Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-24 / 70. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. mirefui íl Információ-igény és szükséglet Irta: dr. Gergely István kandidátus Az 1960-as években vezetők és tu- ® dósok gyakran hangoztatott jelsza­va volt az információ robbanás. Ez nem következett be, de az információs növeke­dés exponenciális. Ez tények tömegével ér­zékeltethető, itt ennek az összefüggésnek jellemzésére egy példát említek. A hagyományosabb szakterületek irodal­ma valamivel lassabban, a legújabban ki- fejlesztetteké pedig különleges gyorsan nő, A szakirodalom a gépiparban mintegy 10 év alatt kétszereződik meg, a vegyiparban 8 év alatt, az űrkutatásban 3, az atommag­technikában 2,5. a laser-technikában 2 év alatt. Érdekek és ellentmondások A tájékoztatás az információs rendszer hiánya, nem korszerű volta miatt az egész világon nagy anyagi és szellemi ráfordítá­sok mennek veszendőbe, A nemzetközi és hazai tapasztalatok egyértelműen bizonyít­ják a2t is, hogy az igénynek és szükségletnek megfelelő — korszerű információs rendszer kialakítása az alapvető feladatok egyike. Az információ-igény és szükséglet eléggé differenciáltan jelentkezik. Ahhoz, hogy megfelelően lehessen informálni, ismerni kell társadalmi méretekben és területen­ként a helyzet valamennyi főbb jellemzőit, a fejlesztés meglévő feltételeit és irányát, s tudni, hogy ki mit kér és honnan. A korszerű információ ellátásnak kü-, lönbséget kell mindig tennie az információ­igény és szükséglet között ahhoz, hogy ha­tékonyan segítse a munkát. Konkrétan: nem mindig azt, illetve nem csak azt kell nyújtani a felhasználónak, amelyet az igényel, hanem azt, amire valójában szük­sége van. de nem tud esetleg róla. Az igényt és szükségletet tehát nem lehet azonos ren­dű fogalmaknak tekinteni. Társadalmi méretekben az információ- igényt és szükségletet az országos célok, feladatok determinálják. Tudni kell azon­ban e vonatkozásban is, hogy — a társadalmi csoport- és egyéni érde­kek között ellentmondások is keletkezhet­nek, amelyek befolyásolják az információ- igényt és. szükségletet; ■— a csoport és az egyéni információ szükséglet egyszerűen összeadva nem egyenlő a társadalmi információ igénnyel és szükséglettel, hanem bizonyos mértekig több, illetve kevesebb annál; — az információ iránti igények nem nö­vekednek olyan mértékben, mint amilyen ütemben az információk mennyisége nö­vekedik. Előfordul ezért, hogy a felhasználók ese­tenként nem tudva újabb eredményekről, módszerekről, megváltozott környezetről, nem a legújabbat, hanem a régebbit, a már elavultat igénylik. Ilyenkor sajnos, nem magukat, hanem az információt Szidják. Az információ nyújtásakor tehát nem elég csak az igényelt ismeretet biztosítani, hanem a valódi szükségletet kell kielégíteni. Számolni kell e munka során az infor­máció-szükséglet elég sokféle sajátosságá­val. Egy üzem, vállalat információ-szük­séglete függ a feladat-rendszerétől, műszaki feltételeitől, a kollektíva tagjainak egyéni adottságától, szakmai összetételétől, kép­zettségüktől. Meg kell jegyezni, hogy a kü­lönböző tudományos és technikai szakterü­leteken sem egyforma az információ-szük­séglet mértéke és jellege. Az a tapasztalat, hogy minél szűkebb szakterületet, minél kisebb egységet vizsgálnak, annál változé­konyabbnak találják az információ-szük­ségletet, A tudomány és a technika szűkebb rész­területein ugyanis sokkal gyakoribb a. lé­nyeges változás, mint az átfogó, komple­xebb területeken. Ezért mindig tudomány­ági, szakmai, intézményi konkrétságban kell a tennivalók alapját képező elemzése­ket elvégezni. Nem mellékes az sem, hogy az informá­ció igények, szükségletek állandóan változ­nak, fejlődnek. A kutatások méreteinek nö­vekedése, új ismeret területek létrejötte, a szomszédos területekkel való új kapcsola­tok kialakulása, a termékek minősége irán­ti igények növekedése, valamint az egyes egységek, embercsoportok képzése, tovább­képzése % tájékozódás területein is új szük­ségletekét hoz létre. Illetve megszüntet bi­zonyos régieket. A korszerű tájékoztatásnak ezért e változásokhoz is alkalmazkodnia kell. Mik a követelmények ? Ä vezetés az információk felhasználásá­nak legfőbb területe. A vezetés szabja meg a társadalmi célok, felsőbb szervek dönté­seit figyelembe véve: — az információ helyi rendszerének, tar­talmának. módszerének kialakításával, fej­lesztésével kapcsolatos tennivalókat; — az információnak a kellő időben, for­mában történő beszerzését, felhasználását. A vezetési információ rendszereknek a következőket kell tartalmaznia: — az üzem, intézmény működésével kap­csolatos összes adat előállítása és ósszesze- dése; — az adatok feldolgozása a leghatéko­nyabb és leggazdaságosabb módon, a veze­tés tudományát a lehető legnagyobb mér­tékben hasznosítva; — H vezetés minden szintjének tömör és időbeni információval való ellátása, hogy azok a feladatokhoz tartozó célkitűzéseket optimálisan hajtsák vegre. Mindezek a vezetés valamennyi szintjére vonatkoznak, de nem halmazban, hanem szinteknek, feladatköröknek megfelelően sűrítve és szűrve az információ menny- nyiségét. A jó vézetési információnak a következő főbb kritériumokat kell teljesítenie: 1. Megfelelő időben álljon rendelkezésre. Az időben történő értesülés minden szin­ten meghatározza a döntést. Az időben jel­zés a vezetés szintjeiként változik. A vég­rehajtás például néha csak perceket várhat a tájékoztatásra, míg a távlati terveken dolgozók számára elegendő a hosszabb idő után kapott válasz. 2. A szelektivitás a vezetési információ igen lényeges kritériuma. Követelmény, hogy kizárólag a döntéshez szükséges is­meretek kerüljenek a vezetéshez. A veze­tők „sokkal inkább szenvednek a rájuk nem tartozó információk feléjük irányuló ára­datától és a sok érdemtelen adattól”, mint az érdemi döntést jói segítő, pontos infor­mációktól. Gond az is, hogy az információk egy részét a szolgaitatoknak oldalszám, ter­jedelemre honoráljak, s az is, hogy nem mindig az ad információt, aki tud, hanem az, aki ráér. 3. A rugalmasság, fejleszthetőség a jól tervezett vezetési információ-rendszer egyik alaptulajdonsága. Az üzem, a válla­lat életével együtt az információ-rendszer is változik, fejlődik. Gond, hogy a legtöbb információs rendszer „véglegesre” terve­zett, merev, nehezen változtatható, nem követi az élet, az igény változásait. 4. Az információs rendszernek a vezetés tudományára épülő, átfogó működésé a hasznosítás alapvető feltétele. Nem a di­vatok, ötletek, hanem a tudományos elvek alapján létrehozott információs rendszer képes a vezetést, s annak döntéseit segíteni. A legfontosabb tennivalók Az információs szükséglet biztosítása ér­dekeben melyek a főbb tennivalók? Az ismereteknek az az óriási mennyisége, emelyekről ma tájékozottnak kell lenni, a minimális és még elegendő információk mennyiségi és minőségi modelljeinek ki­dolgozását igényli. Meg kell határozni az egyes információ felhasználók számára az optimális mennyiségű, minőségű informá­ciós modellt, s meg kell védeni őket éppen úgy az információ-szegénységtől, mint az információ-özöntől. Figyelembe kell venni a beosztást, a munkakörülményeket, célo­kat, műveltségi szintet, továbbképzési lehe­tőséget, az információ - technikai szín­vonalát. A modellek kidolgozásakor számolni kell az új iránti fogékonysággal, világnézeti szi­lárdsággal, s bizonyos mérvű konzervati­vizmussal is. A műveltségi szint azért lé­nyeges, mert az új inform-rtió osnv asszimilálódik, ha nem túl nagy nehézsé­gekkel kötődhet a meglevő ismeretekhez. Ez nemcsak a vezetőknél, a dolgozóknál is kiemelendő feltétel. Az információ felhasz­nálójának szemléletmódját azért kell is­merni és figyelembe venni, mert annak fej­lett. vagy kevésbé fejlett volta befolyásolja a közölt ismeretek birtokbavételét. Csökkenteni kell az információ mennyi­séget. Az új információ növekedése együtt jár a betüáradat növekedésével. Bebizonyí­tott, hogy az eredeti szakmai dokumentu­mok többsége — tartalmuk sérelme nélkül — 40—60 százalékkal csökkenthető. Jól működő tájékoztatási szervezet ezt még to­vábbi 30 százalékkal rövidítheti. A cim jó megválasztása az egész tarta­lomról tájékoztasson, a stílus pedig mindig a legegyszerűbb legyen. Helyes lenne a köz­readott kiadványok specializálása megha­tározott témákra és felhasználói körre. Több olyan kiadványra volna szükség, amely egy-egy speciális kört szolgálna: de azt hűen es korszerűen. Az információ gyűjtőket, rendszerezőket szervezetten kellene tájékoztatni a meg­jelent és a közeljövőben megjelenő infor­mációkról, mert nem ismerik, vagy késve ismerik meg ezeket. Oktatni, tanítani kell az információkban történő eligazodást, g.'óljtést, rendszerezést, felhasználást. Az információs intézményeknek nagyobb jogot és szerepet kell biztosítani az információ- gyűjtés módszereinek kidolgozásában, ter­jesztésében. Az információs szolgálat- és rendszer fejlesztés nem kizárólag a központi szer­vek, hatóságok feladata, hanem a vállalat, üzem, intézményvezetés egyik sarkalatos mai tennivalóba. Elsőrendű fontosságú, hogy a rendelke­zésre álló ismeretek alapján minden üzem­ben, intézményben áttekintsék az informá­ció-áramlás, felhasználás helyzetét, kidol­gozzák az információs rendszer feilesztésé- nek feltételeit. Ez igényli a személyi és tár­gyi feltételek biztosítását, nem utolsó sor­ban a párhuzamosságok elkerülése érdeké­ben az együttműködést, koordinációt. E munka jól tudjuk, sokrétű, aorólékos, kevésbé látványos, de elmulasztása mér­hetetlen károkat okozhat. Ezért társadalmi érdek és fontos tennivaló, hogy az emberi kultúra naponként gyorsan gazdagodó ér­tékei bekerüljenek a gyakorlatba, s szol­gálják törekvéseiuket, céljainkat. Brigádok az Aprítógépgyárban Bemutatunk a negyvenhétből egyet Jászberér" második legna­gyobb gyárában, az Aprító­gépgyárban 1959-ben alakult az első munkabrigád. Ezt követően 19G5-íg húsz bri­gád nyerte el a szocialista címet. Tavaly már negyvenhét brigád, kétszázhetven tag­gal vett reszt a versenyben. Eddig a negyvenhét brigád közül harmincnyolc rendel­kezik arany fokozatú, két ezüst fokozatú, kettő pedig bronz fokozatú kitüntetéssel. Ezenkívül három brigád „zászlós" fokozati címet nyert, két brigád okleveles kitüntetés tulajdonosa. A negyvenhétből harminchét fizikai munkások kollektívá­ja, tíz brigád kilencvenhá- rorn tagja az alkalmazotti állományba tartozik. A vál­lalat vezetői azt mondják: — Nem kis szerepe van a szocialista brigádok tevé­kenységének abban, hogy a vállalat 1973. ért tervfelada- tait sikeresen teljesítette. ☆ A gyári véleményeik sze­rint az egyik legjobb szocia­lista brigád a forgácsoló üzem fogazó brigádja. „Tíz éve versenyeznek a kitüntető cím elnyeréséért. A brigád több éven keresztül ; baleset nélkül, selejtmente- sen dolgozik. A gazdasági munka terén kiemelkedő eredményeket értele el. A brigádélet már hosszú idő óta fejlődést mutat. Kétúií- tast is adtak be tavaly, ame­lyeket kivitelezésre, illetve megvalósításra el is fogad­tak. Eredményes és kiemel­kedő munkájuk alapján már szoba kerültek a vállalat ki­váló brigádja cím odaítélé­sében. A brigádot példaként .lehet állítani a többiek elé”. Ezt a néhány soros dicsére­tet Perez László, az üzem vezetője írta róluk, Márkus Károly, Bojtos Bé­la, Horti István III.. Nagy István II., Ötvös András, Pá­dár János, Simon Mihály, Szebenyi István, Baráth Jó­zsef. Ok a fogazók... A nagy zaj miatt az üzem­vezető irodáját „béreltük ki” a baszlégetés idejere. Már­kus Károly brigádvezető me­sélt a gyárban eltöltött évek­ről, munkájukról, — Brigádunk speciális munkaterületen dolgozik. Ml készítjük a különböző mére­tű fogaskerekeket. A legki­sebb kerék átmérője 50 mil­liméter, a legnagyobbé öt méter. Másfel éve a hajó­gyárnak is csinálunk olyan fogaskereket, amelyet koráb­ban Ausztriában gyártottak. — Mikor alakult a bri­gád? — Több mint tíz éve. Ha­tan kezdtük, és azóta is együtt dolgozunk. Az évek során három új taggal szaporod­tunk. — Hogyan sikerült a jó közösségi szellemet megte­remteni? — A közös, eredményes munkának feltételei vannafc Először is komolyan kell vermi a szocialista brigád­mozgalmat, a munkaver­senyt. Nagyon fontos a meg­értés, az egymás segítése, kü­lönösen a mi esetünkben. Eleinte három gépünk volt, most már tizenegy. Az idén is várunk vagy kettőt Ne­künk ismernünk kell mind­egyik szerkezetet, mert ha valaki beteg, vagy szabadsá­gon van, a gépeknek ugyan­így járni kell. Egyikünk a másikát, buzdítja a jobb munkára. Persze senki nem akar kilógni a sorból, így hát igyekszik. Fontos az is, hogy ne csak a munkahelyen ta­lálkozzunk, hanem alakuljon ki igaza baráti kapcsolat. El­járunk kirándulni, együtt ta­nulunk, segítünk egymás­nak a házépítésben, a szü­retelésben, a kukoricatörés­ben. Elmegyünk mi együtt meginni egy pohár sört, vagy bort is, mert ez is kell néha. A beszélgetésnek hosszú ideig csak csendes szemlélő­je volt Ötvös András, a bri­gád egyik alapító tagja. — Tizennégy éve kerültem az üzembe, mint betanított gépmunkás. Hamar megszok­tam, megszerettem a mun­kám, de nem volt szakkép­zettségem. A brigádban nem én voltam az egyedüli. Egy­szer aztan elhatároztuk, hogy megszerezzük a szakmunkás- bizonyítványt Együtt tanul­tunk, készültünk a vizsgák­ra. Egyik társunk tőlünk ka­pott kedvet a tanuláshoz, es elvégezd® a nyolcadik osz­tályt. A brigádvezetónk meg gépipari technikumot vég­zett A tanulásban mutatko­zott meg leginkább a közös­ségünk ereje. A brigád fiatal tagja Ba­ráth József: — A gyárban voltam tanuló 1963-ban, majd elvittek katonának és hat­vannyolcban szereltem le. Visszakerültem arra a hori­zont gépre, amin korábban is dolgoztam. A fogazó bri­gádban szükség volt egy em­berre. Jelentkeztem. Szere­tettel fogadtak, ez abból is látszik, hogy azóta is itt va­gyok. Ügy vettem észre, hogy első percektől közéjük tarto­zom. Sokat kérdezgettem őket, figyeltem minden moz­dulatukat. Igyekeztem. Meg­értettem, hogy rendnek kell lenni. — Mit szokott meg a leg­nehezebben? — A gépváltozás borzasztó nehéz volit. A háromműszak sem gyerekjáték. Most már egyik sem okoz gondot. Az lenne már a baj, ha nem így lenne.. ä * Elbúcsúztunk. Folytatták a munkát a zajos üzemcsar­nokbaji, a megszokott gépe­ken. Szekeres Edit A szocialista országokból Bővülő textilalapanyag import A HUNGAROTEX külke­reskedelmi vállalat, amely a magyar textil és ruházati export,, .■valamint a textil- alapanyag import túlnyomó részét bonyolítja le, az idén összesen mint­egy 15 százalékkal bőví­ti exportját mind a szo­cialista, mind a tőkés or­szágokba. A szocialista államokban, a korábbinál több kiállítást, árumintabemutatót rendez­nek, s rövidesen összeállít­ják a jövő évi exportkollek­ciót is. A tőkés piacra kö­rülbelül 130 millió dollár ér­tékben szállítanak az idén konfekcionált terméket és textíliát. A legutóbbi időkben a textilipari nyersanyagok pi­acán soha nem tapasztalt je­lenségek mutatkoztak. A gyapjúárak átlag 155 száza­lékkal, a szintetikus termé­keké 20 százalékkal, a pa­mutáruké több mint 15 szá­zalékkal emelkedett a világ­piacon. Az áremelkedés egy-két hónapja lelassult, de az árak magas szinten sta­bilizálódtak. E piaci helyzet kialakulásával egyidejűleg megváltozott a kereskedelmi morál is, jónevű alapanyag­szállító cégek is vagy csök­kentik, vagy megtagadják a szállításokat, tekintet nélkül korábban vállalt kötelezett­ségei kre. A nyersanyagheűyzet előre­láthatóan 1974. év végéig nem fog változni, bár bizonyos enyhülési jelek már tapasz­talhatók. A HUNGAROTEX fokozottabb piackutatással, és a szocialista országokból va­ló importlehetőségek jobb kihasználásával igyekszik megoldani az ipar nyers- anyagprobiémíi t. Szocialista partnereikkel az ez évre szóló szállí­tási szerződések túlnyo­mó részét már aláírták. A Szovjetuniótól gyapotot, Lengyelországból a ma­gyar—lengyel szálcsere­egyezmény keretein belül kü­lönböző szintetikus alap­anyagokat kapunk és ugyan­csak szintetikus szálból ké­szült anyagokat Importálunk az idén az NDK-beli és ro­mán partnerektől is. Egyéb­ként a napokban kötötték meg a magyar és lengyel partnerek az 1976—80-as évekre szóló kölcsönös szál­lítási szerződést vegyi szá­lakra. ennek értéke megha­ladja a 100 millió rubelt KORONGOZÁS. Karcagon a Népművészeti Cserépkályhakészítő Szövetkezet tanmű­helyt rendezett bekerámikus tanulók képzésére. A másodéves leányok gyakorlati fog­lalkozáson ismerkednek a szakma fortélyaival.

Next

/
Oldalképek
Tartalom