Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-10 / 58. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1911 március 18. • Romani Izmailija Izmailiia-hágo Déversoír G«lJihago [~~~1 ‘ifaet által elfoglalt terület M Csatornamélyités Sz . Csatornasiélesitts í/fjSSjted Szuez — a leg yízíúí VI. A jövő számlája A hctcsxicndős alom- ■ - —' ■ ■ —i ból most ébredő csatorna gyökeresen megváltozott világgazdasági helyzetben — az előzetes tervek szer itt július elején — kezdi meg újra működését. A csatorna eddigi történetét a nagy és drámai összecsapások jellemezték, amelyekben a világgazdasági tényezők csak másodlagos szerepet játszottuk. Irta a világnak szerencséje van, — az újjáéledő csatorna gondjai elsősorban gazdasági jellegűek lesznek. Igaz, ezek nem kis gondok. A lényeges változást .abban lehet összefoglalni, hogy hét év alatt a világ tengeri- teherszállítása óriási változásokon ment keresztül. Ezeket a változásokat éppen az kiénysze- rítette ki, hogy a Szuezi-csa- torna kiesése felborította a nemzetközi tengeri kereskedelem legfontosabb útvonalainak egyensúlyát. ' A Perzsa-öbölből Londonba vezető út megkétszereződött. A Perzsa-öbölből a legközelebbi szovjet kikötőig, Ogyesszáig vivő útvonal 40 százalékkal lett hosszabb, és ugyanennyivel növekedett a tengeri szállítás távolsága Tokio és Rotterdam ítehát a Távol-Kelet legnagyobb exportáló országa és a legnagyobb nyugat-európai kikötő) között! Különösen érzékenyen érintette természetesen a Szuezi-csatoma kiesése az olajszállítást 1966-ban, az utolsó esztendőben, amikor Egyiptom még zavartalanul irányíthatta a csatorna forgalmát, 176 millió tonna olajat szállítottak a csatornán keresztül. A Perzsa-öböl országaiban hajóra rakott olaj 36 százaléka ezt az utat vette igénybe (emellett a csővezetékek játszottak különösen nagy szerepet.) , A csatorna lezárása után ez az egyensúly felborulj A Közép-Keletről Nyu- gat-Eurppába áramló olajnak körül kellett hajóznia egész Afrikát. Ez forradalmat idézett elő a nagy tankhajók építésében. A jóval hosszabb afrika-körüli út természetesen lényegesen megdrágította az olajszállítás költségeit Ennek az ellensúlyozására erőltetett ütemben megkezdték az óriási, 200 ezer tonnás es annál is nagyobb úgynevezett „szupertankhajók” építését. Így egyetlen úton óriási'mennyiségű olajat lehet szállítani, ami lenyomta a költségeket és kiegyenlítette az Afrika-körüli út hosz- szúsága miatt okozott veszteséget. A Szuezi-csatoma újjászületésének legnagyobb gazdasági kérdőjele ílymódon az: hogyan alakul majd a csatorna és a mammut-tankha- jók gazdasági párbaja? Jelenleg a Szuezi-csatoma maximálisan csak körülbelül 70 ezer tonnás hajókat tud át- bocsátani. Az egyiptomi kormány már 1966-ban nagyszabású terveket készített a csatorna kiszélesítésére. Ezeket •a terveket a háborúk szele elsöpörte — most azonban újra előveszi őket A történelmi drámák ismertetése után érdemes egy kissé a számok felé fordulni, hogy megértsük az újjászülető csatorna dilemmáját Előzetes becslések szerint 1980-ban a Perzsa-öböl környékének országai körülbelül másfél milliárd tonna olajat termelnek majd. Ebből 1,3 milliárdót tengeri úton kell szállítani. .Figyelembe véve azonban a mamrout-tankha- jók időközben történt előretörését, az említett mennyiség szállításához szükséges nyolcszáz hatalmas tankhajóból mindössze kétszáz tudná használni a csatornát Még egy igen érdekes érvet kell megemlíteni. A mammut- tankhajón a szállítási költségek viszonylag annyira olcsók, hogy egy 250 ezer tonnás óriáshajó, egész Afrika megkerülésével, olcsóbban ^^^^foldkozi-tenger: Szuezi- csa torna AZ ALAGSORBA — Hát az bizony • nem tenne jó. Már- ,mirt.t. ha összeakadnánk egy őrjárattal. Én mindig azt erőktam mondogatni, hogyha egyszer valami sikerült, ugyanazzal a dologgal kapcsolatban uiég egyszer ne tegye próbára az ember a szerencséjét mert könnyen ráfizethet... — Ne elmélkedjen itt maga nekem. Inkább arra feleljen, hogy mit csináljunk? — Arra gondoltam, ezakaszvezető úr kérem, hogy keresünk valami félreeső helyen egy fáintos kis házat, oda bepakolunk, és amikor kényelembe helyezkedtünk, akkor ráérünk eldönteni a jövőt. —- Tie hői a/. » ház. Hódi7 Hiszen már délután van, és ml mée itt vagyunk az utcán. Ahol esetleg tábori csendőrök Is cirkálhatnak. Bódl összerezzent. — Ja. ne is tessék őket emlegetni, szakaszvezető űr. Már amikor csak’ felőlük hallok, attól kiver rajtam a libabőr-^- Délelőtt amika? poroszkáltunk be a városba, alázatosan jelentem, én jól körülnéztem ám... Nekem az az elvem, tetszik tudni, szakaazvezető úr, hogy' ahol az ember elhalad, ptt. jól nyissa ki a szemét, mert nem tudhatja, mikor veszi esetleg hasznát annak, amit ott és akkor meglátott... Nő hát ennek a fránya folyó- nak a túlsó partján nagyon takaros kis házakat láttam ám én... Talán tetszik rá emlékezni, mikor amellett a liget mellett elhajtottunk... Be-benéztem közben • egy- egy utcába... Nagyon, fáin- toe kis házak lehetnek azok... Világéletemben valami ilyesmit szerettem volna ... Elöl egy kis virágos- kert. amitől mindig jó szagú a lakás. Hatul meg a veteményes. Amiből nagy pénzt árulhat egész évben az asszony kint a piacon. Mert tetszik tudni, ha én egvszer megnősülök. csak olvan asszonvt \reszek el, aki nem veti meg a piacozást... Tessék, elhinni, abban var. a nagy pénz. Ya-. jóságos aranybánya... _És hogy fogunk átmenni a hídon ? — vétette közbe Frank, akit valósággal elkábított már ez a hatalmas szóáradat, s akinek egyetlen vágya volt csupán: négy fal közé kerüini vala hol és azonnyornban meg szabadulni ettől az átkozott ládától. — Láthatta Bódi, hogy szuronyos őrszem őrzi . Nem is fognak bennünket átengedni... És igazuk is lesz... Ez pont olyan, mintha mi az oroszok elébe kocsikáznánk... — Azt csak tessék rám bízni, szakaszvezető úr — mondta Bódi és közzéesa- pott a két lónak. — Arra való n nyílt parancs. A híd torkolatában valóban útjukat állta a szurony os őrszem. —- Hová mennek? —• kiáltott rájuk. — Itt mostantól fogva tilos az átjárás. Frank elővette a nyílt narancsot. — A "túlsó partra igyekezünk. Wein Ir heim alezredes úr személyes megbízásából. / szállít Nyugat-Euröpába egy tonna olajat, mint a lényegesen rövidebb szuezi úton hajózó 70 ezer tonnás tankhajó. A megoldás kézenfekvő: a Szuezi-csa torna gazdasági jövője az új helyzetben azbrl áll vagy bukik: alkalmassá tudják-e tenni az óriás tankhajók áthaladására! Ez technikailag teljesen megvalósítható. Végrehajtásához a jelenlegi számítások szerint körülbelül 6—8 esztendőre és többszáz millió dollárra van szükség. Ez az újjászülető csatorna előtt álló gazdasági gondok lényege. Van a kérdésnek egy világpolitikai és hadászati oldala is. A Szuezi-csatorna megnyitása, majd kibővítése azt jelenti, hogy szovjet hadihajók gyorsabban juthatnak el a Fekete-tengerről a Perzsa-öbölbe vágj' az Indiai-óceánra. Ugyanakkor az amerikai Földközi-tengeri flotta hajói előtt is megnyílik ez a lehetőség. Külön tényező, hogy a;, amerikai flottában, annak jellege miatt, magasabb az óriási méretű repülőgépanyabajók aránya." Ez azt jelenti, hogy a Szuezi-: csatorna kibővítése, minden kereskedelmi tényezőtől függetlenül, hadászatilae is érdeke az Egyesült Államoknak! Meg kel] azonban jegyezni, hogy az utóbbi időben a Szovjetunió haditengerészeti erői is nagyméretű helikooterszállító anyahajókkal bővültek. Az említett politikai és katonai tényekből eredő következtetések világosak. Nevezetesen: az újjászülető csatorna világgazdasági feladatai- , nak ellátása mellett csak akkor tekinthet békés jövő elé — ha a világpolitikában a jelenleginél is határozottabban kibontakozik az enyhülés légköre és mindenekelőtt a szé- lesebbkörű szovjet—amerikai együttműködés. A hajdani „Fáraók csatornája" viharos történetének új szakaszához érkezett. És egyben válaszúihoz is: az enyhülés es a világbéke elemi érdeke, hogy a csatorna történetét a jövőben ne a hadügyminisztériumok térképészeti szobáiban írják, s a földkerekség talán legfontosabb víziútja a békés kereskedelem ösvénye legyen. Több mint egy viharos évszázad után a Szuezi-csator- nának erre van szüksége. VÉGE ~ Én’ r.em ismerek semmiféle Wenkheim alezredes urat. Én csak Farkas Pál főhadnagy urat ismerem. Aki viszont azt mondta nekem, hogy még ha a magasságos atyaúristen jelenne is meg itt az angyalok és az apostolok kíséretében, azt sem engedhetem át. — Közkatona volt az őr. Bódi leszállt a szekérről és mellélépett. — Idefigyelj, pajtás. Nálunk itt van. ez a nyűt parancs. Minket az alezredes úr átkiild a túlsó partra, meri. ott fontos dolgot akar vélünk elintéztem.. Megmondom. én neked, ha arty- nyira kiváncsi vagy rá... Ütt lakik az édesanyja. Ágyban fekvő beteg... Azt kell áthoznunk. Aztán itt lakást szerezni neki... És ha te tovább akadékoskodsz. mi nem bánjuk, paitás. Visszamegyünk dolgavégezetle- nül... És én nem tudom, hogy kicsoda az a Farkas Tál főhadnagy úr. aki téged kioktatott, de azt garantálhatom. bogi’ Wen. khelm alezredes úr fasirttá fogja aprítani. Méghozzá veled együtt. Te teljesíted a parancsot. Jó. rendben van. De mi fél óra múlva visszajövünk, de nem esve- díil ám. és akkor vissza- tswmk a dologra. Persze akkor mír te nem elmélkedhetsz tavibb... Pillanatnyi, igen hatásos szünetet tartott, s csok az-. A nyelvi sablon köszöntőinek megfogalmazásúban Aki gyakran vesz részt „hivatalból” megrendezett kö- szöntesi alkalmakon, furcsa nyelvhasználati gyakorlatról szerezhet tapasztalatokat. Most nem is abról akarunk szólni, hogy tele van a köszöntők megfogalmazása közhelyekkel, sablonos nyelvj formákkal, elhivatalosított, elszakszerűsített kifejezésekkel, 'hanem elsősorban arról, hogy a köszöntők megfogalmazói nem törekednek a személyes és a közösségi vonatkozások összeegyeztetésére, nincsenek tekintettel a ba- szédhelyzetre; s nem .ahhoz szabják a nyelvi formát, hogy kiket köszöntenek s milyen közösség előtt. Ennek a következménye azután az, hogy senki se figyel a beszédre, és üressé, formálissá válik a köszöntésre szánt alkalom is. A legnagyobb hibának és téves gyakorlatnak azt. tartjuk, ha a köszöntésre felkértnek előre elkészített beszédet nyomnak a kezébe, hogy azt elmondja, illetőleg felolvassa. Az eredmény megdöbbentő és szomorú: sokszor olyan nyelvi képieteket, idegen kifejezéseket használ az illető, amelyeket vagy nem ismer, illetőleg nem szokott használni mindennapi életének nyelvhasználatában. Ezzel a móddal és helytelen gyakorlattal eleve útját álljuk annak, hogy a különböző névnapi, nőnapi stb. ünnepségeken az élet egyszerű nyelvén, sallang nélkül mondja1 el a köszöntő igaz és őszinte hangon egyéni gondolatait. A közhely, az elkoptatott nyelvi forma nem alkalmas arra, hogy a beszed befolyásoló erejű legyen. Nincs igazuk azoknak sem, akik azt vallják, hogy munkánkkal, modern életünkkel együtt „racionalizálódik” nyelvhasználatunk. s még a köszöntési alkalmakon elhangzó beszédekben is elsősorban az értelmi tényezőknek kell szerepet adnunk a lelki élet egyéb megnyilvánulásainak, pL az érzelemnek a rovására. Az azonban igaz, hogy ha hiányzik a köszöntő beszédből a logikai fegyelem, azon nem segítenek a "szép szavak, a merész szóképek és nyelvi fordulatok sem. Mi legyen a helyes gyakorlat? Szabjuk a köszöntések megfogalmazasat ezekhez a követelményekhez: tájékozódjunk előre, kik-számára tartjuk a beszédet, milyen .célt akarunk vele elérni, mennyi időre van szükségünk althoz, hogy köszöntésünk ne okozzon idegmegterhelést a hallgatóság számára. A legfontosabb követelmény azonban : senkit se kényszerítsünk arra, hogy előre megfogalmazott, kész beszédet olvasson fel. Ha valaki vállal ilyen megtisztelő és szép megbízást, az tartsa kötelességének azt is, hogy felkészül rá, és egyéni gondolatait valóban egyénileg formált megfogalmazásban tárja hallgatósága elé. Dr. Bakos József Sztrájk San Franciscóban . Joseph L. Alioto polgár- mester pénteken szükségállapotot hirdetett ki San Franciscóban, miután a szakszervezeti vezetők nem voltak hajlandók lefújni tízezer városi alkalmazott sztrájkját.' A közlekedési, kórházi és más közszolgáltatási intézmények dolgozói két nappal ezelőtt szüntették be a munkát a megélhetési költségek emelkedése miatt. Az illetékesek és a szakszervezeti vezetők egyezkedő tárgyalásai eddig nem vezettek sikerre. tán folytatta: — Nos, pajtás, mit határoztál? Én csak azt mondanám, engedj át bennünket. Téged biztos leváltanak egy órán belül, úgyhogy már itt se leszel, amikor jövünk visszafelé... Nemhogy a te Farkas Bálod, hanem az égvilágon senki nem fogja megtudni, hogy te átengedtél bennünket... Te viszont nagyon jól tudod, hogy milyen veszedelemtől menekültél meg ezzel... Nos?... — De gyorsan! — mondta szinte kiáltva a szuronyos, és félreállt az útból, mintha el akarnák gázolni. Soha még kocsi ilyen sebességgel nem száguldott át ezen a hídon. S alighogy át- 1 értek, mindjárt ei is kanyarodtak a kibetonozott oldal- úton. — Jobb nem szem előtt lenni — fordult hátra Bódi. —- Vagy a szaakszvezető úrnak nem ez a véleménye? — Nem — mondta mély meggyőződéssel Frank. —’ Hanem az, hogy magát fel kellene akasztani. De azonnal. Itt, erre a fára, ni. — Én inkább ezeket a házakat nézném, szakaszvezető úr. Tessék csak nézni. Micsoda villák. Sose láttam még ilyet. Ráadásul hat pwforms egvmás mellett Még válogathatunk 's. Na. Bódl. sose volt még olyan úri dolgod, mint amilyen most lesz. ('Folytatjuk) Szöv et • francia csúcstalálkozó A küszöbön álló szovjet— francia csúcstalálkozó, amelyet valószínűleg a Kaukázus egyik fürdőhelyén tartanak meg, méltán kelt érdeklődést világszerte; újabb állomása lesz ugyanis annak a folyamatnak, amely egyfelől a két ország kapcsolatait, másfelől az európai enyhülési irányzatokat erősíti. A csúcstalálkozó fontos hagyományt folytat és a jelek szerint ismét rávilágít majd az összehangolt lépések jelentőségére. Konkréten; az európai biztonsági értekezlet folytatásának, a csapatcsökkentési tárgyalások előmozdításának útján tovább ke'l lépni. De előre lehet lépni a bét ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében is. Az 1909-ben kitűzött cél — a kereskedelmi csere volumenének megduplázása —, 1974- ben megvalósulhat. Az utóbbi években jelentősen nőtt a kooperáció az autógyártásban, a vegyiparban, az olajfinomításban, a szerszámgép- és hajógyártásban. A kölcsönös előnyök alapján például szovjet földgázt szállítanak Franciaországba csövek és a szovjet gázipar számára fontos egyéb berendezések ellenében. Francia felszerelések érkeznek a kámai autóipari kombinátba. A Szovjetunió olyan hatalmas, 65 ezer tonna kapacitású sajtolóberendezést szállít Franciaországba, amelynek nincs párja Nyugat-Európában. Tavaly a két ország áruforgalma 1972- höz viszonyítva 25 százalékkal nőtt és elérte a 700 millió rubelt. Mind Moszkvában, mind Párizsban arra mutatnak rá, ami előremutató a szovjet— francia kapcsolatokban, de írem becsülik le a két, különböző rendszerű állam közti nézeteltéréseket sem. Ez a reális, őszinte hang a csúcstalálkozó egvik pozitív előjelének tekinthető. *. t < LÉPCSŐ í PAPP ZOLTÁN
