Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-07 / 55. szám

4 SÍÖLNOR MEGYEI NÉPLAP 1974. - március -T. FodÍ on'ra Plus Nagy hullámokat kavar szei-té Olaszországban a ..Mészárlás ^Rómában” cimű film körül kibontakozott vi­ta. illetve bírósági eljárás. A Carlo Ponti; produkciójában, George ParHoosmatos és Ro­bert Katz rendezéséiben ké­szült 4’bn ;%z amerikai tör­ténetíró, Robert Kiatz regé­nye alapján vitte vászonra a második világháborús tör­ténetet. Mincf a kfónyv, mind a film azt sugnllja, hogy XIX. Pius pápa előzetesen tudott a nácik megtorló akciójáról, amellyel 32 SS-tiszt meg­gyilkolásáért 3!3q római fér­fit mészároltak "le. A néhai egyházfő egyik unokahúga, Rc«sßignani gróf­nő .rágalmazás címén vádat emelt a film készítői, és egy­úttal Robert Katz ellen 1967- ben megjelent „Halál Rómá­ban” cimű regénye miatt amely a ..film, alapjául szol­gált. A védelem nagy vissz­hangot ki váltó követeléssel állott elő: 1 térjék ki VI. Pál pápa véleményét az ügyben. Mint ismeretes, a jelenlegi katolikus egvl vázfő a máso­dik világháború alatt XII. Pius államtitkára volt, és írásai szerint rendszeres, közeli kontaktéiban állt a pápával, ismerte gondolatait és szándékait Robert Katz azt írja köny­vében. hogy XII. Pius tu­dott az 1944. március 24-én végrehajtott náci tömegmé­szárlásról, de nem vetette latba befolyását annak meg­akadályozására. mert „félt egy népi felkeléstől, egy ra­dikális baloldali, antifasiszta hatalom létrejöttétől, Vati­kán állam esetleges szétzú­zásától”. r Évezredes bumerángok Egy Roger Leúbbers nevű ausztráliai diák öt bumerán­got ásott ki, amelyeket fel­tehetően 9000 évvel ezelőtt készítettek. Három bume­ráng ép állapotban. került elő, a másik kettő csak da­rabokban. A leletek egy dél­ausztráliai mocsár tőzegré­tege alól kerültek napvilág­ra. Az eddig talált legöre­gebb bumerángok legfeljebb 300 évesek volták. Szuez a legendás víziút III. A távozó oroszlán A második világháború éveiben a felszín alá szorult Egyiptom és Anglia birkózá­sa a Szuezi-csatornáért. Hi­szen Rommel sivatagi hadse­rege és az olaszok próbáltak áttörni a csatornához ... Amikor azonban a fasizmus összeomlott és az angol gyar­matosítók ott akarták foly­tatni a szuezi politikát, ahol 1936-ban abbahagyták — az egyiptomi nemzeti elkesere­dés és harag viharfelhői már újra gyülekezni kezdtek a szuezi égbolton! 1946. február 21-én Kairó­ban általános sztrájk tört ki, s a város munkásai és diák­jai óriási tömegtüntetésen követelték az angol csapatok kivonását. A tüntetést az an­golok vérbefojtották. London a rá jellemző haj­lékony látszatintézkedéssel válaszolt. Közölte, hogy ki­vonja megszálló csapatait Kairóból és környékéről, sőt nagy pompával átadta a fő- 1 város felett uralkodó kairói citadellát is. A csapatok azonban Egyiptomban marad­tak — csak éppen átköltöztek a Szuezi-csatorna övezetébe, ahol akkor már több mint százezer angol katona állo­másozott! A robbanás-sorozatot azonban már nem sokáig le­hetett fenntartani. 1949-ben újra a nacionalista polgárság pártja, a Wafd került kor­mányra. A párt-vezetés nagy- kereskedői és földesurai talán hajlamosak lettek volna vala­miféle aUkura Londonnal, a tömegtü nttetések azonban szinte hetenként ismétlődtek, s a Wafd végül nem bírta a nyomást: 1950. ^október 8-án Egyiptom hivatalosan fel­mondta az 1936-os-szerződést. Az angolok újra fegyver­hez nyúltak. Egy héttel a szerződés felmondása után a Szuezi csatornaövezet barak- jaiból, kirajzottak az angol csapatok és megszállták a csatornaövezet egyiptomi vá­rosait: Port Saidot, Izmaili- át, El Kantarát. Géppuska- sortűzzel mészárolták le a tüntetőket. A környező ki­sebb falvakból elkergették a lakosságot. A feszültség tűr­hetetlenné vált. Lassan, fo­kozatosan