Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-10 / 58. szám

1974. március 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Holnaotól lezárják a szolnoki szakaszt Meggyorsul a 4-es mnút korszerűsítése A 4-es főközlekedési út­vonal szolnoki átkelő szaka­szának József Attila úti re­konstrukciója következtében néhány hónappal ezelőtt a megyeszékhelyen forgalom- elterelésre került sor. A kor­szerűsítési munkálatok előre­haladása folytán holnaptól ismét módosul a forgalmi rend. A KPM Szolnok me­gyei Igazgatósága, a KPM közúti főosztályának engedé­lye alapján március 11-től október 31-ig a 4-es főút belvárosi szakaszát a közúti forgalom elől teljesen el­zárja. A rekonstrukcióval kap­csolatos s az ezzel összefüg­gő, a lakosságot érintő kér­désekre Bundies Zoltán, a KPM Szolnok megyei Igaz­gatóság műszaki osztályának vezetője adott felvilágosítást. — A 4-es műút szolnoki átkelő szakaszát a tervek szerint korábban öt ütem­ben kívánták felújítani. Miért vált szükségessé, hogy gyakorlatilag két ütemben végezzék el a műút korszerűsítését ? — Az említett eredeti öt­szakaszos terv alapján az át­kelő szakasz 1975 év végére készült volna el. Az UVA- TERV által készített új gépi tervek azonban ezt az időt 1974 végére csökkentették le. Ez azt jelenti, hogy az út­szakaszokat nem egymás után. hanem egyidőben ké­szítik el. Így vált szükségessé a József Attila út után a Beloiannisz és a Kossuth La­jos út lezárása a tervező iro­dáig. — A Szolnokon átmenő és ti helyi, belső közlekedés nagyrészt a főúttá épült. Ennek lezárása várhatóan milyen problémát jelent majd a lakosság számé — Elsősorban az autóbusz- járatok útvonalának ismételt megváltozását említeném. Amíg meg nem ismerik majd, és hozzá nem szoknak az új terelőutakhoz. es az új megállóikhoz, némi zavarra lehet számítani. Ami a sze­mélygépkocsikat, teherautó­kat és tranzit járatokat illeti, ezek útvonala a korábbi te­relő és ajánlott útvonalhoz viszonyítva lényegesen nem változik. Itt viszont a szű- kebb úttesten való közleke­dés okozhat különösen a csúcsforgalom idején, torló­dást. A gyalogosok forgalmi rendje változatlan marad. — Az átkelőszakasz újjá­építése a 4-es főút megyei rekonstrukciójának csak egy része. Milyen felada­tokat kell megoldani a me­gyében a műút újjáépítése során? ■— Mi, szolnokiak hajla­mosak vagyunk azt hinni, hogy a főút elkészítése csak a városkép, a városközpont kialakításához tartozik. Igaz, hogy ezt a funkciót is betölti majd. de ennél többet is. A 4-es főút nemzetközi jelen­tősége közismert. Mintegy 85 km-es szakasza érinti a megye területét. A korszerű­sítés legnehezebb három sza­kasza a szolnoki, a kende- resi és a kisújszállási átkelő szakasz kiépítése még hátra van. A szolnokival egyidő­ben kezdődik a jövő héten a Kenderest is érintő 8 km hosszú útvonal építése. — A készülődések azt mu­tatják, hogy a megyében fokozott ütemben végzik a rekonstrukciót. Mi indo­kolja ezt a feszített mun­katempót? — A népgazdasági érdeke­ket szolgáló nemzetközi út­vonalak korszerűsítését, a közlekedés gyorsabbá, bizton­ságosabbá tételét a kormány feladatul tűzte ki. Az ország egy számjeggyel jelölt, tehát fő közlekedési útvonalainak felújítása sorra megtörtént. Ezekhez viszonyítva a 4-es műút korszerűsítése lema­radt. A lemaradás pótlása, mely a város, a megye s az ország közös célja, sürgeti a munkák fokozott ütemben való végzését s mielőbbi be­fejezését. Hogyan alakul a forgalom rendjeí Március 11-én, tehát holnap új forgalmi rend lép életbe a megyeszékhely területén. A városközpontban sorra- körülő út és aluljáró épí­tési munkálatai következté­ben a hétfőn életbe lépő új forgalmi rend szerint a 4-es fő közlekedési útvonal szol­noki átkelő szakaszát a Baj- csy-Zsilinszky úttól a terve­ző irodáig, a megyei rendőr­főkapitányság közlekedési osztálya és a KPM Szolnok megyei Igazgatósága az épít­kezés ideje alatt, előre lát­hatóan október 31-ig elzár­ja a közúti forgalom elől. Terelőutak A 4-es számú fő közleke­dési útvonal személy-, teher- és tranzitjáratainak forgalmi elterelésére két lehetőség nyílik. Egyrészt a KPM köz­úti főosztálya által jóváha­gyott, a már korábban hasz­nált terelő-útvonal: Buda­pest irányából: Barátság-híd, Bajcsy-Zsilinszky út—József Attila út—Mártírok útja— Költői Anna űt—Ságvári körút (jobbra kis ívben)— Ady Endre űt—Arany János út — (balra nagy ívben) Kossuth Lajos úton kapcso­lódik vissza a 4-es műútra. Másrészt a megyei rendőr- főkapitányság által engedé­lyezett és javasolt útvonal: 4-es műút—Landler1 Jenő út —Thököly űt—November 7. felüljáró—Ady Endre út— Arany János út—4-es műút Mindkét terelőutat igény­be lehet venni. A forgalom elterelésének második variá­ciója főleg a teher-, tranzit- jarat forgalmának lebonyolí­tására alkalmas, az első igénybevétele a helyi városi forgalomban résztvevők szá­mára indokoltabb. Debrecen felől a terelő­útvonal a következő: Szabad­ság tér—Dózsa György út— Ady Endre út—Thököly út —November 7. felüljáró— Landler Jenő út—4-es műút. A városi forgalomban a Ságvári körúton végig lehet közlekedni. A városközpont­ban levő jelzőlámpa megszű­nik, helyette a Ságvári kör­Szolgált 46 évig Tegnap termelési tanácskozás volt a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságon. E tanácskozáson búcsúztak el a mun­katársak. a barátok, az igazgatóság vezetői Nemes Ger- zsontól. A szolnokiaknak, a megye lakóinak nem kell bemu­tatni őt. Életéből negyvenhat esztendőt töltött vízügyi szol­gálatban. A felszabadulás óra Szolnokon él, Szolnokért, a megyéért dolgozik. Negyvenhat év hosszú idő. Május 18-án lép hivatalosan a nyugdíjasok sorába. Megkérdeztük, hány éves. hiszen sok a szolgálat, majdnem fél évszázad. Nem nyilatkozott. — Hogyisne, hogy ne álljanak velem szóba a lányok — mondta tréfásan. Háromszoros Kiváló Dolgozója a vízgazdálkodásnak, négyszer kapta meg az Árvízvédelemért emlékérmet. Sok társadalmi munkáját ismerte el kitüntetéssel a megye. Pro urbe-díjjal a város. Munkaérdemrend. Szocialista munkáért kitüntetés. Felszabadulási és Kiskörei Emlékérem — mind a gazdag életútról a szorgos munkáról vall. Tegnap míves aranygyűrűt kapott. Sokáig hordja, erő­ben, egészségben! út és az Ady Endre út ke­reszteződésében rendőrök irányítják majd a forgalmat. Íuíóbusz járatok A lezárt Kossuth és Be­loiannisz utakat érintő autó- buszjáratok irányvonala szin­tén megváltozik a rendelke­zésre álló, már jelzett terelő útra tevődik át. Így elsősor­ban a Beloiannisz úttal pár­huzamos Ady Endre út sze­repe növekszik a tömegköz­lekedésben. Az érintett autóbuszjára­tok útvonala az alábbiak sze­rint módosul: a Tisza-híd felől érkező autóbuszok út­vonala: (a Szabadság téri megálló megszűnésével) Dó­zsa György út—Adv Endre út—Thököly út (az Eötvös térig) innen az állomásra közlekedő járművek az ál­lomás felé. a déli és nyugati ipartelep felé közlekedő jár­művek az Úttörő útra ka­nyarodnak. majd követik a korábbi útvonal irányvona­lát. A Vosztok útról induló s az állomásra, illetve az iparte­lepek irányába közlekedő autóbuszok a Ságvári útról (jobbra kis ívben) az Ady Endre útra kanyarodnak, és az előbb említett útvonalat követik. A KPM Szolnok megyei Igazgatósága további dönté­sig engedélyezte, hogy az Úttörő és Petőfi, úton közle­kedő autóbuszok. — de csak azok! — átmenetileg a Be­loiannisz úton áthajthassa­nak. Visszafelé a déli és nyu­gati ipartelepről a Petőfi út után (balra nagy ívben) Be­loiannisz út (Eötvös térig)—■ Thököly űt, Ady Endre út— Ságvárj úton a Vosztok út­ra, illetve az Arany János úton a hid felé. Új megállókat létesítenek: a Dózsa György úton a Kos­suth út-torkolatnál, az Ady Endre úton a vásárcsarnok­nál és a 109. sz. ház előtt, az út mindkét oldalán, vala­mint az Arany János úton a Kossuth Lajos úti torko­latnál. A vásárcsarnoki meg­állóban a helyközi járatok is megállnak. A forgalom elterelésével buszjáratok megváltozásával, illetőleg a megállóhelyek át­helyezésével ismét szokatlan helyzet elé került a város lakossága. A tömegközleke­dést irányító szervek, vala­mint a közlekedésrendészet a lakosság és a közúti for­galomban résztvevők türel­mét, fokozott figyelmét kéri. Sz. Gy. Rügyfakadás után Az első rügyekről már lát­szik, milyen termést ígér a fa. De addig még fagy is le­het, nehéz köd is: terem, ami marad. Pedig a fák mindig az erejüket akarják adni Szép rügyfakadás volt Kar­cagon 1945 tavaszán. A ka­rók hamar a táblák szélére kerültek. Rajtuk egy-egy név. tintaceruzával. A Völgységet, a zalai dom­bokat, a kékfrankos venyigé­it ekkor még fekete csizmák taposták. A kunok földje fe­lett már tiszta volt az ég. Nagy Mihály ötholdas gaz­da taligán tolta ki újdonsült szerelméhez az ásót. Vihette volna a vállán is, ahogy illik, de hozzánőtt a talicskához. Csak a földje végén kapott észbe: minek ide ez a szer­szám? Mit kezd vele? Nézte, nézte a földjét... és nekiállt ásóval. Két hétig marcingol- ta a nehéz sziket. Fogyott az öröme, ahogy az ereje. Itt ez a szép tábla, de mit kezd ve­le? Két héttel később, március végén, tizennyolc család ősz- szecsapott 350 holdat. Bihari János állt az élükre. Semmi­jük se volt, még működési engedélyük se. Ez lett a ké­sőbbi Szabadság Tsz. A „Táncsicsba”, 1949-ben, hetvenen álltak be. Köztük M. Tóth József, Pavluska Iván, Bemáth Imre. A tegnapok belenyúlnak a mába. A jogutód a Május 1. Tsz százmilliós gazdaság. — Hitték volna, akkor... ? — Hittük. Úgy okoskod­tunk: ha csináljuk, „kiegye­nesedik”. Egyszer csak jobb lesz nekünk is. Gondoltuk. Fel emberöltő kellett hoz­zá, de „kiegyenesedett” az élet a karcagi szegénynépnek is. A Május 1-ben az egy tag­ra eső, a közösből származó jövedelem 34.150 forint, — olvasom a zárszámadó köz­gyűlés elnöki beszámolójá- bóL — Hányán érték ezt meg az alapítók közül? — Fele se. Rég elment az első elnökünk, Pavluska Iván is. Dehát nem csak ezt a küszködést mondom: már előtte elnyikorogta java éle­tünket a taliga. Az egykori inaszakadtak- nak tízezer holdjuk van. A kubikos szerszámokat a mú­zeum őrzi. Lassacskán a kapa is odakerült. A négyszázhetven dolgozó tagból háromszáztizenötnek van valamilyen szakmai ké­pesítése. Szilvi, Évi, Zsolti A tiszafüredi hármas ikrek Már az udvaron hallom a gyermeksírást. — Jöjjön beljebb — invi­tál szívélyesen a frissen ne- pucolt kis házba a takaros asszony. Míg köténye sarká­ba törli kezét, a kendő alá igazgatja a rakoncátlan haj- fii rtöket. mentegetőzik. ~— Nincs itt csend egy percig sem. Valameyik kis csibész mindig kiabál. Biztosan me­gint a Zsolti. Ö a legélén­kebb. a legrosszabb. A lá­nyok sokkal csendesebbek. Csupa melegség a hangja. —- Mi van, te kis bitang? A gyerekágy fölé hajol és karjába veszi a parányi .cék szemű csecsemőt. Csititgat- ja. cumiját a tiszavárkonyi nagymamától kapott méz^s- csooorba mártia. és Zsoltiba már meg is békéi a világgal. A szoba sarkában egvmás mellett három kis rácsos áev. Három megszólalásig hasonló Jakab portp—ő'rel: Szilvivel. Zsoltival é« Évi­vel. ők a tiszafüredi hármas ikrek. Tavaly június 15-én születtek. — Először Szilvi, másfél óra múlva Zsolti “gy kilő nyolcvan dekával, és jóval utánuk került elő s harmadik bébi, makkegész­ségesen és két kilósán. — Harmincnégy évesen hoztam világra az ikreket. — Egy kicsit megviselt, de túl vagyok rajta. A. fájdalmakat már rég elfeledtem, csak a derekam... De lehet, hogy nem is a szüléstől, hanem az állandó mosástól, hajlon- gástól készült ki. Három csecsemőt tisztán tartani, — minden nap tisztát adni rá­juk. Navonta húsz pelenka kell nekik. A végszóra a sarokban felsír az egyik baba. Eszter asszony máris pattan, és né­hány perc múlva Évi már ott rúgkapál meztelenül — dundi kis lábaival. Hintőpor, tiszta pelenka, s nincs sem­mi baj. Kekszet kap a ke­zébe és békésen majszoi- gatja. — Csak. nőne már a fo­guk! Képzehe. még egyik­nek sincs. Hiába adom ne­kik a vHan',rdvs főzeléke­ket, gyümölcsöket — ma­gvarázza aggódva. — Jó len­ne, ha vitamin injekciót kapnának, dehát sok a dol­ga a körzeti védőnőnek és ritkán vezet hozzánk az út* Tíz évvel ezelőtt 22 mázsa búzát adott egy hektár, ta­valy majd 38 mázsát. Kukori­cából 1964-ben — májusi morzsoltban számolva — 18 mázsa termett, legutóbb pe­dig 67 mázsa. Leírni könnyű, de eljutni eddig! Amíg a mit kapunk a tsz-től jelentés tartalma le­maradt az emberekről, ahogy szikvirág a földjeikről... Amíg a mit adunk és a mit kapunk érzete egyensúlyba került a gondolkodásukban... Fábián Márton elnök se láthatta még ilyen szépnek a karcagi földet, amikor 11 év­vel ezelőtt vállára vette a gondokat: — Volt egy nagy határ, úgy félálomban szunyókált, az idő meg rohant fölötte. Szét­szórt gazdaságok, rossz épü­letek. elmocsarasodott ezer holdak. — hát ennyi volt. A tsz-nél akkortájt mindössze egy szakember dolgozott. Visszahúzott még olykor a múlt is, — már akinél, — jobbara csak a régi közéopa- rasztoknál. Minden eshető- leges. bizonvta’an volt, elég rossz hangulattal... — A bizonytalanság meg a bizalmatlanság édestestvérek. — így volt... A tagok töb­bet nézték a más ..kertiét”, mint amennvit a saiátiukkal foglalkoztak. Némelyekben még ekkor is az élt — tiszte­let a kivételnek — hogy mi­nél kevesebb munkával mi­nél többet kapjanak. Elég gyengén ment, bizony ... — Amikor jobbra fordul az idő, felenged a föld hidege. — Kiengedett... de sok gonddal, bajjal járt. Kínlód­tunk a minden napokkal, közben meg távlatokban kel­lett gondolkodnunk, hogy mielőbb megteremthessük a korszerű nagyüzemi gazdál­kodás feltételeit. Alkalmassá kellett tenni a tagságot a technika alkalmazására, javí­tanunk kellett a földjeink mi­nőségét. meg kellett terem­teni az öntözés nagyüzemi feltételeit. Szöcske-legelők. így is em­legették valaha a kunszike­ket, amelyeken a birka is ne­hezen élt meg. Most 460 hek­táron termeszt ezeken rizsi a Május 1. Tsz. Ha a hagyo­mányos növénykultúrákhoz viszonyítunk, a rizs új kalá­szos a karcagi őspusztákon. Mindössze harmic-harmincöt év múltja van, korszerű ter­mesztésének meg alig annyi mint egy kisiskolásnak. — Benne van a rizstel epek­ben vagy ötven milliónk, de ez semmi ahhoz képest, ami pénzzel mérhetetlen: az em­berek lelkiismeretes munká­ja. Ez többet ér minden ne­mesfémnél. Az alapítók két bivalya biztosan valamelyik rizses gazdaságból maradt a tsz-re. Az embernek is bivaly erő kellett, hogy elvethesse, le­arassa a rizst. Néhány éve már nem érin­ti kéz se a magot, se a «ér­mést — Nagyobb területen is tudnánk rizst termeszteni, — készen is állunk erre — ha volna vizünk. Másodpercen­ként 1400 liter vízre van szükségünk, ' hogy optimális mértékben öntözhessük föld- i inket, sajnos maximum 1160 liter vizet kapunk fő­idényben is. ~ A magyar irodalomban sűrűn előforduló mondatt „...a kemény kunkopo­nyák’'. Mit szólnak a tudomá­nyos gazdálkodáshoz...? — A Karcag-kömyéki em­berben a történelme során így rögződött: százszor meg­gondolni. mit csinálok. Tói is teszik, mert mostmár tuda­tukba vésődötten vallják, hogv értelmesen élni, csak értelmes munka után lehet. Tovább forr a világ Kar­cagon. Minden kis ág újabb és újabb rügyeket fakaszt. Évente 10 ezer sertést akar- . nak meghizlalni, ötezer anya­juhot tartani a szakosított te­lepen. 600-as tehenészetet. . Az agrotechnika . legmoder­nebb eszközeit alkalmazzák, évről évre mindig jönnek az új gépek. Az értelmes munka ha tárni egyre tágulnak: tavaiv 75 fii. lérből állítottak elő egy fo­rint termelési értéket A* idén tovább javítanak az arányokon: így nőhet az ér­telmes élet határa is. Megkérdeztem az elnököt, hog’1 ez a tsz mikor éri el a mezőgazdasági termelés so­kat emlegetett világszínvona­lát? Fábián Márton megmo- solygott: — Nem kel] azt nekünk már elérni! Mert mar elértük, — legalábbis a legfontosab­bakból, búzából, kukoricá­ból ... Jó versenytársunk! van. — KI, vagy micsoda? — Az idő. Nem engedjük, hogy maga mögött hagyjon bennünket. Tiszai Lajos ja. Nekem meg innen a fa­luszéléről a hepe-hupás sá­ros utcán nehéz bejutnom a rendelőbe a három gyerek­kel. Mikor a Sabin-cseppe- ket kapták, akkor is az alu- míniumgyár mikrobusza jött ki értünk. Ott dolgozik a férjem, rakodómunkás. A gyáriak nagyon rendesek. Szilvinél öthónapos koriban csípőUcamra gyanakodtak az orvosok. Debrecenbe kel­lett vinni, akkor is ők segí­tettek. Jöttek a mikrobusz- szal és vittek bennünket. Témánál vagyunk. A se­gítségről. a támogatásról faggatom és várom, hogy mutassa a kedves ajándéko­kat. De nem kerül elő sem­mi a fiókokból, a szekrény polcairól — Én csak alkalmi mun­kás voltam a tsz-ben. így hát nekem semmi sem jut abból, amit ma a kisma­máknak adnak. Mikor meg­születtek az ikrek, a tanács­tól kétezer, a gyártól három­ezer forintot kaptunk. — A. mosó gép, a centrifuga öt testvérem ajándéka. Havi 3500 forintból élünk hatan. Van egy tizenhárom éves kislányom, ö a iobb kezem a házi munkában, a gyer­meknevelésben. Nélküle ne­hezen boldogulnék. De ne haragudjon, mindjárt etetni kell őket. Három tálka kerül az asz­talra, három kis bögrével« Zsoltinak, Évinek, Szilvinek. r\. ____ k. h.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom