Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-24 / 70. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. mirefui íl Információ-igény és szükséglet Irta: dr. Gergely István kandidátus Az 1960-as években vezetők és tu- ® dósok gyakran hangoztatott jelszava volt az információ robbanás. Ez nem következett be, de az információs növekedés exponenciális. Ez tények tömegével érzékeltethető, itt ennek az összefüggésnek jellemzésére egy példát említek. A hagyományosabb szakterületek irodalma valamivel lassabban, a legújabban ki- fejlesztetteké pedig különleges gyorsan nő, A szakirodalom a gépiparban mintegy 10 év alatt kétszereződik meg, a vegyiparban 8 év alatt, az űrkutatásban 3, az atommagtechnikában 2,5. a laser-technikában 2 év alatt. Érdekek és ellentmondások A tájékoztatás az információs rendszer hiánya, nem korszerű volta miatt az egész világon nagy anyagi és szellemi ráfordítások mennek veszendőbe, A nemzetközi és hazai tapasztalatok egyértelműen bizonyítják a2t is, hogy az igénynek és szükségletnek megfelelő — korszerű információs rendszer kialakítása az alapvető feladatok egyike. Az információ-igény és szükséglet eléggé differenciáltan jelentkezik. Ahhoz, hogy megfelelően lehessen informálni, ismerni kell társadalmi méretekben és területenként a helyzet valamennyi főbb jellemzőit, a fejlesztés meglévő feltételeit és irányát, s tudni, hogy ki mit kér és honnan. A korszerű információ ellátásnak kü-, lönbséget kell mindig tennie az információigény és szükséglet között ahhoz, hogy hatékonyan segítse a munkát. Konkrétan: nem mindig azt, illetve nem csak azt kell nyújtani a felhasználónak, amelyet az igényel, hanem azt, amire valójában szüksége van. de nem tud esetleg róla. Az igényt és szükségletet tehát nem lehet azonos rendű fogalmaknak tekinteni. Társadalmi méretekben az információ- igényt és szükségletet az országos célok, feladatok determinálják. Tudni kell azonban e vonatkozásban is, hogy — a társadalmi csoport- és egyéni érdekek között ellentmondások is keletkezhetnek, amelyek befolyásolják az információ- igényt és. szükségletet; ■— a csoport és az egyéni információ szükséglet egyszerűen összeadva nem egyenlő a társadalmi információ igénnyel és szükséglettel, hanem bizonyos mértekig több, illetve kevesebb annál; — az információ iránti igények nem növekednek olyan mértékben, mint amilyen ütemben az információk mennyisége növekedik. Előfordul ezért, hogy a felhasználók esetenként nem tudva újabb eredményekről, módszerekről, megváltozott környezetről, nem a legújabbat, hanem a régebbit, a már elavultat igénylik. Ilyenkor sajnos, nem magukat, hanem az információt Szidják. Az információ nyújtásakor tehát nem elég csak az igényelt ismeretet biztosítani, hanem a valódi szükségletet kell kielégíteni. Számolni kell e munka során az információ-szükséglet elég sokféle sajátosságával. Egy üzem, vállalat információ-szükséglete függ a feladat-rendszerétől, műszaki feltételeitől, a kollektíva tagjainak egyéni adottságától, szakmai összetételétől, képzettségüktől. Meg kell jegyezni, hogy a különböző tudományos és technikai szakterületeken sem egyforma az információ-szükséglet mértéke és jellege. Az a tapasztalat, hogy minél szűkebb szakterületet, minél kisebb egységet vizsgálnak, annál változékonyabbnak találják az információ-szükségletet, A tudomány és a technika szűkebb részterületein ugyanis sokkal gyakoribb a. lényeges változás, mint az átfogó, komplexebb területeken. Ezért mindig tudományági, szakmai, intézményi konkrétságban kell a tennivalók alapját képező elemzéseket elvégezni. Nem mellékes az sem, hogy az információ igények, szükségletek állandóan változnak, fejlődnek. A kutatások méreteinek növekedése, új ismeret területek létrejötte, a szomszédos területekkel való új kapcsolatok kialakulása, a termékek minősége iránti igények növekedése, valamint az egyes egységek, embercsoportok képzése, továbbképzése % tájékozódás területein is új szükségletekét hoz létre. Illetve megszüntet bizonyos régieket. A korszerű tájékoztatásnak