elérkezett az a pont, amikor a Faruk egyip­tomi királyt körülvevő kor­rupt tanácsadók köre és a Wafd kereskedői meg föld- birtokosai jobban féltek a robbanástól, mint az angolok Az angolok azonban azt hitték: Egyiptomban gépfegy-' verekkel mindlent el lehet in­tézni, és nem törekedtek ki­egyezésre az aggódó kairói kormánnyal. Ehelyett 1952. Angol gépfegy verek árnyékában január 26-án ultimátumot adtak át a- Szuezi-csatorna- övezetben, Izmailia városá­ban még megmaradt egyipto­mi rendőri erőknek, hogy hagyják el a csatornaöveze­tet. A kairói kormány az ul­timátumot visszautasította, mire az angolok tankokkal és tüzérséggel rohantak rá a rendőrlaktanyákra. Több mint ötven ember halt meg.„ Alighanem ez volt az a csepp, amitől a pohár kicsor­dult. Az egyiptomi hadsereg­ben már évek óta titkos el­lenállási csoportok alakultak. Ez a hadsereg nem fonódott össze a legreakciósabb feudá­lis egyiptomi rétegekkel. Ka­tonának lenni nem volt „elő­kelő dolog” egy olyan Egyip­tomban, ahol a tényleges ka­tonai hatalom az angolok ke­zében volt. Így a hadsereg tisztikarának zöme az egyip­tomi értelmiség, kispolgárság, sőt egyes esetekbén a pa­rasztság soraiból került ki. Ebben a tisztikarban bonta­kozott ki a nagybirtokrend­szer, a monarchia és a gyar­matosítás ellen irányuló moz­galom — amely példamutató szervezettséggel és teljes csendben készítette elő a for­dulatot. A csapás hat hónap­pal a januári vérfürdő után, 1952. július 22-ének éjjelén sújtott le. Ezen az éjszakán a hadsereg megszállta a nagyvárosok stratégiai pont­jait és hatórás ultimátumot adott át Faruk királynak: csomagoljon és hagyja el Egyiptomot. Az alexandriai királyi palota ablakaira az ultimátum átadásának per­ceiben egy harckocsiszázad ágyúi ásítottak. Kz volt az a döntő poli­tikai fordulat, amely a Nasz- szer-korszak bevezetője lett Egyiptomban, hiszen Nasszer a tisztek forradalmi tanácsá­Mona Lisa A Magyar Posta március­ban Leonardo da Vinci Mo­na Lisá-jának bemutatásával örvendeztet meg. A négy fo­rint névértékű bélyeget hat példányt tartalmazó kisívek- ben nyomtatják és a széle­ket festőpaletta képével dí­szítik. A bélyegekhez alulról, illetve felülről szelvény kap­csolódik. amelynek felirata: „Mona Lisa ázsiai látogatá­sa 1974”. A párizsi Louvre múzeumban őrzött kincset ugyanis repülőgépen Japán­ba szállítják, hogy szépségé­vel ott is hódítson. Ezen uta­zás ad alkuimat arra, hogy a titokzatos mosoly ú asz- szony képmása ékítse első tagját azon új sorozatnak, amellyel postánk évente egy- egy világhírű képzőművé­szeti alkotást visz bélyegre. A televízió filmsorozata, most idézte elénk a kép ke­letkezését. amelyet az alko­tó évtizedekig javítgatott. A Mona Lisát már több alka­lommal reprodukálták bélye­gen, egyik legismertebb meg­jelenítése az NSZK kiadvá­nya, amellyel Vinci születé­sének 500. évfordulóját kö­szöntötték. innen—onnan A márciusban megjelenő magyar bélyegek forgalomba hozatalának pontos időpont­ját még nem ismerjük, de az NSZK postaügyi minisz­tere már közzétette az 1975. évi részletes bélyegkiadási tervet. — Nagyban folynak a szeptemberi Budapesten rendezendő nemzetközi légi­postái bélyegkiállítás előké­születei. A kiállítók jelent­kezési határideje lejárt, elő­zetes hírek szerint páratla­nul gazdag anyagra számít­hatunk a bemutatón, amelyet márciustól bélyegzőlenyo­mattal is népszerűsít a Bu­dapest 62 és 72, Debrecen 1, , Miskolc 1, Pécs 1, Sopron 1. Szeged 1 és Vác 1 posta- hivatal. — Belgium a Vörös- kereszt tevékenységéről em­lékezik meg bélyegpárral. Az egyik érték a véradást jel­képezi, a másik címlet köz­lekedési lámpával' utal a se­gítségnyújtás sajnálatosan gyakori területére. — A Bel­giummal szomszédos Luxem­burg a hercegi család ápo­lónői ruhába- öltözött gyer­mekének képével köszönti a Vöröskeresztet. — Cipru.s négyértékű sorozaton gyü­mölcstermelését népszerűsíti. Három összefüggően nyom­tatott bélyegen a citrusfélék (grapefruit, narancs, citrom) ízletes termése díszítik, a legkisebb értéken áús szőlő- fürtök valósághű képe gsá- bít kóstolásra. Simon Tamás nak kezdettől fogva vezető és irányító tagja volt. Világos volt, hogy az új utakat kereső Nasszer-rend- szer előbb-utóbb hozzányúl a Szuezi-csatornához. Egy esztendővel a hatalom meg­ragadása után az új kormány azt követelte, hogy teljesen és feltétel nélkül vonják ki az angol csapatokat a Szuezi- csatorna övezetéből. Ekkorra már elmúlt az angol gépfegy­verek egyeduralmának kora: szerte a világon gyorsuló ütemben omlottak^össze az angol világbirodalom katonai állásai. London, amely korábban a legkisebb mozdulatra már meghúzta a ravaszt — most egyezkedni próbált. Először azt akarta elérni, hogy a Szu­ezi-csatorna övezetéből csak az úgynevezett „harcoló ala­kulatok” vonuljanak ki, „szakemberi minőségben” vi­szont hatezer angol katona és tiszt ottmaradhasson. Ezt Nasszerék visszautasították és az újabb tárgyalások kor­szaka következett. Végül 1954 októberében si­került olyan megállapodást kötni, amely az egyiptomi függetlenségi erők fontos győzelmét jelentette. Az egyezmény kimondta, hogy húsz hónap alatt fokozatosan kivonják az angol csapatokat a Szuezi-csatorna övezetéből és a szuezi övezet minden katonai objektumát átveszik az egyiptomi haditengerészet osztagai. ' Ez óriási fordulatot jelen­tett, amelyet számos világpo­litikai tényező tett lehetővé. Ezek közül első helyen kell említeni a nemzetközi erővi­szonyok változását: azt, hogy a második világháborús pusz­tításból kiemelkedő Szovjet­unió katonai súlyával immár a Földközi-tenger térségében is számolni kellett. Minden­képpen része volt a fordulat előidézésében az amerikai hatalmi számításoknak. Az amerikaiak ugyanis azt re­mélték, hogy ők veszik majd kézbe az angolok elhagyott katonai pozícióit és az új Egyiptomot a maguk hatalmi körébe vonják. Ezért rafináLt, sokágú politikai játékba kezdtek. Ennek a játéknak minden részlete máig sincs felderítve. Annyi azonban bi­zonyos, hogy Washington, legalább részben, London el­len játszott a szuezi mérkő­zésnek ebben a szakaszában. A nemxdkű/i helyzet ílymódon kedvezett a határo­zottan és óriási tömegtámo- g áfással fellépő egyiptomi kormánynak. Ez volt az 1954- es októberi megegyezés vi­lágpolitikai háttere. Az ango­lok kénytelen-kelletlen telje­sítették kivonulási kötelezett­ségeiket. 1956. június 18-án reggel 8 órakor az utolsó an­gol katona is elhagyta a Szu­ezi-csatorna övezetét. Het­venöt esztendő óta ez volt az első nap, hogy Egyiptom -öld- jén nem tartózkodott angol katona. Az utcákat újjongó töme­gek öntötték el. Egyiptom ün­nepelt. A világpolitikai bo­szorkánykonyhában pedig új tervek forrtak. é —i—e (Folytatjuk) Szovjet tervek 1974-re A tervek szerint a szov­jet mezőgazdaság 1974-ben felülmúlja az elmúlt év ki- túnó eredményeit. Ismeretes, hogy 1973-ban a szovjet ga­bonatermés 220 millió ton­nát, a gyapottermés pedig 7,6 millió tonnát tett ki. Az Ambiciózus mezőgazdasági tervek megvalósí'tásunak ga­ranciáját az egész szovjet gazdaság potenciálja szol­gáltatja. 1974-ben az összes tőkebefektetések 27 százalé­kát a mezőgazdaság kapja. Állami erőforrások fel- használásával mintegy 2 millió hektárnyi területet vonnak újonnan öntözés alá, illetve tesznek művelhetővé. A vegyipar 64,6 millió ton­na műtrágyát ad a mezőgaz­daságnak. Ez a mennyiség jelentős mértékben megha­ladja az ötéves tervben 1974- re előirányzott szintet. 9— 12 százalékkal növekednek a mezőgazdasági gép- és be­rendezés-szállítások. A szov­jet mezőgazdaság 1974-ben is nagyszámú, korszerű óriásgépet kap — traktoro­kat. kombájnokat, — ame­lyek a legkülönfélébb talaj és időjárási körülmények kö­zepette is hatékony munká­ra képesek a gabona-, a gya­pot- és a cukorrépa-földeken. Folytatódik a korszerű, ál­lattenyésztő nagygazdaságok építése. 1974-ben több olyan iparszerű technológiával mű­ködő állattenyésztő farm lé­tesül, amelynek befogadóké^ pessége meghaladja a 63 090 szarvasmarhát, illetve az 1 millió sertést évente. Csökkennek a világ búzakészletei A Nemzetközi Búzatanács decemberben kiadott előre­jelzése szerint az öt legna­gyobb búzaexportőr ország 60,8—62,8 millió tonnás el­érhető exportkészlettel ren­delkezik az 1973/74-es ter­mésévben, szemben az 1972/ 73-as termésév több mint 64 millió tonnás exportkészleté­vel. Az előrejelzés az öt legna­gyobb búzaexportőr ország — Argentína. Ausztrália, Ka­nada, az EGK és az USA — átmenő készleteit 21,5 millió tonnában jelöli meg. Az el­érhető exportkészletek meny- nyiségére hatással lehet a Légi földművelés Közös Piac készlethelyzeté-' nek alakulása, nevezetesen, a denaturálási prémiumok csökkentésének esetleges készletnövelő hatása. A szóban forgó öt legna­gyobb exportőr ország bú­zatermését az , előrejelzés 122,3 millió tonnában hatá­rozza meg, szemben az 1972/ 73-as szezon 111,6 millió tonnás szintjével. A Nemzetközi Búzatanács szakértői szerint az 1973/74- es termésévben a nemzetközi importkereslet kb. egyen­súlyban lesz az exportálható készletek mennyiségével. A mieleci Közlekedési Be­rendezések Gyárának nevét említve Lengyelországban jelenleg elsősorban a „Me­a helikopter alkalmas kü­lönböző áruszállításra és emelőként is használható. Trágyázási és permetező­lex” elektromos gépkocsi és munkákat is végez. Légmen- az „M—15” repülőgép jut az tesen záró pilótafülkéje biz- emberek eszébe. A szovjet és tosítja, hogy a pilótának lengyel konstruktőrök egy nem kerül a közelébe ártal- csoportja elkészítette a több- más vegyianyag. Az új he­féle célra használható .,M— likopter sikerrel kiállta a 15”-ös gép prototípusát. Ez %iűszaki próbákat. A fehérjetakarmányról A különféle zöld és szálas­takarmányok szerepe a szarvasmarha-tenyésztő ás­zaiban fokozatosan veszít jelentőségéből. Az utóbbi tíz évben a gyepesített területek nagysága csökkent, a terület- egységre jutó fűhozamok pe­dig alig emelkedtek. A marha­hústermelés átlagos 22%-os, a tejtermelés 10%-os növeke­dése aligha következett vol­na be a keveréktakarmány- el látás terén elért fejlődés nélkül. Az Európai Gazdasági Kö­zösség tagországaiban az álla­tok energiaigényét a különfé­le gabonák etetésével biztosít­ják annak ellenére, hogy a gabonafélék fehérjetartalma csak 9—11%, mig a fehérje- dús takarmányoké, mint pL olajpogácsa, hüvelyesek, fű­liszt, tejpor egységre jutó fe­hérjetartalma 18% (lucerna- liszt) és 70% (halliszt) kö­zött mozog. Mezőgazdasági export az USA-ban Az USA * Földművelésügyi Minisztériumának előrejel­zése szerint az Egyesült Ál­lamok mezőgazdasági export­ja az 1974-es költségvetési évben, amely 1974. iúnius 30-án fejeződik be, előrelát­hatólag mintegy 19 milliárd dollár értékű forgalommal rekórdteliesítménvt ér el. Ez az összes hatalmas feilődést (45%) ielent az 1973-as költ­ségvetési évre kimutatott ér­tékhez (12,9 milliárd dollár) viszonyítva, amely egyébként szintén rekordnak számított. A minisztérium tájékoztató jelentése pontosan közli az említett export megoszlását: búzából és takarmánygabo­nából 10 milliárd dollár, olajos magvakból és ezek termékeiből 4.5 milliárd dol­lár. élőállatból és húsfélék­ből 1.2 milliárd 'tollár, zöld­ség-! és gvümfilcefáiéVbői kb. 1 milliárd dollár. A fenn­maradó összeg a gyapotex- port értéke. _ ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom