Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-19 / 115. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1974. május 19.

Meserács és

Debreceni munkások Szolnokéit

MUNKÁBAN a holland rőzsekölöző-gép. Az egyik végén belerakják a rozsét, amely a másikon a kívánt hosszúságban, karvastagság nyira összekötözve jön ki. Ezt nevezik a vízügyi szakemberek rőzsekolbásznak. Az így készült kötegeket helyezik a Tisza medrének védelmére készített műanyag szőnyegre

KÖR ÍY YEZE1 VÉDELEM

Tervek a megye erdősítésére

A levelet tavaly decemberben Debrecenben adták postára. Szolnokon pedig bizonyára örömmel olvasták: Tiszámén ti Regionális V ízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár megyei kirendeltségének dolgozói szeretnének részt venni „A 900 éves Szolnokért” mozgalomban.

Mucs „szuszli-muézll”

Bárdi Gyula, a debreceni kirendeltség vezetője:

— Nem volt nehéz tető alá hozni az ügyet. A szolnoki Városi Tanács vezetőivel megállapodtunk abban, hogy hol és mikor tudnánk hasznossá tenni magunkat. Aztán április utolsó szabad szombatjának hajnalán ötvenen buszba ültünk. Irány Szolnok! Többen nem fértünk, volt, akinek itthon kellett maradnia.

— Honnan az ötlet?

' — A vállalatunk hat megyében dolgozik. Ismerjük meg egymás munkáját, életét, — ez volt a célunk. Először a Szolnok megyei ki- rendeltség tiszaörvényi brigádjával vette fel a kapcsolatot a mi Április 4. brigádunk. És láttuk a példát: a főváros centenáriumára szinte az egész ország összefogott. Gondoltuk, Szolnok jubileumi készülődésében mi is résztvevhetnénk.

Ezért jöttek el Szolnokra, a Sport utcába, járdát építeni. A „Hunyadi” kubikos brigád vezetője, Szabó István kiadta a jelszót: ma nincs szuszli-muszli!

Néhány éve még a főiskola padjaiban ült Hauber Ernő főhadnagy, s most, fiatal kora ellenére a jól képzett fiatal tisztek között tartják számon. A munkában eltöltött első évek neki is sok gondot jelentettek, a mozgalom és az dősebbek támogatása azonban átsegítette a kezdeti nehézségeken. Mindig is szeretett dolgozni, de azt is tudta, hogy csak akkor állhatja meg helyét, ha szakmai és politikai ismereteit rendszeresen, kitartó munkával gyarapítja. Közvetlen, vidám fiatalember. Olyan, amilyennek a jó ifjúsági vezetőt képzeli az ember.

Hauber főhadnagy már tizenöt éve dolgozik az ifjúsági mozgalomban. Középiskolás kora óta különböző tisztségeket töltött be. A főiskolán alapszervezeti titkár lett, majd később a KlSZ-bizott- ság élére került. S most a tizenöt éves mozgalmi munkája elismeréseként megkapta a legmagasabb KISZ-ki- tüntetést, a „KISZ Érdemérmet”.

— Kimondhatatlanul jólesett, hogy munkámat így megbecsülik — mondja.

— ügy tudom, hogy a Kilián főiskolán színes, tartalmas és pezsgő a KISZ- alapszervezetek élete. Elé-, gedett?

— Az őszi választások óta valóban pezsgőbb a szervezeti élet. Azt hiszem, ez a jó káderelökészítő munkának és annak köszönhető, hogy a parancsnokok szívügyüknek tekintik a KISZ munkáját.

Nagy az érdeklődés

A június végén kezdődő soproni ünnepi hetek zenei és más kulturális rendezvényei iránt nagy az érdeklődés. Eddig több mint 100 ezer forint értékű jegyet adtak el. Az ország minden részéből érkeznek majd kü- lönautóbuszok Sopronba. A legnagyobb az érdeklődés a fertőrákosi barlangszínpad előadásai iránt. Itt mutatják be Beethoven Fidelio.iát, Verdi Trubadúrját és sokan megváltották már jegyüket a West »Side Story bemutatójára Is.

— Ez amolyan brigádon belüli mondás — világosít fel Szabó látván. — Azt jelenti, nincs ácsorgás. Nem is volt. Mindenki szerszámot fogott, szíwel-lélekkel dolgozott. Nem volt olyan, hogy én főnök vagyok, aztán begombolom a kabátomat. Nyolc óra alatt 350 méter járdát készítettünk el.

A Hunyadi brigád tagjai Hajdúböszörményben laknak. Segítenek egymásnak a házépítésben és Debrecen szépítéséért is szívesen fáradoznak. Régi „vizes” brigád. Ott voltak az árvíznél, utána Kö- mörődön az1 árvízkárosultaknak építettek új lakásokat. Szeretnek dolgozni, ha látják, hogy szükség van a munkájukra, a szabad idejűiét sem sajnálják rá.

Csak nézik az utcában

— Ha mi egyszer munkához látunk, elképedve nézik az utcában, hogy mi történik itt — folytatja Szabó István. — Szolnokom is elcsodálkoztak. hogy délutánra fájrontot mondtunk, bevégeztük, amit akartunk.

— Mit szóltak az utcabeliek?

— örülték. Volt egy öreg néni, aki mindenáron papri- kapalántát akart adni. Nekünk js jó volt látni, hogy amiköi1 végeztünk, már gyalog, kerékpárral mentek a járdán. Korán kelők vagyunk mj is. Nekünk se volt jó télen, sötétben a sarat taposni.

— Otthan is van munka.

— Jut arra Is idő.

Eljött Szolnokra a SágAíri ifjúsági brigád is. A járdaA fiatalok pedig élnek azokkal a lehetőségekkel, amit a főiskola nyújt számukra, mégsem vagyok elégedett, a mostaninál is lehet jobban dolgozni. _

— Sikerült-e a főiskolán tovább erősíteni a KISZ kommunista jellegét?

— Alapszervezetednk nem feledkeznek meg a KISZ kommunista jellegének erősítéséről. Rendszeresen megkérjük az idősebb kommunistákat, hogy a fiatalok körében az eddiginél többet beszéljenek a pártról, ismertessék meg állományunk tagjait azokkal a küzdelmes esztendőkkel, amelyeknek mi nem lehetünk részesei. Arra törekszünk, hogy szervezetünk tagjait mindinkább a kommunista eszmeiség jellemezze. Ifjúkommunistáink gondolkodásában erősödtek a szocialista elemek, eredményesebb a szocialista hazafi- ságra és a proletár internacionalizmusra való nevelés. Rendezvényeink politikusab- bakká váltak, a KISZ-tagok mernek és tudnak véleményt mondani. Erősödtek közösségeink, fejlődött az alapszervezetek ideológiai tevékenysége. hatékonyabb lett a párttaggá nevelés és sokrétűbb a területi kapcsolat.

— A KISZ Központi Bizottsága 1974. április 17— 18-i ülésén megtárgyalta az intéző bizottság javaslatát a KISZ néhány időszerű feladatáról és határozatot hozott. Hogyan ha it iák ezt végre a főiskola KISZ-istái?

A lenini pionír szervezet a napokban ünnepli megalakulásának 52. évfordulóiét. Ebből az alkalomból a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában ünneoséget rendeztek, amelyen Szabó Ferenc, p Magyar Úttörők Szövetségének a főtitkára köszöntötte az egybegyűlt szovjet és magvar úttörőket. A bensőséges ünnepség keretében adták át a Moszkvai Rádió pályázatának díjait

építés után újabb vállalást tettek. Meserácsot készítenek a jubileumi óvoda számára.

A fiatalok közül Nagy Zoltán korábban több ízben járt Szolnokon. Akkor még mint „ellenfél” — a DVSC focistája volt.

— Azóta egészen megváltozott Szolnok. Tetszett, amit láttam. Alakul a város, de van is mit pótolni. A meserácsot hamar elkészítjük. Már csak a festés van hátra.

Világbajnokság

— Hogyan tudják vis2fcmoz- ni a szolnokiak a nekik nyújtott segítséget — kérdezem a kirendeltség vezetődétől?

— A Sport utcában, dolgoztunk, közel a repülőtérhez. Ez jelkép is lehet. Nemsokára Szolnok on rendezik meg az ejtőernyős világbajnokságot. Szeretnénk megnézni. Aztán a Szolnok megyei ki- rendeltség dolgozói hozzánk hasonlóan, társadalmi munkával kívánnak részt venni az Egy nap Debrecenért mozgalomban. Erre is sor kerülhet. hiszen mi a Vasas üdülő mellett új kétszáz személyes óvoda építésére vállalkoztunk, társadalmi munkában.

A debreceniek már „léptek”. Gesztusukat a szolnokiak csak köszönettel vehetik. Jól jön a messziről érkezett segítség is. A debreceni munkások szép tettei arra utalnak, hogy a megye ha tárain túl is számon tartják Szolnok fejlődését, s a maguk módján hozzá is járulnak a 900. évforduló méltó megünnepléséhez.

Sz. Gy.

— A határozat végrehajtására intézkedési tervet készítünk, amelyben kiemelten foglalkozunk a szervezeten belüli követelmények rendszerével, mert itt is sok sajátos vonást kell figyelembe vennünk. Ugyanis a főiskolán a fiatalokat nemcsak tisztekké képezzük. hanem mozgalmi vezetőkké is neveljük.

— A megyében más alapszervezetek is igénylik a főiskolások segítségét. Miben tudnak segíteni?

— Minden fiatalnak, aki tagja akar lenni a KISZ-nek, meg kell felelnie a Kilián- próba követelményeinek. Többek között meg kell is- memiök Kilián György életét és munkásságát. Ebben a főiskola sokat tud segíteni más KlSZ-alapszervezetek- nek, mert a megyében a legtöbb Kilián-dokumentum nálunk van, a főiskola múzeumának gyűjteménye bármikor megtekinthető.

— Mit tart személyes munkájában a leglényegesebbnek?

— Megismertetni és megszerettetni a fiatalokkal az ifjúsági munkát. Szeretném átadni nekik tudásomat, tapasztalataimat.

— Elégedett?

— Ha sorsom alakulását

nézem, akkor Igen, mert szeretem a katonai pályát és a mozgalmi munkát. Nem is tudnám másképp elképzelni az életemet. T. Gy.

is. amelyet hazánk felszabadulásának évfordulójára „Az én hazám, az én iskolám, az én oszályom” címmel hirdettek.

A pályázaton a tiszafüredi 4595. számú Kilián Gyöngy úttörőcsapat három tagja — Fekete Zoltán, Szálai Zsolt és Hatvani István — harmadik dtiat nyert. A [díjkiosztás után a szovjet pajtások műsorral kedveskedtek a vendégeknek.

Ha megnézzük az ország erdőterületét, akkor kiderül, hogy Szolnok megye az utolsó előtti helyet foglaja el a rangsorban. Ez nem jelenti azt, hogy nem történt előrelépés. Már-._ magában véve az is eredmény, hogy az utolsó helyről eggyel előbbre jutottunk.

Míg 1950-ben csak 3925 hektárt tett ki a megye erdőterülete, most már 24 665 hektár.

A fák összetételében is jelentős változások történtek. Évtizedekkel ezelőtt főleg a sarj eredetű akác- és nyárfaerdők voltak az uralko- dóak. Napjainkban a kocsányostölgy és a nemesnyár telepítése került előtérbe. Az új erdőket főleg a termőhelyeknek megfelelő fákkal létesítik. A Jászságban és a Kunszentmárton körPáratlan értékű gyűjtemény

A miskolci Nehézinari Műszaki Egyetem műszaki könyvtára őrzi azt az Európában szinte egyedülálló tankönyv-gyűjteményt, amelyet külön légkondicionált teremben helyeztek el és az úgynevezett „Selmeci műemléki könyvtár” néven tartanak nyilván. Az egvkori Selmecbányái bányatisztkép- ző iskola megalakulásától, 1735-től 1855-ig megjelent

több mint 4000 kötetet őriznek itt.

Nemzetközi

fotópályázat

„Az ember és a Feketetenger” címmel nemzetett fotópályázatot hirdetnek a Bolgár Népköztársaságban. A legjobb pályázati munkát kiállításon mutatják be, majd Szófiában, Budapesten, Moszkvában, Varsóban,

Münchenben és még néhány világvárosban.’ A versenyre nevezhet minden ország amatőr és hivatásos fotósa, korlátlan számú képpel vagy sorozattal, s a zsűri minden fotózási formát és technikai teljesítményt elfogad. A pályázóknak az egyes képeket három példányban kell beküldeniük október 1-ig a következő címre: Bulgária — Szófia ul. Levszki 1. A legértékesebb díjak: Kétszer 5000 leva pénzjutalom, két Volkswagen gépkocsi, egy Opel Kadét gépkocsi és sok más díj. Az eredményhirdetés 1974. november &l-ig megtörténik.

A verseny feltételeiről részletesebb felvilágosítást ad a budapesti Bolgár Kulturális Központ és a budapesti fotóklub.

nyékén levő homokos részeken akácfát és fenyőt, a Tisza és a Körösök vidékén nyárfát, a szikeseken tölgyet ültetnek.

Az elkövetkező években az erdőgazdaságok mellett erdészeti tényezővé válnak a termelőszövetkezetek is. Jelenleg az erdők 39 százaléka van tulajdonukban és ez az arány még tovább növekszik. Az 1974-ben a megyében 650 hektáron erdősítenek, ami 35 millió forintba kerül. Ebből a fezekben 300 hektárt, az erdő- gazdaságokban 180 hektárt, az állami gazdaságokban 50 hektárt, a vízügyi és eeyéb állami területeken 120 hektárt telepítenek. A megye erdőterületének 70 százaléka fatermelési. 30 százaléka pedig szociális és környezetvédelmi célokat szolgál.

A megyeszékhely, valamint a megyében levő városok, üdülőhelyek, mező- gazdasági területek, folyók, vízfelületek megkövetelik a környezetvédelmet. Jelenleg Szolnok. Kisújszállás és Karcag rendelkezik zöldövezeti, fásítási tervvel. Szolnokon a vegyiművek és a fehérjefeldolgozó környékének a fásítását már elkezdték.

A Kiskörei Vízlépcső, valamint az ehhez kapcsolódó főcsatornák környékének fásítása is a programban szerepel.

Az egyre növekvő üdülési és idegenforgalmi igények kielégítésére több üdülőtelep fejlesztését is tervezik. (Pédóul: Szolnokon, Cserke- szöllőn, Tiszaörsön, Tiszafüreden. Berekfürdőn, Abád- szalókon és Jászapátin.)

Égre nyíló iskolák

Ti. Az elmúlt 16 év alatt csaknem 480 ezer diák adott l^gt-két hetet nyári szünidejéből a népgazdaságnak, ahol és a’tnikor szükség volt a segítségükre, önként mentek és munkájukért nem kaptak fizetést. Több mint harmincegy millió munkaórát adtak! Művelhetővé tettek egy körülbelül ötvenezer holdas mocsár-nagybirtokot azzal, hogy kiásták azt a 350 kilométernyi csatornahálózatot, amely leviszi a lápról a vizet. Közben lapátjukra került két és fél millió köbméter föld. Részt vettek 130 kilométer hosszú úthálózat építésében, javításában, városnyi csatornarendszer felújításában, leszüreteltek másfél millió mázsa gyümölcsöt-zöldséget, megkapáltak 16 ezer holdat, elvégezték százmillió töke szőlő zöldmunkáit, s még mi mindent: nem lehet pontosan számontartani. A legalacsonyabb órabérrel számolva is mintegy másfél milliárd torint eddig az építőtáborozók „elvi órabére”.

Érdemes volt, érdemes?

A Hanságban kezdődött, 1958-ban. Az egykori ingovány ma jól termő mezőgazdasági terület, a munka azonban nem ért véget, hanem hosszú életű mozgalommá szélesedett és mélyült.

Alcsiszigettől Zónkáig száztizenhat ideiglenes és állandó központi építőtáborban dolgoztak eddig a középiskolás és egyetemista fiatalok, s ekkor még nem soroltuk ide a megszámlálhatatlan megyei és helyi táborokat és eredményeiket.

A gazdasági haszon — bármilyen fontos és jelentős — kicsinynek nevezhető azonban, ha az erkölcsi-szellemi haszonnal vetjük össze. Hagyjuk a számokat, ez utóbbi eredményeket nem lehet ilyen „kézzelfoghatóan” megméregetni. A diákok tisztelni és szeretni tanulják a kétkezi munkát, s ez legalább olyan fontos, mint a munka eredménye és az sem mellékes, hogy izmaik is, akaratuk is erősödik.

A hatórás napi munkaidő mellett jut idejük szórakozásra, nyaralásra is. Ma már alig van egy-kettő az egykori sátortáborokból, a legtöbb építőtábor — idén harmincnégy nyitja meg kapuit június 16 — augusztus 24 között — kőépületben van, korszerű hálószobák, fürdő, ebédlő, társalgó fogadja a diákokat. Sporteszközök, játékok, könyvtárak, kulturális programok teszik változatossá szabadidejüket, s gyakran bálok is, hiszen mind több tábor már koedukált. Ismerkednek a munkával! gyakorlatot szereznek az önkormányzat nyújtotta demokráciában, megtanulnak egy sor tudnivalót az életről. A mind több speciális táborban munka után képzőművészettel, zenével, idegen nyelvvel foglalkozhatnak. Az ismerkedés, az ismeretszerzés is a táborok egyik fontos értéke, hiszen aki táborozni indul, egyben országot látn: indul. Sck állami gazdaságban a pihenőnapi kirándulásokat még tavasszal megszervezik. Ilyenkor, amikor a középiskolákban és az egyetemeken már kitöltötték a diákok a jelentkezési lapokat, már befejeződött a szervezés, véget értek a kötelező orvosi vizsgálatok is, a „gyakorlott táborozok” felkészítik az újoncokat — és önmagukat az idei élményekre.

Az építőtáborozás ugyanis — csaknem félmillió fiatal tapasztalata igazolja — már nem nyári rohammunka, hanem a diákélet eredményes és kellemes része. A táborok égre nyíló, vidám iskolák.

Á főhadnagyot kitüntették

Tiszafüredi úttörők sikere