ezért e változásokhoz is alkalmazkodnia kell. Mik a követelmények ? Ä vezetés az információk felhasználásának legfőbb területe. A vezetés szabja meg a társadalmi célok, felsőbb szervek döntéseit figyelembe véve: — az információ helyi rendszerének, tartalmának. módszerének kialakításával, fejlesztésével kapcsolatos tennivalókat; — az információnak a kellő időben, formában történő beszerzését, felhasználását. A vezetési információ rendszereknek a következőket kell tartalmaznia: — az üzem, intézmény működésével kapcsolatos összes adat előállítása és ósszesze- dése; — az adatok feldolgozása a leghatékonyabb és leggazdaságosabb módon, a vezetés tudományát a lehető legnagyobb mértékben hasznosítva; — H vezetés minden szintjének tömör és időbeni információval való ellátása, hogy azok a feladatokhoz tartozó célkitűzéseket optimálisan hajtsák vegre. Mindezek a vezetés valamennyi szintjére vonatkoznak, de nem halmazban, hanem szinteknek, feladatköröknek megfelelően sűrítve és szűrve az információ menny- nyiségét. A jó vézetési információnak a következő főbb kritériumokat kell teljesítenie: 1. Megfelelő időben álljon rendelkezésre. Az időben történő értesülés minden szinten meghatározza a döntést. Az időben jelzés a vezetés szintjeiként változik. A végrehajtás például néha csak perceket várhat a tájékoztatásra, míg a távlati terveken dolgozók számára elegendő a hosszabb idő után kapott válasz. 2. A szelektivitás a vezetési információ igen lényeges kritériuma. Követelmény, hogy kizárólag a döntéshez szükséges ismeretek kerüljenek a vezetéshez. A vezetők „sokkal inkább szenvednek a rájuk nem tartozó információk feléjük irányuló áradatától és a sok érdemtelen adattól”, mint az érdemi döntést jói segítő, pontos információktól. Gond az is, hogy az információk egy részét a szolgaitatoknak oldalszám, terjedelemre honoráljak, s az is, hogy nem mindig az ad információt, aki tud, hanem az, aki ráér. 3. A rugalmasság, fejleszthetőség a jól tervezett vezetési információ-rendszer egyik alaptulajdonsága. Az üzem, a vállalat életével együtt az információ-rendszer is változik, fejlődik. Gond, hogy a legtöbb információs rendszer „véglegesre” tervezett, merev, nehezen változtatható, nem követi az élet, az igény változásait. 4. Az információs rendszernek a vezetés tudományára épülő, átfogó működésé a hasznosítás alapvető feltétele. Nem a divatok, ötletek, hanem a tudományos elvek alapján létrehozott információs rendszer képes a vezetést, s annak döntéseit segíteni. A legfontosabb tennivalók Az információs szükséglet biztosítása érdekeben melyek a főbb tennivalók? Az ismereteknek az az óriási mennyisége, emelyekről ma tájékozottnak kell lenni, a minimális és még elegendő információk mennyiségi és minőségi modelljeinek kidolgozását igényli. Meg kell határozni az egyes információ felhasználók számára az optimális mennyiségű, minőségű információs modellt, s meg kell védeni őket éppen úgy az információ-szegénységtől, mint az információ-özöntől. Figyelembe kell venni a beosztást, a munkakörülményeket, célokat, műveltségi szintet, továbbképzési lehetőséget, az információ - technikai színvonalát. A modellek kidolgozásakor számolni kell az új iránti fogékonysággal, világnézeti szilárdsággal, s bizonyos mérvű konzervativizmussal is. A műveltségi szint azért lényeges, mert az új inform-rtió osnv asszimilálódik, ha nem túl nagy nehézségekkel kötődhet a meglevő ismeretekhez. Ez nemcsak a vezetőknél, a dolgozóknál is kiemelendő feltétel. Az információ felhasználójának szemléletmódját azért kell ismerni és figyelembe venni, mert annak fejlett. vagy kevésbé fejlett volta befolyásolja a közölt ismeretek birtokbavételét. Csökkenteni kell az információ mennyiséget. Az új információ növekedése együtt jár a betüáradat növekedésével. Bebizonyított, hogy az eredeti szakmai dokumentumok többsége — tartalmuk sérelme nélkül — 40—60 százalékkal csökkenthető. Jól működő tájékoztatási szervezet ezt még további 30 százalékkal rövidítheti. A cim jó megválasztása az egész tartalomról tájékoztasson, a stílus pedig mindig a legegyszerűbb legyen. Helyes lenne a közreadott kiadványok specializálása meghatározott témákra és felhasználói körre. Több olyan kiadványra volna szükség, amely egy-egy speciális kört szolgálna: de azt hűen es korszerűen. Az információ gyűjtőket, rendszerezőket szervezetten kellene tájékoztatni a megjelent és a közeljövőben megjelenő információkról, mert nem ismerik, vagy késve ismerik meg ezeket. Oktatni, tanítani kell az információkban történő eligazodást, g.'óljtést, rendszerezést, felhasználást. Az információs intézményeknek nagyobb jogot és szerepet kell biztosítani az információ- gyűjtés módszereinek kidolgozásában, terjesztésében. Az információs szolgálat- és rendszer fejlesztés nem kizárólag a központi szervek, hatóságok feladata, hanem a vállalat, üzem, intézményvezetés egyik sarkalatos mai tennivalóba. Elsőrendű fontosságú, hogy a rendelkezésre álló ismeretek alapján minden üzemben, intézményben áttekintsék az információ-áramlás, felhasználás helyzetét, kidolgozzák az információs rendszer feilesztésé- nek feltételeit. Ez igényli a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, nem utolsó sorban a párhuzamosságok elkerülése érdekében az együttműködést, koordinációt. E munka jól tudjuk, sokrétű, aorólékos, kevésbé látványos, de elmulasztása mérhetetlen károkat okozhat. Ezért társadalmi érdek és fontos tennivaló, hogy az emberi kultúra naponként gyorsan gazdagodó értékei bekerüljenek a gyakorlatba, s szolgálják törekvéseiuket, céljainkat. Brigádok az Aprítógépgyárban Bemutatunk a negyvenhétből egyet Jászberér" második legnagyobb gyárában, az Aprítógépgyárban 1959-ben alakult az első munkabrigád. Ezt követően 19G5-íg húsz brigád nyerte el a szocialista címet. Tavaly már negyvenhét brigád, kétszázhetven taggal vett reszt a versenyben. Eddig a negyvenhét brigád közül harmincnyolc rendelkezik arany fokozatú, két ezüst fokozatú, kettő pedig bronz fokozatú kitüntetéssel. Ezenkívül három brigád „zászlós" fokozati címet nyert, két brigád okleveles kitüntetés tulajdonosa. A negyvenhétből harminchét fizikai munkások kollektívája, tíz brigád kilencvenhá- rorn tagja az alkalmazotti állományba tartozik. A vállalat vezetői azt mondják: — Nem kis szerepe van a szocialista brigádok tevékenységének abban, hogy a vállalat 1973. ért tervfelada- tait sikeresen teljesítette. ☆ A gyári véleményeik szerint az egyik legjobb szocialista brigád a forgácsoló üzem fogazó brigádja. „Tíz éve versenyeznek a kitüntető cím elnyeréséért. A brigád több éven keresztül ; baleset nélkül, selejtmente- sen dolgozik. A gazdasági munka terén kiemelkedő eredményeket értele el. A brigádélet már hosszú idő óta fejlődést mutat. Kétúií- tast is adtak be tavaly, amelyeket kivitelezésre, illetve megvalósításra el is fogadtak. Eredményes és kiemelkedő munkájuk alapján már szoba kerültek a vállalat kiváló brigádja cím odaítélésében. A brigádot példaként .lehet állítani a többiek elé”. Ezt a néhány soros dicséretet Perez László, az üzem vezetője írta róluk, Márkus Károly, Bojtos Béla, Horti István III.. Nagy István II., Ötvös András, Pádár János, Simon Mihály, Szebenyi István, Baráth József. Ok a fogazók... A nagy zaj miatt az üzemvezető irodáját „béreltük ki” a baszlégetés idejere. Márkus Károly brigádvezető mesélt a gyárban eltöltött évekről, munkájukról, — Brigádunk speciális munkaterületen dolgozik. Ml készítjük a különböző méretű fogaskerekeket. A legkisebb kerék átmérője 50 milliméter, a legnagyobbé öt méter. Másfel éve a hajógyárnak is csinálunk olyan fogaskereket, amelyet korábban Ausztriában gyártottak. — Mikor alakult a brigád? — Több mint tíz éve. Hatan kezdtük, és azóta is együtt dolgozunk. Az évek során három új taggal szaporodtunk. — Hogyan sikerült a jó közösségi szellemet megteremteni? — A közös, eredményes munkának feltételei vannafc Először is komolyan kell vermi a szocialista brigádmozgalmat, a munkaversenyt. Nagyon fontos a megértés, az egymás segítése, különösen a mi esetünkben. Eleinte három gépünk volt, most már tizenegy. Az idén is várunk vagy kettőt Nekünk ismernünk kell mindegyik szerkezetet, mert ha valaki beteg, vagy szabadságon van, a gépeknek ugyanígy járni kell. Egyikünk a másikát, buzdítja a jobb munkára. Persze senki nem akar kilógni a sorból, így hát igyekszik. Fontos az is, hogy ne csak a munkahelyen találkozzunk, hanem alakuljon ki igaza baráti kapcsolat. Eljárunk kirándulni, együtt tanulunk, segítünk egymásnak a házépítésben, a szüretelésben, a kukoricatörésben. Elmegyünk mi együtt meginni egy pohár sört, vagy bort is, mert ez is kell néha. A beszélgetésnek hosszú ideig csak csendes szemlélője volt Ötvös András, a brigád egyik alapító tagja. — Tizennégy éve kerültem az üzembe, mint betanított gépmunkás. Hamar megszoktam, megszerettem a munkám, de nem volt szakképzettségem. A brigádban nem én voltam az egyedüli. Egyszer aztan elhatároztuk, hogy megszerezzük a szakmunkás- bizonyítványt Együtt tanultunk, készültünk a vizsgákra. Egyik társunk tőlünk kapott kedvet a tanuláshoz, es elvégezd® a nyolcadik osztályt. A brigádvezetónk meg gépipari technikumot végzett A tanulásban mutatkozott meg leginkább a közösségünk ereje. A brigád fiatal tagja Baráth József: — A gyárban voltam tanuló 1963-ban, majd elvittek katonának és hatvannyolcban szereltem le. Visszakerültem arra a horizont gépre, amin korábban is dolgoztam. A fogazó brigádban szükség volt egy emberre. Jelentkeztem. Szeretettel fogadtak, ez abból is látszik, hogy azóta is itt vagyok. Ügy vettem észre, hogy első percektől közéjük tartozom. Sokat kérdezgettem őket, figyeltem minden mozdulatukat. Igyekeztem. Megértettem, hogy rendnek kell lenni. — Mit szokott meg a legnehezebben? — A gépváltozás borzasztó nehéz volit. A háromműszak sem gyerekjáték. Most már egyik sem okoz gondot. Az lenne már a baj, ha nem így lenne.. ä * Elbúcsúztunk. Folytatták a munkát a zajos üzemcsarnokbaji, a megszokott gépeken. Szekeres Edit A szocialista országokból Bővülő textilalapanyag import A HUNGAROTEX külkereskedelmi vállalat, amely a magyar textil és ruházati export,, .■valamint a textil- alapanyag import túlnyomó részét bonyolítja le, az idén összesen mintegy 15 százalékkal bővíti exportját mind a szocialista, mind a tőkés országokba. A szocialista államokban, a korábbinál több kiállítást, árumintabemutatót rendeznek, s rövidesen összeállítják a jövő évi exportkollekciót is. A tőkés piacra körülbelül 130 millió dollár értékben szállítanak az idén konfekcionált terméket és textíliát. A legutóbbi időkben a textilipari nyersanyagok piacán soha nem tapasztalt jelenségek mutatkoztak. A gyapjúárak átlag 155 százalékkal, a szintetikus termékeké 20 százalékkal, a pamutáruké több mint 15 százalékkal emelkedett a világpiacon. Az áremelkedés egy-két hónapja lelassult, de az árak magas szinten stabilizálódtak. E piaci helyzet kialakulásával egyidejűleg megváltozott a kereskedelmi morál is, jónevű alapanyagszállító cégek is vagy csökkentik, vagy megtagadják a szállításokat, tekintet nélkül korábban vállalt kötelezettségei kre. A nyersanyagheűyzet előreláthatóan 1974. év végéig nem fog változni, bár bizonyos enyhülési jelek már tapasztalhatók. A HUNGAROTEX fokozottabb piackutatással, és a szocialista országokból való importlehetőségek jobb kihasználásával igyekszik megoldani az ipar nyers- anyagprobiémíi t. Szocialista partnereikkel az ez évre szóló szállítási szerződések túlnyomó részét már aláírták. A Szovjetuniótól gyapotot, Lengyelországból a magyar—lengyel szálcsereegyezmény keretein belül különböző szintetikus alapanyagokat kapunk és ugyancsak szintetikus szálból készült anyagokat Importálunk az idén az NDK-beli és román partnerektől is. Egyébként a napokban kötötték meg a magyar és lengyel partnerek az 1976—80-as évekre szóló kölcsönös szállítási szerződést vegyi szálakra. ennek értéke meghaladja a 100 millió rubelt KORONGOZÁS. Karcagon a Népművészeti Cserépkályhakészítő Szövetkezet tanműhelyt rendezett bekerámikus tanulók képzésére. A másodéves leányok gyakorlati foglalkozáson ismerkednek a szakma fortélyaival.
