A városi könyvtár vezetője évek óta gyermekgondozási sza­badságon van. Az utóbbi 11 évben tizenegy népművelési fel­ügyelő váltotta egymást a városban. Karcag általános iskolái­ban és óvodáiban húsz képesítés nélküli nevelő dolgozik. Rendhagyó sajtóértekezlet Brigádvetélkedő a szolidaritás jegyében Venceremos, venceremcs — hangzik a jólismert chilei dal refrénje, s a szolnoki Ságvári Endre Megyei Mű­velődési Központ színházter­mében többszáz tenyér üte­mes tapsa kiséri Marcelo Coulon, hazánkban tanuló chilei diák gitáros — énekes előadását. A „kíséret”,: a MEDOSZ Szolnok megyei bizottsága által rendezett szocialista brigádvetélkedő döntőjének versenyzői és a meglepően nagyszámú szur- kplósereg. A brigádvezetőknek ez az ^epizódja vezette be a teg­napi döntő Chile—Vietnam fordulójának „összecsapását, melyen a versengő tizenegy f zocialista brigád tagjai a ét országgal kapcsolatos politikai ismereteikről tettek tanúbizonyságot. — Az első fordulóban a megyeszékhely­ről kaptak kérdéseket a ver­senyzők. Ezúttal azonban nem a brigádok kaptak kérdést, hanem a zsűri két meghí­vottja, Bakos Ferenc és Hu­szár István, a SZOT munka­társai, Vietnam- és Chile- szakértők. A brigádtagok záporoztatták a kérdéseket Saigon és Hanoi kapcsola­táról, a vietnami újjáépítés­ről, a béke megállapodások betartásáról, illetve a jelen­legi chilei helyzetről. A két szakértő saját ta­pasztalatai alapján adott vá­laszt, s egyben pontozták is a feladott kérdéseket. Ennek a rendhagyó sajtóértekezlet­nek különös aktualitást adott az is, hogy a közönség soraiban ült Augusto Sepul­veda, a magyarországi chilei szolidaritási bizottság titká­ra és Hugo Robt>es, a ha­zánkban tartózkodó chilei diákok vezetője. A „legjobb riporter’' és a döntő győztese a szolnoki MEZŐGÉP Ady Endre bri­gádja lett, második helyre a Palotási Állami Gazdaság Kállai Éva szocialista bri­gádja került, harmadik a Középtisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Béke brigádja. A vetélkedő, melyben a megye mezőgazdasági és víz­ügyi dolgozóinak közel negy­ven szocialista brigádja vett részt az év elején kezdődött két levelező fordulóval, s e két forduló tizenegy leg­jobbja találkozott tegnap (Szolnokon. A brigádvetélkedőn a Bé­ke brigád, bejelentette, hogy felveszik Salvador Allende nevét. A legtöbb néző már a puszta hírre rácsodálkozott: Bacsó Péter, a „Kitörés”, a „Jelenidő” és a „Harmadik nekifutás” rendezője musi­calt, azaz a filmforgalmazás műfaj-méghatározása szerint „pop-mozit, pop-zenét” alko­tott. A film aztán némiképp magyarázattal szolgál, Bacsó ugyanis nem lett hűtlen leg­utóbbi filmjeinek környeze­téhez. A cselekmény színhe­lye egy konzervgyár, s hogy fiatalok a főszereplők, az a rendező egv régebbi alkotói korszakára emlékeztet, arra az időre, amikor a „Szerel­mes biciklisták” vagy a „Fejlövés” született. Az üzemi demokrácia ér­vényesülése és egy korosz­tály gondja — a két téma a két vonzalom összekap­csolása valamiféle korszak­záró (korszakkezdő?) mér­földkő lehet. Ezt bizonyítja az új műfaj is, melyet min­den bizonnyal a fiatalok pop-zene iránti igénye te­remtett. Vukán György ze­néjét sikeresnek aligha ítél­hetjük, s ennek legfőbb oka a betétszámok tarkasága. Musicalről lévén szó. ez érez­teti hs>**«át a film egészén: hangulatilag széttördeli, jobb-rosszabb epizódokra bontja az amúgysem egysé­ges cselekményt. Bacsó Pé­ter és Zimre Péter forgató-: Befejeződtek az idei orszá­gos középiskolai versenyek, amelyeken több, mint 17 ezer gimnáziumi és szakközépis­kolai tanuló vett részt tíz tantárgy 15 ágazatában. Az I—X. helyezést elérő 150 diák számára eredményük a ver­senytárgyukból „dicsérettel megfelel” érettségi minősí­tést és sikeres felsőoktatási felviteli vizsgát jelent. Grósz Károly, az újszászi gimnázium III. Ip. osztályos tanulója a magyar nyelv és irodalom tantárgyi versenyén első díjat nyert. — Mi volt a feladat? ■ — A „Nagy utazás” című Semprun regény és egy Rad­nóti vers elemzése. — Számítottál a sikerre? —Dehogy ... Csak a tanár­nőm, Lovász Dánielné bíz­tatott. Mikor a diri bácsi az iskolárádióban beolvasta a hírt, azt hittem lefordulok a székről. — Bizonyítványkilátások? — Nem lesz rossz. — Tervek? — A nyáron dolgozom, aztán egyetemi előkészítőre megyek Szegedre. Magyar— filozófia szakra szeretnék je­lentkezni. A Magyar Gyermekorvosok Társasága délmagyarországi decentruma idén Szolnokon rendezte meg tudományos ülését május 17- és 18-án, dr. Boda Domokos professzor, a szegedi gyermekklinika veze­tőjének elnökletével. — Miért éppen városunkat választották a tanácskozás színhelyéül? — kérdeztem az ülés elnökét. — A jubileumi szakmai­tudományos eseménysorozat­hoz csatlakozva ülésezünk Szolnokon, egyúttal pedig ki­fejezést kívánunk adni annak az elismerésnek, ami Szolnok megye gyermekorvosait, s a megyei kórház gyermekosztá­lyát megilleti, a csecsemőha­lálozás elleni küzdelemben és a gyermekgondozás terén végzett eredményes munká­ban. — Kik vesznek részt a kon­ferencián? könyvéből ugyanis két kü­lönböző történet kukucskál ki. Az egyiknek Brigitta a főszereplője, ez a szertelen, csupaszív, csupaindplat munkáslány, a másiknak pe­dig Brigittával együtt egy egész konzervgyári brigád. S mivel nincs „kötőanyag” a film alkotóelemeire bom­lik. Gvönyörködünk 1 egy-egy szép dalban, elismeréssel biccentünk a legtöbb jelenet­sor után. ám mindez kevés. Bacsó adós marad a tőle már megszokott szilárd gon­dolati tartalommal, sőt ki­használatlanul maradnak a műfaj lehetőségei is. A hi­bákon csak szépít Zsombo­lyai János nagyszerű opera­tőri munkája, valamint a ki­tűnő színészi játék. Bánsági Ildikó a „Madárkák” után újabb főszerepben remekel, s talán nem túl vakmerő a jóslás: dicsérő szavainkat még jónéhány premier után megismételhetjük. Bodnár Erika a ki tudja hányadik hasonló karakterű szerepé­ben is képes megújulni, Ma­daras József pedig egv le­hetetlen figurába varázsol életet. A „Szikrázó lányok” si­kertelen film. S hogy Bacsó Péter művészi jövőjét még­sem féltjük, arra garancia eddigi pályafutása. H. D. Hasonlóan szép sikerrel di­csekedhet Hir János, a tisza- földvári Hajnóczy gimnázium harmadikosa: földrajzból má­sodik lett. — Pedig a biológia az igazi kedvencem. Biológia—föld­rajz szakos tanárnak készü­lök, vagy ha minden sikerül, tudományos kutatónak. — A díjnyertes pályázat témája? — A szolnoki járás kedve­zőtlen természeti adottságú szövetkezeteiről írtam. Ka­lóz Sándor tanár úrral azért választottuk ezt, mert a má­sik két témának tengernyi ugyan az irodalma, de Föld­várról elérhetetlen. — Pár nap múlva kezdő­dik a vakáció. Mit csinálsz a nyáron? — A barátaimmal együtt dolgozni megyek és persze kirándulást is tervezünk. Csak a bizonyítvány izgat. Az a fránya matematika ... S hogy az öröm teljes le­gyen: Kovács László, a me­zőtűri Dózsa György gimná­zium és mezőgazdasági szak- középiskola tanulója a MÉM országos tanulmányi verse­nyén győzött. — sz —ő — A négy délmagyarorszá­gi megyéből több mint száz gyermekorvos. Nemcsak ve­zetők, nagy tapasztalatú fő­orvosok, és klinikai oktatók, hanem fiatalabbak is. — A konferencia célja? — A gyermekgyógyászati munka intézeti és területi szakmai problémáinak és új­donságainak megvitatása, a gyógyító, megelőző munka még magasabb szintre eme­lése. — Milyen fő kérdésekkel foglalkoznak? — Pénteken számos új kez­deményezésről hangzott el beszámoló, melyeket élénk vita követett. Különösen az újszülöttek ellátásában van halatjás. A szívbetegségek gyógyításában is igen jó ered­ményeket értünk el, elsősor­ban azzal, hogy lehetőség van már a szívbajok csecsemő­korban való műtéti kezelésé­re. A konferencián állást fog­laltunk abban a kérdésben, hogy a különféle szívbetegek­re milyen jellegű kezelés a legalalkalmasabb. —Tegnap mi volt a konfe­rencia legjelentősebb témája? — A gyermekgyógyászat­nak legaktuálisabb kérdését vizsgáltuk: az izotópokat. Ki­derült ugyanis, hogy az izo­tópoknak igen széles alkal­mazási területe van a gyer­mekgyógyászatban is, külö­nösen a diagnózis megállapí­tásának még pontosabbá té­telében. — k. I. — Fehér liliomszál —12 változatban A népi gyermekjátékok egyik leggazdagabb hazai le­lőhelye a Komárom megyei Neszmély és környéke. A he­lyi iskola igazgatója, Sperl Vilmosné családtagjai, tanít­ványai segítségével a gyerek­szájról gyerekszájra szállt hagyományokat egy évtizede gyűjti, s bár már 250 darab­ból áll a játék-kollekció, újabb és újabb változatokra bukkan. A „Fehér liliomszál” kez­detű gyermekjátékot például 12 féle változatban énekelték, játszották a hajdan volt ap­róságok. A „Kiskacsa für- dik”-nek olyan variánsát is fellelte, amilyenről manapság már sehol másutt nem tud­tak. Étén a „Bújj-bújj zöld- ág”-ot egészítették ki egy új játékelemmeL — Nem valami különleges karcagi specialitás ez, — jegyzi meg Veréb József, — hiszen a népművelők körében máshol is igen nagy a fluk­tuáció. Ami azt illeti, ebben egyet­értünk. Remélhetőleg abban is, annyiban azért karcagi specialitás, hogy saját gond­jaikat a karcagiaknak kell megoldani. Mindenekelőtt az irányító posztokat \ kellene szakkép­zett emberekké! betölteni, — gondolok itt például a műve­lődési központ rövidesen megüresedő igazgatói széké­re, — s az ügyiratok helyett egy kicsit többet foglalkoz­ni az érdemi munkával. A ta­nács művelődésügyi osztálya például tavaly öt főnyi sze­mélyzetével 2.235 ügyiratot intézett el, majdnem hatszáz- zal többet, mint az előző év­ben. A papírmunka csökken­tése nemcsak az osztályon, hanem elsősorban megyei irányító szervein múlik. Ne­kik kellene jobban tekintet­be venniök, hogy a közműve­lődésben, a közoktatásban ki­alakult helyzeten nem any- nyira körlevelekkel, ügyira­tokkal, egyéb papírokkal, ha­nem operatív irányítással, konkrét munkával lehet vál­toztatni. A város közoktatásában ta­lálható „szépséghibákat” vi­szonylag egyszerű eltüntetni. A tavaly felvett képesítés nélküli nevelők tovább ta­nulnak, képesítést szereznek. Űj nevelőket is várnak, még­pedig lakásjuttatással. Nem mindegyik város mondhatja el magáról azt, amit Karcag: minden igénylő megkapta a pedagógus építési kölcsönt. — Jó lenne azonban egy lányszálló építése, — jegyzi meg Veréb József — akkor talán könnyebben kaphat­nánk óvónőket, fiatal tanár­nőket, hiszen azok többnyire hajadonok, s nem vágnak be­le lakásépítkezésbe. Bechtold István, a kőszegi LATEX posztógyár anyagbe­szerzője „civilben” kitűnő grafikus: rajzaival már önál­ló kiállításon is szép sikert aratott. Legérdekesebb elfoglaltsá­ga azonban minden évben Szent György napján adódik. Ilyenkor néhány órára „bir­tokba” veszi a kőszegi várat: a múzeum intarziás, patkó alakú asztalánál telepszik le. A hajdani városbíró székében ülve, tussal és ecsettel beraj­zolja a Szőlő Jövések Köny­vébe azokat a zsenge tavaszi leveleket és hajtásokat, ame­lyeket régi hagyományként a várost körülvevő hegyekből a szőlősgazdák aznap a ta­nácselnökhöz behoztak. A világon egyedülálló tra­díció ez: 1740-ben kezdték eleink vezetni az azóta meg­fakult krónikát. Az volt a hiedelem, hogy az április 24-i levél-állapotból ki lehet für­készni az őszi szüret eredmé­nyét s ezt évről-évre meg kell örökíteni az utókor — a könyv eredeti szavai szerint a „posteritas” — számára. Ennek a néphagyománynak a szolgálatába szegődött Bechtold István immár ötö­dik esztendeje, átvéve a gra­Igen, ez is tagadhatatlanul hasznos lenne. Csakis kedve­ző körülményeket teremtve lehet várni további szakkép­zett nevelő letelepedését. 3 Jóval nagyobb hátrányt kell megszüntetnie a város közművelődési életében. A szakképzettség méginkább hiányos, mint a nevelőknél. Jó ha a népművelők felének van képesítése. Márpedig a városi közművelődést csak szakképzett emberek irányí­tásával lehet fellendíteni. Ezért kellene a szakképzettek letelepedése érdekében mun­ka és életkörülményeiken ja­vítani, társadalmi megbecsü­lésükön változtatni Karcagon is mielőbb, nemcsak közpon­ti intézkedésekre várni. Elsősorban a szemlélet sür­gős változtatása szükséges. Az egyik alapszervezeti párt­titkár például így fogalma­zott: „az üzem ugyanolyan messze van a művelődési háztól, mint a művelődési ház az üzemtől”. Magyarul szól­va menjenek a népművelők az üzemekbe, nézzék, keres­sék a helyszínen, mit tudná­nak csinálni. Erre valóban szükség van, de csupán Ilyen módon nem várható gyors fejlődés a város közművelő­désében. llymódon a kapcso­lat nagyon egyoldalú lenne. Amellett azt is figyelembe kell venni, hogy kevés is a közművelődéssel hivatássze­rűen foglalkozó ember. A kölcsönös kapcsolattartás ezért is nélkülözhetetlen. A közművelődést illetően sok gazdasági vezető nem érez kellő felelősséget. Karca­gon is, máshol is tapasztalha­tó, néha úgy beszélnek a népművelőkkel, mintha már azzal is szívességet tennének, ha szóba állnak vele, nem pedig a saját j<^l felfogott ér­dekükben, munkaköri köte­lességüket teljesítenék. Gyak­ran megfeledkeznek arról, hogy a szocializmus építése nemcsak korszerű gazdálko­dást, az anyagi javak bősé­gét jelenti, hanem mindenek­előtt a világnézet, az emberi magatartás alakítását, a dol­fikus másoló „barát”-ok egy­más kezébe adott stafétabot­ját. Kőszeg művészeinek hosszú sora ceruza- és toll- rajzok, valamint akvarellek formájában végezte nemze­dékeken át a „jegyzőkönyv- vezetést”. A rajzok mellé be­jegyezték az akkori időjárást, a termés állását, a különféle természeti jelenségeket is. A könyvre azonban alapí­tásának első esztendeiben sajnálatos módon nem volt szükség, mert az elemek könyörtelensége folytán nem volt mit bejegyezni. Így az öreg krónika csak öt év múl­va, 1745-ben kezdhetett el „üzemelni”. 1824-ben ismét kényszerpihenőre ítélte az időjárás, mert „szőlőhajtás nem találtatott”. 1779-ben viszont „csúcsszezon” volt: a szokványos gyenge hajtások helyett kisodrott leveleket kellett a grafikus „íródeákok­nak” megörökíteniök. Közel két és fél évszázad alatt ez volt az egyetlen alkalom, amikor a rajz csak a sok vi­hart látott könyv-apó két ol­dalán fért el. És az idén? Diplomatikus a kőszegiek válasza: „Az idei hajtások erőben duzzádtab- bak, nagyobbak, mint az elő­ző esztendőkben”. gozók alkalmassá tételét a korszerű termelési feladatok­ra. Bizonyos fokig szemlélet- változás kérdése a közműve­lődési és a közoktatási fel­adatok jobb összehangolása, a különböző szervek gyümöl­csözőbb együttműködése is- Ezzel az utóbbi időben sokat foglalkozott a városi tanács vb művelődésügyi osztálya. A gyakorlatból indulnak ki: egyre szélesebb körű az üze­mek, termelőszövetkezetek együttműködése. A gazdasági szervek szemléltető eszközök­kel, sportlétesítményekkel, felújítási-karbantartási mun­kákkal segítik az iskolákat. Cserébe jogosan várnak ered­ményesebb közművelődési te­vékenységet. Kurucz János gimnáziumi igazgató is helyesnek tartja az ilyenirányú kapcsolatokat: — A Híradótechnikai Vál­lalatnál voltak tovább tanulni szándékozó, technikusi szin­ten álló ! fiatalok. Felvételi előkészítő tanfolyamot szer­veztünk számukra, öntevé­keny művészeti csoportjaink felléptek náluk. Egészségügyi szakközépiskolai tagozatunk is tartott csecsemőgondozási előadásokat. Így viszonoz­zuk, a különböző gazdasági szervek segítségét. 5 Vitathatatlanul jó példa ea az együttműködés, üdvös volna, ha mielőbb széles kö­rű követésre találna. Ezzel is hatékonyabb lenne a közmű­velődés. amelyre pillanatnyi­lag nagyon találó Zagyi Já­nosnak, a városi pártbizott­ság első titkárának megálla­pítása: — A közművelődés területe a város káderhelyzetének fe­hér fqltja. Pedig ahol hozzá­értő, lelkes szakember van, — így például a Nagykun Múzeum élén — ott olyan si­kerek születnek, melyek a fő­várostól Ózdig és Debrecenig öregbítik a karcagiak jó hí­rét. Helyben adott tehát a pél­da: valamennyi erő összefo­gására és hozzá végleg lete­lepített, szakképzett, hivatá­sukat mindennél többre be­csülő szakemberekre van szükség Karcagon is, ha a kulturális élet minden terü­letén előbbre akarnak jutni. S. B. Ultörönapoh A tiszafüredi Járási Hiva­tal művelődésügyi osztálya és a járási Üttörő Elnökség május 19 és 26 között ren­dezi meg az úttörőnapokat. A rendezvénysorozat ma délelőtt 9 órakor kezdődik Tiszafüreden. — Megnyitót mond Mándi Sándor, a já­rási pártbizottság első titká­ra. Ünnepélyesen avatják az úttörő munkásőr századit, utána tornabemutató követ­kezik a községi sporttelepen. Délután két órakor Kovács Mihály, járási KISZ-titkár megnyitja az úttörő közleke­dési parkot, három órától pedig szovjet úttörők és komszomolisták adnak mű­sort. Azután éneklőrajok és kiskórusok mozgalmidal ver­senyét hallgathatja meg a közönség. Hétfőn Abádszalókon — sportrendezvény lesz, ked­den délelőtt Tiszafüreden Szabó Ferenc, a Magvar Út­törők Szövetsége főtitkára tart előadást az úttörő szö­vetség legfontosabb felada­tairól a szocialista ember- formálásban. Űttörőrendez- vények lesznek még Nagy- ivánban, Kunmadarason és Tiszaszentimrén is. | FILMJEGYZET | Szikrázó lányok Elismerés a gyermekorvosoknak Beszélgetés dr, Boda Domokos professzorral Grafikus másoló „barát"

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom