Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-26 / 71. szám
4 SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 1974. március 28.' Vidéken július btöl Munkaidőcsökkentés a belkereskedelemben 1. Lessünk a pult mögé! A munkaidő-csökkentés vásárlók és eladók érdekelt egyaránt szolgálni kívánja. Így kerülhet „korona” a pult mindkét oldalán állók lejére % Édesvíz — tengervíz A percenként berregő telefonok, a ki-besiető munkatársak főhadiszálláshoz teszik hasonlóvá ezekben a napokban a Belkereskedelmi Minisztérium munkaügyi főosztályvezetője, Koszó Károly irodáját. Mudapesten április 1-én az ország többi részén pedig július 1-vel lép életbe a belkereskedelemben a rövidített, 44 órás munkahét. A szocialista ipar, valamint a közigazgatás dolgozói., tehát a kereső lakosság jelentős része már élvezd a rövidített munkaidővel járó. előnyöket, s most a belkereskedelem dolgozóin a sor. Jár nekik, mint ahogy lírásoknak is jár, de mivel a közel 400 ezer belkereskedelmi alkalmazott az egész lakosság közellátását végzi, így a csökkentett munkaidő bevezetése itt több gonddal, más jellegű feladatokkal társul, mint az .egyéb területeken. Munkaerő vándorlás Lessünk a pult mögé ez- egyszer, hogy megismerjük a belkereskedelmi dolgozók jelenlegi munkakörülményeit. Koszó Károly főosztályvezető adatai szemléletesek: A csaknem 400 ezer belkereskedelmi dolgozó helyzetét jelenleg saját ítéletük jellemzi a legkifejezőbben: ezen a területen a legmagasabb a munkaerővándorlás, vagyis magyarán mondva munkakörülményeiket más iparágakhoz képest rosszabbnak minősítik. Amíg 1972-ben a munkaerőhullámzás intenzitása népgazdasági szinten 32 százalékot ért el, addig a belkereskedelemben ez a mutató 50 százalékot jelzett. Durván fogalmazva ez a szám azt mutatja, hogy például egy adott áruházban, boltban, vagy étteremben kétévenként teljesen kicserélődik a személyzet. A kiszolgálás, illetve eladás egyébként is nehéz munkáját a többműszakos munkarend és sokhelyütt a vasárnapi elfoglaltság is terheli. A vasárnap is nyitvatartó boltok 7000 munkahelyére érthetően nem "könnyű embert találni és az éttermek, szállodák dolgozóinak jelentős részét a sajátos igények ugyancsak megfosztják a más területeken dolgozóknak egyébként természetes hétvégi pihenőnap jogától. Ha most ehhez hozzávesszük a szabad szombat hiányát, tiszta kép áll előttünk, amelyben nemcsak az látható, hogy a N incs értelme tagadni, hogy amióta csak bepillantást nyertem a számok világába, vggyis hat éves korom óta, egyfolytában irigylem azokat, akik be is látnak oda, sőt fölényesen eligazodnak ebben a számomra szinte reménytelenül bonyolult birodalomban. Tényleg nem dicsekvésképpen mondom, de a szükséges biztonságot csak az alapműveletek megoldásában sikerült megszereznem, ennek következtében tűrhetően tudok összeadni, kivonni, szorozni, valamint osztani. Állítólag valamikor ugyanezt törtekkel is elvégeztem, továbbá hatványoztam, gyököt vontam és integráltam. Ha maguk a kifejezések roppant ismerősek is, legnagyobb sajnálatomra időközben elveszítették gyakorlati használhatóságukat. Legalább is a magam számára. Ami azonban nem akadályoz meg abban, hogy fenntartás nélkül csodáljam mindazokat, t akik mesterei a matematikának. Ezt azért sem győzöm hangsúlyozni, mert miközben én úgyszólván begyepesedtem matematikailag, addig szerencsére sokan mások valósággal kivirágoztak, szüntelenül számolnak, tudományos alapossággal felmérnek, lenyűgöző statisztikákat alkotnak rólunk. Még ma sem belkereskedelmi dolgozók munkakörülményei több tekintetben nehezebbek az országos átlagnál, hanem az is, hogy ez a helyzet a vásárlók életét is megkeseríti. Lehúzott redőnyök Egy budapesti adat szerint 1973-ban 1200 bolt — a fővárosi hálózat 45 százaléka — volt kénytelen hosz- szabb-rövidebb ideig lehúzott redőnyökkel elutasítani a vevőket, mivel nem volt kiszolgáló személyzet. A fáradt, rosszkedvű eladók, pincérek megnehezítik a bevásárlást, a kulturált fogyasztást. Az eladók kiszolgálják a vevőket, de ugyanakkor vevők és eladók egyaránt kiszolgál tata tottakká válnak, így a helyzet megváltoztatása közérdek. Egy párthatározat nyomán 1973 decemberében született kormányszintű döntés a belkereskedelmi dolgozók munkaidőcsökkentésének gyors végrehajtásáról. „Ez az intézkedés jelzi — értékelte ezt a kormányhatározatot Szurdi István belkereskedelmi miniszter —, hogy a társadalom elismeri a kereskedelmi dolgozók munkáját és lehetőségeihez képest igyekszik javítaná munkakörülményein.” A belkereskedelemben a foglalkoztatottak 64%-a nő, és arányuk a vendéglátóiparban még ennél is magasabb: 80 százalék, így a 44 órás munkaidő többszázezer család életkötértem egészen magamhoz például afölötti bámulatomból, ahogyan a szakemberek csalhatatlan biztonsággal meghatározták a hazánkban kívánatos családnagyságot. Ez ugyanis, mint annyiszor hallhattuk és olvashattuk, pontosan kettő és fél gyermek. Amikor először értesültem róla, hogy ekkorának kell lennie a normális magyar családnak, bizony eluralkodott bennem a bizonytalanság, mert nem ismertem a részletszámításokat, csak a végeredményt. És vakartam a fejem, hogy mi lesz ebből. S minthogy a tört számok másoknak is gondot okozhatnak, bizonyára veszélybe kerül az ideális családmodell megvalósítása. Arra gondoltam, hogy a népesedést nem lehet általában és országosan fellendíteni, az erre irányuló gyakorlati lépéseket a szűkebb családokban kell megtenni. Ott viszont miképpen lesz fél, illetőleg két és fél gyermek ? Ez a matematikai probléma olyannyira foglalkoztatott, hogy hosszabb idő után megint számolásra adtam a fejem. Persze, papírülményeit befolyásolja kedvezően. Az intézkedéstől így azt is elvárjuk, hogy e fontos szakág vonzóbbá váljék, s így a munkaerőgondok csökkenjenek — ezzel pedig alapot teremtünk a közellátás színvonalának fejlesztéséhez. Ezt várjuk, de hogyan érhető el a fent vázolt kettős cél. A 44 órás munkahét bevezetése a rideg számok szerint azt is magával hozza, hogy országos méretekben 33 ezer kereskedelmi dolgozó egyévi teljes munkaidejét kell pótolni. És nem 33 ezer új munkaerő beállításával, mivel nincs is ennyi újonnan bevonható munkaerő, és ugyanakkor a népgazdaság más ágaihoz hasonlóan a belkereskedelemre is érvényes az alapelv: a munkaidőcsökkentés nem ronthatja sem a dolgozók keresetét, sem pedig munkájuk eredményességét. Kecske és káposzta ? Szerencsére azonban nem a kecske és a káposzta régi dilemmájával állunk szemben. Átgondolt, több éve folyó előkészítő munka vezette be a rendelet megszületését és a végrehajtás jelenlegi tennivalói bár bonyolultak, de — mint ahogy azt szemléltetni igyekszünk a következőkben — megoldhatóak. B. L ron, mert az a biztos. Lelki- ismeretesen elvégeztem az ellenőrző számításokat is és már éppen indultam volna a szomszédokhoz, hogy közöljem velük az egyénekre lebontott feladattervet, amikor rápillantottam az órára, amelyen már tizenegy és fél, azaz mit is beszélek, éjjel fél tizenkettő volt. Ráadásul a feleségem is aludt már, igy nem tudtam mit tenni, mint hogy fáradtan a számolástól, de a jól végzett számítások feletti jóleső elégedettséggel az álom karjaiba vetettem magam. Lehunytam előbb a fél szememet, aztán a másik felet is, így rövidesen kijött az egy, holott köztudomásúlag két szeme van az embernek. Ezen még egy ideig töprengtem, de szerencsére sikerült álom- baszámolni magam. Másnap egy értékezleten vettem részt, ahol a szabad idő helyes eltöltése szerepelt napirenden. Kissé álmos voltam ugyan, de arra felkaptam a fejem, amikor azt hallottam, hogy nálunk egy-egy dolgozó állampolgárra naponta és átlagosan kettő Nem lehetnek elégedettek Az ÉDOSZ megvizsgálta, hogyan alakul az élelmiszer- iparban az üzemorvosi ellátás. Megállapították, hogy két év alatt komoly előrehaladást értek el: 112-ről 137 főre nőtt az üzemorvosok száma és 2000-ről 2700 órára nőtt a rendelési idő. Ma már 21 főfoglalkozású üzemorvos dolgozik az üzemekben, további 116 kettő—öt órában látja el az üzemorvosi teendőket. Az elmúlt évben legjobban a fogszakorvosi ellátás fejlődött. A vizsgálat szerint még mindig kevés a nőgyógyász, holott az élelmiszeriparban dolgozók nagyobbik része nő. A vizsgálat megállapította, hogy az üzemi rendelők általában megfelelnek a követelményeknek és fölszerelésük kielégítő. A jelenlegi helyzettel azonban az üzemekben nem lehetnek elégedettek, arra van szükség, hogy a tanácsokkal közösen továbbfejlesszék a szakorvosi ellátást, mert az üzemekben az újabb technológiák bevezetése egészségügyi problémákat vet fel. Kiöregedett felvonók Országos ellenőrzés Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet szakemberei az utóbbi egy évben csaknem 38 000 vizsgálattal ellenőrizték a hazai felvonókat. A felmérések szerint az ország 13 580 felvonóval rendelkezik, tehát jónéhány liftnél többszörös vizsgálatra is sor került. Az állománynak csaknem a fele ugyanis elavult, régi felvonó, amely a felszabadulás előtt készült. Biztonságtechnikai okokból az intézet szakemberei 1036 felvonót állítottak le, mert nem felelt meg a műszaki előírásoknak, vagy elhanyagolták karbantartását, és szabálytalanul üzemeltették. A megfelelő javítás után ezekből a felvonókból 284 lift üzembehelyezését ismét engedélyezték. A vizsgálatok szerint azonban az országban az avultság és a gyakori üzemzavar miatt mintegy 2500 felvonót kell felújítani, tehát a teljes állománynak majdnem egyötödét. Az állomány megfiatalítását segíti, hogy most már a Ganz Má- vag sorozatban gyárt korszerű felvonókat, s a választék bővítésére a Szovjetunió is megkezdi az idén modern liftek szállítását egész hét tized óra szabad idő jut.* És az előadó hozzátette, hogy ez természetesen tudományos felmérés eredménye, amelyet egy reprezentatív vizsgálódás kiterjesztése révén nyertek. Ez az újabb adat megint lenyűgözött, el kellett ismernem, hogy ha megfeszültem volna, akkor se tudom kiszámolni ilyen pontosan. Már csak azért sem, mert ismét csak a mi emeletünkön lakók példáját véve, itt a dolgozó állampolgárok esténként rendszeresen a televízió előtt töltik az idejüket, kivéve a vasárnapot, amikor előfordul, hogy a délelőttöt és a délutánt is a képernyőnek áldozzák. Ez pedig már önmagában is lényegesen több, mint amennyit a felmérés átlagként megállapított. Nem tudok másra gondolni, minthogy a felmérők a tévénézést nem számítják szabad időnek. .. Epei együtt levett kalappal ‘ tisztelgek a bennünket szüntelenül felmérő matematikai zsenik tehetsége előtt. Pedig ez még csak a kezdet. Gondolják csak el, mi lesz itt akkor, ha majd a matematikai versenyeket sorra nyerő diákjaink is felnőtt felmérőkké cseperednek? Árkus József A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség nemrég közzétett adatai világosan tudtunkra adják, hogy a vízhiánnyal küzdő jövő — realitás. Bizonyításul álljon itt néhány adat. Az óceánok víztömege a Föld összes vízkészletének 94 százaléka. Megdöbbentően kevés az édesvizek aránya: mindössze 6 százalék. Ezen belül is 1.5 százalékkal szerepelnek a jelenleg még nem hasznosított glecs- cserek és 4 százalékkal a nehezebben hasznosítható felszín alatti vizek. Az ösz- szes földi vízvagyonunk csupán fél százaléka, tehát a szokott értelemben hasznosítható felszíni édesyíz! Ezt a mennyiséget ma már teljes mértékben feléljük és biztos, hogy az ezredforduAz egyre korszerűbb Röntgenkészülékkel az emberi test mind mélyebb részletei tárhatók fel, ami az orvosi diagnosztika tökéletesedését segíti elő. A képen látható RUM—22-es típusú szovjet röntgenkészülék általános és speciális vizsgálatokhoz készült. Az átvilágításon és a fényképezésen kívül p véredényekről és a néhány centiméter mélyen levő szövetekről is készíthetők felvételek a modem készülékkel. A berendezésnek két röntlóra igénybe kell vennünk a tengereket. Ha viszont a tengervíz olaj- és egyéb eredetű szennyezése tovább fokozódik, erre már nem lesz reális alapunk, mert nem elég .hogy a vizet sótalaní- tani keli (ami önmagában sem kis feladat), még iha- tóvá is keli tenni. A tengervíz csak 30po évenként cserélődik ki. másik tartalékunk: a felszín alatti vizek elszennyeződése esetén a számítások szerint 5000 évet kell várni a víztároló kitisztulásáig, tehát a teljes vízkicserélődésig. Csupán a folyóvizek sajátsága az órák vagy napok alatt lejátszódó vizesére (a tavaké kb. 10 év), de hát a folyók egyes pontjaira érkező „cserevíz” inkább tovább szennyezi, mint frissíti a folyót. 4 gén sugárcsöve van. filmfelvevőgép is csatlakoztatható hozzá, és a röntgenkép fényerejét növelő elektronikus-optikai erősítővel is ellátták. A készülék tervezői külön figyelmet fordítottak a megbízható sugárvédelemre, A mérnökök kutatómunkája nyomán a röntgentechnika további fejlődése várható. Bizonyos, hogy a térhatású és a színes képek, illetve felvételek készítésére alkalmas készülékek is rövidesen megjelennek és elterjednek. A gyors, kényelmes és biztonságos utazáshoz a MALÉV új T 154-es gépei is szárnyakat adnak i Felvilágosítás, helyfoglalás, jegyvásárlás: Budapest V. Váci utca k és Dorottya u. 2. Telefon: 186—805 Telex: 22-5793, 22-5796 valamint a megyei idegenforgalmi hivatalnál, (Következik: Alkalmazkodni a forgalomhoz.) Röntgenkép a véredényekről Beszélik, hogy... felmérnek bennünket
