Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-13 / 86. szám

MÉM' Mha ToTS» opnUs Tel. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A megyei pártbizottság megtárgyalta Szilárd alapokra — magas szín vonalon Beruházási helyzetkép a megyéről Újabb vállalások a XI. kongresszus tiszteletére A szocialista munkabrigá­dok kezdeményező készségé­nek és összefogásának erejét tanúsította tegnap a XI. párt- kongresszusnak és a felsza­badulás 30. évfordulója tisz­teletére tett két újabb válla­lati felajánlás is. A Kossuth Nyomda szocia­lista brigádvezetőinek tegna­pi tanácskozásán a párt mű­velődési politikájának meg­valósításához, a szocialista kultúra széleskörű terjeszté­séhez, megismertetéséhez nyújtható erőfeszítésekről, felajánlásokról tárgyaltak. A párt politikája iránti egyet­értésük jutott kifejezésre ab­ban a munkafelajánlásban, amely szerint a marxista-leninista el­méleti munkák és egyéb politikai kiadványok nyomdai átfutási idejét 30 százalékkal csökken­tik, s így általában a szokásosnál két hónappal hamarabb ke­rülnek e könyvek az olvasók kezébe. A „Szocialista munka műhelye” címmel 11-szer ki­tüntetett könyvkötészet szo­cialista brigádjai és dolgozói az üzemszervezés fejlesztésé­vel, s újabb gépek felállítá­sának meggyorsításával a ha­vonta bekötött könyvek pél­dányszámát tíz százalékkal, összesen félmillióra növelik. A nyomda gazdasági és mű­szaki vezetői pedig a DH-munkarendszer fel­tételeinek mintegy fél év­vel korábbi megteremté­sével, a fejlesztési beru­házások meggyorsításá­val járulnak hozzá a munkabrigádok felajánlá­sainak megalapozásához. A távközlési kutató intézet­ben a híradástechnikai ipar gyártmányfejlesztését, a ter­mék-struktúra korszerűsíté­sét segítő munkafelajánlás volt a szocialista brigádveze­tők tanácskozásának közpon­ti témája. Az idén ugyanis mintegy 20 százalékkal növe­kedett az iparág üzeme5 tői kapott fejlesztési megbízások volumene, s így csak a szocialista brigá­dok társadalmi összefo­gásával, tervükön felüli munkákkal teljesíthetik ebben az évben ezeket a feladatokat Segítséget nyújtanak az intézet szo­cialista brigádjai az ipar­ág exportjához is. Harminc szocialista brigád fogott össze, hogy több hó­nappal csökkentse a Szovjet­unió és India mikrohullámú láncához szükséges rádió­elektronikai berendezések és automatikák gyártási idejét. A többlet-munkafelajánlá- sok értéke meghaladja a tíz­millió forintot. Jelentős eredményeket hozott a mozgalom t Újítók és feltalálók országos tanácskozása Az Országos Találmányi Hi­vatal, a SZOT és a KISZ Központi Bizottsága tegnap az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában rendezte meg az újítók és feltalálók IV. országos tanácskozását. Az országos tanácskozáson részt vett az ágazati újító­konferenciák 450 küldötte, s jelen volt mintegy 200 meg­hívott vendég. A tanácskozá­son részt vett Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Tí­már Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára és dr. Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke is. Az újító és feltaláló moz­galom fejlődéséről, helyzeté­ről és a tenni vaiórkól előze­tesen kiadott írásos beszámo­lóhoz Tasnádi Emil, az Or­szágos Találmányi Hivatal el­nöke fűzött szóbeli kiegészí­tést. A beszámoló rámutatott; hogy az elmúlt 25 évben igen jelentős eredményeket ho­zott az újító-feltaláló mozga­lom. Legnagyobb sikerrel ér­tékesíthető gépeink, beren­dezéseink, vegyipari—gyógy­szeripari és könnyűipari ter­mékeink jelentős része ép­pen a találmányok és újítá­sok alkalmazásával vált ver­senyképessé. 1968 óta szám­szerűen csökkent ugyan az újítások és találmányok szá­ma, értékük azonban növeke­dett. Ugyanakkor negatív jelen­ségek is tapasztalhatók, ame­lyeken változtam kell. Leg­kedvezőtlenebb az a jelenség, hogy az újító-feltaláló moz­galomban kevesen vesznek részt, gyengült a mozgalom tömeges jellege. Beszédének további részében kiemelte: Amikor a munkás, vagy bár­mely más dolgozó újítást dol­goz ki, annak bevezetését ja­vasolja', az egyben azt is je­lenti, foglalkoztatják őt a vállalat, sőt az ország felada­tai, gondjai, tehát az, hogy az újító, a feltaláló nem közöm­bös ember, részt kér a közös­ség gondjaiból, segíteni akar. Ezután Herczeg Károly, a SZOT titkára tartott korrefe­rátumot. Mint mondotta, az újítások műszaki színvonala, gazdasági hatása az elmúlt években lényegesen emelke­dett, a mozgalom tömegereje azonban ugyanebben az idő­ben csökkent. A munkások gyakran magukra ma­radnak ötleteikkel, újí­tási elgondolásaikkal ezért a gazdasági-műszaki ve­zetésnek, valamint a szak­szervezeti és KlSZ-szervek- nek rendszeresebben és szer­vezettebben kell segítséget adiuk a munkások számára újítási javaslataik formába öntéséhez és megvalósításá­hoz. Herczeg Károly korreferá­tuma után megkezdődött a vita. Felszólalt dr. Tímár Má­tyás, a Minisztertanács el­nökhelyettese is. A miniszterelnök-helyettes a párt Központi Bizottsága és a kormány nevében üdvö­zölte a tanácskozás részve­vőit, majd a többi között a következőket mondotta: — Az újítások díjazása és az ezek révén elért gazdasá­gi eredmény közötti kapcso­latot a jövőben sem kíván­juk megszüntetni. — mondot­ta. — Ügy gondolom, hogy a szabályozó rendszer tovább­fejlesztése, ezen belül a nye­reségadózás szabályainak várható módosulása kedve­zőbb helyzetet fog teremte­ni az újítások díjazásának forrása szempontjából is. Illetékes szervek különféle variánsokat vizsgálnak, ezekből fogják a legmegfele­lőbbet kiválasztani. 1 — A kormány a pénzügy­miniszter és a munkaügyi miniszter feladatává tette, a szabályozó rendszer fejlesz­tése során legyenek figyelem­mel arra, hogy a vállalatok­nak megfelelő lehetőségük le­gyen munkavédelmi, egész­ségvédelmi és a munkakörül­mények javítását célzó újí­tások szerzőinek anyagi el­ismerésére, továbbá azokra az újításokra, amelyek az állami beruházások jóvá ha­gyott előirányzataival szem­ben eredményeznek megtaka­rítást. A tanácskozáson felszólalók többsége arról tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, hogy vállalatuknál milyen intézke­déseket tettek vagy tervez­nek az Kújítók-feltalálók moz­galmának fellendítésére. A felszólalásokat, javasla­tokat Tasnádi Emil, az Or­szágos Találmányi Hivatal el­nöke foglalta össze. Főcze Lajos, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára zárszavában hangsúlyozta: &z újítók-feltalálók vállalat? ágazati és országos tanácsko­zásának tapasztalatai jól hasznosíthatják majd az újí- tókat-feltalálókat érintő jog­szabályok továbbfejlesztésé­ben. A MEZŐGÉP kisújszállási gyáregysége elnyerte a szocialista címet Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága április 2-i ülé­sén többek között a megye IV. ötéves tervi beruházásainak helyzetéről, kiemelten a lakásépítésről, a lakáselosztás elveiről és a további tennivalókról tárgyalt. Az erről szóló előterjesztést, — melyet dr. Hegedűs Lajos, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja a megyei tanács elnöke ismer­tetett — rövidítve az alábbiakban közöljük. 20 milliárdos beruházás A szocializmus építésében döntő fontosságú a beruhá­zási tevékenység. A Politi­kai Bizottság 1971. júniusi határozata óta a beruházási piac helyzetét a megye párt- és állami vezetése folyama­tosan figyelemmel kísérte. Megyei párt- és tanácsi ha­tározatok alapján intézkedé­sek történtek az egyensúlyi helyzet megteremtésére, a hibák orvoslására, a beru­házási munka javítására. Megyénkben a beruházási tevékenység megélénkült. A beruházások értéke 1970-ben 3,77 milliárd, 1971- ben 4,2 milliárd forint; volt Szolnok megyében. Abban az évben a szigorító intéz­kedések hatására a növeke­dés megállt, azonban az 1973. évi munka alapján az idén erőteljes — jövőre to­vábbi szerény emelkedés várható. Például a tanácsi teljesített tényleges beruhá­zások értéke már 1973-ban meghaladta az 1971. évi ki­magaslónak számító értéket, az 564 millió forintot, vaav- is 580 millió forint érték­ben valósult meg, 1974-ben pedig 620—630 milliós tény­leges teljesítés várható. Cél­kitűzésünk, hogy a megyé­ben — az eredeti 15 milliárd helyett — mintegy 18—20 milliárd forint értékű be­ruházás valósuljon meg. Ezen belül az összes taná­csi beruházás 2,7—3 milliárd forint körül legyen. Az előző évek tanulságai alapján most a következők­re kell különösen nagy fi­gyelmet fordítani: döntések meghozatalára és részkérdé­sek megoldására ott kerül­jön sor. ahol arra a hatás­kör és a lehetőség is adott Kellő következetességgel folytatódjék és megfelelő idő álljon rendelkezésre a beruházások gondos előké­szítésére és kivitelezésére. Magas színvonalon, a társa­dalmi és vállalati érdekek összehangolásával valósuljon meg az együttműködés és az építőipari kapacitások kooperációja. Az új felada­tok megvalósítása mellett kellő fievelmet kell fordí­tani a IV. ötéves terv ere­deti fejlesztési célkitűzései­nek megvalósítására, a be­ruházási „végtermék” minő­ségére. üzemképességér°. használhatóságára és haté­konyságára. E területen munkánkat tovább kell fej­leszteni és nagyobb fegyel­met megvalósítani. Ágazati eredmények, feladatok A törökszentmiklósi MEZŐ­GÉP Vállalatnál elevenen él a munkaverseny szelleme. Négy év óta öt üzem neve­zett be a Szocialista Munka Gyáregysége cím elnyeré­séért. folytatott versengésbe. A vállalat versenybizottsága minden esztendőben az első negyedév végén értékeli a vetélkedőt. A kisújszállásiak múlt évi 82 milliós tervüket 100.6 százalékra teljesítették. Nyereségük csaknem 18 mil­lió f->H"tnt t°tt ki, ami 17 százalékkal több az elő­irányzottnál. — A verseny eredményének ünnepélyes kihirdetésére, a jutalmak átadására tegnap 15 órakor Irortiit sor a kisújszállási Városi Tanács dísztermében. Az ünnepségért jelen volt Barna Károly, az MSZMP vó,-,oj Vii7“ttságának első titkára és üiah Lajos, a kis­újszállási tanács elnökhe­lyettese. A párt, a tanács és a társadalmi szervek képvi­seletében megjelenteket Be- kényi István, a mezőgazda- sági vállalat igazgatóhelyet­tes főmérnöke köszöntötte, majd rövid értékelésében alá­húzta, hogy a jó eredmények a jól végzett közös munka gyümölcsei. A gyáregység kollektívá­jának 80 százaléka szocialis­ta brigád tagja. Jelenleg 13 brigád dolgozik az üzemben, s közülük tizenegy aranyér­mes, kettő pedig okleveles brigád. A kisújszállásiak már az elmúlt évben is el­nyerték a Szocialista Munka Gyáregysége címet, s az idén sem adták alább. A versenybizottság úgy dön­tött, hogy most is őket illeti a kitüntető cím. Százhetven­kilenc dolgozó kapta meg az aranykoszorús jelvényt és a dolgozók tíz százaléka vette át az öt-, tíz, tizenöt éves törzsgárdatagsággal já­ró .jelvényt. Ezt követően okleveleket és jutalmakat adtak át. A bensőséges ün­nepség után Ponyokai Bá­lint, a gyáregység igazgatója üzemlátogatásra hívta meg a vendégeket, majd közös vacsorán vettek részt a dol­gozók. I Ugyancsak kitüntették áz üzem négy részlegét is, a hopdókészítőket, az eszter- gálvosokát. a kerítésgyártó­kat es a hangár-részleget. Az oklevelek átadása után az üzem igazgatója 280 dol­gozó között 180 ezer forintot osztott ki. Hatan elnyertek a Kiváló Dolgozó kitünte­tést is. Gonddal kell készülni az V. ötéves tervre, amelyről már annyit tudunk, hogy az alapvető célok változat­lansága mellett valamennyi területen a rekonstrukciós jellegű és az iparszerkezetet javító beruházások arányá­nak növekedésével számol­hatunk. Nagy figyelmet aka­runk fordítani a mezőgaz­dasági termékek feldolgozá­sát, a raktárkapacitások növelését segítő beruházá­sokra, az építések csökken­tésével vagy szintentartásá- val, a gépi beruházások nö­velésével. Az előterjesztés ezután ágazatonként értékelte a be­ruházási tevékenységet. Is­mertette többek között, hogy 1971-tői 1975 végéig mint­egy 5—5,5—6 milliárd forint értékű beruházás valósul meg az iparban. Többségé­ben a nehéziparban, majd sorrendben az élelmiszer­iparban és a könnyűiparban. A tavalyi év végéig 10 ki­emelten fontos létesítményt helyeztünk üzembe. A mint­egy 10 ezer ipari munkahely kialakítását szolgáló beru­házásaink még az extenzív fejlesztést tükrözik. Várha­tóan ez a tervidőszak utolsó éveitől megváltozik és át­vált egy hosszabb távon ki­teljesedő intenzív fejlesztési szakaszra. Felhívta a figyel­met arra, hogy az ipari ka­pacitások létrehozása mel­lett fontos mind az egész lakosságot, mind az üzemen belül dolgozókat érintő inf­Szolnok megye IV. öt­éves lakásépítési terve 15 ezer családi otthon megva­lósítása. Ezt az előirányza­tot előreláthatólag mintegy 3800-zal túlteljesítjük. A tervezettnél kétezerrel több társasház és mintegy ezer­nyolcszázzal több családi ház épül fel. Ezen belül Szolnokon 1799 tanácsi, 674 tanácsi értékesítésű. 600 egyéb állami. 2100 társas­lakás és 600 családi ház lé­tesül, rastrukturális beruházások megvalósítása. A mező-, erdő- és vízgaz­dálkodás beruházásai együt­tesen elérik öt év alatt a 8—8,5 milliárd forintot. Eb­ben az ágazatban a terme­lés feltételeinek korszerűsí­tését szolgáló beruházások kerültek előtérbe. Kiemelke­dő jelentőségű a vízgazdál­kodás — ekészült a kiskörei vízlépcső öntözőrendszerei­nek első üteme, a próba- üzemelés 1973. II. negyed­évében megkezdődött —■, az öntözésfejlesztés — a terv­időszakban megvalósítandó 5 öntözőfürt hatóterülete 8977 hektár —, a gépesítés — 1970-ben a tsz-beruházások- nak 31, 1973-ban 51 száza­léka gépek beszerzése volt — és az állattenyésztés fej­lesztési programjainak vég­rehajtása. A közlekedésben és hír­közlésben a beruházás ér­téke várhatóan eléri a 2,6— 3 milliárd forintot. A keres­kedelmi szervek a IV. öt­éves tervre összesen 56 ezer négyzetméter hálózatbővítést terveztek, amelynek megva­lósításához mintegy 350 mil­lió forintra van szükség. A helyi és a központi anyagi eiűforrások körülbelül 270 millióra becsülhetők, a töb­bi pénzt hitelből keli fedez­ni. Ebben az ágazatban 1971 —73 között 24 ezer 688 négyzetméter alapterület ké­szült el, az üzlethálózat fej­lesztésében gyorsabb fejlő­dés ezidőtől várható. Az állami erőforrásokból épülő lakások száma a ter­vezetthez képest — főként Szolnokon — csökken. En­nek okai: az építőipari és anyagipari árváltozások (ezt nem ellensúlyozza az 5,5 százalékos hatósági árkiegé­szítés. a technológiai válto­zások) polygon panell he­lyett házgyári panel kerül felhasználásra), az alapozási többletköltségek, a terület­előkészítés költségeinek nö­vekedései. Az előterjesztés ezután a lakáselosztás rendszerének értékelésével foglalkozott. Megállapította, hogy a ta­nácsok a lakásproblémák megoldására vonatkozó dön­téseiket a helyi viszonyok, lehetőségek, a lakásigények mérlegelésével hozzák meg. A tervszerű, igazságos la­káselosztást több jogszabály is szavatolja. Szolnok megyében a nyil­vántartott lakásigény száma 7—8 ezer, ebből Szolnokon mintegy ötezer. Az igényék kielégítését befolyásolják a szanálással, az ipartelepítés­sel. az egyéb fejlesztéssel kapcsolatos lakásigények. Az a tapasztalat, hogy azoknak a lakásigényét, akik tanácsi bérlakásra jogosultak — jö­vedelmi, vagyoni helyzetük alapján — nehéz kielégíte­ni. A megyében kétezer a tanácsi bérlakást igénylők száma. A fiatal házasok, pá­lyakezdő fiatalok lakásgond­jainak enyhítésére a taná­csok fokozott figyelmet for­dítanak. A sokgyermekes családok lakásigényét ki­emelten kezelik. A megyei pártbizottság szükségesnek tartja a helyi tanácsok lakáselosztó ren­delkezéseinek olyan módo­sítását, amely szerint a nagycsaládosok (3 vagy több- gyermekesek) kérelmét elő­re sorolják; a lakásépítési koncepciókban pedig helyet biztosítsanak olyan megol­dásoknak, ahol a kisebb jö­vedelmű nagycsaládosok igényei és anyagi lehetősé­gei. a lakások méretei és felszereltsége tekintetében figyelembe vehetők. A me­gyei pártbizottság — éppen .a súlyos ■ szanálási arány és a tiszta lakásszaporulat nö­velése érdekében — megerő­sítette Szolnok párt- és ál­lami vezetőinek azt az el­határozását, hogy a 6 ezer lakást magában foglaló kis- gyepl lakótelep építését mi­előbb meg kell kezdeni. A párt- elienőrzésről Az előterjesztés a beruhá­zások helyzetének áttekin­tése után összefoglalta a főbb tennivalókat. Hangsú­lyozta: a beruházási tevé­kenységben az egységes szemlélet, a tervszerűség, a következetes, szakszerű irá­nyítás fontos feltétele a cé­lok megvalósításának. Né­hány kiragadott példa a leg­fontosabb tennivalók közül: figyelmet kell fordítani a beruházások hatékonyságá­nak ellenőrzésére; az üze­mi létesítmények építése mellett valósuljanak meg az infrastruktúrát szolgáló be­ruházások; a lakásépítések­kel együtt készüljenek el a kapcsolódó létesítmények; minden j^zerv fordítson gon­dot a kulturált környezet ki­alakítására; a megvei ta­nács a fennálló feszültségek miatt a tervszerűtlen, túlzó igényeknek nem fog eleget tenni, a tervszerűtlenül gaz­dálkodó helyi tanácsoknak nem nyújthat segítséget; megkülönböztetett figyelem szükséges a megyeszékhely kiemelt íejtesztesere; szor­galmazni kell a gyermekin­tézmények építését és a köz­műves ellátás további javí­tását; fokozni kell a fej­lesztési tervek megvalósítá­sának pártellenőrzését. A fentiek alapján is érzé­kelhető hogy az a gazdaság- politika. amelyet megyénk ben is folytatunk ember centrikus, a szocializmus alaptörvényével és építésé­vel összhangban van. Ennek egy fontos része a beruhá­zási politika. A beruházási tevékenvs°gben a helyi ér­dekek túlzó érvényesítése; helyett ezeknek az elvek­nek, a népgazdaság teher­bíró képességének figyelem­be vétele mindenkor köve­telmény. Kevesebb állami lakás épül

Next

/
Oldalképek
Tartalom