Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-10 / 58. szám

1974. március 10, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 'KÉT ÉS FÉL MÉTER átmérőjű acélcsöveket gyárt a Vízgépészeti Vállalat kunheg yesi gyáregysége a hejőcsa- bai Cementmüvek részére. A cementport továbbító csőve­zeték külső oldalát „gyökölé ssel” hegesztésre készítik elő A Jászsági Állami Gazdaságban A nyereség: több mint 22 napi fizetés A Jászsági Állami Gazda­ság fennállása óta legered­ményesebb esztendejét zárta 1973-ban. A halmozott terme­lési érték tavaly 141 millió 802 ezer forint volt, 14 mil­lióval több, mint az előző év­ben. A 10 millió 450 ezer fo­rintos évi nyereség is na­gyobb volt, mint egy évvel korábban. Az 1973 évi jó gazdálkodás eredményeként 22,5 napnak megfelelő nyereségrészese­dést — összesen 1 millió 600 ezer forintot — osztottak ki. Legeredményesebb ágazata az állami gazdaságnak a nö­vénytermesztés volt, de ki­magasló eredményeket értek el a szőlészetben is. A nyereséget a kollektív szerződésben foglaltaknak megfelelően differenciáltan, a kerületek eredményei és az egyéni munkateljesítmények figyelembe vételével osztot­ták ki. A kifizetett nyereség 10 százalékát a kiemelkedő munka jutalmazására, 20 szá­zalékát pedig a törzsgárda- tagság elismerésére fordítot­ták. Iámét a Centrumról Holnap ünnepélyes alapkőletétel Három hete írtunk a szol­noki új Centrum Áruházról, építésének körülményeiről. Az illetékesek akkor még nem sok biztatót tudtak mon­dáiéi. Nem kaptunk pontos választ néhány kérdésre. Azóta eltelt egy kis idő. A pártbizottság épülete és a vízügyi székház között nem éktelenkednek a régi dűiede- ző családi házak. Minden készen áll és várja az építő­ket. A megyei beruházási vál­lalat igazgatója Mészáros Jó­zsef elmondta, hogy miért is húzódott eddig az építke­zés kezdése. — Az új létesítmény beru­házója a Centrum Áruházak Központja. A műszaki terve­ket a LAKÓTERV Vállalat­tól kérte és a mi dolgunk lett volna majd az építkezés le­bonyolítása. Most azonban a beruházd teljes egészében bennünket bízott meg az ügyek intézésével. — Ezért január 25-én a Centrum Áruházak Központ­ja értesítette a tervezőt meg a vállalatunlcat is, hogy mó­dosítja a már kész terveket. Emiatt a terv-szállítási ha­táridőt meg kellett hosszab­bítani. Ez azonban a befeje­zés időpontját lényegesen nem zavarja. Az áruház kivitelezője a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat lesz. Jakus Vendel igazgató is megnyug­tatóan nyilatkozott: — Nem kell sokáig várni a Centrumra. Tudjuk milyen fontos szerepet játszik ez az áruház Szolnok, sőt a megye kulturált áruellátásában. Mindent megteszünk, hogy minél előbb elkészüljön. Március 11-én ünnepélyes alapkőletételre kerül sor az áruház helyén. Ezt követően elkezdjük az alapozást és ha minden jól megy, május vé­gén, június elején összesze­reljük a vázszerkezeteket. „Nyugdíjba küldik“ a kapát Vegyszeres növényvédelem a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben Ma már a mezőgazdasági munka elképzelhetetlen kor­szerű, vegyszeres növényvé­delem nélkül. A tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet növényvédelmi agronómusa, Császár Szilveszter példaként a gyomirtást említi. Egy hek­tár gyomtalanítása vegyszer­rel, 800—1300 forintba kerül. Ha ugyanezt kapáltatnák, mintegy másfélszeresét kelle­ne fizetni. De ezer hektár ku­koricához hány ember verej­téke kellene? Most ezt a munkát 10 nap alatt, 6 ember végzi el vegyszerrel, gépek­kel. A termelőszövetkezet egy gazdasági évben 5—6 vagon vegyszert használ fel. Az el­látás egyenletes, a beszerzés­sel nincs probléma. A tavaszi munkákra a felkészülést jó­val korábban megkezdték. A gépek, a szántóföldi permete­zők, keverőberendezések, víz­tárolók, vízszállítók,,az egész­ségvédő felszerelések kijavít­va rendelkezésre állnak, hogy a tervben meghatározott do­bén a földekre kerüljenek a vegyszerek. A hatóanyagtól, a talajtól, s a növénytől függően nem mindegy ugyanis, hogy egy- egy védőanyag mikor fejti ki hatását. A vegyszerek egy részét vetés előtt, másik ré­szét kelés előtt kell kijuttat­ni. Márciustól májusig tart a vegyszeres védelem, ezalatt a termelőszövetkezetnek 3900 hektárról kell gondoskodnia. A költség is tekintélyes, 3,5 millió forintot fordítanak vegyszeres ‘növényvédelemre, de a termésátlagok — kuko­ricából például 85 mázsa hektáronként — Igazolják, hogy megéri. Gondot az okoz, hogy ma még nem tudnak mindenütt öntözni. A növényvédő sze­rek csak akkor hatnak, ha a kiszórást követően legalább 2 héten belül 20 milliméternyi csapadék hull. Egyelőre ez a hatás az időjárás szeszélyétől függ, de a tiszaföldvári ha­tárban már hatalmas munka folyik, készül az új öntöző­csatornarendszer. — T. F« ~ Á párt összetételének alakulásáról Beszélgetés Szekeres Lászlóval, a megyei pártbizottság titkárával — Több mint egy esztendő telt el a Politikai Bizottság 1972. november 21-i határo­zatának megszületése óta. Ez alkalomból kértünk tájékoz­tatást a határozat végrehaj­tásának állapotáról Szekeres Lászlótól, a megyei pártbi­zottság titkárától. Első kér­désünk az, hogyan kezdték el e határozat végrehajtását pártszervezeteink ? — A párt X. kongresszusa határozatainak maradéktalan végrehajtása, a münkáscent- rikus politika erősítése elvá­laszthatatlan a pártszervek, szervezetek, kommunisták .célirányos munkájának, a párt munkásjellegének fej­lesztésétől. Ez volt a Politi­kai Bizottság 1972. novem­ber 21-i ülésének — amely a párt szociális összetételét, a párttagság alakulását vizs­gálta — az alapgondolata. A Politikai Bizottság a helyzet elemzése alapján Jialároza- tot hozott. Megkülönböztetett részle­tességgel ismertettük párt­bizottsági üléseken, valamint az év végi beszámoló tag­gyűléseken a határozat lé­nyegi kérdéseit, megyénk pártszerveibén, szervezetéi­ben folyó munka hatékony­ságának jellemzőit. Nein hallgattuk el a párttagok tíz­ezreinek energiát, sokszor egészséget sem kímélő, for­radalmi vívmányainkat gya­rapító munkáját, de azt sem, hogy az elmúlt esztendők­ben olyanok is bekerültek sorainkba, akik csak szimpa­tizáltak a politikával, s in­kább egyéni céljaik gyorsabb közelítését várták a megtisz­telő párttag címtől. Követke­zésképpen többet kívántak a jogokból meríteni, mint a kötelességekből vállalni. Az ilyen párttagok száma Igen alacsony volt. de éppen elég ahhoz, — s ez is érzékelhe­tővé vált — hogy esetenként elterelje a pártszervek, szer­vezetek figyelmét a politika nagy feladatairól, a párt belső életének, cselekvőkész­ségének, akaratai egységének, kapcsolatrendszerének, az élet által állandóan növelt mércének megfelelő fejlesz­téséről. A határozat végrehajtásá­nak kezdeti időszakában ész- leltünk némi megtorpanást. Voltak, akik a pártban a fi­zikai dolgozók arányának kedvezőbb alakítását tagre­vízió vagy tagzárlat beveze­tésétől, és nem a pártszer­vezet ideológiai, politikai ne­velő munkájának fokozásától várták volna. Gondot okozott partszervezeteink egy részé­ben az is, hogy tagfelvétel­re a Politikai Bizottság ha­tározatának megjelenése előtt többnyire olyanok álltak „készen”, akiknek a párt­tagságra, a pártra égyéni ér­vényesülésük miatt volt szüksége, s nem elsősorban azok, akikkel a párt és ve­zetésével az ország népe jut közelebb céljaihoz. Ilyen okokból a célok, elvek egy­séges értelmezése után né­hány hónapot vett Igénybe a feladatok végrehajtására va­ló felkészülés. .. Nagy feladat hárult az üzemi pártszervezetekre, mert a tagfelvételeknél a munkástöbbség biztosítása, közöttük a fiatalok, nők aranyának javítása elsősor­ban az ő munkájuktól * füg­gött. Nem kevesebb munka várt az alkalmazotti, értel­miség] területeken működő pártszervezetekre sem. mert a határozatból következő magasabb szintű és hatéko­nyabb _ pártmunka, benne a pártépítés feladatai e szerve­zetekben is megvalósításra vártak. — Á határozat végrehajtá­sa tehát megkezdődött. Van-e változás a határozat végre­hajtása nyomán pártszerve­zeteink összetételében? Erő­södött-e a párt munkásjel­lege7 — Egy év igen rövid Idő ahhoz, hogy nagyobb válto­zások történjenek, de a párt­szervezetek tagságának osz­szetételében a tudatos mun­ka következményeként kez­deti eredmények jelentkez­zenek. A követelmények nö­velése. a normák szigorítása miatt az elmúlt évben a ko­rábbi esztendőkhöz képest valamivel csökkent a tagfel­vétel. de lényegesen jobb a felvettek szociális összetétele. Sikerült megállítani párt­szervezeteinkben a fizikai dolgozók arányának csökke­nését, s az előző évekhez ké­pest mintegy 20 százalékkal növelni a felvett párttagok között a fizikai -dolgozók arányát. Nagy jelentőségű­nek tartjuk, hogy az új párt­tagoknak 78.8 százaléka fi­zikai dolgozó, s a pártba fel­vettek 86 százaléka pedig termelő jellegű üzemek, vál­lalatok dolgozója. A pártba felvett fizikai dolgozók kö­zött növekedett a szakmun­kások aránya, csökkent a 8. általános iskolai végzettség­gel nem rendelkezők száma. Elmondhatjuk tehát, hogy erősödött pártunk munkás­jellege. Az elmúlt évben felvett párttagoknak igen jó a . kor szerinti összetétele Is. A dön­tő többség — több mint 90 százaléka — 40 éven aluli. Hatvankét százalékos arányt képviselnek az új párttagok között a jelenleg 30 éven aluli fiatalok. Kedvezőtlen jelenségeket is észleltünk a határozat végrehajtása során. Nem si­került növelni a párttag nők arányát. Az új párttagok nagy többségé — 67 száza­léka — férfi, s csupán 33 százaléka nő. Nem vagyunk elégedettek az értelmiségiek köpött vég­zett pártépítő munkával sem. Gondunk, hogy a termelést közvetlenül irányítók, a mű­szakiak és a humán értel­miségiek közül az orvosok, pedagógusok és művészek aránya alacsony az űj párt­tagok között. — Milyen új tendenciák fi­gyelhetők meg a párttagok felvételénél? — A határozat végrehaj­tásának még csak a kezde­ténél tartunk. A jelenségek tehát nem érlelődhettek még tendenciává. Néhány fontos tapasztalat azonban már van. Az ú] tagfelvételeknél meghatározóvá vált az alkal­masság osztályszempontok alapján történő vizsgálata. A pártépítés során elsősor­ban azokra fordítják a fi­gyelmet, akik hatékonyabban segíthetik a párt munkás- centrikus politikájának meg­valósulását. Következéskép­pen tervszerűbbé vált a pártépítés a termelő üze­mekben. a fizikai dolgozók körében. Az alapszervezetek egyre inkább érzékelik hogy a párt szociális összetételének javítása nem elsősorban mennyiségi feladat, hanem a minőségi munka megjavítá­sát igényli. A pártközvéle­ményben kezd -’.teriedni az á felfogás és gyakorlat, hogy a munkások, a parasztok, vagy az értelmiségiek nem születnek kommunistáknak, hanem azzá válnak. A kom­munista jellemvonások, a gondolkodás, a magatartás és a cselekvés normáinak kialakítása pedig hosszú fo­lyamat. sokrétű nevelőmun­kát igénveL s nemcsak a , pártvezetőségnek. h anern minden párttag állandó fel­adata. Pozitív tendencia, hogy a KISZ szervezetei egyre je­lentősebb szerepet vállalnak' és kapnak a fiatalok párt- taggá neveléséből. Mind na­gyobb reményeink vannak arra is. hogy a társadalmi és tömegszervezetekben folyó politikai munka is egyre job­ban segíti maid az ott dol­gozó aktivisták kommunista emberré párttaggá válásá­nak folyamatát — A határozat értelmezése az első időkben a párttagok és a p&rtorikívüüsk körében nem volt egyértelmű. Halla- nj lehetett olyan véleménye­ket is — különösen egyes al­kalmazotti és értelmiségi kö­rökben —. hogy most sokkal nehezebb a pártba „bejutni”, mint a megelőző érékben. Mi a helyzet e véleménye­ket illetően? — Nem tekintjük teljesen meglepőeknek ezeket a véle­ményeket. Mert a tagfelvétel­nél általában mindenkinél ma­gasabb lett a mérce, de ugyanakkor differenciáltabb is, mint kor4bban. A párt szervezeti szabály­zata eddig is tartalmazta a párttaggal szembeni követel­ményeket, de egyes alap- szervezeteinkben helytelenül értelmezték azokat, s így a gyakorlatban is torzulások keletkeztek. Nem volt ritka az olyan eset, hogy a fizikai dolgozó tagfelvételét elutasí­tották, mert nem végzett elég magasfokú politikai tanfo­lyamot, vagy éppen a felvé­tel időpontjában nem járt párt- vagy egyéb ideológiai oktatásra. Ugyanakkor más szellemi dolgozót vagy alkal­mazottat felvettek. mert rendszeres látogatója volt a párt. illetve tömegszervezeti oktatásnak. Előfordult olyan is. hogy valaki látványosság nélkül végezte aprónak tűnő feladatát, közte a pártmeg­bízatást is, de nem tartották elegendőnek, mert a társa­dalmi munka forintban át­számítható értéke nem volt’ magas. % Visszatérő probléma volt, hogy sokan jelentkeztek tag­felvételre még kellően fel nem készült emberek, pem egy esetben karrieristák is. Az alapszervezetek e jelent­kezők között válogattak, nem Is mindig elég gondosan és igényesen — így közülük so­kan be is kerültek a pártba. Azok helyett, akik nem „to­longtak” ugyan a párt körül, de a párttagságra sokkal érettebbek. alkalmasabbak voltak. A határozat végrehajtása során e Helytelen jelenségek megszüntetésére törekedtünk. — A Politikai Bizottság határozatának végrehajtásá­val függ össze az is. hogy az elmúlt évben többen kerül­tek ki a pártból, mint ko­rábban. Hogyan ítélhető meg és mivel magyarázható ez a folyamat? ■ A követelmények min­dig a párt előtt álló felada­tokkal összhangban növeked­nek a párt tagjai előtt. Me­gyénkben a kommunisták tízezrei vállalták az eszter­gapadok, gyalugépek mellett, kombájnokon, traktorokon, tervező asztalokon, iskolai katedrákon, hogy nap mint nap többet tesznek pártunk határozatainak végrehajtásá­ért. Az elmúlt év eredmé­nyei a szocialista iparban, mezőgazdaságban, kulturális életünk főbb területein bi­zonyították, hogy a dolgozók százezreinek élén a kommu­nisták döntő többsége nem­csak vállalta, hanem teljesí­tette^ is a többet és a jobbat. Néhány esetben még túlzott követelményeket is támasz­tottunk Pedig amennyire igaz. hogy a párttagság sem­miféle előnnyel nem járhat, úgy igaz az is, hogy ilyen címen hátrány sem érhet senkit Mindamellett — amíg’ a határozat fel nem hívta a figyelmünket erre ■— nein léptünk fel azokkal szemben, akik „elfeleltették” a meg­tisztelő párttag címmel együtt járó kötelezettségeket. Olya­nokról van szó, akik elfo­gadták ugyan a párt politi­káját. de messze állt tő­lük a kommunista magatar­tás, s még messzebb a sze­rénység. Keresték a jogta­lan előnvszerzés lehetőségéit herdálták a társadalom ja­vait. kiskirálvkodtak. nagy- _ zni fair, tiS7itftasé|rtelo'WÜ'll„ gfj? kölcstelenűl éltók és Visel­kedtek. Ezeket kizártuk pár­tunkból. Számuk alacsony, valamivel kevesebb is, mint 1972-ben volt A megyében bizonyos mér­tékben emelkedett a pártból való kilépés. A kilépettek döntő többsége tisztességes ' állampolgár, de nem voltak kellően felkészítve a párttag­ságra, az ezzel járó felada­tok teljesítésére. Voltak kö­zöttük, akik csalódtak, mert nem jutottak párttagságuk­kal a várt és remélt előnyök­höz, másoknál a több társa­dalmi munka, kevesebb sza­badidő miatt családi konf­liktusok keletkeztek. Egye­sek vallásos nézeteikkel nem tudtak szakítani, vagy a pártfegyelmet tartották túl szigorúnak, érzékenyen érin­tette őket a bírálat, a mun­kahelyeiken. egyéb közössé­gekben velük szemben tá­masztott magasabb követel­mény. A pártból ^töröltek száma valamivel növekedett, de így sem éri el a fél százalékot Többségük hosszabb ideje nem vett részt a pártéletben, Jagdíját sem fizetett Jelentősnek tartjuk a párt­ból különböző címeken ki­kerültek számát s nem ke­vés gondot okoz az is. hogy közöttük elég magas arányt képviselnek a fizikai dolgo­zók. Az elmúlt években a felvételeknél elkövetett hi­bákból, egyes pártszerveze­tekben a meglazult fegyelem­ből fakadtak ezek. Mindez tanulságos a jövőre nézve. — Mint a fentiek során is kiderült, a Politikai Bizott­ság határozata egy folyama­tot indított el, aminek még csak a kezdeti eredményei mutatkoznak. Általánosítha­tó tapasztalat azonban már van. Ezek közül melyekre szükséges most alapszerveze­teink figyelmét különöseb­ben felhívni? Melyek a párt­építési munka konkrét, so­ron következő feladatai az előttünk állá évben? — Az eltelt év tapaszta­lata bizonyítja, hogy a mun­ka iránya, tartalma, módsze­re megfelel az alapvető kö­vetelményeknek. Pártunk munkásjellegének erősítése érdekében megyénk területén általában eredményesen dol­goztak a pártszervek, szer­vezetek. Minden pártszerv, pátszer- .vezet legfontosabb feladata a pártépítés tervszerűségének és tudatosságának további biztosítása. A kampányok, a szélsőséges jelenségek elke­rülése elengedhetetlenül kö­veteli a párttaggá nevelés megjavítását. El kell érni, hogy a tagfelvétel he kez­dete. hanem eredménye le­gyen a .nevelőmunkának. A tervszerű és rendszeres párt- megbízatások. azok teljesíté­sének számonkérése, a köz­életben való részvétel, a po­litikai nevelés és tanulás út­ján kell alkalmassá tenni a pártba jelentkezőket a párt­tagságra. A jövőben nagyobb szerepet kell ebben biztosíta­ni a KISZ-nek és a többi tö­megszervezetnek. Le kell győzni az olykor még jelentkező, a párt szo­ciális összetételének fejlesz­tését akadályozó, káros szem­léleteket. A párt politikai céljaira, a politikai felada­tokra kell koncentrálni a figyelmet, a pártépítés, a párttaggá nevelés során is. Változatlanul nagyobb fel­adatok várnak azokra az alapszervezetekre, ahol kü­lönösebben iobbak a lehető­ségek a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok párttaggá nevelésére. Ugyanakkor a Politikai Bizottság határoza­tának folyamatos megvaló­sítása a többi alapszervezet- ben, is a pártépítési felada­tok állandó. gondos figye­lemmel kísérését követeli még. Mindenütt szem előtt kell tartani azt az alapelvet, hogy a gyorsabb fejlődés, a munkáspolitika erősítése egy­értelműen megköveteli, hogy a pártba felvételre kerülők gondolkodásban. magatar­tásban. politikánk iránti hű­ségben. a Dáiirta «»ó nevelés folyamatában váljanak al­kalmassá a megtisztelő Párt­tag címre és szocialista tár­sadalmunk teljes felépítésé­ért folyó politikai munkában való részvételre. STargs Jtoet

Next

/
Oldalképek
Tartalom