Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-14 / 87. szám
1974. április 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kívül-belül a gyárkapun TISZAFÜREDI VÁZLATOK Tiszafüreden tulajdonképpen most van kialakulóban a munkásság. Az Alumíniumgyár, valamint a Magyar Hajó- és Darugyár helyi telepei nemsokára ezer munkást foglalkoztatnak. Magától érthető, hogy ennek hatása a gyárkapun kívül is meghatározó és pezsdítő erejű az élet minden területén. — Az üzemek telepítése felvetette az úthálózat korszerűsítését, buszjáratok indítását, a vlzvezetékhálózat kiépítését, a gyermekintézmények fejlesztését, a szakmunkás-utánpótlás biztosítását, szakemberek letelepítését, sportkombinát építését, ifjúsági klub létesítését, hogy csak néhányat említsek — sorolja Rente Ferenc, a nagyközség tanácselnöke. — Hallatlan feszültséget, gondot okozott mindez Tiszafüreden, a tetemes ráfordítást igényelt az üzemek és a lakosság igényeinek kielégítése. Mintegy 56 milliót fordítottunk erre az üzemek és egyéb gazdasági — kereskedelmi szervek hatékony közreműködésével. Csupán példaként említve: a vízműhöz ötmillió forinttal járultak az üzemek. Mondhatnánk erre, hogy az ilyen példákat a kényszer szülte, s nem a szemlélet változása, ami joggal várható egy robbanásszerű ipartelepítés után. Mondhanánk, de nem biztos, hogy igazunk lenne. Tiszafüreden például még soha nem épült új óvoda. Most teljes egészében vállalati, termelőszövetkezeti hozzájárulásból felépítenek egy száz személyes óvodát. Olyan gazdálkodó szerv is csatlakozott a kezdeményezőkhöz, amelyik eddig egyetlen fillért sem áldozott a község fejlesztésére. Nos, ilyen esetekben már a szemlélet változása is tapasztalható. A közéleti aktivitásban mégin- kább. A nagyközségi tanácselnök így summázza ezt: A munkások és a kosélet Régebben örültünk, ha a tanácsülés határozatképes volt. Amióta Tiszafüred társadalmi, gazdasági életében ilyen gyökeres változás történt, a tanácstagok 90 százaléka általában megjelenik a tanácsüléseken, s aktívabbak is. A munkásság jelenlétének hatása a közéletben minden vonatkozásban lemérhető, akár a falugyűléseket, vagy egyéb rendezvényeket tekintjük, akár a társadalmi munka eredményeit mérlegeljük. A község lakói például 1968-ban 240 ezer forint, értékű társadalmi munkát végeztek, tavaly viszont megközelítően kétmilliót. Az ilyen tényeket mérlegelve figyelembe kell venni azt is, hogy Tiszafüreden az utóbbi évkben „zöldmezős" ipartelepítés volt. Eleve nem lehetett szó régi üzemek rekonstrukciójáról, szakemberek tömeges átcsoportosításáról. A határban épültek új üzemek, s a munkáslétszám zömét is a határ dolgozói, valamint a háziasszonyok tömegei adták. S mindenekelőtt a fiatalok. Kevés olyan üzem van hazánkban mint az Alumíniumgyár tiszafüredi telepe, melynek ötszáz dolgozója, s csupán egyetlen egy nyugdíjasa van. Nos, az ilyen helyzet eleve sürgeti, hogy az átlagosnál nagyobb gonddal foglalkozzanak ezekben az üzemekben a munkássá válás folyamatának gyorsításával, az általános és a szakmai műveltség színvonalának emelésével, a közéletre neveléssel, egyszóval mindazzal, ami a munkásosztály politikai rangjához, közéleti tevékenységéhez elengedhetetlenül szükséges. Iskola a párttitkár irodájában általános iskola kihelyezett tagozatának foglalkozásait. Ebbe a gyárba nyolc községből járnak be a dolgozók. Jó kezdeményezésnek bizonyult a kihelyezett általános iskolai • tagozat létrehozása Tavaly húszán végeztek, s remélhetően egyre többen lesznek. Most még jónéhá- nyan azért nem jelentkeznek, mert félnek, hogy kinevetik őket amiért felnőtt lejjel ülnek iskolapadba. Számukra is egyre nyilvánvalóbb azonban, hogy inkább az a nevetséges, aki nem törekszik ta- nultabbá, értékesebbé válni. Jó példa szerencsére egyre több van előttük. Így például Kéri Györgyné esetében aki Tiszaszentimréről bejárva, három gyermek nevelése mellett vallalta a tanulást Pl usxtermelés a tanulásért — Tavaly könnyebb volt — mondja Kériné — mert brigádban dolgoztam, s amikor a műszak idejére esett az is kólái foglalkozás, a többiek elvégeztek helyettem a mun kát. Most egyedül dolgozok egy gépen. Amikor közeledik a műszakba eső foglalkozás, akkor jobban ráverek, többet termelek, s a „felesleget” az iskolai órák idejére számolom eL Kegyes csalás. Érthető, hogy közvetlen főnökei bátorítólag elnézik ezt. A bátorítás, az ösztönzés persze nemcsak ilyen „elnézésekből” áll. Az Alumíniumgyár füredi részlegében évente megközelítőleg 14 ezer forintot fordítanak az általános iskolai tagozatra. A szakszervezeti bizottság eredménnyel ösztönzi a szocialista címért küzdő brigádokat arra, hogy olyan embereket is fogadjanak maguk közé, akiknek nincs meg az általános iskolai végzettségük. Ezzel is tanulásra lehet serkenteni a munkásokat. Főleg akkor, ha a brigádokban méginkább kiforr az az anyagilag is kézzel fogható segítőkészség, ami a tanulók támogatása, megbecsülése tekintetében már több esetben tapasztalható. (Folytatjuk) Simon Béla Jégelhárítás Új szakma születik Hazánk első jégelhárító rendszere a megvalósulás szakaszába lépett. Már a nyár folyamán megkezdődnek a kísérletek, jövőré pedig megindul a jégesők elleni üzemszerű védekezés is. Mint ismeretes: az illetékes kormányszervek döntése alapján Baranyában állítják fel a jégelhárító rendszert. A hozzávaló műszaki eszközöket (radarállomás, rakétakilövő berendezésék, rakéták stb.) a Szovjetuniótól kapjuk. A Mecsek—Duna— Dráva közötti területen — az ország egyik legtermékenyebb vidékén — évente százmilliós kárt okoz ez az elemi csapás. A korszerű védekezési módszerrel tetemes mértékben lehet majd csökkenteni a mezőgazdaság veszteségeit. A jégelhárítás központja a Tenkes-hegy tetején lesz: 407 méter magasan. Itt működik majd a védelmi rendszer „szeme” a radar, ezzel figyelik a szakemberek a légkört, hogy idejében felfedezzék a felhőkben végbemenő jégképződést. Most készül a hegycsúcsra vezető út. és hamarosan hozzáfognak a radarállomás kiépítéséhez is. Kijelölték a helyét tizenegy rakétakilövő-áUás- íjak, amelyeket a tenkesi központból irányítanak majd. Üj szakma születik tehát hazánkban: a jégelhárítás. Barlangkutató tábor a Bükkben A miskolci vízmüveik megbízásából a Herman Ottó barlangkutató csoport már régebben megkezdte a hegyvidék víznyerő helyeinek valamint a források 6zennyeződési gócainak vizsgalatét. Miskolc ivóvizének jelentős részét ugyanis a bükki karsztforrások szolgáltatják. Ezért a lakosság ellátása miatt is fontos tudni: mikor milyen mennyiségű vízre számíthatnak, milyen intézkedések szükségesek a szennyeződés megszüntetésére. A tavaszi „felderítések” során a barlangkutatók a borókás! részen végeztek kutatásokat. Feltételezték ugyanis. hogy az ottani sziklahasadékokban, töbrök- ben elfolyó víz a Szinva forrásban lát újra napvilágot. Ennek során fedezték fel a hazai kutatás történe# tében eddig ismert legnagyobb zsambolyraidszert. i iparművészek kiállítása A Képcsarnok és az Iparművészeti Vállalat Szolnokon, az Aba-No- vák teremben iparművészeti kiállítást rendez. Az április 18-án nyíló és 30-ig nyitva tartó kiállításon hat fiatal iparművész — ötvösművészek, textil- és kerá- mikus művészek — alkotásait mutatják be. A kiállítással a Képcsarnok és az Iparművészeti Vállalat a pályakezdő művészek számára teremti meg a közönséggel való találkozás fórumát. A törökszentmiklósi Székács Elemér Mezőgazdasági Szakközépiskolában társadalmi összefogással mintegy 280 ezer forintos költséggel gépszínt építenek, melyet • későbbiek során tornateremmé alakítanak át FIATALOKÉ A SZÓ AZ ÚJSZÁSZI SZABADSÁG TSZ-BEüV Amíg « Uz-elnökket az új ifjúsági klubot nézegettük, eszembe ötlött az, amit Fehér Éva, a községi KISZ-tit- kar mondott: „XJjszászon legtöbbet a Szabadság Termelő- szövetkezet tesz az ifjúsági törvény végrehajtásáért DICSÉRET Az ifjúsági parlamenten a szövetkezet párttitkára, a vezetőség nevében elmondott beszámolójában rendre elsorolta: iparszerűvé vált a törzsbaromfi-tenyésztés; a tsz a cukorrépa termesztés gesztorgazdasága és csatlakozott a nádudvari termelési rendszerhez; magas színvonalú a gépesítés; a tavalyi halmozott termelési érték 100 millió forint; az egy 10 órás munkanapra jutó részesedés 70 fillér híján 140 forint. Aztán elhangzott a megállapítás: „Az eredmények létrehozásához, termelőszövetkezetünk egyenletes fejlődéséhez jelentősen hozzájárultak gazdaságunk fiataljai is, amiért a , vezetőség nevében köszönetét mondok’’. Piruló, mosolygó arcok a teremben. Valaki halkan megjegyzi: „kár, hogy a többiek nem lehetnek itt”. De hát tavasz van, a munka nem állhat meg. TOVÁBBKÉPZÉS A fiatalok jól felkészültek a parlamentre, már előre több kérdést írásban benyújtottak a szövetkezet vezetőségéhez. Ezek közül egy: „Miért nincs Eskütétel Az ember életének vannak olyan pillanatai, amelyek örökre feledhetetlenek maradnak. Ilyen pillanatnak /voltak tanúi tegnap délelőtt a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára látogató szülők, hozzátartozók, amikor szeretteik ünnepélyesen letették a katonai esküt. Az eskütételre félsorakozott katonafiatalokat a főiskola parancsnoksága nevében Jászi Brúnó alezredes köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta, hogy a csapat- zászló előtt, parancsnokaik és hozzátartozóik jelenlétében tett katonai eskü minden fogadalom közül kiemelkedik, mert benne a nép ügyének szolgálatára, a haza. a szocializmus védelmére vállalnak örök hűséget. Az esküt tett katonafiatalok nevében Varga B. Miklós honvéd fogadta meg. hogy mindenkor az eskü szellemében élnek és dolgoznak. Minden erejükkel, legjobb tudásukkal azon lesznek, hogy maradéktalanul teljesítsék feladataikat, tovább ápolják a hősi hagyományokat és a város dolgozóival kialakult jó kapcsolatokat. T. Gy. megoldva a szakmai, vagy a magasabb fokú képzés a szövetkezetben?” Kiderült, hogy a kérdező nem fogalmazott pontosan, mert csak az utóbbi 2 esztendőben harmincán vettek részt szakmunkásképzésben, tizenhárom ösztöndíjasa van jelenleg a szövetkezetnek, kilencen mérnöki-, egy fiatal üzemmérnöki továbbképzésen vesz részt. — A lehetőség adott csak használjátok ki — mondja lovász Dániel elnök. — Milyen jó lenne, ha például most négyen-öten jelentkeznétek nehéz tehergépkocsivezető tanfolyamra, most akarunk vásárolni ilyen járműveket. Mi kifizetjük a 9 ezer forint tanfolyanidíjat, megkapjátok az átlag munkabért, csak tanulnotok kell. ÉJÍTÁSOK Egy bordó kardigános fiatalember — Petri János munka- védelmi előadó — nagy lelkesedéssel magyarázza: „Sok a tsz-ben a jó szakmunkás, számtalan újításuk, ésszerűsítésük van, ami elsikkad, észre sem vesszük. Nincs egy olyan ember, aki összefogná ezeket, egy bizottság, amelyik elbírálná. Az sem ártana, ha a vezetőség ösztönözné is az újítani szeretőket.” Megszületik a döntés: a gazdaság vezetősége létrehoz egy újítási bizottságot. Mert: „Van itt sok tehetséges ember — mondják. — Olyan 250 vagonos magtárat építettünk, hogy keresni kell párját. Aztán most a cukorrépa- vetés idejére nem érkeztek meg a John Deerekhez a kombinátorok. A gépészetben dolgozó fiatalok két magyar kombinátort összeszereltek, azt szerelték az amerikai gép után és egy-egy menetben 7,20 méter szélességben vetették a cukorrépát”. LAKÁSÉPÍTÉS Molnár Imréné állattenyésztési brigádvezető — csinos, divatos frizurás, mosolygó arcú fiatalasszony — röviden szólt, de nagyon fontos témáról: „Ne csak a társasházépítéshez adja a tsz a 25 ezer forintos támogatást, hanem a családiház-építéshez is.” „Adhat többet is” — szól közbe egy hang, és kitör a vidám nevetés. De csakhamar komolyra fordul a hangulat, amikor ismét csak a szövetkezet elnöke elmagyarázza a fiataloknak; — TTigyjétek el a község arculata, az életmód, az életforma megváltoztatása is megköveteli, hogy ne csak családi házakat építsetek, hanem társasházakat is. A szövetkezet 60 társasházi lakás megépítését szorgalmazza, ebből tizenkettőbe már be költöztek a lakók,. 12 most épül, tizenkettőre szervezzük az építtetőket. Egy biztos mi az évi 120 ezer forintot lakásépítési támogatásra kiadjuk, sőt szállítással, bontott anyaggal, ingyen telekkel segítjük a családiház építőket is. BÉREZÉS Többen szóvá teszik a bérezést. A kőművesek panaszkodnak, keveset keresnek. Aztán kérdés: van-e egyáltalán perspektívája ennek az ágazatnak? Kiderül, nem a bérezés körül van a baj, inkább a szorgalommal. Nagy Sándor az építési üzem vezetője válaszol a saját „fiainak”. Az órabér 9,50—15.50 között van, erre jött tavaly a 30 százalék nyereség. És még hol van a háztáji, meg az egyéb juttatás? Az elnöknek is van mondanivalója: „Azért az U-alakú útért 40 ezer forint munkabér jár, rajtatok múlik, hogy egy hónap, vagy egy negyedév alatt csináljátok meg. De a múlt hét szombatján is, amikor kintjártam nálatok meg kellett kérdeznem: megkerestétek ezen a héten a kenyérre valót, vagy csak a héjára jut?" A bérezést kifogásoló fiú piros arca, még vörösebb lesz erre. Perspektíva? Nulláról indult a törzsbaromfi ágazat, most évj 12 milliót hoz és 2 év múlva 20 milliót. Az épületeket a brigád csinálta. Építeniök kell üsző-, pecse- bárány nevelőtelepet, kell magtár, üzemi konyha, étkezde. Van elég, csak győzzék. Sok mindenről szó esik a parlamenten. Elhangzik sok okos javaslat, elfogy megszámlálhatatlan mennyiségű Pepsi-cola. Közös dolgaikat beszélték meg — bizonyára nagy haszonnak Varga Viktória Jelképnek is felfogható: Szendreiné, az Alumínium- gyár helyi üzeme szb-titká- rának asztalán jókora földgömb áll. Csodálkozó tekintetemre megjegyzi: — A másik a pártirodában található. Helyhiány miatt általában ezen a két helyen tartjuk az
