Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-19 / 115. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. május 19. Meserács és Debreceni munkások Szolnokéit MUNKÁBAN a holland rőzsekölöző-gép. Az egyik végén belerakják a rozsét, amely a másikon a kívánt hosszúságban, karvastagság nyira összekötözve jön ki. Ezt nevezik a vízügyi szakemberek rőzsekolbásznak. Az így készült kötegeket he­lyezik a Tisza medrének védelmére készített műanyag szőnyegre KÖR ÍY YEZE1 VÉDELEM Tervek a megye erdősítésére A levelet tavaly december­ben Debrecenben adták pos­tára. Szolnokon pedig bizo­nyára örömmel olvasták: Ti­számén ti Regionális V ízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár megyei kirendeltsé­gének dolgozói szeretnének részt venni „A 900 éves Szolnokért” mozgalomban. Mucs „szuszli-muézll” Bárdi Gyula, a debreceni kirendeltség vezetője: — Nem volt nehéz tető alá hozni az ügyet. A szolnoki Városi Tanács vezetőivel megállapodtunk abban, hogy hol és mikor tudnánk hasz­nossá tenni magunkat. Aztán április utolsó szabad szom­batjának hajnalán ötvenen buszba ültünk. Irány Szol­nok! Többen nem fértünk, volt, akinek itthon kellett maradnia. — Honnan az ötlet? ' — A vállalatunk hat me­gyében dolgozik. Ismerjük meg egymás munkáját, éle­tét, — ez volt a célunk. Elő­ször a Szolnok megyei ki- rendeltség tiszaörvényi bri­gádjával vette fel a kapcso­latot a mi Április 4. brigá­dunk. És láttuk a példát: a főváros centenáriumára szin­te az egész ország összefo­gott. Gondoltuk, Szolnok ju­bileumi készülődésében mi is résztvevhetnénk. Ezért jöttek el Szolnokra, a Sport utcába, járdát épí­teni. A „Hunyadi” kubikos brigád vezetője, Szabó Ist­ván kiadta a jelszót: ma nincs szuszli-muszli! Néhány éve még a főis­kola padjaiban ült Hauber Ernő főhadnagy, s most, fia­tal kora ellenére a jól kép­zett fiatal tisztek között tart­ják számon. A munkában el­töltött első évek neki is sok gondot jelentettek, a mozga­lom és az dősebbek támoga­tása azonban átsegítette a kezdeti nehézségeken. Min­dig is szeretett dolgozni, de azt is tudta, hogy csak akkor állhatja meg helyét, ha szak­mai és politikai ismereteit rendszeresen, kitartó munká­val gyarapítja. Közvetlen, vidám fiatalember. Olyan, amilyennek a jó ifjúsági ve­zetőt képzeli az ember. Hauber főhadnagy már ti­zenöt éve dolgozik az ifjúsá­gi mozgalomban. Középisko­lás kora óta különböző tiszt­ségeket töltött be. A főisko­lán alapszervezeti titkár lett, majd később a KlSZ-bizott- ság élére került. S most a tizenöt éves mozgalmi mun­kája elismeréseként megkap­ta a legmagasabb KISZ-ki- tüntetést, a „KISZ Érdemér­met”. — Kimondhatatlanul jól­esett, hogy munkámat így megbecsülik — mondja. — ügy tudom, hogy a Ki­lián főiskolán színes, tar­talmas és pezsgő a KISZ- alapszervezetek élete. Elé-, gedett? — Az őszi választások óta valóban pezsgőbb a szerve­zeti élet. Azt hiszem, ez a jó káderelökészítő munkának és annak köszönhető, hogy a parancsnokok szívügyüknek tekintik a KISZ munkáját. Nagy az érdeklődés A június végén kezdődő soproni ünnepi hetek zenei és más kulturális rendezvé­nyei iránt nagy az érdeklő­dés. Eddig több mint 100 ezer forint értékű jegyet adtak el. Az ország minden részéből érkeznek majd kü- lönautóbuszok Sopronba. A legnagyobb az érdeklődés a fertőrákosi barlangszínpad előadásai iránt. Itt mutatják be Beethoven Fidelio.iát, Verdi Trubadúrját és sokan megváltották már jegyüket a West »Side Story bemu­tatójára Is. — Ez amolyan brigádon belüli mondás — világosít fel Szabó látván. — Azt je­lenti, nincs ácsorgás. Nem is volt. Mindenki szerszámot fogott, szíwel-lélekkel dolgo­zott. Nem volt olyan, hogy én főnök vagyok, aztán be­gombolom a kabátomat. Nyolc óra alatt 350 méter járdát készítettünk el. A Hunyadi brigád tagjai Hajdúböszörményben laknak. Segítenek egymásnak a ház­építésben és Debrecen szépí­téséért is szívesen fáradoz­nak. Régi „vizes” brigád. Ott voltak az árvíznél, utána Kö- mörődön az1 árvízkárosultak­nak építettek új lakásokat. Szeretnek dolgozni, ha lát­ják, hogy szükség van a mun­kájukra, a szabad idejűiét sem sajnálják rá. Csak nézik az utcában — Ha mi egyszer munká­hoz látunk, elképedve nézik az utcában, hogy mi törté­nik itt — folytatja Szabó István. — Szolnokom is el­csodálkoztak. hogy délután­ra fájrontot mondtunk, be­végeztük, amit akartunk. — Mit szóltak az utca­beliek? — örülték. Volt egy öreg néni, aki mindenáron papri- kapalántát akart adni. Ne­künk js jó volt látni, hogy amiköi1 végeztünk, már gya­log, kerékpárral mentek a járdán. Korán kelők va­gyunk mj is. Nekünk se volt jó télen, sötétben a sarat ta­posni. — Otthan is van munka. — Jut arra Is idő. Eljött Szolnokra a SágAíri ifjúsági brigád is. A járda­A fiatalok pedig élnek azok­kal a lehetőségekkel, amit a főiskola nyújt számukra, mégsem vagyok elégedett, a mostaninál is lehet jobban dolgozni. _ — Sikerült-e a főiskolán tovább erősíteni a KISZ kommunista jellegét? — Alapszervezetednk nem feledkeznek meg a KISZ kommunista jellegének erő­sítéséről. Rendszeresen meg­kérjük az idősebb kommunis­tákat, hogy a fiatalok köré­ben az eddiginél többet be­széljenek a pártról, ismer­tessék meg állományunk tag­jait azokkal a küzdelmes esztendőkkel, amelyeknek mi nem lehetünk részesei. Arra törekszünk, hogy szerveze­tünk tagjait mindinkább a kommunista eszmeiség jelle­mezze. Ifjúkommunistáink gondolkodásában erősödtek a szocialista elemek, eredmé­nyesebb a szocialista hazafi- ságra és a proletár interna­cionalizmusra való nevelés. Rendezvényeink politikusab- bakká váltak, a KISZ-tagok mernek és tudnak véleményt mondani. Erősödtek közössé­geink, fejlődött az alapszer­vezetek ideológiai tevékeny­sége. hatékonyabb lett a párttaggá nevelés és sokré­tűbb a területi kapcsolat. — A KISZ Központi Bi­zottsága 1974. április 17— 18-i ülésén megtárgyalta az intéző bizottság javaslatát a KISZ néhány időszerű feladatáról és határozatot hozott. Hogyan ha it iák ezt végre a főiskola KISZ-istái? A lenini pionír szervezet a napokban ünnepli megala­kulásának 52. évfordulóiét. Ebből az alkalomból a Szov­jet Tudomány és Kultúra Házában ünneoséget ren­deztek, amelyen Szabó Fe­renc, p Magyar Úttörők Szö­vetségének a főtitkára kö­szöntötte az egybegyűlt szovjet és magvar úttörőket. A bensőséges ünnepség ke­retében adták át a Moszkvai Rádió pályázatának díjait építés után újabb vállalást tettek. Meserácsot készítenek a jubileumi óvoda számára. A fiatalok közül Nagy Zol­tán korábban több ízben járt Szolnokon. Akkor még mint „ellenfél” — a DVSC focis­tája volt. — Azóta egészen megvál­tozott Szolnok. Tetszett, amit láttam. Alakul a város, de van is mit pótolni. A mese­rácsot hamar elkészítjük. Már csak a festés van hátra. Világbajnokság — Hogyan tudják vis2fcmoz- ni a szolnokiak a nekik nyúj­tott segítséget — kérdezem a kirendeltség vezetődétől? — A Sport utcában, dolgoz­tunk, közel a repülőtérhez. Ez jelkép is lehet. Nemso­kára Szolnok on rendezik meg az ejtőernyős világbajnoksá­got. Szeretnénk megnézni. Aztán a Szolnok megyei ki- rendeltség dolgozói hozzánk hasonlóan, társadalmi mun­kával kívánnak részt venni az Egy nap Debrecenért moz­galomban. Erre is sor kerül­het. hiszen mi a Vasas üdü­lő mellett új kétszáz szemé­lyes óvoda építésére vállal­koztunk, társadalmi munká­ban. A debreceniek már „lép­tek”. Gesztusukat a szolno­kiak csak köszönettel vehe­tik. Jól jön a messziről ér­kezett segítség is. A debre­ceni munkások szép tettei ar­ra utalnak, hogy a megye ha ­tárain túl is számon tartják Szolnok fejlődését, s a ma­guk módján hozzá is járul­nak a 900. évforduló méltó megünnepléséhez. Sz. Gy. — A határozat végrehajtá­sára intézkedési tervet ké­szítünk, amelyben kiemelten foglalkozunk a szervezeten belüli követelmények rend­szerével, mert itt is sok sa­játos vonást kell figyelembe vennünk. Ugyanis a főisko­lán a fiatalokat nemcsak tisztekké képezzük. hanem mozgalmi vezetőkké is ne­veljük. — A megyében más alap­szervezetek is igénylik a főiskolások segítségét. Mi­ben tudnak segíteni? — Minden fiatalnak, aki tagja akar lenni a KISZ-nek, meg kell felelnie a Kilián- próba követelményeinek. Többek között meg kell is- memiök Kilián György éle­tét és munkásságát. Ebben a főiskola sokat tud segíteni más KlSZ-alapszervezetek- nek, mert a megyében a legtöbb Kilián-dokumentum nálunk van, a főiskola mú­zeumának gyűjteménye bár­mikor megtekinthető. — Mit tart személyes mun­kájában a leglényegesebb­nek? — Megismertetni és meg­szerettetni a fiatalokkal az ifjúsági munkát. Szeretném átadni nekik tudásomat, ta­pasztalataimat. — Elégedett? — Ha sorsom alakulását nézem, akkor Igen, mert sze­retem a katonai pályát és a mozgalmi munkát. Nem is tudnám másképp elképzelni az életemet. T. Gy. is. amelyet hazánk felszaba­dulásának évfordulójára „Az én hazám, az én iskolám, az én oszályom” címmel hirdettek. A pályázaton a tiszafüre­di 4595. számú Kilián Gyöngy úttörőcsapat három tagja — Fekete Zoltán, Szá­lai Zsolt és Hatvani István — harmadik dtiat nyert. A [díjkiosztás után a szovjet pajtások műsorral kedves­kedtek a vendégeknek. Ha megnézzük az ország erdőterületét, akkor kiderül, hogy Szolnok megye az utol­só előtti helyet foglaja el a rangsorban. Ez nem je­lenti azt, hogy nem történt előrelépés. Már-._ magában véve az is eredmény, hogy az utolsó helyről eggyel előbbre jutottunk. Míg 1950-ben csak 3925 hektárt tett ki a megye erdőterülete, most már 24 665 hektár. A fák összetételében is je­lentős változások történtek. Évtizedekkel ezelőtt főleg a sarj eredetű akác- és nyár­faerdők voltak az uralko- dóak. Napjainkban a kocsá­nyostölgy és a nemesnyár telepítése került előtérbe. Az új erdőket főleg a ter­mőhelyeknek megfelelő fák­kal létesítik. A Jászságban és a Kunszentmárton kör­Páratlan értékű gyűjtemény A miskolci Nehézinari Műszaki Egyetem műszaki könyvtára őrzi azt az Euró­pában szinte egyedülálló tankönyv-gyűjteményt, ame­lyet külön légkondicionált teremben helyeztek el és az úgynevezett „Selmeci mű­emléki könyvtár” néven tar­tanak nyilván. Az egvkori Selmecbányái bányatisztkép- ző iskola megalakulásától, 1735-től 1855-ig megjelent több mint 4000 kötetet őriz­nek itt. Nemzetközi fotópályázat „Az ember és a Fekete­tenger” címmel nemzetett fotópályázatot hirdetnek a Bolgár Népköztársaságban. A legjobb pályázati munkát kiállításon mutatják be, majd Szófiában, Budapesten, Moszkvában, Varsóban, Münchenben és még néhány világvárosban.’ A versenyre nevezhet minden ország amatőr és hivatásos fotósa, korlátlan számú képpel vagy sorozattal, s a zsűri minden fotózási formát és technikai teljesítményt el­fogad. A pályázóknak az egyes képeket három pél­dányban kell beküldeniük október 1-ig a következő címre: Bulgária — Szófia ul. Levszki 1. A legértéke­sebb díjak: Kétszer 5000 le­va pénzjutalom, két Volks­wagen gépkocsi, egy Opel Kadét gépkocsi és sok más díj. Az eredményhirdetés 1974. november &l-ig meg­történik. A verseny feltételeiről részletesebb felvilágosítást ad a budapesti Bolgár Kul­turális Központ és a buda­pesti fotóklub. nyékén levő homokos része­ken akácfát és fenyőt, a Tisza és a Körösök vidékén nyárfát, a szikeseken töl­gyet ültetnek. Az elkövetkező években az erdőgazdaságok mellett erdészeti tényezővé válnak a termelőszövetkezetek is. Je­lenleg az erdők 39 száza­léka van tulajdonukban és ez az arány még tovább nö­vekszik. Az 1974-ben a me­gyében 650 hektáron erdő­sítenek, ami 35 millió fo­rintba kerül. Ebből a fez­ekben 300 hektárt, az erdő- gazdaságokban 180 hektárt, az állami gazdaságokban 50 hektárt, a vízügyi és eeyéb állami területeken 120 hek­tárt telepítenek. A megye erdőterületének 70 százaléka fatermelési. 30 százaléka pedig szociális és környezet­védelmi célokat szolgál. A megyeszékhely, vala­mint a megyében levő vá­rosok, üdülőhelyek, mező- gazdasági területek, folyók, vízfelületek megkövetelik a környezetvédelmet. Jelenleg Szolnok. Kisújszállás és Karcag rendelkezik zöldöve­zeti, fásítási tervvel. Szol­nokon a vegyiművek és a fehérjefeldolgozó környéké­nek a fásítását már elkezd­ték. A Kiskörei Vízlépcső, valamint az ehhez kap­csolódó főcsatornák kör­nyékének fásítása is a programban szerepel. Az egyre növekvő üdülési és idegenforgalmi igények kielégítésére több üdülőte­lep fejlesztését is tervezik. (Pédóul: Szolnokon, Cserke- szöllőn, Tiszaörsön, Tisza­füreden. Berekfürdőn, Abád- szalókon és Jászapátin.) Égre nyíló iskolák Ti. Az elmúlt 16 év alatt csaknem 480 ezer diák adott l^gt-két hetet nyári szünidejéből a népgazdaságnak, ahol és a’tnikor szükség volt a segítségükre, önként mentek és mun­kájukért nem kaptak fizetést. Több mint harmincegy millió munkaórát adtak! Művelhetővé tettek egy körülbelül ötven­ezer holdas mocsár-nagybirtokot azzal, hogy kiásták azt a 350 kilométernyi csatornahálózatot, amely leviszi a lápról a vizet. Közben lapátjukra került két és fél millió köbméter föld. Részt vettek 130 kilométer hosszú úthálózat építésében, javí­tásában, városnyi csatornarendszer felújításában, leszüretel­tek másfél millió mázsa gyümölcsöt-zöldséget, megkapáltak 16 ezer holdat, elvégezték százmillió töke szőlő zöldmunkáit, s még mi mindent: nem lehet pontosan számontartani. A leg­alacsonyabb órabérrel számolva is mintegy másfél milliárd torint eddig az építőtáborozók „elvi órabére”. Érdemes volt, érdemes? A Hanságban kezdődött, 1958-ban. Az egykori ingovány ma jól termő mezőgazdasági terület, a munka azonban nem ért véget, hanem hosszú életű mozgalommá szélesedett és mé­lyült. Alcsiszigettől Zónkáig száztizenhat ideiglenes és állandó központi építőtáborban dolgoztak eddig a középiskolás és egyetemista fiatalok, s ekkor még nem soroltuk ide a meg­számlálhatatlan megyei és helyi táborokat és eredményeiket. A gazdasági haszon — bármilyen fontos és jelentős — kicsinynek nevezhető azonban, ha az erkölcsi-szellemi ha­szonnal vetjük össze. Hagyjuk a számokat, ez utóbbi eredmé­nyeket nem lehet ilyen „kézzelfoghatóan” megméregetni. A diákok tisztelni és szeretni tanulják a kétkezi munkát, s ez legalább olyan fontos, mint a munka eredménye és az sem mellékes, hogy izmaik is, akaratuk is erősödik. A hatórás napi munkaidő mellett jut idejük szórakozásra, nyaralásra is. Ma már alig van egy-kettő az egykori sátortá­borokból, a legtöbb építőtábor — idén harmincnégy nyitja meg kapuit június 16 — augusztus 24 között — kőépületben van, korszerű hálószobák, fürdő, ebédlő, társalgó fogadja a di­ákokat. Sporteszközök, játékok, könyvtárak, kulturális prog­ramok teszik változatossá szabadidejüket, s gyakran bálok is, hiszen mind több tábor már koedukált. Ismerkednek a mun­kával! gyakorlatot szereznek az önkormányzat nyújtotta de­mokráciában, megtanulnak egy sor tudnivalót az életről. A mind több speciális táborban munka után képzőművészettel, zenével, idegen nyelvvel foglalkozhatnak. Az ismerkedés, az ismeretszerzés is a táborok egyik fontos értéke, hiszen aki tá­borozni indul, egyben országot látn: indul. Sck állami gazda­ságban a pihenőnapi kirándulásokat még tavasszal megszer­vezik. Ilyenkor, amikor a középiskolákban és az egyetemeken már kitöltötték a diákok a jelentkezési lapokat, már befeje­ződött a szervezés, véget értek a kötelező orvosi vizsgálatok is, a „gyakorlott táborozok” felkészítik az újoncokat — és önma­gukat az idei élményekre. Az építőtáborozás ugyanis — csaknem félmillió fiatal ta­pasztalata igazolja — már nem nyári rohammunka, hanem a diákélet eredményes és kellemes része. A táborok égre nyíló, vidám iskolák. Á főhadnagyot kitüntették Tiszafüredi úttörők sikere

Next

/
Oldalképek
Tartalom